Ez így van, egyik kollégám már 2 hete készül le megmérni a saját autóján az akkumulátor nyugalmi feszültségét, mert nem olyan határozottan indít a reggeli hidegben.
Azt mondja azért nem mert sötét van és nincs lámpája, mondom az okos telefonon is van.
Túl el vannak kényelmesedve az emberek.

Ezt a lélegző dolgot hol olvastad? Marketingesek terjesztik. A levegőben van pára. Ezt egy egyszerű hygrométerrel is tudod mérni- mármint a pontos mértékét. Ha mondjuk 3 foknál több hőmérsékletkülönbség van két tárgy között (harmatpont), van pára és van felület - lesz páralecsapódás is. Kivéve ha rendszeresen szellőztetsz, vagy párátlanítasz egy erre való géppel. Esetleg olyan a fűtési módod, ami eleve szárít. Hidd el pár évtizede már az építőiparban tengetem az életem és nagy csodák nincsenek. A pára hamar gondot okoz. Ezért vannak gondok a műanyag nyílászárókkal is, a nagy üvegfelületekkel stb. Egy átlagos családi házban is gondot okoz, ha legalább nem szellőztetsz rendszeresen. Gondolj csak a fürdéskor felszabaduló hatalmas páramennyiségre, vagy a főzésre.

Nem értetted meg, amit írtam. Esetleg olvasd el a korábban, valaki által néhány órája belinkelt két ismeretterjesztést. Mindkét cikk nagyon jó...

De azért elárulhatnád, milyen az a fűtési mód, ami eleve szárít? Hova teszi a levegőben levő párát?

Igen, nem választják, mert mondjuk a piacon tájékozódnak... Az ottani öregek meg biztosan értenek hozzá...
Csodálkozol? Amikor ilyen fűtésszerelők vannak, hogy elkészül a nagy mű, aztán a tulajok ide jönnek kérdezősködni, hogy mit csináljanak, hogy mégis meleg legyen egy irdatlan nagy összegért?

Már egyszer leírtam. A belsővel az a baj, hogy egy mezei családi ház esetén nem alkalmazható. Miért? Azért, mert bármennyire is jól csinálták meg az alap és a falazat közti vízszigetelést, az eleve nem tökéletes, és idővel csak romlik, tehát a fal felvesz valamennyi vizet a talaj felől (is).
Aztán jön a hideg, a fagy. Ha kívül van a szigetelés, akkor a fűtéssel a fal teljes szélességében a fagypont felett lesz tartva (valaki itt az előbb írta hogy ez a jó mert tárolja (tartja) a hőt) ami marhaság, mert a fal melegen tartása jó nagy veszteség, és ezt a "tárolt" hőt pluszban még el is vezeti még szigetelés esetén is, mert a fal élei az aljzatnál és a födémnél sincsenek szigetelve (mert nem lehet).
Ha belül van a szigetelés, akkor a fal majdnem teljes szélességében hideg marad, megfagy a benne lévő nedvesség, ami feszíti, rongálja a fal szerkezetét.
Visszatérve a hőtároló, hőtartó dologra. Ezeket a dolgokat olvasva úgy látom nem sokan voltak itt könnyűszerkezetes házban, én elég sokat járok mert az egyik haverom 8 éve olyat épített. Ott semmilyen hőtartás nincs, mert fal sincs. A szerkezet úgy néz ki belülről kifele haladva hogy OSB, 10 vagy 15 centi kőzet gyapot (ez a fal), OSB, majd 6 centi nikecell. A ház fűtése egyetlen cserépkályha! Egy téglaházban egy cserépkályhával jó ha kifűtesz 35m²-t, a könnyűszerkezetesben ennek több mint a dupláját, ráadásul úgy, hogy kb. harmada annyi fa fogy. Meg szoktam nézni a tárolóját amiben a téli tüzelő van, és rendre tátva marad a szám, olyan kevés. Szóval nincs tégafal amit melegen kellene tartani, meg ami elvezetné a hőt kifele. Hát csak ennyire vacak...
A benti szigetelésre csinált az Ytong egy multipor nevű anyagot, mondjuk nem olcsó. A tégla az egyik legundorítóbb dolog az építkezésben, akkor is ha belülről fűteni kell, meg akkor is ha vésni kell.

Én nem így látom laikusként. Ha egy termék jobb, mint a testvére és közel egy árban vannak, akkor eladható, szinte magának szorít helyet a piacon.

Erre nem tudok mit mondani. Egyszer próbáld meg nem laikusként...

Egyébként, hogyan lennének egy árban? Amiről én beszéltem, az az, hogy a külső, meglevő hőszigetelés mellé belülre is teszünk hőszigetelést. Ez ugye plusz költség...

Csak hát tájékozottság, meg ismeretek kellenek hozzá. Hiába a szuper módszer, ha Józsi bácsi sosem hallott róla ráadásul drága is.

Igen, ha nincs kívül hőszigetelés, akkor megfagy a falban levő víz. A kérdés csak az, hogy mennyi víz kerül oda? Azért elég sok szigetelés kell a belső oldalra,hogy a fal megfagyjon egy téglaháznál. A passzív házakat eleve XPS-re építik. 20cm vastag, aztán nem jön fel a hideg, nem megy le a meleg... A többi úgy igaz, ahogy leírtad. A baj csak az, hogy egy rendesen megépített könnyűszerkezetes ház közel ugyanannyiba kerül, mint egy tégla. És a tulaj inkább a téglát választja, mert laikus...

( Most majd jön az, hogy a könnyűszerkezetes ház mekkora hulladék... )

Bizony az. Ezért van Amerikában egy kis szél után, hogy a házak nagy része odalesz. Már a Három kismalac meséjében is csak a téglaház maradt meg.

Igen, csak nem papundekliből kell házat építeni....

Nekem a könnyűszerkezet is "pakundekli".

Az a jó a könnyűszerkezetes házzal, hogy télen be tudnak költözni a környékbeli rágcsálók és bogarak melegedni

Meg pénz, ami nincs. Ezért már a tájékozódás sem indul el. Annyit hallanak hallunk, hogy kb. 2 millió egy szigetelés, itt a vége.

Nem képzelem hogy ez az ok. Belülről dekorpaneleztem a plafonig, a plafon pedig burkolólapozva van, kívül 5cm-es szigetelőrendszer, padlás 10cm-es kőzetgyapottal fedve, mégsem érződik a fűtésszámlán.

Pedig ki kéne számolni, hány év alatt térül meg.

Úgy gondolom, tájékozottságban nem kell nagy kapukat döngetni, látom az épületgépészeti áruházban dolgozó cimborámnál. Azok a szerelők akik oda járnak vásárolni, általában alig várják, hogy valami jobbal elő tudjanak állni a konkurenciánál.

Drága? Akkor pedig nem versenyképes, kevesen tudnak/akarnak 20-30 évre előre tervezni. Ehhez az kell, hogy biztosan tudd, 20 év múlva is ott fogsz lakni, ugyanakkor ez akadályozza a mobilitást. Az űrrepülés is szuper lehet, de nyílván kevesebben engedhetik meg maguknak mint pl. a kerékpárt. Kb. erről szól a piac.

Csak sejtem, mi az a dekorpanel. ( kb. 1cm vastag, plasztik? Mint a fa lambéria? ) A hőenergiának legalább a 70 %-a a plafonon távozik, miután a meleg felfelé száll. Ha vastagabb a hőszigetelés a padláson jobb lesz valamivel, de a végeredmény a hagyományos fűtésnél, ( konvektor, cserépkályha, radiátor ), hogy a lakáson belül a mennyezet közelében még melegebb lesz. Ha meg kövezés van a padlón, mondjuk csempe, abból dől a hideg, hiszen az anyafölddel érintkezik, közte semmi. Lefagy a lábad... Ha meg parketta van, az már jobb, de ugye 2...3 cm hőszigetelés nem tud csodát tenni... Ez a legnagyobb baj a régi házaknál, ezért lehet hasznos egy felújításnál a padlófűtésen elgondolkozni.

Sokszor nem a fűtésszámla a lényeg, hanem a komfortérzet. Ezért sosem hittem az ilyen-olyan megtérülési számításokban.

Pedig nem így kellene lennie. Egy drága autót megveszel, azért, hogy néhány évig élvezni tudd a szépségét, a kényelmét, stb. Utána úgyis eladod. Ha egy házat azért építesz meg, mert 10 év múlva úgyis eladod, akkor építettél valami gagyit, amiben 10 évig laksz, állandóan azt látod, hogy ez mekkora hulladék, a végén nagyon kevés pénzért adod el... Tudom, sokan így gondolkodnak, elég rosszul. Egy házépítés nagyon összetett dolog és a legfőbb gond ott van, hogy aki ezt megteheti, az egyszerűen nem elég felkészült, nem elég tapasztalt, hiszen még nagyon fiatal! Mindjárt sokkal drágább lesz neki a " nem ilyen lovat akartam"... de gondolom, amióta a világ, ez van.

Meg hát a szemlélet. Családi ház, rögtön jön a röghöz kötöttség... nem egyszerű.

A következő házat már én is teljesen másképpen építeném.
Csak már megszoktam, megöregedtem, és lusta is vagyok megint nekifutni

Attól, mert nem a legdrágább dolgokat építed be egy házba, nem feltétlen kell gagyinak lennie. Van drága, de enyhén szólva is kifogásolható minőségű dolog, sok is.

Egyébként igazad van, összetettebb ez attól, hogy pár szóban össze lehetne foglalni.

Én is. Már a másodikban lakom, de azt mondják a bölcsek, hogy a harmadik lenne az igazi. Hát, az már nem lesz az általad is leírt dolgok miatt... az ember elfárad. Már az is gondot okoz, hogy a nyaralónkban ki kel venni egy-két falat, a fürdőszobát átalakítani kádasról zuhanyzósra, meg kerítést kellene festeni. Ezt 10 évvel ezelőtt egy hét alatt megettem volna... most meg... két hónapja csak tervezgetek. Illetve álmodozom...

A padlásra tettem 20cm közetgyapot féle szigetelést, akkor innen tovább nincs értelme szerintem a költségeknek, azaz falszigetelésnek.

Túl sok értelme nincs, mégis használják, csak nem kell elfelejteni, hogy a külső vakolatot is ezzel pótolják. Vagyis nem vakolják be az új házakat, hanem csak felragasszák, dübelezik a hungarocellt.

20 cm? Az csak látszólag sok. Ne felejtsd el, a fal téglából van, aminek azért nagyon kicsi a hőátbocsátási tényezője. Nem véletlenül találták ki a 38-as normál porotherm téglát. Abban az időben teljesítette az előírt hőszigetelési normát kívül, belül vakolval. Azóta szigorítottak. Megszületett a 44 cm-es... A födém meg többnyire beton, szinte nulla hővezetési ellenállással. Ha még ráteszel ugyanennyit még mindig nem estél túlzásba. A feladat az, hogy kitalálni valami nagyon olcsó dolgot a padlásra. Nem kell annak hungarocellnek, vagy kőzetgyapotnak lennie. Lényeg, hogy vastag legyen és ne tudjon benne áramlani a levegő. Meg ne legyen éghető... Nem véletlenül van a 4-16-4 mm-es szerkezet kialakítva hőszigetelt üvegekben. ( És milyen gyengék a közetgyapothoz képest... )

Ez a problémám a közetgyapottal, viszonylag ritkább fajta, és szerintem a plafonból felmenő meleget átvevő levegő simán átáramlik a hőszigetelésen. Fóliát akartam ráteríteni a levegő kiáramlást megállítani, arra azt mondták, párásodni fog. Az pedig rontja a höszigetelést.

Nem kell arra semmit tenni, jó úgy ahogy van. Ha ritkább, jobb a hőszigetelése, csak nehezebb vele dolgozni, mert könnyebben összelapul. Meg kell hozzá a gázálarc.... Amennyi levegő abban áramlik, az nagyjából nulla. 3...4c m-nél ne legyenek nagyobb rések, csatornák, akkor az már jó. Jó lenne a sörösüveg, meg a kisebb PET palack is szorosan egymás mellé téve, több sorban, csak akkor nem járható a padlás.
Ha letakarod fóliával, akkor az alulról jövő pára szépen elvizesíti az egészet és olyan lesz, mintha nem lenne ott semmi. Most is megy alulról fel pára, de ami felmegy, az felül ki is szárad. Ez a lényege az egésznek. Ettől mondhatjuk rá, hogy "páraáteresztő".

Köszi a válaszokat.

Szívesen.

Ezzel meg is nyerhetné az év legbénább kifogása című díjat.

Sziasztok! A padlásteret vagy az utolsó "födémet" le kell zárni a kéményhatás ellen, utána mehet rá közetgyapot vagy nikecell vagy bármi. A meleg bent kell, hogy maradjon. Egyszerű mint a faék. Egy lambériázott mennyezetnél lehet rajta kőgyapot, fólia bármi ott az illesztéseknél olyan huzat lesz, hogy csak úgy viszi ki a meleget. Pláne ha kettő szint van.