Fórum témák
» Több friss téma |
Ha szkóp-képet teszel fel, legyen látható a kezelőszervek beállítása, vagy add meg a beállításokat!
A függőleges fokozatot kikapcsolva/ a Ks csövön az Y lemezek csatlakozását leválasztod/ ha sima vonalat kapsz ami jól fókuszálható a hibát ott kell keresni.
Másik szkóppal meg kellene nézni, melyik fokozatban keletkezik ez a jel. Ha mindkét Y csatornában egyformán látjuk, akkor a két csatorna áramköre jó, mert egyszerre a kettő nem romlik el pont ugyanazzal a hibával, tehát más baj lesz. A két csatorna közösítése után a végfokozatig lehet gerjedés hiba, vagy táp szűretlenség hiba.
Tápfeszt., és szűrését nem csak a tápegységen, hanem az Y erősítők panelján is ellenőrizd. Y bemenetek GND -re kötve mit mutat.
A tápot csak a paneleken tudom ellenőrizni, maga a táp annyira el van dugva hogy még a csatlakozóin sem lehet mérni. A kihosszabbításhoz nincs kábelem, de egyébként is necces a dolog mivel a nagyfeszt is ott csinálják. (1.5 kV utána sokszorozók egy másik rekeszben) Y GND -n ugyanaz.
Próbáltam másik "szkóppal" nézni de a digitális találomraméter (Metex DG szkóp 20 MHz) mindenütt ugyanazt a zavarjelet, ugyanazzal az amplitudóval mutatja. Tápokon, erősítő jelpontjain, sött a mérőfej földpontját megérintve is! Akkumulátoros üzemben, tehát földfüggetlenül viszont minden szép és jó. Természetesem a dg szkópot is ellenőrizem (függvénygenerátorral) és hibátlannak mutatkozik.
A Metex DG szkópot ismerem, nagyon is találomraméter. Nézzél vele egy pld. am modulált jelet a függvénygenerátorról, vagy 100KHz jelet 1ms eltérítésnél, amikor egy sávot kellene mutatnia, csak egy cikkcakk vonalat látni. Ezenkívül erős zavarkisugárzása van a Metexnek, minden érzékenyebb dolognak bezavar. Nem tudom, mennyire lehet hinni a Metexnek.
Amikor a hálozati zavarszüröt kiiktattad, valami történt a földeléssel és emiatt berezeg az egész szkop. ( nincs kizárva, hogy ama zavarszürönek más funkcioja is volt. A német/europai müszereken gyakran vannak ilyen turpiságok.).
Már az is érdekes mitöl lett ama zavarszürö zárlatos, a leirásod alapján ott komoly instabilitás lehet, ha leég a zavarszürö meg elfüstöl a kondi.
Nekem is az a rögeszmém, finomabban - munkahipotézis, hogy a tápban van valami zűrzavar.
Már csak azért is mivel az eltérítés indul a zavarjelre, ráadásul függetlenül a kiválasztott indítójel forrástól, ebből arra következtetek hogy a zavar mindenütt jelen van. A zavarszűrőt próbáltam egy Remix 100nF+2x2,5nF zavarszűrő kondival pótolni, a helyzet változatlan. (Attól eltekintve hogy a hátlapot nem lehet visszatenni tőle.) A másik zavarszűrő kondival nincs probléma. C1801 Az azért nem meglepő hogy a 25 éves kondik tönkrementek de a zavarszűrőt nem tudom cserélni mivel a kapható változatok nem férnek el az adott helyen. Van gépkönyvem is a cucchoz de az csak a beállításokról ír. Most azon töröm a fejem hogy készítek egy zavarszűrőt diszkrét elemekből, és hogy tudnék hozzáférni a táphoz üzem közben. Ha ez megvan már csak egy leválasztó trafó kell a további vizsgálódáshoz.
Hello! Esetleg egy ilyen nem fér a készülékbe? Nekem anno nagyon beváltak, bár nem ez a gyártmány volt, hanem Schaffner.
Egy kép a döglött alkatrészekről. A zavarszűrő magassága 15 mm ! A hálózati kábel "bele van nőve" a készülékbe, hely nincs és alu öntvény az egész váz, még kókányolni sem lehetne.
Ahogy a tápot elnézem, a trafója ki van hangolva. (2x30 nF 500V ! sorban. C1807, 1808 csuda klassz értékek!) Lehet hogy elmászott a vezérlő frekvenciája. A gépkönyv annyit ír hogy a frekvencia be van állítva gyárilag, nem kell piszkálni, vagy ha mégis akkor úgy kell beállítani hogy a hálózati fesz. változása ne hasson a kimeneti feszültségekre. Hogy mennyi az annyi? Na erre még tól-ig határt sem adnak meg. A TDA 1060 adatlapján is csak egy paraméterezett diagram van. Ebből kiindulva, úgy tűnik hogy a saccolt 37 kHz eléggé magas az időzítő R-C elemek névleges értékéhez képest. (C1812 elgyengült?) Mérni kéne! De hogyan? És mivel?
Feltehetőleg valami toldóegységgel (kihosszabbító) lehetne vizsgálni a tápegységet, mint a régi fiókos szkópoknál. Ott egy panel hosszabbítás volt két végén csatlakozóval, egyik vége a szkóp hasába, másik vége kiállt, ahhoz csatlakoztatva a fiók, ami így már kívül volt.
Azt nem tartom valószínűnek, hogy ezt a zavarszűrő hiánya okozza, bár lehetséges. Ezek a hálózatról bejövő, és -jelen esetben inkább- visszamenő zavarokat fogják meg, a szkóp működésébe nem szabadna beleszólni. A hozzászólás módosítva: Júl 17, 2016
Hello! Én sem bízok abban, hogy ilyen tudományos lenne akár a táp, akár a zavarszűrő. Egy ilyen krepegős tápnál, inkább a kifelé menő sugárzást szűri a szűrő, mint befelé.
De nem írtad, (vagy nem olvastam) hogy mekkora is az a zavarjel, ami problémát okoz. Mert egy kapcsolóüzem vacakot mérve, szinte mindenhol zavarjelet látni a szkópon, még ha a bement rövidzárban van is, akárhova érinti az ember a testet megjelenik. Zajos környezetben nehéz kis jeleket mérni, de mindig meg kell nézni rövidrezárt bemenettel is mit mutat, mielőtt elhisz az ember bármit is amit lát..
Sziasztok!
Kaptam egy EMG-1567 szkópot hibásan.Bekapcsolva sugár van mindkét csatornán de a fényerőre nem reagál.Olyan mintha teljes fényerő lenne a csövön.Jelet adva a bemenetekre nem tudok álló képet beállítani.Én szkópot nem tudok javítani de aki ért hozzá az gondolom tudja,hogy javítható-e ezek a hibák.Én megelégednék egy kisebb tudású de jól működő (15-20 Mhz)darabbal is. Gépkönyv van hozzá. Tudnátok ajánlani valamilyen csere darabot ezért? Előre is köszönöm a választ!
Hogy mekkora a zavarjel? Na ezt jó lenne tudni! A képernyőn ~1 osztás. A digitáis találomra méter a továbbiakban DTM szerint a tápokon és mindenütt cca.:180 mV (Ernyőképeket lásd korábbi hsz. ban, bár elég Xar de azért értékelhető)
(Próbáltam az 1. szkópommal OML 5M még a múlt század szovjetúniójából. Made in CCCP ![]() Tapasztalatom szerint, valami banálisan egyszerű hiba lesz, de nem jövök rá hogy mi! ![]() A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2016
Nem vagy könnyű helyzetben. Szinte biztos hogy a kapcsoló üzemű tápból kerül a zavar a gépbe. Legjobban a függőleges csatorna érzékeny előerősítő fokozatát érinti. Sajnos nem csak az alacsony feszültségeket de a KS cső nagyfeszültség ellátását is innen oldották meg a tervezők. Ezt ki sem tudod iktatni hogy kiderítsd a zavar okát. Lehet pedig ez a szekunder oldalon a nagyfeszültségű részen is. Ha van lehetőséged külön kellene vizsgálni a tápot, egy műterhelés rákapcsolása után.
Szia !
Amit leírtál abból két hibára gondolok. A katódsugárcső vezérlőrács feszültségszabályzó köre valahol szakadt, a fényerő maximumon van nem szabályozható. A másik hiba, vízszintes eltérítés van, a fűrészgenerátor működik, de a trigger fokozat nem tudja szinkronozni mert vagy rossz a triggerfokozat, vagy a trigger erősítő, vagy nem jut el az indítójel a függőleges fokozatból pl kapcsoló kontakthiba, koax vezeték szakadása miatt. Van egy 5 MHz-es kis szkópom ,jól működik ha esetleg érdekel írj üzenetet.
Azért külön kellene választani a dolgokat. Részben hogy a tápon mit mérsz és az hihető-e, valamint hogy mit látsz a szkóp képernyőjén amit zavarjelként értékelsz. Vagy is hogy minden érzékenységi állásban ugyan akkor a zavarjel vagy sem. Ha igen vagy nem , akkor hol kerül be a láncba. Ezt kellene fokozatonként tisztázni. Egy tápban mindig van zavarjel, de az áramköröknek jó esetben van elnyomása is ezzel szemben.
Megnézni hogy ha nincs, akkor miért nincs. Pld. valahol a tápból leosztott jellel változtatnak munkapontot, de annak szórése elégtelen, így bekerül a jel útba. Esetleg azt a részt ahol bekerül a zavarjel (ha tisztázódott) megtáplálni másik tápról, ahol biztosított a zavarmentes táp. És akkor megjavul-e a zavaros mért jel vagy sem. Valami ilyen úton módon kellene kizárni, vagy behatárolni a hibát.
Közben sikeresen kiműtöttem a TR4302 szkóp berohadt törött kapcsolós potiját és vettem egy 2,5MΩ potit igaz nem kapcsolós, beépítettem a helyére a kapcsoló részét rövidre zártam.
Ezután megkínáltam energiával!! És lőn világosság A képcső közepén megjelent a vár vonalka majd 100Hz négyszőg jelet adtam a bemenetre ami meg is jelent a kijelzőn. Igaz elég nehéz stabilizálni. Az L3 tekercsel még nem tudtam foglalkozni de úgy tűnik érdemes egy kis időt ráfordítani.
Még néhány apróság a TR4302 vel kapcsolatban
Nem figyeltem meg melyik beállításnál de szabályos színusz hullámot látok a kijelzőn rendesen megjeleníthető (mint a négyszög jel) Lehet hogy az L3 tekercs vége ami szabadon lóg szedi össze? A másik hogy a négyszög jel olyan mint a képen (az alsó felső élek nem párhuzamosak)
Valamit azért haladtam, és ez jó és rossz is egyben.
Jó mert sikerült a gép tápját beállítanom hogy jól működjön. Vezérlő IC frekvenciáját sikerült hozzá hangolni a táptrafóhoz, nem volt nagy különbség, de ezek a rezonáns tápok ezt is nehezen viselik. Most a gyári előírás szerint működik. 170-220 V között tartja a kimenő feszt, megszűnt az asszimmetria a + és - ágak között mérséklődött a zavar. Sikerült kizárni a nagyfesz okokat is. Ami rossz, biztossá vált hogy az Y erősítő okozza a zűrzavart, itt a tápokon400 mVcs-cs zavarjel van, ami érdekes hogy a + ágon cca. 200 kHz a - ágon cca. 125 kHz ![]() Most itt tartok, nincs még elképzelésem sem arról hogy mi (melyik) rángatja a tápot, és hogy lehetne beazonosítani a zavarkeltőt!
Szia!
EMG1556 szkópom van, 250 MHz sávszélességű Y fiókkal MEV által gyártott hibrid modulok vannak benne DIL7 foglalatban. A modulok műanyag tokozásban kerámia lapkára készült vastagréteg áramkört tartalmaznak, SMD tranzisztorokkal, lágy műgyantával kiöntve. Azok az általad említett alkatrészek is ilyenek lehetnek, vagy ha ic tokozásuk van akkor speciális a gyártó által rendelt BOÁK. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2016
Nem lehet tápot leválasztani egységeknél? Kiiktatva egyik, másik csatorna, vagy mindkettő, vagy elektronkapcsoló utáni egység, végerősítő, hol szűnik meg a zavar. Én továbbra is a közös erősítőt gyanítanám, elektronkapcsolótól kifelé.
Gondoltam rá, de nem merem megpróbálni, mivel az egész DC csatolt és nem tudom hogy nem okozok-e több kárt mint hasznot. (Felborult munkapontok.)
Hello! Csak latolgatva..
- Majd fele frekvencia, származhat egyenirányítás hibából is, amennyiben egyik kétutas, és a másik egyutasra "csökkent". - Egy szabályozott tápnál, a bementi tartalék feszültség kis értéke miatt, vagy szűretlensége miatt a brumm, "kilóghat a kimenetre". - Esetleg idegen frekvencia származhat más fokozat terhelésétől, ami ebbe az ütemben veszi fel az áramot. - Esetlegesen a szabályzó gerjedése miatt is képződhet a táp kimenetén idegen feszültség/frekvencia. - Általánosságban keresni kell a zavarjellel megegyező frekvenciát előállító egységet és az utat, hogyan jut el a tápra. Ha ilyen nincs, akkor magára a tápra kell gondolni.. Idézet: „Kapcsoló üzemű táp frekvencia cca. 37 kHz Ok. A zavarjel frekvenciája cca. 160 kHz” Egy kis méréshibával számolva a zavar négyszerese a táp frekinek. Valamit ez is mondhat.
Hello! Viszonylag egyszerű kideríteni, ha a vizsgáló szkópot a kapcsolóüzemű táphoz szinkronizáljuk. Ha fut, nem onnan jön. Ha áll, abból származik..
Úgy tűnik meg van a hiba oka! 1 db 68 µF 16 V elkó megadta magát. Számítottam rá hogy egyszerű ok lesz, de arra nem hogy ennyi ideig tart megtalálni.
Igaz nem segítette a hibakeresést az a tény, hogy a rajz, az alkatrész lista, és a panelen levő valóság nem esik egybe + a kapcsolóüzemű főtáp frekvenciájának elmászásából adódó zavar. Már csak az a kérdés hogy honnan szerzek azonos méretű és kivitelű példányt. (Axiális d=6 l=10 mm) És hogy cseréljem ki anélkül hogy az egész panelt ki keljen szerelni. Lehet hogy az őskőkori javítási technológia a megoldás, lecsíp - csonkra ráforraszt. Mindenkinek köszönöm a segítséget!
Nem fogjátok elhinni, de tegnap éjjel pont ezen gondolkoztam a konyhában kakaókészítés közben, miután már este elolvastam az előzményeket. Írtad, hogy jópár éve el lett rakva, hiba nélkül, és az első előszedéskor már nem megfelelően működött. Akárhogy is gondolkoztam a dolgokon és az itt leírtakon, csak arra jutottam, hogy itt kondi lesz a ludas. Hogy hol, és melyik, az passz. Még meg is akartam ma kérdezni tőled, hogy kondik kicserélését próbáltad-e? Úgy tűnik, éjjel gondolatban segítettem csak, te meg megálmodtad.
![]()
Ilyen elkokat én szo nélkül cserélni szoktam mindenhol ahol rábukkanok. Ha megnézed az elko sorozatot abban nem igen van ilyen érték (meg a kedvencem sem, a 27µF
![]() ![]() Szoval ilyen alkatrészekkel tolnak ki a nagyérdemüvel. (Ama 27 µF szinte minden gyári kapcsitáp környezetében elöfordul és megy általában 3-4 év alatt tönkre). Eddig minden berendezés amiben kicseréltem 22 vagy 47µF-s mezei kondira a mai napig müködik. Az egyik japán cég még azt is megtette, hogy valamennyi kondi a berendezésben sárga volt kivéve ezeket a spéci értéküeket, amik mind barnák voltak. Igy könnyü volt öket megtalálni és a kukába tömni.
Én is ismerem a szállóigét: "Az elkókadt elkókat kidobáljuk!"
Az hogy gondolkodás nélkül cseréljek elkókat, 1-3 db -ot, működik egy 200 Ft-os zsebrádióban, de egy komoly műszerben, többrétegű, NYÁK -okon, azért nem elegáns megoldás! Nem beszélve a darabszámról, sacc / kb. >50 db. (Igaz volt olyan kollégám aki addig cserélgette az alkatrészeket, amíg a készülék meg nem javult, lehetőleg a legdrágábbal kezdte. Mi a hiba oka? Válasz: Ez az IC, - vagy egy másik! Oszt megsértődött hogy csak szuperprimítv munkákat bíztak rá.) Amúgy egy 100MHz sávszélességű 3,5 ns felfutásidejű szkópban talán nem véletlenül használtak 0,2-1% tűrésű ellenállásokat 1-5% kondenzátorokat. Még a tápban is előfordul 30 nF 500V 2% -os kondenzátor, és nem véletlenül ! Természetesen ezek pótlása nem egyszerű, és hely sem nagyon van hogy összelegózza az ember több darabból.
A Philipsek kapcsitápjában érdemes ESR mérővel végignézni a kondikat, mert ha jól emlékszem van 3-4 is amelyik idő előtt elfárad. Amit egyszer hoztak hozzám javítani, abban a kondik 30%-a megérett a cserére.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |