Én holnap hozzájutok egy régi színes tv-hez ha nem tudom megjavítani boncasztal , ha igen akkor szívás mert a bátyámnak fog kelleni. De legalább oda adja régijét.
De a hétvégén lesz lomtalanítás, és most megpróbálok minél több sorkimenőt, meg tranyót, meg ilyesmit begyűjteni.
Igen, de rajtam kívül van lány is aki elektronikával foglalkozok, és tudni illik a nők mindenre képesek(had ne soroljam).

Nekem az utobbi két hétben sikerült beszereznem két sorkimenőt is, egy régi szines monitorból, és egy régi szines TV-ből. Ugyhogy most sorkimenőből van könyékig
van 2 zsírúj beöntött, 1 beöntött, szakadt diódával (váltakozó fesz jön ki belőle), 1 egyszerű régi sorkimenő, és 3 sokszorozóm Szóval, ha valami kinyiffan, van mihez nyúlni

Elnézést ez kicsit elírás volt, tényleg ferritmagok ezek az általam is használt Pc.tápból/smps/, bontott színes tv.ből kinyert EI ,magok, valamint a régebbi U magok,/világosabb színűek/.
Az induktívitásmérő nagyon sokat segített, nem kell számolgatni, csak a már bevált trafóhoz kell viszonyítani.
Kezdőknek is ezt ajánlanám.

Ez a 100KHz, nem nagy dolog sok helyen le van írva,Ei magokra vonatkozik. én mégis azt mondom, a sortrafó magok 20-25KHz.ig jók, efelett már csökken az Uki, romlik a hatásfok, kvázi nő az áramfelvétel.
Én 18-20KHz között használom a mai napig ezeket a nf.trafókat, de ha valaki utána néz, rájön a gyári légtisztítók is ezen a frekin működnek, szintén imp.üzemben 4szögjellel vezérelve.

Kösz a kiegészítést, nagyon jól leírtad, amit én kihagytam fáradság miatt.
Csak most volt időm elolvasni.

Te most a 100kV-osat folytatod villardban,vagy egy új különállót építesz?Egyébként a diódák elhelyezkedését itt hogyan oldod meg? Mert erre épp lenne egy ötletem :heureka:.Szerintem egyszerű légszerelésben kellene kivitelezni valami merevebb drótszerkezeten,majd ezt az egészet letenni olaj alá fokozva ezzel az átütési szilárdságot és miközben helyet is spórolsz…

A súly nekem is nagy akadály (az enyém 200kiló kereken),és nem szeretném addig beüzemelni amíg bele nem nézek a belsejébe,ugyanis eléggé kevés a testhez viszonyított szigetelő ellenállása,legutóbb valami 200MOhm-ot mértem rajta,ami elég sovány érték,mivel 35kV-nál a szabvány szerint 1Gohm a minimum.Ahhoz pedig,hogy szétkapjam szükség lesz egy-két izmosabb haver segítségére,nameg időm sem nagyon van foglalkozni vele…
Milyen az a röntgen trafó,mi gond van a beüzemelésével?

Nem, az a sokszorozó az rtg-hez készítettem, és ahhoz 33nF-os 100kV-os kondibank van (166J, fülsüketítő ).
Ez egy másik lesz, méghozzá úgy, hogy az olajat megpróbálom kihagyni, a korona ellen csapágygolyókat hegesztek minden kiálló csúcsra.

Nem az átütéssel van a gond, hanem a megosztással. Ezen az olaj semmit sem segít, talán még ront is a helyzeten, mivel nagyobb a dielektromos állandója, mint a levegőé, így még nagyobb feszültség alakul ki a diódalánc különböző végein. Én poliészter gyantával szoktam kiönteni a diódákat, meg az előtéteket, így egy szép hosszú rudat kapok, amibe a nagyfeszkábel is bele van téve, így nem is koronázik. Csak az összeköttetéseknél kell egy polírozott fém karmantyú.

Én egy állványt fogok hegeszteni hamarosan, és egy csigával ki tudom emelni a trafó belsejét. A röntgentrafóval az a baj, hogy a fedlaphoz hozzá van csavarva a vasmag is, így csak együtt lehet őket kiemelni.

Nagy A beüzemelésével az a gond, hogy legalább 50kW-os. Még ez sem lenne gond, de 1 fázisú. Ráadásképp egy rakás kivezetése van, bár elvileg van hozzá rajzom, de muszáj lesz szétszedni, hogy megnézhessem minden rendben van-e vele. Már letakarítottam, és újracsiszoltam a kivezetéseit.

Űrszondák még nincsenek a pincédben?

Ja vagy úgy.Szóval részben emiatt kellenek az ellenállások is.

Hát igen,trafó is van már.Már csak hálózat kell hozzá ami kibírja,meg fő autómata kismegszakító villanyórával együtt.

Egyébként aki kíváncsi, itt egy több részes videó, hogy hogy néz ki egy ilyen röntgentrafó belül:
Bővebben: Link

Najó, akkor most én írok!
Az 555-ös meghajtómról lenne szó.
Egy trafóról megy az egész, aminek van 2x13V és 1x13V ága, a 2x13V egyenirányítás utáni 38V feszültségét használom a sorkimenő primér feszültségének, és a másik ág egyenirányítás utáni 18V-ját, eddig egyszerű potméteres (feszültségosztó mód, az 555-ös nem igényel nagy áramot) szabályzással használtam az 555-ös meghajtására. Most, hogy rekonstruálom az egész cuccot, a potméteres szabályzás nemakar működni... egész egyszerű bizonyos pontig kapok 2-3V feszültséget, majd hirtelen 16-17V-ot, ami már sok az 555-ösnek.
7812 hiányában zenérrel próbáltam megoldani a dolgot, terheletlenül kaptam is 12V-ot szépen, de amikor betettem az 555-öst a tokjába, a tápfeszültség a zéneren lecsökket 2,3V körüli értékre. Több 555-sel is kipróbáltam, de mindegyikkel ezt csinálja, ilyen kicsi tápfesznél pedig nemnyit ki a tranzisztor a kimeneti jeltől Szerintetek mi okozhatja a jelenséget, s mi lehet a megoldás? A mellékletben küldöm a kapcsolási rajzot, szerintem ismerős lehet. Megpróbálom külön, akkumulátorról üzemeltetni az 555-öst, ott nemigen eshet le a feszültség, aztán írok, mit tapasztaltam.
A közreműködést előre is köszi!

Aksiról megy mint vadállat... nemtudom, hogyan biztosítsam be neki a 12V-os tápforrást, sajnos nincs itthon egy 12V-os tápegységem sem abban a méretben (csak ATX, de arról most egy erősítő, meg a szobám világítása megy)... kipróbálom 7805-sel, hátha elég lesz neki...

Szerintem te egyáltalán nem számítod ki az áramkör tápigényét, nem tervezel, csak beraksz valamit. Azért a kudarc.
A 7805-ből nem kapsz 12V-ot - trükkel igen, csak nagyon sok dióda kell hozzá, ami nem célszerű. 5V meg kevés önmagában.

Azon azért elgondolkodtál, hogy az igaz, hogy az 555 nem zabálja az áramot, de a teljesítménytranzisztort ki kell nyitni és ahhoz már kell áram, rendesen? Ebben a kapcsolásban ráadásul csak a 100µF-os kondenzátor töltése/kisütése ad egy impulzust a tranzisztornak, abból kell kinyitnia teljesen. A nyitáshoz energia kell és az a kondenzátoron tárolt feszültségtől függ...

A poti meg valószínűleg kontakthibás illetve szakadt, műszerrel ellenőrizheted.

A zeneres megoldásnál kiszámoltad, hogy mekkora előtétellenállás kell hozzá az adott terhelésre? Ha nem, akkor persze, hogy "eltűnt" a feszültség a terhelés hatására.
Vegyél egy 12V-os stabot, azzal egyszerűbb az életed, nem kell számolni...

Ja, azon meg se lepődnék, ha az egyenrángatás után nem lenne pufferelkó...

Azért annyira nemvagyok amatőr, hogy netennék pufferkondit a graetz után, elektrotechnikát végeztem idén. Azzal gazdálkodom, amim van itthon, de ha legközelebb a szomszéd városban járok, bevásárolok a stabilizátor IC-ből. Nemtudtam kiszámolni semmit, mert nemismerem, mekkora impulzusokat kell adnia az 555-nek a kimenetén. Mindegy, valamit kitalálok feszültségesés ellen.

A melléket 555-ös kapcsolásba, nem lenne célszerű meghajtani az 555-ről pl. bc337-bc327 párost , és az emitterükről kicsatolni a BU508-nak a meghajtás, kicsit több áramot biztosítana a bázisának mint egy szimpla 555. Ez csak egy ötlet kipróbálni még nem próbáltam, ha tévedek elnézést

Az NPN tranyónak a kollektora a +12V-ra megy nem a +60V-ra.

Nekem ott BU508 helyett IRFP250N van, és tökéletesen működik, ha 12V-t adok az 555-re Már kész a rekonstrukció, 6-7cm-s kisüléseket kaptam, csak a sokszorozó végén sajna nem magasfeszültségű ellenállás van... olyat nemtudom, honnan tudnék kitermelni... Ami rendelkezésemre áll, az egy öreg Tesla TV teljes egészében. 2kV-s kondenzátorok már jóljöttek belőle a trafó és a sokszorozó közé

Ebben az esetben nem az áram a szűk keresztmetszet, hanem a feszültség. Ugyanis ott a 100µF-os kondi, azaz a tranzisztor egyenáramúlag le van választva az 555 kimenetéről. Itt az a lényeg, hogy mekkora feszültségre tölti fel a kondenzátort (itt még a körben levő ellenállások is bejátszanak, mint időállandót befolyásoló tényezők), ugyanis az abban tárolt töltésmennyiség ettől függ, és ebből tud a tranzisztor nyitni.
Ha kicsi a feszültség, kevés a töltés, nem nyit rendesen a tranzisztor. Az általad rajzolt megoldás jó, de csak akkor van rá szükség, ha az 555 önmagában kevés a meghajtáshoz, mert a kapcsolt eszköz nagy áramot igényel.

Amúgy az 555 adatlapján rajta van, mekkora áramot tud átereszteni magán a kimenete maximálisan; ehhez és a többi részek táplálásához kell méretezni a stabilizátort.

Mint írja Beatmaster, akksiról rendesen megy, azaz neki a táplálással vannak gondjai.

Az 555 adatlapja sokat segít, hogy méretezz, azon vannak áramok is feltüntetve. A kiadott impulzusok meg a tápfeszből adódnak, némileg alatta maradva - szintén adatlapi érték.

Stab IC jó ötlet, tankolj fel belőle. Egyszerű, praktikus.

Valóban szép kis darab,érdemes rászánni némi időt,hogy működjön.
Azért a videóban a muki leengedhette volna az olajat mielőtt elkezd benne matatni.

Egy kérdés:
Ha van két sorkimenőm, amiből az egyiknek váltakozó feszültség van a kimenetén, jó ötlet begerjeszteni vele egy másikat? Vagy egyből gombafelhő és "MINMEGHALUNK!" ?

Közben alkottam egy videót a mai tevékenység végeredményéről. A sok légszerelést és egyéb trehany munkát nemkell figyelembe venni Köszi
Íme a videó: Bővebben: Link

Na nem rossz. Ma sikerült szereznem kettő sokszorozót. csak még be vannak építve.

szerintem jól jártál ezek a legjobb trafók, nem válnak használhatatlanná, ha kinyirodik bennük a dióda (ami nincs), és sokkal magasabb feszültséget adnak le
A trafót a trafóra kötni kérdésem még mindig áll.

A trafóról trafóra dolgot hogy képzeled? A nagyfeszt rákötöd a kisfeszültségű tekercsre? Fölösleges, mert legfeljebb átüti. A sorkimenő nem terhelhető nagy árammal (nagy a belső ellenállása) és ez esetben a kisfesz tekercs leterheli a nagyot, leesik az áram és oda a gerjesztés.

Ha Tesla-magnifier elképzelésed van, az tán működne (de rezonancia kell hozzá!), de kérdés, mennyire megvalósítható vasmagos tekerccsel. A másik, hogy a fellépő nagyfeszültség nem üti-e át a tekercset, a többrétegű kialakítás miatt. Egy magnifier-en jóval nagyobb feszültség lép fel, mint a meghajtó tekercsen, pont ez a lényege. A többrétegű kialakítás meg ennek pont kárára lenne.

Az első trafó szekunderét rákötném a második trafó primér tekercsére, amit én magam tekernék rá a ferritmagra. Belegondoltam, hogy a szekunder tekercselés sem bír ki akármekkora feszültséget, egyszercsak átütne a szigetelés, de kiváncsi lennék, meddig lehet elmenni...

nem válnak használhatatlanná, ha kinyirodik bennük a dióda

1. ezek, csak 6-8kV adnak le (sokszorozó nélkül)
2. ezekben a szekunderekben nincs egyenirányító, mert a sokszorozóban van

Ha ráteszed a szekundert a primerre, leesik a feszültség pár 10V-ra, és volt nagyfesz nincs nagyfesz.

viszont van nálam szakadt diódájú beöntött trafó is, ami így jóval kisebb feszültséget ad, mint az öreg trafó egymagában, sőt, sokszorozót utánakötve sem értem el sokkal nagyobbat.

Szerintem csak szekundert akar tekerni.

Nem, én arra vagyok kiváncsi, hogy ebben az esetben mi fog történni?