Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Nagyfeszültség sorkimenő trafóval
Témaindító: (Felhasználó 1306), idő: Márc 1, 2006
Már leírtam neked, hogy leesik a feszültség, nem fog semmi sem történni, leég az első szekundere.
Ha mindenáron nagyobb feszt akarsz kötögesd sorba a sorkimenőket. Bővebben: Link
Sorba sem lehet őket kötözgetni, mert átütnek a magra. Az egyetlen lehetőség lenne az ellenütemben járatás, csak ugye amelyik trafóban dióda van, az kilőve. A legjobb megoldás a sokszorozás, az nem árt meg a trafónak sem.
Csatlakozom Collectorhoz: nekem is eszembe jutott anno, de egy idő után átütött az egyik tekercs, ment a levesbe
Neh, holnapra ki lesz fosztva a HeStore, és a Lomex, mert mindenki ilyet akar. Nem rossz tipp.
Szia!
Ha a szekunderen nagyobb feszültséget szeretnél elérni,akkor valóban a vasmag gerjesztett állapotán kell növelned,de nem úgy hogy egy másik nagyfesz trafót rövidre zársz egy néhány menetes primerrel,hanem úgy,hogy a meghajtón módosítasz.Hogy erre felhozzak egy példát is,akkor növeld meg a frekvenciát,és csökkentsd a primer tekercs menetszámát,így a primer-szekunder áttétele anékül nő meg,hogy túlterhelnéd a meghajtót vagy a trafót...
A gerjesztésnöveléssel csínján kell bánni, mert telíti a ferritmagot és csodálkozik, hogy eldurran a hajtás, meg forró a trafó. Légréssel segíteni lehet rajta némileg.
Hát nyilvánvalóan erre is kell figyelni,de az alapvető dolgokkal illik is tisztában lenni.
Pont erre nem figyelnek, mert nincs tapasztalat. Azt nem reklámozzák annyira, hogy a ferrit messze nem gerjeszthető annyira (0,2T), mint a lemezelt vasmag (0,9-1,2T, vagy hiperszil: 1,6T) - cserében viszont jóval nagyobb frekvenciával lehet hajtani, de annak is van határa! Különben csak a magot fűti fölöslegesen.
Annyira nem olcsó a nagyteljestményű FET, hogy marokszám robbantgassuk. Még ha bontottak is, előbb-utóbb elfogynak. Az alapvető dolgokra meg a célirányos okosságok olvasgatása is megtanít, de ugye az macerás, meg idő... (Én magam is tanultam elektronikát, de sok dolognak magam néztem utána, mert érdekel és kell a sikeres előrejutáshoz.)Itt sok minden megtalálható elektronika témában. De sajnos még az ide beírt válaszok(!) is néha falrahányt borsónak tűnnek - T. a kiv.-nek, természetesen. Azt meg nem tudjuk megoldani, hogy komplett akadémiai székfoglalót írjunk egy-egy témában, bár én néha tényleg bő lére eresztem magam.
Nagyobb lejövő feszültséghez nagyobb menetszámú/szekunder +teljesítményű trafó kell.
Ehhez viszont tudni kell számolgatni, ismerni az alapokat, nem csak vaktában összekötözgetni, néhány sortrafót.
Ide tettem róla képeket, videót majd konvertálok: Bővebben: Link
A tegnapi nap sikerült sorvég tranyókat, spit sorkimenőt, és sokszorozót.
Ez-az össz, mert a konténerbe azért nem mászok be.
A pufferkondi miatt szól ekkorát? Vízellenállást nem ajánlom ehhez, mert nem elég erős(W). Esetleg pufferkondik nélkül, de még úgy is erős.
Idézet: „a lábamon is éreztem a térerőt” Ha még azt is közölte volna, hogy ő az apád, az lett volna a meglepetés... Kihagyott párbeszédrészlet a StarWars-ból: (Luke) - "A fél kezem odaadnám érte, ha megtudhatnám, ki volt az apám!..." ![]()
Éreztem a hátamon is, amikor fém székben ültem, és 2 méteres farúddal szórakoztam a közelében, ekkor gondoltam, hogy jobb lesz, ha poliamid rúdra váltok
Egyébként 2 állapota van, egy amikor koronázik, ekkor áramgenerátoros üzemben megy inkább, a másik pedig, amikor ki tud sülni, ez inkább feszültséggenerátoros üzem. Emiatt van az, hogy néha van korona, néha nincs, ez persze amiatt van, mert ha a korona megjelenik, attól leesik a feszültség, nem képes stabil ioncsatorna kialakulni.
Nem próbáltad megnézni, ha épp koronázik, hogy milyen frekvenciájú oszcillátorként viselkedik? Egy hangolható rezgőkörrel és egy szkóppal kéne vizsgálni. Érdekes lehet.
Be kell szereznem egy 100VA-es leválasztótrafót, és akkor a laptoppal meg az usb szkópommal meg tudom nézni. De 3 méternél közelebb nem viszem, az tuti.
Nem kell közel vinni a laptopot, csak a jelet felfogó rezgőkört. Ahogy nézem, azt se kell mellé tenni...
Hello!
Ha a sorkimenő trafó-t egy függvénygenerátorral egy FET-en keresztül hajtom "vezérlem" akkor a kialakult ív frekvenciája változik? Vagy hogyan lehetne megoldani hogy az ív frekvenciáját lehessen változtatni kb KHz-es nagyságrendtől felfelé ....M,T,H...nagyságrendig? Egyáltalán megoldható ez valahogy? Ha a két elektródát egymáshoz közelítem vagy szinte már össze is érintem akkor megváltozik a hangja, ekkor a freki is változik? Nekem igazából a kialakult elektromágneses sugárzás frekvenciája lenne a lényeg, ezt szeretném változtatni! Köszi a segítséget!
A primer impedancia ugye alacsony frekvenciánál kicsi, nagyfrekvenciánál pedig nagy. Tehát ezt nem tudod szimplán egy fet-re akasztott függvénygenerátorral megoldani, egyszerre kell a frekvenciát a feszültséggel változtatni. Meg az egy más kérdés, hogy a mag mindehhez mit szól.
Ha a fet után teszek egy potmétert? Vagy valahogy szabályzom a sorkimenőre jutó feszt, és így változtatom a függvénygenerátorral a frekit, a potival pedig a feszt, akkor már változna az ív frekije is?
Idézet: „Ha a fet után teszek egy potmétert?” Az a poti elég gyorsan köddé válna onnan. Hacsak nem 100W-os potikról beszélünk. Áruld el inkább, mi a konkrét célod.
Igazából egy szabályozható tápegységre gondoltam, a poti helyett, csak rosszul fogalmaztam, bocsi!
Egyébként az ív frekvenciájának változtatásával és ennek a hatásaival szeretnék kísérletezni, igazából ennyi! Idézet: „Igazából egy szabályozható tápegységre gondoltam, a poti helyett” Ez ettől azért kicsit összetettebb.A ferritmagok általában néhány kHz-től néhányszor 10kHz-ig működnek jól,nagyobb vagy kissebb frekvencia tartomány esetében pedig nagyon megnő a veszteségük.Továbbá a tekercs impedanciája a frekvencia függvényében változik,emiatt a menetszámokon is folyton változtatni kellene...
Üdv
Tegnap délután bontottam egy philips monitorból sorkimenőt, kicsit játszadozni nagyfesszel, de igaziból semmit nem tudok róla, nem találtam katalógust, semmit, nem lehet kimérni ezeket valahogy, hogy mi micsoda? Csatolok pár képet, hátha valakinek ismerős. |
Bejelentkezés
Hirdetés |




(Én magam is tanultam elektronikát, de sok dolognak magam néztem utána, mert érdekel és kell a sikeres előrejutáshoz.)


Egyébként 2 állapota van, egy amikor koronázik, ekkor áramgenerátoros üzemben megy inkább, a másik pedig, amikor ki tud sülni, ez inkább feszültséggenerátoros üzem. Emiatt van az, hogy néha van korona, néha nincs, ez persze amiatt van, mert ha a korona megjelenik, attól leesik a feszültség, nem képes stabil ioncsatorna kialakulni. 



