Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hawksford Error Correction
Lapozás: OK   29 / 29
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Sze, 10:46 /
 
Kicsit változott a kapcsolás (kitettem a régit is, az újat is számtalanszor... +1).
Változott a nyákterv és a felépítés.
A jelútban most Beyschlag ellenállások vannak Yageok helyett.
Jobb minőségű az összes kondi, a félvezetők egy része és az összes vezeték.
Mivel nem hallod melyik, hogy szól, kénytelen vagy elhinni azt amit írok a hangjáról (de továbbra sincs akadálya annak, hogy meg is hallgasd akár mindkét végfokot).
(#) Karesz 50 válasza dB_Thunder hozzászólására (») Sze, 11:00 /
 
Úgy látom nem vagy teljesen képben. Nem kicsatoló- hanem csatoló.
1/(1k*1m*2pí)=0.16 Hz (-3dB).
Kácsa = belek és csatlakozók.
Egyébként még mindig 2.8 Ohm impedancia minimumra dolgozik az erősítő.
Mivel a bemeneti impedanciaillesztő kimenetén 4 VDC van, a végfok kimenete kiülne 80 V-os tápfeszre... ha lenne ekkora a tápfesz. Tehát nem lehet a csatolókondi helyére "kacsás" drótot berakni.
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Sze, 11:43 /
 
Megint az van, hogy kellene valami összefüggést találni a mérés és a hangzás között, de szerintem megint az lesz, hogy nem fogok találni semmit, mint ahogy más sem. Ennek ellenére hirtelen-hamarjában valamit azért mérek, mert idő az van rá... meg hát miért ne.

12 óra kondi formázás után az jött ki, hogy a KEMET és a Shamwa egyáltalán nem szivárog (6 V-on). A 4.7k soros ellenálláson mérek:
az "ismeretlen" kondin 0.2 mV feszülséget. 1 mV = 227 nA szivárgóáram.
- a Hitano-n és a TEAPO-n 1 mV-ot
- a Jamicon-on 2 mV-ot (tehát ez szerepel a legrosszabbul ezen a teszten).

Szkóppal és generátorral mértem ESR-t. Lefényképeztem, de azért felsorolom.
- a polimer kondinak 15 mOhm az ESR-je 100kHz-en (és még 10 MHz-en is).
- TEAPO 3300u/10V = 50 mOhm
- Shamwa 3300u/10V = 62 mOhm
- Hitano 2200u/10V = 87 mOhm
- Jamicon 2200u/6.3V = 125 mOhm
- KEMET 1000u/25V = 150 mOhm
- Nichicon 1000u/16V = 325 mOhm

Legelső körben a Nichicon volt benne, második körben a polimer. A legnagyobb és a legkisebb ESR-rel rendelkezők. Ez tök véletlen, hogy így alakult. A két hangkép ég és föld egymáshoz képest. A Nichicon-nal fantasztikus, dinamikus, kottázható mélyek, három dimenziós tér. A férfi énekhang némely felvételen (főleg MP3-nál érdes... a régi Burgumnál nem volt ennyire). A közép- és magas tartomány szerintem rendben van... nekem tetszett.

A polimer csattog, csilingel, de néha szépen énekelnek a nők (ha vannak). Ezt a kondit többé nem hallgatom meg ha nem muszáj. De ezt már írtam egyszer.

Tettem foglalatot a csatolókondiknak, így villámgyorsan tudom cserélgetni.
Még szét van szedve a végfok, vagy 2-3 óra mire bemérve összerakom.
Kipróbálom majd a DC szervót is (ha nem esik szét valamelyik másik IC foglalat is).

A kondik mérése közben kiderült (a hetedik mérésnél), hogy figyelmetlen voltam. Ha 2 MHz-nél mozgatom a vezetéket 6 dB-t változik az amplitúdó, tehát a nagyfrekvenciás mérések teljesen hiteltelenek. Valami mást kell rá kitalálni. De ezzel meg felvetődik az a kérdés is, hogy vajon elég jó-e a nyákterv a nagyfrekis átvitelhez. Még sok mindent át kell majd gondolni... esetleg újra gondolni. És még csak a csatolókondi környezetén törpölök : )
Nagyon sok minden van még ezenkívül ebben a végfokban...

CAM03751.jpg
    
(#) dB_Thunder válasza Karesz 50 hozzászólására (») Sze, 13:13 /
 
Idézet:
„Úgy látom nem vagy teljesen képben”

Ez megesik azzal aki nem itt éli az életét, de te jössz és pontosítasz!
Idézet:
„Kácsa = Kábelek és csatlakozók.”
Ismerem a KáCsa márkanevet majdhogynem az alapítása óta, de ha helyesen írnám abban nem lenne semmi csavar...

Ezekkel a csatoló kondikkal az a bajom, hogy kb. egy éve vettem egy PA 31 sávos EQ-t és beraktam a láncba. Nagyon sok apróságon javítani lehetett, miután megtanultam nagyjából beállítani, de csak fennakadnak a mély hangok "mogyorói" az eszközön! Már amelyik túlélte a keverő kasztrálását is.
Már nézegettem a kapcsolását, hogy lehetnek "kiszedni"...
(#) Karesz 50 válasza dB_Thunder hozzászólására (») Sze, 18:47 /
 
Elnézést kérek, hogy kioktattalak : )
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Sze, 19:16 /
 
- DC szervó...
Ebbe a kapcsolásba kell. Kipróbáltam, nem hallom, hogy beleszólna bármibe is.
Az előerősítőben három szervó van, minden fokozatban 1-1, a bemeneti impedanciaillesztő kivételével.
- Csatolókondi...
Sokszor jó ha a megérzéseimre (ösztöneimre) hallgatok. A KEMET-et (1000u/25V) tettem bele elsőként és azóta is ez szól. Nyugodt, visszafogott, tiszta hangkép. Nincs annyi mélye/magasa mint a Nichicon-nak volt... pont jó (nálam, itt, most). Az első érdekessége, hogy 2 dB-lel feljebb kellett tekerni a hangerőt, hogy ugyanolyan hangosnak érezzem, mint a Nichicon-nal volt. Minden szőr és torzítás eltűnt... ezt jelzi szerintem az alacsonyabb hangosságérzet is. Alig lehet érzékelni, hogy most hangosan vagy halkan szól, így is úgy is varázslatos. Zenélget.

Brahiból betettem a Teapo-t (3300u/10V) három szám erejéig. Egy még durvább Nichicon-os hangkép rengeteg (felesleges) méllyel/magassal, erőszakkal. Azért még kipróbálom a többi kondit is, de nem fogok sírva fakadni ha nem találok jobbat a KEMET-nél.
Azt mindegynek érzem, hogy 0.05- vagy 1.6 Hz-en van a töréspont (így hirtelen).
Egyelőre most élvezem a zenét, aztán majd tovább lépek ha újra megunom a lemezeim - ez el fog tartani akár több napig is : )
(#) dB_Thunder válasza Karesz 50 hozzászólására (») Sze, 21:57 /
 
Semmilyen kioktatás nem volt, csak beszélgetünk!
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 3:57 / 1
 
Jobb későn, mint soha. Meg: a jó pap is holtig tanul. Ilyenek jutnak most eszembe.
Hogy miért is?
Eddig (valamennyire) vájtfülűnek tartottam magam, ha szerényebben akarok fogalmazni akkor azt írom, hogy "hifistának". Azt gondoltam kicsit értek az erősítőkhöz is. De ha ez sem így van, akkor is építettem már néhányat életem során amik legalább működtek. Szóltak valahogy, most mindegy, hogy. Egészen a tegnapi napig azt gondoltam, hogy egy jó végfokhoz három dolog kell
- jó kapcsolás
- jó tápegység
- jó nyákterv
Hogy mekkora legyen a "jó kapcsolás" torzítása kezdett az utóbbi időben kevésbé fontosnak látszani. De egyébként is. Mi az a torzítás? A legkisebb torzítású erősítő olyan fogalom, mint pl. a legszebb nő. Vagy a legjobb autó. Nem létezik. Nincs is jelentősége. A THD-val ki lehet mutatni durva hibákat, de semmi másra nem jó. Nem jellemzi egy erősítő "hangját". De úgy általánosságban - és nagyon durván - fogalmazva: semmilyen mért adat nem jellemzi egy adott erősítő hangját.
Persze a fenti három tényezőt alapvetően szükségesnek gondolom (kapcsolás, tápegység nyákterv), de azt már nem tudom melyik az a pont amikor azt lehet mondani egy kapcsolásra, hogy ez most jó, vagy ez most rossz. Két tranzisztorból egészen biztosan nem lehet jó végfokot csinálni és talán még 12-ből sem. De hol van a felső határ? 20-ból már lehet? Vagy 50-ből?

Már az előerősítőnél kezdett felhomályosulni valami az agyamban, amikor kicseréltem a hajtogatott kaszkód nyugalmi áram beállító ellenállását 1%-ról 0.1%-ra... és akkor jött meg a hangja. Pedig ezen nincs gyakorlatilag nincs áramváltozás. Megmagyarázhatatlan.

Most meg jött ez a csatolókondi teszt. Kicsit tudatos is volt, meg kicsit a véletlenek is szerepet játszottak benne. Az eredeti "terv" az volt, hogy beleteszem ezt a Nichicon-t mert szimpatikus, oszt kész. Miért ne szólna jól ezzel (is) ? Aztán megláttam ezt a polimer kondit, hogy stabil, meg ló ESR, meg miért ne próbáljam ki. És akkor jött az a meglepetés amiről már írtam. A Burgumot egyetlen kondi csere olyan gyalázatos hangúvá varázsolta, hogy ilyet tényleg lehet két tranzisztorból is csinálni. Innen már egyenes út vezetett ahhoz a rögös úthoz, hogy elkezdjek csatolókondikat cserélgetni. Az jött ki (a saját fülemmel, a saját láncomon, a saját ízlésvilágommal és saját szubjektivitásommal), ha benne hagyom azt a Nichicon-t és nem tesztelgetek semmit, akkor most lenne egy jó (sok) mélyű, magasú, jó sztereó terű erősítőm, ami egy idő után valószínűleg kezdett volna idegesítővé válni és egyre kevesebbet hallgattam volna az idő múlásával.

Leírom mi lett a konditeszt végeredménye, ami még nem biztos, hogy végeredmény.
- a Nichicon hangját nevezzük "dögösnek"
- a polimerét hallgathatatlannak
- még "dögösebb" volt Teapo. Ez volt a másik versenyző aki azonnal kihullott a sorból
- a KEMET lett az etalon amihez az összes többit viszonyítottam
- a Shamwa igyekezett, de semmit nem csinált elég jól
- a Jamicon-ra külön kíváncsi voltam, mint a hifisek rémére. Szerintem egész jól szerepelt. Nyugodt, hallgatható hangja van, de minden finom és fontos részletet nyomtalanul eltüntetett. Megszűntek a visszhangok például... ebből következően a térérzet is.
- a tesztsor végét a Hitano zárta. És az egész konditesztet is azt hiszem. Ez egyszerűen és szó szerint a mocsárba dalolt minden résztvevőt. Ez az öt az egyben. Amit a többiek külön-külön tudtak, ez egyedül tudja. A nyugalom, a tisztaság, a tér, az arányok, a kiegyensúlyozottság, a dinamika. Ez az új etalon kondi és kötve hiszem, hogy bármelyik ennek a nyomába léphet.
- a névtelent ki sem fogom már próbálni.
(#) dB_Thunder válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 7:33 /
 
Én alapjában nem "hiszek" az alkatrészek, leginkább a vezetékek hangjában. Főként úgy, hogy hatalmas változást ígérnek egy fél méteres arany koax használatával, közben a teljes elektronika hagyományos rézfóliás nyákon van...
De visszatérve az alkatrészek hangjára, azt már én is megtapasztaltam, hogy az elektrolit kondinak, nemhogy hangja, de durva torzítása is lehet! A folyamatos anodizálása a kondinak biztos nyomot hagy a hangképben, és a felépítéséből adódóan messze van az ideális kondenzátortól, "tartalmaz" soros, és párhuzamos ellenállást, de még induktivitást is.
Számomra az első számú közellenség a hang útjában! De ezt már tudjátok
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 7:59 /
 
- Amikor a felhasznált alkatrészek száma sokszorozódik akkor matematikai alapon sokszorozódik vele együtt a "gyenge láncszem"-ek száma is, illetve csökken a "szinergia" kialakulásának a valószínűsége is. Néhány alkatrészből valóban nem egyszerű jó erősítőt csinálni, de néhány alkatrészt könnyebb jól összeválogatni mint mondjuk 200-at.
- Ebben az "egyetlen alkatrész"-től lesz valami nagyon jó vagy nagyon rossz dologban ezzel együtt régebben sem hittem, ma sem hiszek, mert ha egyetlen alkatrésztől valami nagyon rossz lesz, akkor ott más bajok is vannak. Ha valami valamilyen szinten jó, akkor annak valamilyen szinten a mezei legócskább alkatrészekkel is olyannak kell lenni, aztán utána lehet hangolgatni az alkatrészek csereberélésével egy életen át.
- Egy dolog hiányzik ebből a konditesztből, mégpedig az, hogy mindnek járódnia is kellett volna. Első körben Hitano-t tettem a darcil tápjába, mert épp az volt kéznél ami méretben, kapacitásban stb megfelelt. Borzalmas volt, szét akartam bontani az egészet már az első nap. Aztán pár nap járódás után szelidült. Utána a Vishay BC szintén siralmas volt, ha nem is annyira, aztán pár nap után az jobb lett.
- Illetve újból felmerül az a lehetőség is, hogy ha tényleg nem lenne ott semmiféle elkó a jelútban, azzal lenne a legjobb az egész.
- Mást meg nem is írok majd esetleg privátban mert nem akarok itt semmiféle felesleges vitát szítani semmiről.
(#) shany válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 8:09 /
 
Idézet:
„Ez az új etalon kondi és kötve hiszem, hogy bármelyik ennek a nyomába léphet.”
Elektrolit kondenzátor csatolónak mostanában a Nichicon bipolár szériák közül az "ES"-t ( https://www.nichicon.co.jp/english/series_items/catalog_pdf/e-ues.pdf ) szokás látni egészen drága készülékekben is.
( egyébként a gyártók nevéből nem lehet tudni, hogy a több tucat szériájukból melyikről van szó itt )
Hagyományosan a már rég nem gyártott Rubycon Black Gate szériákat szokás audió szempontból isteníteni. Sajnos egészen horror árakon lehet venni manapság, ráadásul masszívan hamisítják őket. Viszont a legolcsóbb standard széria is megmutatja telt-, kifinomult "hangjával" hogy miért szeretik.
( nehezen tudom elképzelni, hogy egy kondenzátornak lehet túl sok magas és mély hangja egyben, inkább szubjektíve alul-, felül sávhatároltsággal találkoztam. Lényeges, hogy milyen balanszú rendszerbe kerül az a kondenzátor )
(#) Karesz 50 válasza dB_Thunder hozzászólására (») Pé, 8:23 /
 
Úgy emlékszem - Tóth Bélával karöltve - mi vittük be a "köztudatba" ezen a fórumon a DC csatolt erősítők hangképre gyakorolt jótékony hatását, tehát értem miről beszélsz.
A többire inkább nem reagálnék.
(#) mcc válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 8:31 /
 
Idézet:
„Utána a Vishay BC szintén siralmas volt, ha nem is annyira, aztán pár nap után az jobb lett.”

Itt mindig kérdés, hogy melyik, mert vagy 20 féle van belőle...
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 8:43 /
 
Idézet:
„- Amikor a felhasznált alkatrészek száma sokszorozódik akkor matematikai alapon sokszorozódik vele együtt a "gyenge láncszem"-ek száma is, illetve csökken a "szinergia" kialakulásának a valószínűsége is. Néhány alkatrészből valóban nem egyszerű jó erősítőt csinálni, de néhány alkatrészt könnyebb jól összeválogatni mint mondjuk 200-at.”

Kezdj el számolgatni hány alkatrész van a jelútban a Burgumban. Tanácsot is elfogadok tőled, hogy konkrétan melyiket hagynád ki a kapcsolásból.
Idézet:
„Ha valami valamilyen szinten jó, akkor annak valamilyen szinten a mezei legócskább alkatrészekkel is olyannak kell lenni, aztán utána lehet hangolgatni az alkatrészek csereberélésével egy életen át.”

Ez a "mezei szint" volt a régi Burgum, a mostani meg az alkatrész cserélgetős változat. De nem gondolom, hogy a hátralévő életem erre a cserélgetésre fog rámenni... azért fel lehet gyorsítani ezt a folyamatot.
Idézet:
„Egy dolog hiányzik ebből a konditesztből, mégpedig az, hogy mindnek járódnia is kellett volna.”

Egyik sem járódott. Ha később finomodik a hangjuk ez szerintem nem fogja befolyásolni a "verseny" mostani eredményét. A legjobb akkor is a legjobb marad és fordítva.
Idézet:
„Illetve újból felmerül az a lehetőség is, hogy ha tényleg nem lenne ott semmiféle elkó a jelútban, azzal lenne a legjobb az egész.”

Ha a későbbiekben úgy fogom érezni, hogy ez az egy szem csatolókondi rontja le az egész végfok hangját, még mindig újra tervezhetem a bemeneti fokozat paneljét. Egyébként ez az egy darab kondi van a jelútban a CD játszó DAC-jától a hangszóróig. A régi Burgumot elcseréltem az Audiolab-ra : ) és az Audiolab is DC csatolt

Szerintem ez nem vitaszítás amiket írsz. Beszélgetünk. Nem fogom kidobni a végfokom az ablakon csak azért mert akad akiből ellenérzéseket vált ki valami miatt. Írok róla. Akit érdekel olvassa, akit még jobban érdekel hozzá is szól, én pedig válaszolok.
(#) Karesz 50 válasza shany hozzászólására (») Pé, 8:52 /
 
Teljesen igazad van (mint mindig). Tudom, hogy van típusszámuk is a kondiknak, de elnevezhettem volna őket Jóskának/Pistának/Matyinak is. Inkább azt próbáltam érzékeltetni ezzel a kutyafuttában végzett teszttel, hogy nagy különbségeket hallok két elkó hangja között.
És leírtam egy szerintem fontos mondatot is:
Idézet:
„Leírom mi lett a konditeszt végeredménye, ami még nem biztos, hogy végeredmény.”

Ezek az alkatrészek voltak itthon a fiókban. Ezek közül kineveztem egyet saját szubjektív véleményem alapján "etalonnak". Mást is ki lehet később próbálni, nem zárkóztam el ez elől.
(#) dB_Thunder válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 10:11 /
 
Idézet:
„A többire inkább nem reagálnék.”

Nyilvánvalóan a többi alkatrésznek (ellenállás, félvezető) is van a hangzásra gyakorolt hatása, az eltérő gyártástechnológiák, és kivitelek miatt. Mindközül talán az ellenállásnál lehet a legkevesebb "gond", szerintem...
Szeretnék (de a büdös életnem fogok) odáig eljutni a teljes láncban, hogy az ellenállásokat találjam a leggyengébb láncszemnek! (kapcsolás, felépítés, kondik, és félvezetők után)
(#) Skori válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 16:43 /
 
A konditeszthez: nekem itt jön be a képbe az, hogy ok. ott tartunk van egyértelműen hallható, jelentős különbség a hangban, konditól függően. Ilyenkor azért próbálnék mérni is, hogy mi is az amit hallunk, milyen jellemző változik meg? Más lett az impulzus átvitel (pl. egységugrásra adott válasz), vagy látszana egy négyszög átvitelen is a különbség, esetleg frekvencia és fázismeneten, futási időben, harmonikus torzításban, intermodulációban, hőfokfüggésben? Esetleg valamilyen parazita visszacsatolás okozza a változást (pl. mikrofónia - kondiknál, elektroncsöveknél sem ismeretlen fogalom), vagy az alkatrész saját zaja más? Esetleg a kondik különböző képen hajlamosak a memória effektusra? (Ez utóbbiban némely kerámia kondi brutális, de az elkók is tudnak furcsaságokat művelni) Vagy mondjuk a szivárgó áram ingadozása által bevitt alacsony frekvenciás zaj (ez is okozhat pl. hallható intermodulációt)? Könnyen lehet, hogy van olyan aki már végigjárta ezt az utat, és tudja is az eredményt, csak nem akarja lerombolni azt a kis ezotériát a témában, vagy sokféle más megfontolás is lehet az oka, hogy ez nem közismert információ.
A hozzászólás módosítva: Pé, 16:44
(#) Skori hozzászólása Pé, 16:49 /
 
Csak érdekességképen: fogjunk egy jobb feszültségmérőt, és csatlakoztassunk
rá egy kondenzátort. Néhány µF-os SMD kerámia kondival a leg-látványosabb, de mással is lehet próbálkozni. Melegítsük meg pákával óvatosan a kondi egyik lábát - és figyeljük a műszert. Némelyik kondit melegíteni sem kell.... elegendő a kezünk hőmérséklete hozzá.
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») Pé, 17:53 /
 
Idézet:
„ott tartunk van egyértelműen hallható, jelentős különbség a hangban, konditól függően. Ilyenkor azért próbálnék mérni is, hogy mi is az amit hallunk, milyen jellemző változik meg?”

Ezt a költői kérdést már én is feltettem még szerdán:
Idézet:
„Megint az van, hogy kellene valami összefüggést találni a mérés és a hangzás között, de szerintem megint az lesz, hogy nem fogok találni semmit, mint ahogy más sem. Ennek ellenére hirtelen-hamarjában valamit azért mérek, mert idő az van rá... meg hát miért ne.”

Ha neked mégis sikerülne valami összefüggést találni a mérések és hangzás között az világraszóló siker lenne. Komolyan mondom, minden szarkazmus nélkül.
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») Pé, 17:58 /
 
A termoelektromos jelenség mindenhol jelen van egy erősítőben ahol két különböző anyagú fémalkatrész van összehegesztve/forrasztva. Szilícium-arany, ón-réz, stb... Ellenállásokkal is játszottunk már ilyet, de bármivel lehet.
(#) Skori válasza Karesz 50 hozzászólására (») Pé, 20:49 /
 
Némelyik SMD kerámia kondi n*100mV nagyságrendű feszültséget tud produkálni, de olyat is találtam amelyik 2V-ra töltődött fel. Termoelektromos jelenség közel sem produkál ekkora feszültséget... Azért írtam mert már belefutottam a jelenség okozta problémába, akkoriban méregettem jópár kondit (pl. szivárgó áram a feszültség függvényében), és egy ilyen mérésnél bukott ki néhány érdekes dolog.

Jó eséllyel a tesztelt kondik elektromos paraméterei eltérnek, és ha nagyon akarnánk, akkor némi méregetéssel meg lehetne találni a különbséget. A különbségből pedig lehetne tippelni, hogy ez a változás miképpen hat az erősítő paramétereire.

Egyébként a szervóval valószínűleg ugyanott lennél, abban is van olyan kondi (meg egyebek) ami közvetve hatni fog valahogyan az erősítő hangjára.

Nekem nem olyan jó a hallásom mint 20 évesen, meghallok dolgokat, de számomra ezek a különbségek csak ritkán hatalmasak, az esetek nagyobb részében viszont csak olyan "van különbség, de nem tűnik jelentősnek" az érzés. Egyes hifistáknál, főleg akik nem elektronikai szakemberek, tehát csak hallanak, de a működés nem érdekli őket, gyakori, hogy eltúlzott jelzőket használnak. Pl. kicseréli a hálózati kábelt, talán még valamennyit tényleg változik is a hang ettől (pl. bekerült egy új tárgy a helyiségbe, ami hat az akusztikára ), de az illető brutális hangkép változást hall, és rájön, hogy a másik kábellel hallgathatatlan az erősítő. Nos a kicsit racionálisabban gondolkozók ezt azért meg mosolyogják kissé, a ravaszabbak meg üzletet csinálnak belőle, hiszen ha a másikkal hallgathatatlan, akkor vegyél tőlem másik kábelt amivel szuper jó lesz... De kicsit megint elkanyarodtam a tárgytól, a lényeg szerintem: van értelme kísérletezni, de van értelme mérni is...
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») 3:35 /
 
Hát... igen. Ezeken a karvastagságú hálózati kábeleken én is csak mosolyogni tudok : )
De az tényleg érdekes amit az SMD kondikról írsz. Kipróbálom.

CAM03755.jpg
    
(#) dB_Thunder válasza Karesz 50 hozzászólására (») 9:29 /
 
Idézet:
„karvastagságú hálózati kábeleken én is csak mosolyogni tudok”

És a padlódugaljban tárt karokkal várja a másfeles alu!!
(#) Karesz 50 válasza dB_Thunder hozzászólására (») 10:13 /
 
Használhatnék teszkós vezetékeket is, de lehet valami oka annak, hogy mégsem?
Következő: »»   29 / 29
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem