Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oktató rádiókészülék dokumentációjának tervezése
Témaindító: szendi001, idő: Dec 7, 2011
Témakörök:
NE612 IP3 tema : Bővebben: Link
Ez nagyon konkrét, azt is leírja, hogy a hiba ellenére mindenki használja . Meggyőztetek összességében. A K2 ben is DBM van a bemeneten, tök poén, de nagyon hasonlít a bemenet a 8ET féle cikkre.
A diplexer miatt kihagynám. Ez is lehet eg ymegoldás, de diplexert csak komolyabb műszerekkel lehet hangolni, ami bár nekem van, nem utánépíthető.
Más. Próbálok értelmes KF frekvenciát használni. Ebayen lehet kapni 9Mhz-s kavicsokat százasával is. Van azon kívűl ok a a 9 Mhz- Kfnek, hogy anno 5,5 megás volt a VFO 3,5-re és 14 re? 9 sávos sávvevőben gondolkodom. 8 és 10 megás kavics is van itthon, de a 9 az nem elterjedt. Ellenben pár khz lejjebb van kavics a LOMIBAN is, de akkor offsetelni kell a frekvenciamérőt...vagy a DDS-t.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
Nem is ez a fő probléma. Mint már írtam nagyobb IP3 nagyobb fals jel (spur) mentes vételt ad.
pld.: adott két műsorszóró AM adó 7.130 illetve 7.100 MHz-en. Mindkettő S9 (-73dBm) jelszinttel. Az IM torzítás miatt megjelenik még két jel (illetve spektrum) 7.230 és 7.030MHz-en. Mivel ezek dekódolva értelmetlen zajt adnak. Az utóbbi frekvencián S1 (-121dBm) dolgozón kis jelszintű QRP állomás jelszintje kisebb lehet mint a fals jel amplitúdója. Egy jobb jellemzőkkel bíró keverő esetén csökken a fals jel amplitúdója, amit csak zajnak érzékelünk.
Tovabba, ha mar leult a kevero a nagyobb jeltol, akkor nem hallasz semmit.
Van a KF frekvenciák védettek - nincs kiadva egyetlen szolgálatnak sem. pl.: 9, 10.7, 21.4, 45. Jó lehet még a 8.86. De minél alacsonyabb annál több gondod lesz a távolszelekcióval.
VFO: Na jönnek a következő problémák: stabilitás, fáziszaj.....
Es lassan eljutunk a DBM, QSD, Tayloe, DDS, DSP-ig.
Komprommisszumot kötöttem VFO oldalon. Sima DDS. Alsó egy sávra csináltam hagyományosat is LCD frekimérővel. DDS-PLL-re a lehetőségeim határoltak, szerintem másé is. A VFX-eket ki akarom hagyni, mai szemmel feleslegesen bonyolulttá teszi a konstrukciót.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
Nem, jövő héten a tárgyheteti hozzászólások alapján építgetem a kompromisszumos fokozatokat.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
Igen, de ez a jelen, és elérhető mert az információ elérhető, az alkatrészek beszerezhetők, megfizethetők.
Sok sikert es kivancsian varom majd a vegeredmenyt.
DE az AD831 miért jobb mint a 612? Nem DBM.
The AD831 provides a +24 dBm third order intercept point...Datasheet.
Ha gond az IC beszerzese, ara, epits egy DBM-et. Sokaknak bevalt sok fele konstrukcio, es meg konstruktiv megoldas is, foleg ha tekercselni is kell
Akkor egyel több nyák készül Mondjuk tényleg drága holmi.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
8ET azzal indítja a cikkét, hogy a gyári DBM az igazi. Csináltam már, adó keverő volt. Jól működött, de a mögötte lévő diplexert hangolásnom kellett.
Megnéztem a lehetőségeket. Ma megtervezem ezt a verziójú keverőt is. Most jönne az a kérdés, hogy fülre történő összehasonlításnál mire kezdjek el figyelni, valamint melyik sáv legyen a referencia sáv. 7 mhz- re gondoltam. 14-en hezitálok még. Végig bogarásztam az 981 -es rádió rajzát. Van benne AGC, de azt nem láttam hogy milyen elven működik. Gyakorlatilag előfeszíti a diódát a 2. keverő bemenetén? A kérdés fontos, lenne mert az ideális AGC lenne a keverő után a következő kísérlet tárgya.
Fülre nehéz lesz összehasonlítani! Elméletileg a rosszabb IP3 nagyobb zajt kell, hogy produkáljon, alkalomszerűen torz jelet ad. A 7MHz azért szokott példa lenni, mert szűk sávban sok az állomás, illetve nagy térerejű műsorszőrök találhatók.
AGC: A kf-ben a legjobb a 4 diódás PIN csillapító. Annak van a legszélesebb tartományban lineáris munkaponti görbéje. Az AGC feszültség előállításának mikéntjéről több száz oldalt lehetne írni. A felmerülő kérdések: SDR CUBE agc Mekkora legyen az AGC belépési szint, mi történjen a rövid impulzusokkal, milyen periódusidővel számoljunk az amplitúdóváltozások közt. egy komplett - ma tökéletesnek mondható- rádió leírása itt Mindezek ellenére az egyik legegyszerűbb: Link Idézet: „Elméletileg a rosszabb IP3 nagyobb zajt kell, hogy produkáljon,” Gyakorlatilag is, mert a rosszabb IP3 kisebb bemeneti dinamikát jelent, ami az követő erősítések miatt rosszabb jel/zaj viszonyt is eredményez.
A PlCC20 foglalat bekötésének kiosztását keresem, ha valaki kötött már ilyet.Találtam mechanikus rajzot, de nem tudom megszerkeszteni a nyákot, mert csak méretek vannak fent, a számozás a foglalat lábain nincs... Olvasgattam amúgy, megér egy próbát ez az elrendezés is.
Megtúrtam az Ebayt és találtam PLCC20 DIL 20 átalakítót. Ezzel elméletileg biztosítható lenne, hogy laikus is össze tudja tenni az AD831 bemenetű vevőt. A kicsit hosszabb vezetősávokat RH-n elhanyagolom.
Külön érdekes a K2 bemenete. Annyira sztenderd megoldás, hogy jó kompromisszumnak tűnik az a megoldás is.
Bővebben: Link Alkalmas ez a trafó DBM-nek? 2db plusz dióda.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2014
AD831 szolgálati útján repül felém. A nyák tervezése is sikeres volt tegnap.
Több lényegi előrehaladás is történt. Sikerült szereznem toroidokat a Tali-tól, AD831-et a gyártótól, és DBM-et, valamit pár alkatrészt egy OM-től. Ennek értelmében a konstrukciók összehasonlíthatóak, de a pontos mérési eljáráson kell dolgoznom még. Közben kiderült, hogy nem csak mi találjuk fel a viaszt, találtam olyan rajzot is, ahol az első keverő AD831 a második NE612. Sikerült szereznem FT gyűrűket is, szóval még a házi DBM-et a gyárival is. Összenézve a sok doksit van néhány kiemelkedően jó megoldás. Ezekből próbálok meg kiválasztani egy olcsó anyagból összerakhatót. Ennek értelmében egyelőre az egyedi DBM HA8ET féle fokozatokkal történő táplálása egy jó iránynak tűnik, a másik alternatíva az AD831. A többi Fet-es keverő vagy tranzisztoros üttetés bár olcsón kivitelezhető, nem kétszeresen kiegyenlített, szóval összességében az eddigi adatok alapján nem ideális irány.
Es a Tayloe ketszer kiegyenlitett elso keveronek ?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |