Üdv.
Nos a C ábrán lévő jelalakhoz készítettem egy programot valamint egy kapcsolási rajzot a kipróbáláshoz. A szoftvert digitális jelekkel leteszteltem amit a mellékelt szkóp ábrán te is láthatsz. A 2-es csatorna a négyszögesített hálózati 50Hz, az 1-es csatorna pedig az optotriac meghajtása (active low). Jól látszik, hogy a felfutóélre (szinusz pozitív félhullám) gyújtja a triakot, majd a második lefutóélre (szinusz negatív félhullám) ismét és így tovább. A szintillesztést megvalósító optocsatoló bemenetére a 2k2 ellenállás változtatásával bármilyen szekunder feszültségű trafóról leveheted a jelet. A program úgy van megírva, hogy ha korrekt jelet kap a mikrovezélő akkor 16.6Hz-en villog a nano boardon lévő led. Azt tudnod kell, hogy ez a jelalak nem csak a fordulatot csökkentheti hanem a nyomaték is a felére.
Azért én kivácsi lennék majd hogy a Proteco-nál milyen jelakakkal operálnak.

Nagyon szépen köszönöm a segítséged.
A szkóp képét értem és rendben is van.
Megpróbálom még a héten megnézni a proteco jelét, hogy miivel dolgozik.
Most, hogy az arduino 16.6Hz-el villogtatja a LED-et, látom, hogy ugyan az a sebesség mint mikor a proteco villogtatja lassú menetben.
A hex fájlt sajnos nem tudom megnyitni.
Van itthon dugasztápom, pár voltos váltóáramú, gondolom az jó lesz levenni a jelet.
Ha pedig az arduino megkapja a nullátmenet jelet, akkor tudja kapcsolni minden harmadik jelnél a triakot és így megkapjuk a C ábrán lévő jelet. Jól gondolom?
Nagyjából értem az egészet.
Küldök PÜ-t.
Köszi.

A hex fájlt le kell menteni és betölteni a mikrovezérlőbe. Lehet nézegetni (pl totalcmd F3-al), de csak hexa számokat látunk asc-ben. Ez már a lefordított futtatható program. Én avr studióból ISP-n keresztül programozom fel a vezérlőket, de gondolom az Arduino bootloaderén keresztül az USB portról is meg lehet ezt tenni. (Ebben azt hittem jártas vagy.)
Az a dugasztáp azért ne csak pár voltos legyen, hanem 9V vagy nagyobb. A túl alacsony feszültség nem okozna meredek felfutású jeleket az optó kimenetén, rosszabb esetben ki sem nyitná tökéletesen. A működését alapvetően jól gondolod.

Ha már a nullátmenet érzékelő áramkör meglesz, akkor meg tudom írni hozzá a programot, lényeg, hogy ha minden oké akkor az arduino kimenetén 16.6Hz-et mérjek.
A kis áramkör elemei:
-2db 2.2K-s ellenállás (negyedwattos van itthon, az elég lesz, igaz?)
-1db 1N4148 dióda
-1db PC817 optocsatoló
-1db minimum 9V-os váltóáramú adapter (ez lesz itthon, megpróbálok 12V-osat keresni)
A nagy áramkör elemei:
-3db 330Ohm-os ellenállás (ez is negyedwattos van itthon)
-1db 47Ohm-os 2W-os ellenállás
-2db 100u/630V-os kondi
-1db MOC3052 optocsatoló
-1db BT137 triak
-1db poti (milyen legyen?)
Más egyéb kell hozzá? Kihagytam valamit?
Mert ha nem, akkor meg is rendelném, hogy hétvégére itt legyen.

Ezzel a kapcsolással, ha a vezérlő kimenete low-on van, akkor a motornak meg kell kapnia a hálózati 50Hz-es szinusz jelet? Ha pedig rendesen működik, akkor pedig a korábbi rajzon a C jelet, tehát nem négyszögjelet? A D2-es interrpupt foglalt az RF vevőnek, akkor azt átrakom a D3-ra, az a másik interrupt.
Már nem is tűnik túl bonyolultnak ez a kapcsolás, remélem fog is működni.

A 47 ohmos ellenálláson kívül a többi lehet 0.25W-os. Ezzel az ellenállással sorban egy 100nF/630V-os kondenzátor van, a motor mellett pedig az ő üzemi kondenzátora, tehát nem kell ide 100µF-os kondi. Amit potinak néztél az egy varisztor (a triak mellett jobbra) pl. az alábbi linken található:
Bővebben: Link
A motor természetesen a C jelet kapja majd, csak az optotriak vezérlése digitális.

Rendben, tiszta sor.
Minden van a hestore-ban, kivéve a MOC3052 optotriak.
Ezek közül melyikkel lehet helyettesíteni?
Köszi.

A MOC3020 tökéletes lesz.

Korábban rendeltem egy ilyet. Bővebben: Link
Ezt nem lehet használni a nagyobbik áramkörhöz úgy, hogy kiegészítem, hogy akkor kapcsoljon mikor csak én akarom?
Mert jó volna, így a nyomatékát még pluszban tudnám állítani.

Nem tartom jó ötletnek ezt a fázishasítós teljesítményszabályzót még a sajátunk elé kötni. Teljesen felesleges is, mert az áramkörünk képes lesz majd teljes és fél fordulatszámon is a teljesítmény szabályzásra a triac begyújtási idejének eltolásával. Ez csak szoftver kérdése. A triacot használhatod belőle.
Egyébként előkotortam egy kalickás motort a garázsból és rövidesen én is összeállítom majd a kapcsolást, mert már én is kiváncsi vagyok hogyan viselkedik a motor erre a C típusú jelre.

Teljes mértékben igazad is van.
Csak arra gondoltam, hogy ha megjön, akkor azt átalakítanám a te áramkörödre, csak azért, mert az gyári, nem pedig amit én építek (mert nem nagyon tudok), de meglátjuk ha megjön.
A nyomatékot úgy is csak egyszer fogom beállítani, de ha nagyon kell akkor egy potit bekötök az arduinoba és azzal fogom a triak kapcsolását késleltetni mondjuk 0 és 5ms között.
A HEX fájl nem gépi kódját el tudnád küldeni, hogy megnézzem?
Ennek az egész rendszernek még a nagy előnye, hogy a triakkal le is lehet kapcsolni az áramot, de a biztonság kedvéért lesz egy omron relé is ami mechanikusan is lekapcsolja (és egy másik ami az irányt állítja).
Az számít e esetleg, hogy a fázist vagy a nullát kapcsolom a triakkal?

Kíváncsian várom a te kapcsolásod, egyébként biztosan fog működni.

Mellékelem a a forrásfájlt, de félek nem fogsz neki örülni, mert én mindent assemblerben programozok, ez is abban van. Tulajdonképpen mindegy, hogy a fázist vagy a nullát kapcsolod.

Kevés dolgot veszek ki belőle.
Nem akarom interruptba rakni, mert akkor nem tudom megszakítani.
Berakom egy funkcióblokkba és meghívom mikor kell, induláskor és megálláskor.

Először is most végeztem a megépítésével.
Tőkéletesen működik! A nyomatékán magam is meglepődtem, mert biztosan kisebb, mint a normál űzem, de így is neki kellett gyürkőznöm, hogy lefogjam. Mivel a kapumozgatóban még komoly lassító mechanikai áttétel is van, nyugodtan mondhatom, hogy a nyomatékkal nem lesz gond.
A program működéséről röviden. Megszakításban számoljuk az INT0-on megjelenő fel és lefutó éleket 1-6-ig. Minden páratlan a felfutó és minden páros a lefutó él. Amikor egy felfutó él bejött akkor átváltja a bemenetet lefutóélek megszakítására és fordítva. Miután tudjuk a élek számát amik a nullátmeneteket jelentik, az 1.nél (felfutó) gyútjuk a triacok ez a pozitív félperiúdus, majd a 4.nél (lefutó él) megint gyútjuk a triacot ez pedig a negatív félperiódus lesz. A 6. él detektálásakor csak töröljük az élszámlálót és kezdődik minden elölről.

Gratulálok a projekthez! Félfordulaton sincs csúnya hangja, nem melegszik?

Köszönöm!
A hangján persze hallani, hogy harmadannyi fordulaton megy de csúnyának nem nevezném.
Most mértem meg a hőmérsékletét 14 perces folyamatos üzem mellett 47 fokos lett. Ez biztosan több mint a normál üzem esetén, de ezt tudtam és említettem, hogy csak szakaszos üzemre való ami. Kapu mozgatáshoz tökéletes lesz.

És íme a motor kapcsain mért jelalak (1.CH) és nullátmeneteké (2.CH).

Ezúttal kép is van.

Arra a rövid szakaszos üzemre tökéletes, de még lehetne kísérletezgetni hozzávaló kondenzátorral (esetleg induktivitással) az élek letörésére.

Ezt a legnagyobb örömmel olvasom!
Szerintem a gyári panelen is a potival szoftveresen állítjuk a nyomatékot.
Én is megfigyeltem a gyárin, hogy még lassítva is nagy a nyomatéka, a kezem is ki tudta volna csavarni az áttétel miatt. Egy komplett nyitás-zárás ciklusnál max 10-15 másodpercet fog lassítva menni, naponta pedig átlagban szerintem 2-3-szor lesz nyitva-zárva a kapu.
A szoftveres részét én is hasonlóan oldottam meg, csak én 0-2-ig számolok és minden 2-nél a kimeneti jelszintet low-ra majd high-ra teszi köztük egy kis delay-el (amivel a nyomaték lesz állítva) és itt nullázza a bemeneti frekvencia számlálót.
De itt a kód lényeges része, most csak egy gombbal tudtam még kipróbálni, viszont működik, harmadolja a bemenet frekvenciáját. A kód átírásával a D jelet is elő lehetne állítani.

Sok a delay, hogy szemmel is lássam a változást.
Köszi az eddigi munkád!

Az hozzátartozik a dologhoz, hogy a deszkamodellemre nem tettem rá a triacra a soros RC tagot és a varisztort sem. Most csak a működőképesség tényleges ellenőrzése volt a cél.

A programod a mellékelt ábrán lévő jelalakot produkálná (piros jelek).
Láthatod, hogy ez nem az ami jó lenne (kék jelek). A triac utáni jel periódusa valóban a hálózati jel harmada, de a gyújtóimpulzusok nem.
Beleírtam az ábrába a változóid pillanatnyi értékét is. Szerintem rögtön rájössz, hogy milyen változó együttállások esetében kell bekapcsolnod a gyújtó impulzust.

A kékkel rajzolt jel az jó, gyakorlatilag egy durva frekvencia váltó, a frekvenciát megfelezi.
A pirossal rajzolt nem lesz jó, mert egyenáramú összetevőt tartalmaz, ami a motort csak melegíteni fogja. Bár ez egy szűrővel, (kondival, trafóval) eltávolítható.

Persze, ezért tettem a kék jel mellé pipát, és a piros mellé pedig x-et. Itt pobszon konkrét programjának hibájára hívtam fel a figyelmét, amelyik jelen állapotában a pirossal jelzett jelalakot produkálná.

Pontosítás képen csak annyit, hogy a kék jelalak a frekvenciát nem felére hanem harmadára csökkenti. Működő képességét pedig már a gyakorlatban is bizonyítottam.

Ma megveszem a diódát és az optotriakot, aztán este megnézem.
Ha jól értem, akkor számolnom kell a lefutó és a felfutó éleket, és minden 3. és 6.-nál kapcsolnom kell a kimenetet pici időre majd a 6.-nál nullázni a számlálót.

Úgy is jó ahogyan te számolsz, hiszen a freqIn 3 értéket vesz fel (1-3) a freq pedig 2 értéket (0 vagy 1). Ezekkel is egyértelmű mid a 6 él detektálása.
Egyszerűen amikor a bemenet=High és freqIn=2 és freq=0 akkor kell megint gyújtóimpulzust adnod. Az így kialakult jel a kékhez képest a rajzon eltolva lesz, de ez csak itt az árán látszik, ha több periódust rajzoltam volna fel akkor egyértelmű lenne, hogy a két jel ugyanaz.
Még soha nem írtam kódot Arduinóban, de ha nem tévedek valahogy ilyenkor kéne gyújtani még.

Tehát ahol eddig gyújtottál az kell továbbra is és még pluszban ez.

A "B" hullámalakkal pont kétszeres feszültség-idő területet ( vagyis feszültség középértéket ) kap a motor az 50Hz-hez képest. Be fog telíteni, ekkora indukciót biztosan nem fog kibírni. Esetleg lehet próbálkozni még ezen belül a fázishasítással, de annyi felharmónikus áram lesz, hogy nagyon fog melegedni a motor,

A "C és D" hullámalakkokkal én azt tapasztaltam, hogy a motor rázkódik, mintha finoman kalapáccsal ütögetnék. A csapágyaknak biztosan nem tesz jót. Egy bólogatós ventillátoron próbálkoztam ilyesmivel.

Csak a C hullámalakot próbáltam még ki , a harmadannyi fordulat persze hogy nem annyira egyenletes. Úgy érzékeltetném, hogy annyira rázkódik, mint egy autó motorja alapjáraton. A csapágyakért én több okból sem aggódnék, egyrészt mert emiatt sem axiálisan sem pedig radiálisan nem lép fel erő csupán a forgórész szögsebességében lesznek nagyobb ingadozások, mert az alacsonyabb frekvenciára vonatkoztatva a forgórész változatlan tömege kevésbé fejt ki csillapító hatást. Másrészt pedig egy konkrét megoldásra (kapunyitó) kerestem a megoldást ami igencsak rövid ideig üzemel. Nem szabályos megoldást kerestem, hanem azt próbáltam kitalálni, hogy a gyári (pl. Proteco) kapumozgatók hogyan lassítják be a végállások előtt a motorokat, miközben a vezérlő paneljükön semmi extra nincs a vezérlő triakon kívül.

Hát, kapunyitónak biztosan jó.

Minden AC motorú kapunyitó így működik amit én láttam.
Na de mindegy, megjöttek az alkatrészek, már csak össze kellene raknom legalább a kisebbik panelt, hogy a frekvencia jelét fogjam.Nézd már át légyszíves, hogy minden jó e, illetve, hogy minek melyik lábát mire kössem. Sosem csináltam még ilyet.
Köszi.