A 6v8 katód 10 voltja csak akkor zavarjon, ha az anódján kevesebb van, mint 3,3 volt..
A 27-es zener a 220 ohm miatt is melegedhet, de ha csak 35-36 volt lenne a 40 helyett, akkor annyira nem melegedne.
ZY vagy ZPY való oda.

Helló!
ZY27-est tettem oda (1.3w ha jól tudom), az r16-ot cserélem proli007 tanácsára 470 ohm -ra, gondolom érdemes lenne 0.5-1 wattost választani az ellenállásból is. Javítsatok ki nyugodtan, ha nem jól gondolom, bármit megépítek amiről (jó) rajz van, de ennyire részletesen nem értek az elektronikákhoz, veletek ellentétben. Ezért is fordultam hozzátok segítségért.

Jó oda a sima 0,6W-os ellenállás. Azon a soron 27V áll elő, ez a tápja az LM324-nek, így tudsz maximum 24V-ot beállítani kimeneti feszültségnek (ha csak nem ültetted be a két 1N4148-at is, akkor az még plusz ~1,2V, eben az esetben 25V a kimenet MAX.), illetve ebből szabályoz az áramgenerátor is...

Sziasztok!
Köszönöm: proli007, ferci, és scooby- nak a segítséget. Kicseréltem a 220-ohmos ellenállást két darab párhuzamosan kötött 1kohmra, azóta nem melegszik a 27v-os zéner, és a két darab 1kohm 0,6w-os ellenállások sem fűtenek. Raktam az lm324n-ic 1-4 lábára 10kohmot proli007 tanácsára. Minden rendben működik, azóta akárhányszor kapcsolom be-ki egymás után, rögtön megjelenik a fesz. a kimeneten. Egy aprócska hibát viszont észleltem mióta bekerült a 10kohm az 1-4 lábak közé, (analóg alapműszert használtam a kapcsoláshoz) ha gyorsan tekerem a volt. potiját akkor folyamatos a feszültség változás, viszont ha lassan tekerem akkor elég szaggatottan emelkedik illetve csökken a feszültség. Az sem tragédia ha ilyen marad. Tudom így utólag, nem ezt a kapcsolást kellett volna megépítenem. Sokan dicséritek az "Alkoto" féle tápot. Lehet hogy megépíteném azt is újabb kihívásnak. Viszont ahogy olvasgattam ebből is van többféle verzió, nagyon örülnék ha valaki el tudná nekem küldeni a legjobb kapcsolást ebből (totya@asat.hu). Ha teljesen készre dobozolom a mostani labortápomat, teszek majd fel képeket ide. Más labortápokban látok nagy teljesítményű diódákat a kimeneti kapcsokon párhuzamosan, ezek valami védelmi célt szolgálnak pl. fordított akku polaritás ellen?
Üdv: Attila

Hello!
- Ez nem a táp, hanem az ócska potméter hibája.
- A labortáp nem akkutöltő, a dióda az esetleges induktív fogyasztó visszarúgásától védi a tápot.

Helló!
Pedig zsír új poti volt, de most jutott eszembe, nem ezzel a potival próbáltam ez előtt. Az egy régi fémtokos 30 éves német erősítőből kiszerelt példány volt. Azt gondoltam a végleges dobozolásnál jobb ha új potit kap (piher), de ezek szerint manapság ami alap áron van az semmire se való, "kár hogy a régi JÓ dolgokból nem maradt már semmi" -ahogyan a reklámban is mondták.

A fekete műanyag Piher egy rakás ******. Olyat ne vegyél. A fémházas, fémtengelyes még használható! A Fekete műanyag gyorsan lesz kontaktos, kikopik, stb, sajnos azzal én is megjártam már párszor!

A kimeneten lévő nagyteljesítményű dióda egyszer azért jó, amit említettél, másodszor pedig olyan esetben, ha két vagy több tápot sorbakötsz és nem tudod egyszerre bekapcsolni őket.
Ilyenkor ezeken a "kerülő" diódákon záródik az áramkör és megóvja a még be nem kapcsolt tápot.
Néha nekem is sorba kell rakni 40+36+14 voltot max. és nyugodtan be tudom állogatni a köztes feszeket folyamatosan.

Ott van a 723-al épített is, ha egyszerűt és jót akarsz.

Sziasztok!
Ne haragudjatok hogy állandó kérdésekkel fárasztalak benneteket. Kérdésem a következő: "alkotó" féle tápban található egy SB 560 schottky dióda a végtranzisztorok emiter-kollektor lábain, milyen szerepet tölt be, milyen védelmi célból kell, és mindenképpen schottky diódának kell lennie, vagy jó oda bármilyen általános felhasználású teljesítmény dióda? Mindezeket azért kérdezem, mert szeretek tisztán látni és tanulni. Az általam elkészített kapcsolásban nincs, és a dobozolás előtt könnyen tudom még pótolni az áramkörről.
Üdv: Attila

Hello! A végtranyókat védi, akkor ha nagy kondi lenne a kimenetén, és kikapcsolod a tápot. De sima dióda is megfelelő oda. (De illett volna valami linket oda biggyeszteni, hogy tudjuk miről van szó.)

Helló! Köszönöm a választ, valóban kellett volna egy rajz arról, hogy mit is akarok kérdezni.

Másfél évvel ezelőtt keresgéltem labortáp rajzokat, a bss elektronika oldalán találtam egy szimpatikus rajzot, most már nem ezt építeném meg de akkor ennek álltam neki. Sokáig a fiókban hevert a kész nyák kapcsolás mert nem működött rendesen. Időközben kiderült, hogy eltér a beültetési rajz a kapcsolási rajztól (a bss-oldalán nyomon követhető Bővebben: Link). Ezeket kijavítva jobb lett és elkezdtem bedobozolni, majd újabb fekete leves (bizonytalan bekapcsolás) melyet itt a fórumon sikerült általatok orvosolni, köszönet érte! Hamarosan fényképeket is teszek fel a készülő tápomról.

A készülő tápomról. 1.

A készülő tápomról. 2.

Sziasztok.
Folyamatban van egy kettős labortáp készítése. Az Alkotó féle 1.4.2 es tervek alapján. Kérdésem annyi lenne, hogy a táptrafó nekem ami elérhető, és van is itthon 2 db, az pufferelve 70V DC feszültséget adnak, és kb.: 600W al terhelhető. Elég lesz ha a teljesítmény tranzisztorok UCE feszültésge 140V, és az egy tranzisztorra jutó terhelhetőség 15A amiből négy db lesz? Természetesen hatalmas hűtőborda, ill hűtőventillátor is beépítésre kerül. Kell e valamilyen alkatrész értékét --- 70VDC puffer feszültségnél --- módosítani, változtatni? Tudom, hogy a kimenő feszültség, és bemenő feszültség szélszőséges esetben nagyon nagy, ami a tranzisztorokra nagy terhet rónak. Ezzel tisztában vagyok. A kimenő feszültség is elég bőven 50V. Mivel ilyen táptrafó van elérhető közelségben --műhely-- ezért kérdeztem meg a szakikat.

Köszönöm a válaszokat.

Szia!
Az 1.4.2nel frissebb a V2.7.4 - v2 verzio -azthiszem-
De itt az ujabb
Na kerem, szerintem :
A C1 feszultseg tureset is emelni kell a 63V-rol min80V-ra
a Z1 es Z2 ellenallasait is utana kell allitani a magasabb feszhez.
A 2N3055 tobb peldanya fustolt el 60VDC felett, igy ezt a tipust ide felejtsuk el.
Amit irsz, hogy 140V es 15A-s tranyok, az jo lehet.

Szia. Nem tudom, hogy mennyire vásároltál már be, de egy tippet szeretnék adni. Attila86-nak van egy kapcs. üzemü labortápja, ami neked jó lenne. Nem a legújabbra gondolok, hanem az előtti verzióra, azt még meg lehet építeni házilag is. Bővebben: Link A legújabb tápját már megvenni érdemes. A lényeg, hogy az előszabályzó mindig akkora tápfeszültséget állít elő, amekkorára szükség van. Analóg módon, ha 5V 2A-re van szükséged, 130W-ot kell elfűtened! Ezt én 2percnél tovább nem használnám... A kapcsoló üzemű megoldás kicsit bonyolultabb, de a hűtésen sokkal több visszajön. Nálam már működik egy ilyen táp több éve.
12V 1A-nál is 50-60W körül disszipálsz, ilyen feltételek mellett szinte nem is lehet használni a labortápot. Főleg nem nyáron. Az meg nem valószínű, hogy neked mindig 40V 2A kelljen, mert arra már fog az ember egy toroidot, és kész.

Szia.
Már meg van hozzá minden. Lehet mondani, hogy a trafóhoz építek tápot. Mivel ilyen nagy teljesítményű trafó nincs itthon, és egy alacsonyabb feszültségű de hasonló teljesítmányű toroid is horror árban van. Így emellett döntöttem. Természetesen tisztában vagyok az SMPS tápok előnyeivel, viszont valamiért én jobban bízok egy analóg szerkezetben. Egy előszabályzót tervezek bele, hogy ne legyen olyan nagy a disszipáció.

Attila tápjában is analóg fokozat szabályoz, 1V maradékfeszültséggel. Az előszabalyzó kellene fog, még ha csak kézzel állítható, már sokkal jobb lesz!

Tudtok valamijen egyszerűen építhető megoldást? Egy TIC-106-os előszabályzót találtam pár alkatrésszel itt a rajzok között. Nemtudom mennyire működhet.

Erre gondoltam.

Az 1.4.2 az a 723-asra épülő kapcsolás, amivel te kevered, az pedig LM324-el van, vagyis egész más a kettő!

Nem elég csak a végtranyót nagyobbra cserélni, a meghajtóját is szükséges! A sima BD241 még 50V-ot sem tud, vagy "C" végűt kell betegyél, vagy egy másik típust kell keresni! A pufferkondi már elhangzott, szintén nagyobb feszültségű kell. A táp többi része segédtápról üzemel, így azokat nem kell macerálni.
Azt nem írtad, hogy végül is hány A-t akarsz kihúzni ebből a trafóból, és azt sem tudjuk, hogy a trafódon két független szekunder adja-e a meghajtást a két tápegységhez?
szerk: mégis írtad, csak vak vagyok: 2 db trafód van

A triakos előszabályozó ugyanúgy zavart termel mint a kapcsolóüzemű. Esetedben a jó megoldás (ha a zavarforrás a probléma és emiatt teljesen analóg megoldást akarsz) a lényegesen alacsonyabb szekunderű trafó lenne. Azzal egyetlen átkapcsolóval (van kifejezetten erre a célra triak is) meg tudod felezni-duplázni a feszültséget, a PC tápokban is ugyanezt a megoldást alkalmazzák a 110V-230V-os átkapcsolóval (ha céltriakos az meg automatikusan átkapcsol a bemenő fesz függvényében).

Csatolom a rajzot, ezt hívják feszültségkétszerező egyenirányításnak. Nem 1, hanem 2 soros pufferkondi kell, így amikor graetz-el egyenirányítasz akkor a megszokott feszültséget kapod a puffereken. Viszont ha lekötöd a graetz egyik felét és csak 2 dióda egyenirányít akkor a puffereken kétszeres feszültséged lesz.

Nem lehet azokból a trafókból letekerni? Vagy nincs másik független szekunder tekercse ami sorba köthető a primerrel, így csökkenne a szekunder fesz?

A toroid valóban horror áron van. Én egyetlen egyszer vettem csak életemben (valamikor 17 éve), amikor szóltak hogy van néhány db a bolti ár harmadáért, meg is vettem mindet. Vagy nézelődni kell, nagy ritkán van az apróban is elfogadható áron.

BD243C lesz a meghajtásban. 5A lesz a kimeneten 50V-on. A trafó impregnált, és csak egy tekercs van rajta. E miatt a segédtápnak is kell egy kis teljesítményű trafó. de ez nem gond.

Az említett kapcsoláshoz speciális trafó kell. Nem elég egy 70V-os. A 2.7.4 (Pioneer-os kapcsolás) az, amihez csak egyetlen szekunder kell.
A túlzottan magas feszültség még ha racionális árammal is kombinálod (ez maximum 1,5-2A), akkor sem lesz jó társ a munkában, mert nagyon meleg lesz. Az esetek többségében kisebb feszültség kell, és így az összes többletet el kell fűteni.
Bölcsebb megközelítésnek tartom, ha a többi alkatrészhez hasonlóan a trafót is egyedileg megcsináltatod, akár melyik kapcsolást is választod. A trafó nem olcsó, de nagyon stabil, szinte örökös darab, ezért érdemes áldozni rá.
Nem kell mindenképpen szélsőségekben gondolkodni. Sokszor nagyobb segítség néhány darab 30V/2A-es táp, mint egy brutálisabb változat.

Megfontolom, és valószínű, hogy mégis kisebb feszültségű trafó lesz beszerezve.
Köszönöm a segítséget.

Nos sikerült elindítani a tápot, üresen terhelés nélkül a feszültség szabályoz 49V-ig, viszont függ az áramhatároló poti helyzetétől. Ha beterhelem 100ohm 50W-al, akkor csak akkor indul áram a terhelésen, ha az áram szabályozó potmétert letekerem, ekkor világít a led is. Innen ha tekerem felfelé, akkor nő az áram is. Ha a DC off kapcsolót használom, akkor szintén az áram szabályozót kell letekernem. Ez normális működés? A puffer feszültségem 52V. A segédtáp is jól üzemel.

Felbuzdulva a fenti sikeren, egy 24V 100W izzót tettem be terhelésnek. Ez ugye 4,1A. Minden le volt szabályozva, és lassan feltekerve az áramhatárolást, és feszültség szabályozó potmétert, kb. 800mA-ig minden ok volt, de aztán valami miatt kinyitottak a teljesítmény tranzisztorok. Egy tranzisztor zárlattal megúsztam. Vajon mit nem veszek észre?