Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektromágnes kapcsolása
 
Témaindító: illestibor, idő: Aug 3, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   1 / 4
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Valaki tudna nekem segiteni nagy elektromagnesek teren!Egy kapcsolasban ami tutira egyszeru nem ertek valamit!ez egy nagy tekercs ami egy csore van szerelve es huz be egy vasrudat a csobe majd elenged(egy harangot mozgat),es valami miatt elment az ereje.Erdekes mert a kapcsolas amit mellekeltem ket diodat tartalmaz az egyik nyilvanvaloan egyeniranyitasi szerepet kapott a masik meg esetleg a tekercs meggszakitasanal keletkezo nagy feszt vezeti el, de a D2 nelkul alig van ereje a magnesnek.Nem tudja valaki miert?Milyenek ezek a magnesek?Ki tud valami mas infot meg roluk?Azt hiszem a rud ami benne mozog magnesezett, vagy a sok magneses erotertol magnesezodott fel?Elore is kosz!

untitled.JPG
    
(#) titi válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Hali!
A D2 szerintem a hírtelen áramlökések ellen van, úgy mint reléknél szokták.
Mérd ki a diódákat, ha nem jó, csere.
Ha diódák ok, és mégis gyenge, lehet menetzárlat.
Ha nem oldódik meg a probléma, akkor esetleg kép a szerkezetről, hogy értsük, hogy kéne működnie?
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
igen de akkor nelkule miert nincs ereje a tekercsnek, ezt nem ertem.Valami speci tekercseles lehet?lefogom fenykepezni de nem mas mint egy henger amire ravan tekercselve, es benne mozog fel s le egy rud, ami egy harangot mozgat.Ha aramot kap behuz (meghuzza a harang kotelet) ha megszakad az aram akkor pedig visszaenged, ezt ismetelgetve himbalja a harangot!
(#) titi válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Ezt én se egészen értem.
A tekercs másik végén (ahova nem a diódák mennek)nincs még valami al.rész?
De akkor most ha a diódával jó, akkor mi a probléma? Vagy csak elméleti kérdés? (nem értem :no: )
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Az a baj hogy regen mint mondtak jol erosen behuzott most meg fele annyira csupan.Es az elmeleti reszen azt nem ertem miert tobb az ereje a D2 vel!Jo lenne valami kis szakkonyvet keressek.Azt se szereti hha csupan 220at adok ra, szinte meg sem moccan, ha csak a D1 el hajtom picit mozog D2 vel mar egeszen eross, de nem aZ igazi mint mikor csinaltak!Ez amugy egy 1980 ban gyartott kutyu.Idegesito hogy kifog rajtam!Keves magnesesseg szaktudasom van!
(#) titi válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Hát szerintem egy diódacserét megérne!
Milyen típus?
De ha az se segít, akkor már csak a tekercs lehet a hibás. (menetzárlat)
Jó sok menetes, vékony huzalból? vagy mi?
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Holnap diodacsre lessz!A diodan esik vagy 90 volt , erdekes dolog!A drot az jo vastag kb 1 es, es vagy 10 soros a tekercs!Teszek be par kepet rola!Mara azt hiszem ennyi!hOlnap folyatom!kiprobalom meg ezzel azzal!
(#) Moderátor hozzászólása Aug 3, 2007
 
A címet picit módosítottam, hogy a kereső könnyebben megtalálja.
(#) Gatery válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
szia!

A d1 az ugye csak a szinusz felső részét engedi rá a tekercsre a d2 pedig feltükrözi a másik részét. ezért erősebb.

Érdemes megnézni a tekercs ellenállását, bár nincsen viszonyítási alap az eredeti állapothoz....
De legalább az áramerősség mond egy kb értéket az erőről.
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Igen de azt nem inkabb csak egy Graetz hiddal lehetne megvalosotani, mert ez legfeljebb egy fel hidnak megfelelodiaodat tartalmaz.Vagy igy is mukodik?Fura igy a D2 mert mintha csak a tekercsre lenne kotve es nem tapellatasi celja lenne neki!
(#) titi válasza Gatery hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Hát igen!
Lehet, igazad van, ami a D2-t illet. Hisz ez váltóáram, nem egyen mint a reléknél, pedig filóztam valami ilyesmin, de elvetettem az ötletet, mivel úgy véltem, hogy tul.képpen a dióda a tekercsel párhuzamosan van kötve, és figyelmen kívül hagytam, hogy vált.fesz.

Persze kérdés, mekkora az ellenállása a tekercsnek?
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
A tekercs ugy 30 ohm koruli ellemallast mutat ohmerovel.Megprobalok egy graetz hidat, jobban egyeniranyit mint egy dioda,vajon azzal hogy fog menni?remelem lessz valami eredmeny.
(#) sturbi válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 / 4
 
Ne próbáld meg greatz híddal szerintem, mert a tekercsen 7 A körüli áram fog csordogálni akkor, ez nem látszik reálisnak.
D 2 valószínüleg zener dióda és pufferként is működik a differenciális ellenállása miatt. A D1-el egyenirányított egyenáramra szuperponált váltóáram szempontjából a zenerdióda differenciális ellenállása a hatásos (C=1/(2*Pi*Rz) formában). Ezért, ha kiveszed, ez a pufferkondenzátor is megszűnik. Egy áramkorlátozó ellenállás is kell még szerintem abba az áramkörbe D1 elé. Esetleg D2-vel párhuzamosan egy pufferkondi is.
(#) zsoltee0001 válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
hi
a D2 biztos dióda? szerintem inkább kondenzátornak kellene lennie, már bocs
(#) illestibor hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Egy par kep a kutyurol!Szoval kondi az nincs mellette, csak ket dioda es egy elektomagnes ami megszakitja az emlitett aramkort!Zenner is lehet!Ha az emlitett elmelet jo, erdekel mert errol egy picit lemaradtam!Mem tud valaki egy kis doksit errol?Elore is kosz!Ime par kep a cucrol.
(#) ferci válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Ha a d2 zener lenne, akkor csak pl. >350 voltos lehet, mert különben eldurranna rögtön egy nagyobb (230+x)*1,4 beütéstől; fordítva kötve meg rögtön...

A zener puffer, stb... érdekes elmélet, de szerintem nem jó.
(#) pimi9 hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Harang, vagyis templomban van. Imádkozzanak a papok hogy ne lőjjem főbe magam, egyutas egyenírányítás hálózatra, dcvel terhelni a hálózatot, mekkora idióta tervezhette ??

Strubi: Az egy szimpla dióda, és nem zéner, 1 feladata van, leápíteni a mágnese teret. Akkor a zénerdiódának nincs ellenálása, meg nem tölti be puffer kondenzátor szerepét sem. A képlet pedig kicsit érdekes, hogy a fenébe lett f0-ból Rz???

Az áramkörről: D1: fél periódusideig feszt ad a tekercsnek, majd ezután a D2 leépíti a mágneses teret.
A tekercset kb 1m-nek saccolom, azt mondtad 1mm-es huzalból van, és 10 rétegben tekercselt, vagyis 10000 menet van rajta (höhö).
Ebből az induktivítás kb. 1,34H.
Az áram változási sebessége kb 171A/s (U/L (230V-al számolva))
De mivel csak fél periódus ideig van a tekercsen feszültség(10ms) ezért csak 1,71A körüli lesz az áramfelvétele.
Fölösleges bele áramkorlátozó ellenálás, és pufferkondi...

Legközelebb gondolkodni, aztán írni!!!!!!!!!!!

ui: dI/dt=U/L meg L=(0,03937*r^2*n^2)/(8,85*r+10*l)
(#) sturbi hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Mekkora a feszültségesés D1 illetve D2 diódák sarkain ?
A puffer elmélet jó (képletestől), sajnos nem tudom hol olvastam, vagy tanultam, de a gyakorlatban is alkalmaztam katódellenállás és hidegítő kondenzátor helyett, kiütütte a negatív visszacsatolást mélyhangoknál.
Az, hogy a dióda elszáll-e, az típus függő, nem tudjuk, hogy D1 milyen dióda, lehet zener, lehet szelén, lehet olyan is amiben áramkorlátozás van, ha megtudjuk a feszültségeséseket okosabbak leszünk talán.
(#) ferci válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Még egy dolog... akárhogy is meresztgetem a szememet, a mellékelt képen úgy látom, a tekercs nem kap direkt nullát, ha a bal oldali két fekete megy rá.

Megjelölhetted volna valamivel, mert így nem 100%.
Ha pedig úgy van, akkor nem jó a skicced sem.

Mérd meg mind a négy diódát, hogy jók-e, ill. egyformák-e, nincs-e benn R-es, addig kár a golyózásért.

Ti mit láttok?
(#) titi válasza illestibor hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Lehet, hogy én vagyok értetlen, de az ott a képen nem 4 dióda?
Esetleg a képen nem tudnád jelölni, hogy melyik szál vezeték hova megy? (tekercs, 230V hálózat, stb)
Van még valami vezérlője ennek?
Nem úgy működik, hogy a két mágneskapcsoló polaritást vált a tekercsen?
Nekem legalábbis úgy tűnik!
(#) pimi9 hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Kiváncsi lennék hol írnak erről, vagy tanítanak.
Mond, ezt hogy értetted hogy: "alkalmaztam katódellenállás és hidegítő kondenzátor helyett, kiütütte a negatív visszacsatolást."
Lehet én vagyok hüle, de ezt nem értem, kicsit bővebben írhatnál róla.

Képletről:
C (mértékegység: V/As vagy Farád)
akkor 2*pi*f az a körfrekvencia (1/s vagy Hertz)
és a kapacítív imperidencia ebből Xc=1/(2*p*f*C)
Ezek mind kiütik egymást és a végeredmény V/A-ban jön ki ami ugyanaz mint az ohm. Ez a képlet jó.

De a te képleted szerint: C=1/(2*Pi*Rz)
C (V/As v. Farád)
és Rz (V/A v. ohm)
ebben a képletben nem ütik ki egymást a mértékegységek tagjai, és nem is jöhet ki normális eredmény, ez egy ROSSZ képlet!

ferci: lényegtelen hogy 0-t kap-e vagy nem.
Az eredeti kérdésre választ adva: a D1 vagy a D2 dióda tönkremenetele, elöregedése vezethet a tekercs gyengüléséhez, de lehet hogy az egerek elrágták a kábelt
(#) sturbi válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Valószínű (biztos) igazad van jelen kapcsolással kapcsolatban.
A képlet viszont jó (azt hiszem), csak nem lehet ráhúzni erre az áramkörre. A képletben Rz a zenergióda differenciális ellenállása, az általam említett példánál, ha minden igaz így lehet kiszámolni mekkora kapacitást képvisel.
Rossz a képlet valóban. Az 1/ -ből az 1 az 1 Hz-et jelent (mint alsó határfrekvencia), 50 Hz-nél ide 50 jön.
Vagy így is rossz....?
(#) ferci válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Csak azért érdekes, mert a kezdő skiccen 0 van egy egyik végen - akkor lényeges.

Nem tudjuk, hogy együtt húz-e a két MK vagy nem.
Innen és a többit figyelembevéve várjuk "illestibort", mert ő tudja csak az igazat.
Kár, hogy már eltűnt.
(#) sturbi hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
pimi9
légy szíves szólj hozzá az utolsó hozzászólásomhoz
(#) pimi9 hozzászólása Aug 3, 2007 /
 
Hmm, most hogy észrevettem a képeket, kicsit meglepődtem, miér van 4 dióda.
Nem lehet hogy 2 ilyen tekercs van? mert ahogy nézem 2-2 diódának a katódja össze van kötve, ebből kifolyólag graetz már nem lehet. De a többi részét már nem értem, jó lett volna feltüntetni, melyik vezeték hova megy... kész rejtély.

ferci: 0-val kapcoslatban igazad van

strubi: a képlet nem jó úgy ahogy van.
C=1/(2*Pi*Rz) vagyis C=1/(2*Pi*1 V/A)
ebből lesz: 1/6,283 V/A ami 0,15915 A/V ami egy ismeretlen mértékegységet takar. Ezzel arra akartam kilyukadni hogy a kapacítás mértékegysége V/As a te képleteddel a végeredmény pedig A/V-ban jön ki, ezek nem egyeznek, és ezért nem jó.
Én is tévedtem, nem emlékeztem már mi is az a zéner: Zener
(#) titi válasza ferci hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Nekem valami ilyesmi elképzelésem van a dologról.
Rosszul gondolom?
(#) ferci válasza titi hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Ez is lehet, 2 R-es diódával és akkor felváltva megy, ahogy gondolod...
A nem működő diódákat kiradíroztam.
Nézd meg a tekercsvégeket, nem a két fekete?
(#) ferci válasza titi hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Nem tud áram folyni az "elméleten"... nézd át...
ha pl. a fázis +, nem tud "kimenni".
(#) sturbi válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Mond, ezt hogy értetted hogy: "alkalmaztam katódellenállás és hidegítő kondenzátor helyett, kiütütte a negatív visszacsatolást."
Ezt úgy értem, hogy pl. egy 1 Kohmos katódellenálláson mondjuk esik 3,3 V, a katódáram hatására és a negatív vcs.megszüntetésére hidegítem 470 µF-al. Ezt a 2 elemet ki lehet váltani 1 db 3,3 V-os zenerrel, amelyiken ugyanígy 3,3 V esik, és a képlet szerint számolható paralel kapacitás is érvényesül (a javított képlet szerint ahol a számlálóban a kívánt alsó határfrekvencia van Hz-ben)

Azt hiszem pont akkor írtad a válasz, mikor javítottam a képletet, a számlálóban Hz (1/s) mértékegység van.
(#) ferci válasza sturbi hozzászólására (») Aug 3, 2007 /
 
Már "fáradok", lusta vagyok megnézni a jó képletet.
Tedd fel légyszi mégegyszer és holnap megkukkolom, mert ezt még nem hallottam, hogy egy zener mekkora kapacot képvisel ( nem ám pF nagyságrendet !!!) µF-os tartományban.
Következő: »»   1 / 4
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem