Akkor jól van, így azért mégis nyugodtabban állok neki kísérletezgetni, nem szeretném elsőre kinyírni a két teljesen "új" tranzisztort.

Egy másik kérdés: Ferritrúd hossza számít valamit? Van 3db-om: egy 62, egy 80 és egy 100mm-es hosszúságú is, az átmérője az összesnek kb. 8,5-9 mm. A hosszabb esetleg jobb jelerősséget biztosíthat? Mert ha igen akkor azt fogom beépíteni.

Valószínűleg a minél hosszabb nagyobb jelet fog fel. Nem igazán vettem észre a gyakorlatban, hogy jobb lenne, de ahol a dobozban volt sok hely, oda hosszabbat raktak régebben mindig. Manapság már a gagyi kínai rádiósmagnókba, hatalmas házba is csak 5 centis ferritrudacskákat raknak gondolom ilyenjük van. Állítólag a sokerű litze is jobb, de én nem vettem észre, hogy jobban jönnnének az adások az olyanon, mint a sima huzallal tekerten. Azért egy egyenes vevőnél a körjóság többet számít, mint egy szupernél, ott a KF kompenzálja az antennakör hibáit.

Nekem detektoros rádióval volt olyan tapasztalatom, hogy egyértelműen hangosabb volt a hosszabb ferrittel, illetve a nagyobb érszámú litzével.

Ezek szerint a hosszabb jobb. Akkor a 10 centis fogok tekercselni.
Még valami eszembe jutott: az AF200 tranzisztornak négy lába van, a negyedik a tok ha jól nézem, azt kössem a földre mind a háromnál?

A 4. láb, az árnyékolás miatt van. A testre kell kötni. Gyári rádiókban láttam, hogy az oszcillátornál nem muszáj. De az ebben nincsen. Egyébként az minden antennára igaz, hogy minél nagyobb, annál jobb, mert annál nagyobb az aktív felülete, ami jelet fog fel. Feltéve, hogy emellett még ki van hangolva rezonáns frekvenciára.

Így már megnyugodtam, hogy jó helyre kötöttem 4. lábat a nyákterven és nem kell átterveznem.

Egy elméleti kérdés még: feltűnt, hogy ezekben a régi germánium tranzisztoros rádiókban mindig pozitív földelést használnak. Ennek van valami előnye a negatív helyett, hogy így van a kapcsolás megtervezve? A későbbi szilícium tranzisztoros rádiók pedig mind negatív földelésűek.

Ez azért nem mindíg így igaz.
A Ge tranzisztorok többségében PNP típusúak, ebből adódik az alapállás, hogy az emitter földön van, akkor a kollektorra negatív feszültséget kell adni.
De RF áramköröknél azért lehetett találkozni negatív földeléssel is, ennek az a magyarázata, hogy a kollektor köri rezgőkörök fölspotenciálon vannak, kedvezőbb a szórt kapacitások miatt.
A Si tranzisztoroknál általában NPN tranzisztorok vannak, így itt a negatív a test. De RF áramkörökben ugyanúgy ugyanazért használnak pozitív földelést.
Hiradástechnikai berendezésekben pedig a pozitív földelés terjedt el, ezért ott általános a pozitív földelés használata. (a 48 V tápfeszültség pozitív földes, az van a testre kötve)

Ennek meg az az oka, hogy a "hagyományos vezetékes" telefonoknál (CB -> Common Battery) a vezetékhálózatnál elektrokémiai korrózió lép fel. Az ionvándorlás miatt nagyon nem mindegy, hogy egy viszonylag magas negatív egyenfeszültségű vezeték áll szemben az "egész világgal" (negatív földelés), vagy csak egy másik hasonló vezetékkel (pozitív földelés).
Légvezetékes hálózatokban (különösen vas és staku esetében) nagyon lehet látni, hogy melyik vezeték melyik. A pozitív még így is sokkal "megviseltebb"...
Még annyit a 48V-ról, hogy az nem 48V, hanem tipikusan 52V, mert a névlegesen 48V-os akkucsoportot "pufferüzemben járatva" ennyi a kapocsfeszültség. Sok előnye van egyébként:
- 12V-os savas akkukból (leggyakoribb) összerakható (ámbár az autó akkuk nem annyira szeretik a puffer üzemet).
- Megérintve sem annyira veszélyes (ámbár azért ne fogdossuk).
- Jelentősebb teljesítményt is el lehet vele érni. Gondoljunk csak arra, hogy egy szokványos elektronikus telefonközpont előfizetőnként kb. 2W-ot eszik, ha esik, ha fúj... Néhány ezer amper könnyen összejön
- Ez még nem akkora feszültség, hogy nagyok speciális alkatrészek és megoldások kellenének.
Mostanság persze ennek kisebb a jelentősége az optikai kábelek és IP világában. De azért a meglévő tápellátást célszerű kihasználni (és egyben szabványosnak is tekinthető). Belül aztán a DC/DC konverterrel előállítják a processzoroknak és egyéb cuccoknak szükséges feszültségeket (jó esetben magán a kártyán, egy tokban).

Na erre nem gondoltam volna .

Persze, a 12 V névleges akku feszültség sem 12 V, hanem inkább 12,6 V.
No meg azért 48 V, mert ez a legnagyobb még törpe feszültség, ami érintésvédelmi szempontból fontos. Ne nagyon fogdossuk, megcsíp rendesen, de bele nem halunk. Ez főleg a régi nagy telefonközpontban volt fontos, ahol azért elég szabadon hozzáférhető volt a tápfeszültség.

Azért ha elkészült, várnék egy beszámolót. Középhullámú egyenes vevőben még ennyire bonyolult, és alaposan megtervezett készüléket nem láttam. Ennek minden tekintetben (szelektivitást kivéve) pipálnia kellene a hasonló kategóriájú gyári szuper készülékeket. Az enyémre hogy ezt elmondhassuk, a visszacsatolást állandóan tekerészni kell, az AGC-je is csak akkor működik, ha az a gerjedési határ közelébe van állítva. (Ahhoz képest, hogy teljes egészében én kísérletezgettem ki, még jónak mondható.)

Természetesen majd leírom részletesen, hogy milyen lett a rádió (vételkészség, szelektivitás, az AGC minősége). Egyébként már én is nagyon kíváncsi vagyok rá. Majd teszek fel hangmintát is, hogy milyen lett.
A nyák már kész, ellenállások, kondik beforrasztva még a tranzisztorok vannak hátra, a két demodulátor dióda és a tekercs + forgókondenzátor. Megpróbálom minél előbb összerakni, de most eléggé összejöttek a dolgok és kevesebb időm lesz építgetni sajnos.

Egy utolsó kérdés az összerakással kapcsolatban: valahol a neten olvastam, hogy a Ge tranzisztorok nem bírják olyan jól a magas hőmérsékletet és beforrasztásnál ajánlott az éppen aktuálisan forrasztott lábat egy laposfogóval befogni az alkatrészoldal felől, hűtőbordaként használva. Ez mennyire lehet igaz? Mert akkor jobban fogok erre figyelni.

Pucuka és Gafly: Nektek pedig köszönöm a részletes magyarázatot a földelésekről és azok alkalmazásáról, nem gondoltam volna, hogy ez ilyen bonyolult.

Van az a része, hogy a hir igaz. A diffúziós Ge tranzisztorok "gyártása" nem fejeződik be a tokozásnál, hanem halad tovább. Egészen addig, ameddig össze nem ér a kollektor és az emitter (ami az eszköz halálát jelenti).
De van az a része is, hogy nagyfrekvenciás áramkörben nem célszerű "hosszú" lábbal (ha laposfogó aláfér, akkor az már hosszú?) beforrasztani az alkatrészeket.
Szerintem ésszerű kompromisszumot kell kötni, ez a szakmai kihivás
Ipari elektronikában láttam már "kis műanyag" alátéten "csutkára" beültett Ge tranzisztort, de szép hosszú lábbal "lefektetettet" is...

Ez a germánium beforrasztós dolog inkább a kisjelű diódákra igaz, A tranyók azok jellemzően bondolás miatt nincsenek jó hőkapcsolatban a lapkával, esetleg a kollektor de azt meg hűti a fémtok. És a belsejükben lévő üreg meg berillium-oxiddal zsírral(?) van kitöltve ami forrasztás esetén azért hűti a hozzávezető kötést a lapkán. Elég egy csipesz, vagy görbecsőrű hegyesfogó a esetleges művelethez.

A tranzisztor hősokk elkerülése végett alkalmaztak (többnyire vacak minőségű műanyagból) tranzisztor foglalatokat is. Bővebben: Link És mint a képek között láthatod nyugodtan használhatsz akár precíziós ic tokot is. Ha igy teszel akkor rövid lábbal is "beforraszthatod" a kényes Ge tranzisztorodat mindenféle hőhatás nélkül.
Zsolt.

Opps! Ez inkább tbalint3 részére szólt.

Emlékszem gyerekként forrasztgattam ki a foglalatokat. 3 EUR! egy darab tranzisztor foglalat modern kivitelben Nyilván nem széria termék.Bővebben: Link

Ez meg az a része, hogy ne egyél tranzisztort

Elkészültem a tekerccsel, 10 centiméter hosszú, 9,5mm átmérőjű ferritrúdon van papírra tekercselve.
L1 nagyjából 95-100 menet, L2 pedig valamivel több mint 10 menet,mert a Rádiótechnika leírása szerint ennél a kapcsolásnál a földelt emitteres beállításban dolgozó T1 tranzisztor miatt a becsatoló tekercs menetszámát akár az L1 menetszámának 30-40%-ig is meg lehet növelni. Úgyhogy kb 10 és 20 közötti menetszámot választottam, remélem jó lesz.
Litze huzalom nincs, egy régi kisrádió fázisfordító trafójáról (HF végfok rész) szedtem le a tekercselőhuzalt, kb 0,2-3 mm vastag lehet.

És így néz ki összeszerelve a vevő, a ferritantennával a helyén.
Még 1db AC176-os tranzisztor (T4) nincs beforrasztva, holnap készre szerelem és ki is próbálom milyen lett.

Nekem nagyon tetszik!

Köszi, remélem elsőre működni is fog.
A ferritet tartó két kar egyébként újrahasznosított, működésképtelen rádióból szedtem ki.
A zöld elkók pedig '90-ben gyártott MM kondenzátorok, teljesen újak, javító alkatrésznek lehettek félretéve, de soha nem voltak felhasználva mostanáig (ilyet raktam a műholdvevőbe is egyébként, jól működnek, nem száradtak ki).

Nagyon szép lett!

Ha már volt működésképtelen rádiód, akkor abból is áttehetted volna a ferrit antennát.
Szép munka, a litze huzal viszont hiányozni fog közép és hosszúhullámú vételhez.

Üdvözletem!

Először is Tbalint3-nak gratula, szép kis panel lett.

Szendi által küldött AM-FM kitre ma volt időm, és szerencsére az volt a baja, amit elsőre gondoltam. Pár mérés megerősített a gyanúmban. Az arány detektorban volt egy tekercs fordítva bekötve, óvatosan kiműtöttem, majd jó irányba vissza, és minden ok!
Minden tekercset csak annyira hangoltam, hogy kipróbálhassam. Befogja az egész műsorszóró sávot, de a finomhangolás örömét a tulajdonosra bízom. Valamint beforrasztottam a hiányzó varicap diódát így már az AFC is működik.

A képen pedig látható az eredeti panel, alatta pedig az enyém.

Több éves probléma oldódott meg . A rádió hibáit hetekig kerestem. Igaz akkor nem fértem műszerhez Köszönöm! Meg van a nyák terve, ha valaki akar ilyet építeni akit megvétele nélkül. Anno csak a nyák terv megszerzése miatt rendeltem meg az Egyesült Államokból.

Itt van a nyák terve.Bővebben: Link Itt pedig a gépkönyve:Bővebben: Link

Köszönöm mindenkinek a gratulációkat, a NYÁK egyébként kézi rajzolással készült, ilyen kevés alkatrésznél szerintem felesleges géppel tervezni.
Ma végre összeraktam teljesen és ki is próbáltam. A ferritantennán módosítottam gerenk tanácsára, a ferritrúd ugyanaz mert ez hosszabb, de a rajta lévő tekercset a hibás rádióból szedtem ki (egy az egyben lehúztam a rúdról a papírral).
Készítettem képet a mostani állapotról és videót is a működésről.
Sajnos csak két adót tudtam befogni vele, az egyik egy külföldi a másik a Kossuth rádió viszont ez a forgókondi nagyjából felénél jön be, úgyhogy nem igazán sikerült eltalálni a sávátfogást, de én már ennek is örülök, hogy ennyire működik.

Videó erre található: Bővebben: Link

Újabb fejlemény:
Kicsit hangoltam a ferritantennán, arrébb toltam a tekercset a rúdon így már jobban kihangolható.
Ezen kívül rákötöttem egy 10pF-os kicsatolókondenzátort az L1 (antennaköri) tekercs és a forgókondi közös pontjához, majd erre kötve egy vezetékből készült antennát hihetetlenül nagyot javult a rádió érzékenysége.
Erről is egy videó: Bővebben: Link
(És közben kiderült, hogy 22 óra körül a Kossuth rádió befejezi az adást középhullámon, és csak hajnali 4 óra után indul újra.)

Nincs azzal baj ha befejezi. Tudsz távolabbi adókat keresni.

Persze egyetértek, csak olyan régen hallgattam középhullámot, hogy nem tudtam most már ennyire hanyagolva van.
Más: következő vevőkészüléknek egy szuperheterodin elven működőt fogok építeni, mert a többi vevőm is ezen az elven működik és eddig még mindegyik beindult elsőre. Természetesen azt is germánium tranzisztorokkal. A ferritantennával sem lesz problémám: Bővebben: Link, hihetetlen hogy miket lehet találni az ebay-en.