Hát igen, onnan hiányzik egy ellenállás. Ámbár szerintem kis ügyeskedéssel az egyik egyenirányítót is meg lehetne spórolni. Ugyanakkor szellemes kapcsolás, várjuk a működő rajzot

Szeretném megkérni a moderátorokat a tegnapi rajzom törlésére. Ugyanis valóban igaz, a nagy sietségben lemaradt egy alkatrész. Az nálam momentán egy fojtótekercs, de lehet akár ellenállás is, én a legvékonyabb huzalból tekertem számolatlanul egy mimiatűr ferrit magra, amennyi ráfér. Galfy teljesen igazad van, a két egyenirányító az elsőnek a folyékony ragasztós kiöntése miatt nem forgattam már meg benne a diódákat, de ha visszaolvasol, ezt már leírtam. A fiókomban levő több száz diódából beleépítettem ezért +2-t na bumm. Most meg próbálkozok hozzá elméletet gyártani, miért jobb ez így, mintha csak 2 diódája lenne?

Ebből fejlesztettem tovább ezt a rádiót, azoknak, akik nem olvasták az előzményeket. A +2db tranzisztor, és a negatív kimenetű egyenirányító az utólag kikísérletezett dolgok végeredménye.ugyanúgy a visszacsatolás mértékét beállító forgókondenzátorral sorba kötött dolgok is annak figyelembevételével kísérletezendők ki, hogy minél kényelmesebb legyen a kezelése, amúgy nem szükségesek, de azokkal lehet összehozni, hogy az egész sávon nagyjából ugyanott kezdjen el gerjedni. +1 Hiba: Az AGC hidegítő kondenzátor közvetlenül a Fet G2-test közt van, de szerintem a rajz alapján bekötve is talán jól működik, vagy a G2-test közé sem árt néhány nF.

Úgy döntöttem én is belevágok egy középhullámra tervezett egyenesvevő elkészítéséhez, a 137MHz-es műholdvevőim sikere után.

Kinéztem magamnak egy kapcsolást az 1983-as RT évkönyvből (mellékelem), viszont feltűnt, hogy az elkók + oldala a földelésre van kapcsolva ahogyan a PNP Ge tranzisztorok emittere is. Mivel ilyen áramkörrel még nem találkoztam, ezért kérdezném, hogy ezt hogyan kellene megépíteni? A földeléseket kössem a tápegység/elem pozitív oldalára? Vagy szimmetrikus tápegységet kéne ehhez építeni (+9V -9V és GND külön)?
Egyébként van egy videoton rb1601 zsebrádióm is és ránézve annak a kapcsolási rajzára az is pont ugyanilyen stílusban készült, ebből gondolom a bekötést.

Másik kérdésem az L1-L2 tekercsre vonatkozik: gondolom ferritmagra kell tekercselni, de hány menet és egymás mellé a két tekercset vagy L1-et L2-re kell tekerni? A középhullámú műsorszóró sávot szeretném lefedni 500-1700kHz között.

És a harmadik kérdésem, külső antennát hogyan és hova tudnék becsatlakoztatni? Például 10pF-es csatolókondival az L1 tekercs és a 200pF-es forgókondi közös pontjára (nem a földelés felől) jó lenne vagy inkább máshogyan?

Idézet:
„Mivel ilyen áramkörrel még nem találkoztam, ezért kérdezném, hogy ezt hogyan kellene megépíteni?”

Azért ez nem semmi, hogy vannak, akik sose láttak PNP tranzisztort...

Ez igen ,ez már tényleg elég komoly kapcsolás.

Őszintén szólva, tényleg valójában szerintem még nem építettem semmit sem amiben lett volna PNP tranyó. Általában NPN tranzisztor, Fet, MosFet és IC-k azok amiket használni szoktam.
Gondoltam inkább megkérdezem mielőtt rosszul kötöm be és sikeresen kinyírom valamelyiket.

Ilyen ferritantennát kell készítened. A rezgőköri tekercs 10 eres litze huzalból, a csatoló
0,3 mm-es zománcszigetelésű vörösrézhuzalból készíthető.
A menetszám a képről leolvasható, a ferrit 10 mm átmérő 120 mm hosszú.
Antennát is csatolhatsz induktíven, de csak méretezett antennának van értelme, egy darab
drót felesleges.

Az általad ajánlott egyenes vevőbe, találtam germánium, orosz diódákat. Azt hiszem D106 típusúak, azok is jobbak lennének az OA1182-es helyett?

Teljesen megfelelő, germánium kristály tűs dióda, mint látod igen kicsi az elektródák közötti kapacitás. Tipikus nagyfrekvenciás demodulátor dióda.

Így már valóban érthetőbb, ez nagyon hasonlít a kisrádiók középhullámú részénél alkalmazott ferritantennára.

Azért nagyjából meg tudnád mondani mennyi lehet ezeknek a menetszáma? A nagyobb (L1 tekercs) kb 80-100 menet? A kisebb csatoló (L2) pedig kb 5-10 lehet? Akkor azt hiszem a külső antenna egyelőre hanyagolva lesz.

És még +1 kérdés: mivel a hangerősítő részben alkalmazott trafót mellőzni szeretném és van kéznél 15 ohm-os hangszóróm, ezért inkább egy másik AF erősítőt fogok hozzá kapcsolni, ezt mellékelem. A kérdésem ehhez, hogy jól vannak összekötve a vevő résszel?
(A kék szaggatott nyíl jelzi a hangfrekvencia irányát.)

A ferritantenna tekercseinek menetszámát jól saccoltad, a külső antenna csak méretezett felelne meg akkor viszont nem kellene a ferritrúd. Azért találták fel hogy helyettesítsék a nehezen megvalósítható bár sokkal jobb méretezett külső antennát, valamint a hordozhatóság igénye is
megkívánta megjelenését.
A rajzod az hangerősítő bekötéséről elvileg jó lenne,de egy pozitív földelésű rf fokozatot egy negatív földelésű hf. fokozattal közösíteni ill. a silicium és germánium tranzisztorokat keverni
nem tanácsos, egy nagy gerjedés lenne a vége. Keress hozzá egy transzformátor nélküli
Ge tranzisztoros hf erősítőt. Ezt is át lehetne alakítani, a tranzisztorok cseréjével, és az elkók és a tápfeszültség polaritásának megfordításával de akkor a bázisosztók ellenállásait is változtatni kellene mert a Ge tranzisztorok más beállítást igényelnek.

Na most már legalább ezt is tudom, még jó hogy nem kezdtem neki kérdés nélkül megépíteni mert biztos ne jöttem volna rá mitől gerjed.

Ha megépítem az eredeti kapcsolást amit először csatoltam itt (Bővebben: Link) a HF erősítővel viszont a transzformátor helyett közvetlen egy 15 ohm-os hangszórót kötnék be, az mennyit rontana? Csak a kimenő teljesítmény (hangerő) lenne kisebb, vagy esetleg a tranyók látnák a kárát?
Mert pl, a Videoton készített hasonlót (igaz 25R hangszóróval) RB1601K néven.

Ez már a maga idejében egyenes csúcsvevőnek számított. Ha jól működik, nem kell hozzá külső antenna, ugyanolyan hangerővel hozná az adókat, mint egy Sokol. Külső antenával lehet, hogy nagyobb hangerővel hozza a nagyon távoli adásokat, de viszont zavarni fogják egymást az adók, mivel a ferrit irányító hatása elvész, és egy egyenesvevő nem igazán szelektív. A tápfeszültségben viszont szokott egy ellenállás lenni a végfok és az eleje között, a tápfesz szűrő elkók száma is azt igazolja,hogy véletlenül felejthették ki azt (kb100 ohm) anélkül is beösszegerjed az eleje a végével nagyobb hangerőn, ezért minden gyári rádióban ott van. Én javasolnám a bemenő fokozatot inkább Fet-tel megoldani, csak az már haladóknak való feladat az egészet áttervezni, és akkor az összes tranzisztort is az ellenkezőre kellene benne cserélni, a telepet meg lehetne fordítani. A hang végfok is elég macerás megépíteni, mégis kevesebbet tud, mint egy jó IC-s mert azok egyáltalán nem kényesek a tápfesz változásra, de ez a tranzisztoros még igen. Nézd meg ehhez nem kell szinte semmi külső alkatrész, és 3V, vagy 6V mindegy neki, 6V-ról 4 ohmon tud 1 Wattot, ami nem semmi. Az elejét ha Ge tranzisztorok helyett Si tranzisztorokkal építenéd meg, le lehetne csökkenteni a tápot ott is 3 V-ra. Kb ez a tápfeszültség csökkentés kompenzálná azt, hogy a a Si tranzisztorok báziskörébe nagyobb ellenállások kellenének, ezért alacsonyabb táppal talán jók lennének a rajzodon szereplő értékek.

Még van egy lehetőséged, külön tápról üzemeltesd a hf erősítőt és akkor a földelések közösíthetők.

15 ohmos hangszóró jobban terheli a komplementer végfok tranzisztorokat, az emitter körbe tenni
kell egy 10 ohmos ellenállást.

Lemaradt az eleje a válaszomnak.
Az autotranszformátort ha elhagyod a 15 Ωos hangszóró jobban terheli a komplementer végfok tranzisztorokat, az emitter körbe tenni kell egy 10 Ωos ellenállást.

Nem kell oda ellenállás. Láttam én kapcsolásokat, ahol ugyanezek a tranzisztorok 4, ill. 6 ohmos hangszóróra dolgoznak. De miért nem fogadod meg a tanácsomat, hogy tegyél bele egy IC-t? Ezek a tranzisztoros végfokok, ha a telep 2 Voltot merül, már torzítanak, ha az akku jól fel van töltve, mindjárt felforrnak. Elég nehéz bejátszani a nyugalmi áramot telepes üzemhez. Mit nem kínlódtam egy Sokol 304 végfokkal is, mígnem kidobtam az egészet és tettem bele IC-t csak azután derült ki, hogy milyen jó hangszórója van, addig akárhogy volt beállítva a nyugalmi áram, torzított. A vége már Bálintnak szólt.

fecameca + gerenk:

Köszi mindkettőtöknek a javaslatokat, még egyszer alaposabban elolvastam az RT évkönyvében a kapcsolási rajzhoz tartozó leírást, és feltűnt, hogy azt írja az eredeti kapcsolásra, hogy 30 ohm-os hangszórót közvetlenül is lehet csatlakoztatni, trafó nélkül. Ilyenem ugyan pont nincs, találtam helyette 25 ohm-ost (valamilyen régi tv-ből lett bontva) ami csak nem jelent akkora problémát, vagy mégis? Szerinted használható lenne, nem tenné tönkre a végtranzisztorokat?

Őszintén szólva, direkt ragaszkodom a Ge tranzisztoros vevő + hangerősítő pároshoz, mert IC-s ből már jópárat készítettem (főleg LM386 és TDA.... típusúval) és ki szeretném próbálni a kizárólag tranzisztoros félvezetőkből álló erősítőket is. Ezen kívül találtam kb. 20 db új, soha fel nem használt germánium tranzisztort vegyesen, van benne nagyfrekvenciás pl: AF139, AF200 és hangerősítőbe való is: pl: AC128/176 komplementer pár.
Nem a minőség a lényeg inkább csak az építés.

Tehát körülbelül így tervezem megépíteni, berajzoltam pirossal a kapcsolási rajzba a változtatásokat.
A gerjedésgátló ellenállás jó helyen van, vagy még eggyel balra kéne helyezni, a vevő és hangerősítő közé (T5 tranzisztortól balra), vagy jó lesz így?

A T4 kollektora és a 100 mikroF kondenzátor közötti összekötő vezetékbe kell tenni.
A 100 mikroF a telep belső ellenállását hivatott csökkenteni és pufferként szolgál a hf.
erősítő részére. Utána már az rf fokozatok és az AGC kap tápot a beiktatott ellenálláson keresztül.
Ezen fokozatok puffer kondenzátora a rajz elején lévő 100 nF 100 mikroF soros kombináció.

Köszi így már érthető, de nem a T4 emitterére gondoltál? T4 (AC176) NPN tranzisztor.
A kollektorán 3db ellenállás van (1K - 2K - 2,2K)
Rajzot módosítottam.

Igen elnéztem, jól rajzoltad.Ez egy elvi kapcsolás, valószínű hogy az építés során főleg az rf. és AGC fokozatok tranzisztorainak beállításán módosítanod kell a helyes működés érdekében.
Javaslom hogy a hf.résszel kezd és ha az már jól dolgozik folytathatod az rf. résszel, utoljára kell
beállítsd az AGC-t.

Rendben köszi, ahhoz már hozzászoktam RF áramköröknél többnyire mindig módosítani kell egy kicsit a tökéletes működéshez.
Viszont most nézem, hogy csak AF200U tranzisztorom van, ez jó lesz a "normál" AF200 helyett? Van valami lényeges különbség az U változat és a sima között?

Csak a tokozásban van különbség, az U még jobb is alacsonyabb tokkal készült.

Tökéletes, hétvégén neki is látok elkészíteni a nyákot a rádiónak.

A komplementer tranzisztorokhoz találtam gyári összeválogatottat AC128K + AC176K néven hűtőbordával illetve vannak külön levőim is K jelzés és borda nélkül. Érdemesebb a gyárilag párosítottat beépítenem vagy nincs igazán jelentősége itt?

Érdemesebb
Itt tudsz olvasni a tranzisztorok párba válogatásáról.

Semmi gond. az én néhai Philips rádiómban 2 db 25 ohmos volt, és azokat egy kapcsolóval sorosan illetbe párhuzamosan lehetett kötni, olyankor az 12,5 ohm. De már írtam, találtam AC 176-128 végfokkal 4-8 ohmos hangszóróval is kapcsolást. Még asztali rádióknak is volt AC 176-128 vége, 4 ohm-ra dolgozott. Az a 25 ohm is már eléggé ritka. Nem igazán értem, mitől függ ez az egész. Amúgy azt hiszem,nekem is van AF200-am, nemrég határoztam el, hogy ezeket a Germán tranzisztorokat külön dobozban gyűjtöm, és akkor láttam.

Kedves rádiót építő, kísérletező kedvű társaim!
Felvetődött bennem egy régebbi tesztem amit különböző diódákkal végeztem el.
Minden félvezető diódán ugyanazok a fizikai folyamatok zajlanak le.
A kivitelük, gyártástechnológiájuk, anyagi minőségük befolyásolják azt , hogy melyik jellemzőjüket használjuk ki jobban.
Így a varikap helyettesítője is lehet bármilyen más dióda.
LCM3-al méregettem külső segéd áramkörön keresztül a viselkedésüket .
(kb.: 0-30 V közt ,DC leválasztva 500-1000pF sorosan , 100-200k ellenállás sorosan áramkorlát + RF fojtó).
Volt köztük Ge , Si , kis/nagy áramú, Schottky , Zener, LED , DUAL LED.
A legnagyobb kapacitás változást a DUÁL LED-en mértem.
Ez 2 kivezetéses szembe kapcsolt zöld/piros LED volt.
Nano Farád feletti értéket is tapasztaltam.Ezt a dióda nyitó irányú rétege vitte bele ami párhuzamosan kapcsolódott a másik réteg záróirányú kapacitásával.
Mindezt viszonylag kis feszültség szinteken (1,5-3V LED nyitófeszültség tartományok),
varikapok esetében sokkal nagyobb feszültség változás(20-30V) szükséges a teljes kapacitás változás tartományának a kihasználásához.
Persze az induló kapacitásuk (DC 0V) is magasabb volt.

Akinek van ezzel kedve KH rádió bemeneti rezgőkört építeni, akkor kérem próbálja ki!
Kíváncsi lennék miként viselkedik ebben a pozícióban.Sajnos most kevésbé tudok ilyesmivel foglalkozni .
Sok sikert!

Ezeket kuldtem ma el atosbacsinak javitasra. Meg az Alpokban epitettem, de az fm resze soha nem indult el.