Ez nem az a táp, amire csövest lehet építeni. Hány Volton jön ki a 3A DC?

212V-ot mértem.

Üdv!

Mi a véleményetek a csatolt rajzról? Pontosabban engem az a megoldás érdekel, hogy a végcső katódjában lévő 220µF-os kondenzátor, hogy van bekötve. Nem láttam még ilyet, nem szeretnék hülyeséget mondani, de ez valami lokális visszacsatolás szerű?

Közben visszanéztem, és láttam. Jó teljesítménye van, de még tranyóshoz sem jó. Ez valami kapcsolóüzemű, vagy hagyományos trafós?

Passz, mivel igazából az átalakítós része tele van öntve műanyaggal (lásd a címke alatti részt).

a legegyszerűbb, ha a végfok kimenetéről hajtod,akkor garantáltan nem lesz brummos a cucc,
egy 100nF kondival elég leválasztani.
A másik módszer, hogy egy triódát csak a meghajtó áramkör hajtására használsz,így leválasztva nem csinál zajt.

Méretéből; kapcsitáp. Udvartöltés, macskadobálás..., más ötletem nincs.

Számold ki. PP-ben a csúcsáram oldalanként kb. 2*40mA-t vesz fel nyugalmi helyzetben, csúcsban ennél jóval többet. Egy EZ80 bír 90mA-t tud, illetve van olyan, hogy csúcsban pillanatnyilag 200mA felett, de nyilván ilyenre nem méretezünk. Vegyük példának az AE782-es erősítőt. Ott is nem véletlenül nem EZ80-al, hanem EZ81-el oldották meg. Ha csak EZ80-ad van, akkor abból legalább 3-at kellene párhuzamosan bekötni, de inkább négyet. Az EZ81 meg 150mA-t tud. Ebből is el kell kettő sztereóra.

Szia! Ha nem tudod az EZ81 csövek fűtését ( csövenként 1A ) megoldani, akkor marad a jól bevált diódás egyenirányítás , fáziskésleltetővel.

Tampika fórumtársunk egy ilyesmiről beszélt azt hiszem. ECC82 -vel is működik, és jó néhány varázsszemet bele lehet illeszteni. Bekötésük innen nézhető ki.

Eleve az egész meghajtás elmebeteg. Két csővel ugyanezt meg lehet csinálni. A katódkondenzátort pedig le kell kötni a GND-re és nem kell a kimenőn keresztül engedni. A hatás a mélyátvitelben jelentkezik mivel a visszacsatolást megakadályozza.. Ezt én nem építeném meg mert ettől csak sokkal jobbak vannak a magyar szakmai irodalomban is.

Nem állt szándékomban megépíteni, csak felfigyeltem arra kondira. A gitárerősítőmben kipróbáltam, jót tett a hangjának.

Szia nagyon szépen köszönöm .maradok a 2 db n és ez pp vagy se kapcsolás amit a rajzon van ,amit felraktam .

Nagyon köszönöm szépen már csak egy késleltetőt kell csinálnom .

Szerintem írta Gábor, hogy PP.

Általában ha két cső van a végén ,akkor az PP. Lehet párhuzamosan kapcsolt SE -is, de ha megfigyeled, a PP esetében a csövek a rajzon többnyire egymással szemben "állnak", míg SE esetében simán egymás alá szokás rajzolni. Illetve az lehet még támpont, hogy általában PP esetében a rácsok külön helyről kapják a jelet.

Szia .
Köszönöm a segítségeteket..

Szia
Köszönöm a segítségeteket..

Helló tudósok!
Van itt a képek közt egy stabilizált táp (kb. 20. oldal). Nem olvashatók az értékek, valaki tudná olvashatóvá tenni? A glimm milyen értékű (nevű)? Ha más triódával (pentóda triódaként) csinálnám, min változtassak?
Köszönöm: Kálmán

Szerintem egy СГ5Б (SZG5B) stabilizátor cső az ott lent.

Az eredeti rajzról rajzoltam át (ahogy bírtam, láttam), de rosszul írtam a helyet: a kép a 10. lap 4. sor jobb szélén van. Kb. a 288. kép. Nagyítva sem biztos, hogy azok vannak odaírva, amit én láttam.

Mi csak egyszem csatolt képet látunk, ahol egy kézzel rajzolt csöves stabilizátor kapcsolás látható. Azon láthatóan minden érték rajta van. Azon glimm nincs, csak egyszem stabcső, valamilyen orosz szubminiatűr kivitel. Erre küldte a kolléga az adatlapot. Ennek alapján helyettesítheted valamilyen 150 V -os stabcsővel. Az áteresztő csövet helyettesítheted pentódával is, csak a max. katódáramra figyelj.

Erre az eredeti képre gondolt Kálmán, szerintem.

Van egy két érték ugyan ami nehezen olvasható, de azért ki lehet találni, mi az eredeti szándék.
A kérdőjeles ellenállások a feszültség osztó ellenállásai, a lényege, hogy 120 - 150 V között legyen szabályozható az összehasonlító cső rácsfeszültsége. A felső ellenállás 91 kOhm, az alsó az 24 kOhm, A + -ról erre jövő ellenállást én 670 kOhmnak látom, de szerintem jó a 470 is, szerepe csak az osztó elszállása esetén van. Áteresztő csőnek, meg szinte mindegy milyet használ az ember, csak bírja a kimeneti áramot.

Sziasztok! Megépítettem deszkán ezen erősítő "eredeti rajzának" végfokát. ECC85 helyett 6N3P-vel. http://members.chello.hu/szarka.gyorgy/electron/tornado.html#1

Azt szeretném kérdezni hogy a negatív előfeszültséget szabályozó trimmerek mekkora ellenállással mennek a földre? (R45 értéke?) Elsőnek betettem egy 47k-t. Bekapcsoltam igen rosszul és torzan szólt az erősítő. Majd láttam hogy ez az érték a cikk végén lévő "módosított" új rajzon 10k. Így betettem egy 10k-t és sokkal jobb lett.. De még mindig hallottam "valami torzat" nem az igazi. Majd simán letettem földre és most fülre jó.

Ultralineál kapcsolásról van szó.. nos én Junoszty trafókkal építem. A cikk szerint 40% lenne a jó. Nekem ez ugye 50% a két trafó összekapcsolásánál.. Erősítése rendesen le is csökkent. Most a segédrácsot tápfeszre tettem ,és "fülre" így marad.. Így jó hangos és szépen szól!

Az előfeszültség esetemben elég "sok" -140V.. csövenként -70V-ot mérek.. (-100-110 elég lenne a szerző szerint) a táp pedig 295V

A PL-ek anódáramát állítja a trimmer.. a szimmetriát állítja. Rosszul írtam az imént. S most be is állítottam ,mert 5-10 perc múltán izzani kezdett az egyik cső. Az 1ohm-os ellenállásokat ennek okán betettem.. ezen felül az eredeti rajzhoz képest a gerjedésgátlók 3,3k-ra cserélve és a csatolókondik is nagyobbak. Jól szól!

Köszönöm a részletes választ. Én akárhogy néztem, nem bírtam biztosra leolvasni. Nézegetem itt a tápokat, és egyre-másra félvezetősek (nincs rajtuk késleltetés), én inkább csöves tápot csinálok (ha odajutok). Bár láttam olyan félvezetőst, ami tetszett (stabilizált, késleltetős).A stabilizátorcsövet csak 'leglimmeztem' (egyszerűsítésből).

Köszönöm a kisegítést.

Ma már léteznek félvezetők, amivel megoldható a feladat. Az elv régóta ismert, először csővel oldották meg. Egy ilyen tápra akkor van szükség, amikor kényelmesen változtatható egyenfeszültséget kell előállítani a 150 - 350 V tartományban. Pl. állítható anódtáp esetén.
Állandó üzemű tápnál egy ilyenre nemigen van szükség.

Ez, olyan érdekesnek tűnt; arra gondolva, hogy egy-egy kísérlethez nem csinálnék külön tápokat, hanem ezzel megoldható (fokozatmentesen). Az egyszerű félvezetősöknél arra gondoltam: előbb megjelenik az anódfesz., minthogy felfűtene a cső, ami nem egészséges (ahogy én tudom). Ezért barátibb tán a késleltetős.