Ismét működik a táp, viszont azt lehet megfigyelni, hogy ha 24V-os izzónál maradunk, a kimeneti fesz 24,2V. A kimenetre ráadva a terhelést a feszültség 0,2V-ra esik le, a kimeneti áram 0,33A! Ha emelem az áramkorlátot, akkor sem változik a kimenő fesz, csak az áram. Az előző indításnál 0,8A is emeltem az áramkorlátot, ekkor ment át zárlatba egy teljesítmény tranzisztor. Mind három ic csrélve lett, a diódák, zenner-ek jók ellenállások nem szakadtak.
Kérdés mi az amit nem látok át, nem veszek észre?

Ui.: Jó hogy nem a 70V DC akasztottam a tápra.

Szerintem az Ohm törvényt.

Sziasztok.
Több hibát is sikerült fellelnem, amik az én hibáim voltak.
Minden alkatrészt megmérni, mielőtt beforrasztom (előfordul). A legrosszabb az, hogy régebben jártam már így . Másik hiba... Tulajdonképp magától értetődőnek kellett volna lenni, hogy bár típusra azonosak voltak a teljesítmény tranzisztorok, nekem mégis sikerült kifognom, hogy a rendelt alkatész nem egy gyártásból kaptam. A kutya itt is el volt ásva. A következő baki az volt, hogy a kimenet és a test (-) között van egy 47µF kondi. Ezt valamiért kihagytam. El is kezdett szépen gerjedni. Ha megfogtam a pozitív vezetéket, az áramhatárolás beindult, és összevissza billent. Hogy miért gerjedt be azt nem tudom, de a kondenzátor pótlása megoldotta ezt a problémát. Jelenleg MJ 15003 van benne 4 db és tökéletesen működik. A 24V 100W izzó is gond nélkül üzemel. Trafó gond is megoldódott, mert találtam egy 2X35V szekunderű 2X10A el terhelhető toroidot (hogy miket nem találtam. Viszont így nem 50V, hanem 40V lett a kimenőfeszem. És nagy igazság Aloktó-tól is: Nem kell szélsőségekben gondolkodni....
Ohm törvény. Tisztában vagyok vele, ezért is nem csak ráraktam kitekert áramhatárolásnál az izzót, hanem folyamatosan emeltem.. és bár a hideg ellenállás értéke elég kicsi egy ilyen izzónál, nem illene legyilkolni a tápegységet ami elvileg 5A re van tervezve és áramkorláttal van ellátva. És persze megint csak tanultam valamit.. : nem mindig a nagyobb a jobb.

Sziasztok!
Meg szeretném építeni Alkotó 2.7.4-v2 labortápegységét, az alkatrészek már megvannak, lassan lesz időm nekilátni a maratásnak és az egyéb munkálatoknak, azonban az áramkör élesztése előtt lenne a tranzisztorok élettartamát tekintően egy kérdésem . A tranzisztorok hűtését ezzel a hűtőbordával szeretném megoldani, valamint egy ntc-fan 4-et gondoltam még hűtés gyanánt a későbbiekben (amíg nincs kész az ntc fan 4 , ideiglenesen(csak az élesztés idejére) egy sima PC ventilátor segítene rá a hűtésre). Szóval azt szeretném kérdezni, hogy az imént említett hűtőfelület és maga a hűtés elegendő lenne-e ehhez a tápegységhez?
Előre is köszönöm a segítséget.

Csak a lényeget nem írtad le: hány V -ra és hány A -ra tervezed?
Ha jól látom 12 X 10 cm-es a borda, az kb 1 tranyónak elég, max 2-nek!

Helló! Én 4db tranzisztor hűtésére és plusz NTC-fan használata mellet 45 C fok Ez a hűtőborda 4A áramerősség és 30-V mellet kezelhető a hőmérséklet. Én személy szerint csak annyit tudok ajánlani hogy nem a hűtőborda mérete szabja meg a felvezető élettartalmát hanem jól tudjad kezelni a melegedést és ne károsodjanak a felvezetők.

A mellékelt rajz szerinti 30V 3A-re tervezném.

Részben csatlakozva Monster02 véleményéhez, a hűtőborda "nagysága" csalóka paraméter. Elsősorban azért, mert a rögzített félvezető hőmérséklete eltér a bordáétól. De egyáltalán nem mindegy mennyivel, és mennyi ideig. Szerintem, az idő a kulcs. Labortápban, elő lehet idézni olyan körülményeket, amikor egészen hirtelen folyik nagy áram a tranzisztoron, ami egészen hirtelen fogja azt melegíteni. Ennek a melegnek egy részét elvezeti a borda, de főleg az elején egy jelentős rész "benn marad" a tokozásban. Ha ez a bent maradó rész nagy, akkor bármekkora borda mellett is tönkre mehet a lapka.
Az sem mellékes adalék, hogy fordított arányosság van a lapka hőfoka, és a terhelhetősége között. 50-60°C-t elérve, már csak töredéke mértékű a eldisszipálható teljesítmény.

Rövid távon a borda minősége, és a felfogás módja a lényeg. A borda mérete akkor kap jelentőséget, mikor tartósan fenn áll a melegedés, mert azért igyekszik kiegyenlítődni a tranyó-borda átmenet csak ez sose sikerül teljesen.
Jól kitalált ventilátorral és hozzá passzoló bordával, kisebb méretben is csodákat lehet elérni.

Teljesen igaza van Alkotó mesternek, én annyit tennék hozzá, hogy ventillátoros hűtés esetén nem előnyös a linkelt függőleges bordázat.

Előnyös esetben beáll egy egyensúlyi állapot. Minél melegebb a borda, annál több hőt képes leadni a környezetének. Egy kis borda ventilátorral megtámogatva rengeteg hőt tud leadni, gondoljunk csak bele a laptopok hűtésébe. A régebbi időkben még simán 40-70W-ot kellett elszállítani egy db. ventilátorral, és minimális felületű réz hűtőfelülettel. Amire érdemes méretezni: megengedett maximális hőmérsékletnél mennyi hőt tud a félvezető eldisszipálni, és itt jól túlméretezni az egészet. Inkább több félvezetőt betervezni, így nagyobb felületen tud a hő a borda felé távozni!

Teljesen igazad van, csak nem ezt írtam.
A függőleges borda megállítja az oldalról jövő levegőt, nem tud végigfutni a kisméretű bordán. Ha függőlegesen hűtöd a ventivel, csak a venti alatti részt éri a levegő.

Sziasztok! Összeraktam Ge Lee által ajánlott 723 as kapcsolást. Bővebben: Link (remélem jó a link.) Működik is
csak az áramkorlát beállítása nem kerek. Működik ugyan, de nagyon kis poti fordulatra nagyon nagy változással reagál. A feszültségszabályozás teljesen jó. A nyákterv szerint készült az áramkör. Hol keressem a hibát?

Nézd meg milyen potit vettél hozzá , a logaritmikus potik szoktak ilyen módon viselkedni . A jelzés :B az A jelzésű a lineáris az jó neked.

Valószínüleg potméter csere ( lineáris helyett logaritmikus van benne ).

Köszi a tippet, (kaqkknak is), de nem ez a baj. Nem az a gáz, hogy nem lineárisan változik az áram, hanem kb 5 fok elfordulásra oszlik el az egész szabályozás.

Akkor viszont a poti körüli ellenállásokat mérd át, valamelyik azok közül nem helyes értékű.
Nézd meg, hogy a poti 5 fok elfordulásakor mennyi az ellenállása.

Végig mértem, csak a viszonyítási alap hiányzik. Ugyanis eltér az elvi rajz a nyáktervtől. Az elvi rajzon az 1k s potival sorosan van egy 10k s ellenállás és egy érték nélküli, a nyákterven pedig egy 4,7k és egy 120ohm. A nyáktervhez képest "jó vagyok".

Az áramlimit értéke attól függ hogy mikor éri el a feszültség a 0,6V-ot az IC 2-es lábán. Amíg kevesebb addig nem lép be, amint eléri elkezdi visszaszabályozni a kimenetet.
Ha a sönt értéke a rajz szerinti (0,165 ohm), akkor max. 3,6A-t tudsz kivenni a tápból, de ehhez az kell hogy az árampoti felől ne kapjon plusz feszültséget a 2-es láb az IC referencia feszültségéből. Az optimális beállítás a két ellenállással érhető el, a rajz szerinti 10k-val és az R_I max-al.
Hogy mennyire lesz lineáris a poti a teljes 300 fokban azt most meg nem mondom, de majd megnézem egyszer alkalomadtán. De az biztos hogy az alsó tartomány nem lesz finoman szabályozható, ahogy általában a többi tápon sem az. Ha az a cél hogy ott is finoman tudd állítani (nx10mA környékén), akkor oda is be kell tenni egy kisebb potit, mondjuk egy soros 100 ohmot az 1k-val.

Akkor ez lehet a bibi. 100 mA körül próbáltam. Viszont onnantól már szépen tartja a beállított értéket. A sönt értéke úgy alakult, hogy két két 0.15 ohm sorosan a 0.33 ak helyére.
A linearitási hiba alatt azt értem, hogy a poti első kb egy harmad fordulata alatt nem szabályoz, illetve a kimenő feszültséget is "eltünteti" (terhelés nélkül, a feszültségállító potit nem piszkálva)

Jó az úgy, legfeljebb finomítani kell rajta az ellenállásokkal. Azt egyébként is jobb úgy beállítani hogy teljesen letekert árampotinál szűnjön meg a kimenőfesz, mert egyébként csak 0,8 vagy 1,2V-ig lehet letekerni a feszt, az a minimum.

A fesz minimum teljesen megfelel. Az áramkorlát működésébe lépését még jó lenne valahogy kijelezni. Erre nincs valami ötleted?

Nekem erre nem volt szükségem, de talán a tokban lévő current limit tranyójának nyitását lehetne valamivel figyelni a 3-as és a 13-as lábak között.

Köszi! Rámérek mi is történik.

Sziasztok!!
Az a kérdésem lenne, hogy valaki megépítette az alábbi terv alapján, a 2.7.4 típusú labortápot?

A dok, törölve! Már fent van párszor ezen az oldalon, elég egy link is.

Szia!
Van egy sanda gyanúm, hogy NEM egy ember.
S mi a kerdesed?

Szerintem felmérést végez.

Sziasztok!
Sikerült befejeznem a labortápomat (dobozolás). Többféle kimenet található rajta, a mellékelt fotón látni fogjátok. A szabályozható kimenetek közül az egyik: Bővebben: Link, a másik egy sima lm 317-es kapcsolás. A tökéletes működés eléréséhez szükséges segítséget külön köszönöm Nektek! A táp hűtését is automatizáltam egy nagyon egyszerű kapcsolással. A ventilátor fordulatának kijelzésére, a bss oldalon található akkuőr kapcsolást átterveztem, és ezt építettem be (5v és 12v között történik a háromszínű led kijelzés)

Nagyon jól néz ki. Gratula

Nálam nem vált be a kapcsolgatós mérés. Folyamatosan jó látni a kimenet feszültségét, sőt még az ott folyó áramot is. Ez pl. 2 táp esetén 4 kijelzőt jelent.

Nagyon szép...Használd egészséggel!