Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik! Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
Lapozás: OK   46 / 111
(#) lazsi válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
A hőenergia a magasabb hőmérsékletűtől az alacsonyabb hőmérsékletű felé szeret menni, ahogyan a víz is magától mindig a fentről lefelé folyik. Persze fel lehet szivattyúzni egy magas helyre (L: kaméleon2 beírása a tied felett)
Az elgondolásod akkor működne, ha X kg 0 fokos levegő Y kg 20 fokos levegővé alakulna, és nem csupán átadná az energiáját. (Hogy ne zavarjon a 0, beszéljünk Celsius helyett inkább Kelvin fokokban és könnyebben követhető számokkal)
Van 3 kg tömegű 273 K° ( = 0 C° ) hőmérsékletű levegőd és ebből lesz 2.73 kg tömegű 300 K° ( = 27 C° ) hőmérsékletű levegőd. Elvileg működhet a dolog, ha 270 g-nyi levegő energiává alakul... Bár gyanítom, ha ez megtörténne, akkor jóval több energia szabadulna fel. (E= m*c2)
A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
(#) _BiG_ válasza kameleon2 hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Én ezt értem, nem nekem kell elmagyaráznod
Itt energiabefektetés nélküli - nekem legalábbis ez jött le - energiaszint-növelésről esett szó. Ez nem megy.
(#) _BiG_ válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Én ezt nem vitatom, sok 0 fokosból tudsz kevés 20 fokosat csinálni - energiabefektetéssel (pl. kompresszorral). És nem transzformálással.
(#) nagym6 válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Idézet:
„Én ezt nem vitatom, sok 0 fokosból tudsz kevés 20 fokosat csinálni - energiabefektetéssel”

Energiabefektetéssel sok 0 fokosból sok 20 fokost is lehet csinálni, nem csak keveset.
Nem erre gondolok.
(#) nagym6 válasza lazsi hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Idézet:
„Az elgondolásod akkor működne, ha X kg 0 fokos levegő Y kg 20 fokos levegővé alakulna”
Pontosan ezt írom:
"0 fokos sok levegő hőmennyisége lenne 20 fokos kevés levegőével azonos,"
(#) _BiG_ válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Ha nem erre gondolsz, akkor mire? Mert energiabefektetés nélkül nem megy.
(#) Alkotó hozzászólása Aug 21, 2017 /
 
Ezt sodorta elém a böngésző.
Itt is termelnek egy kis energiát, ami most másodlagos, de az elnevezés nagyon király. Igazi magyarságot érzek benne.
(#) erbe válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Mit vársz tőlük, hiszen még magyarul se tudnak?
Fotovoltaikus erőművet írnak, ami még németül is hülyén hangzik.
(#) nagym6 válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Hasonlat a villanytrafó. Feszültség és áram transzformációja megy külső energiabefektetés nélkül, a bevitt teljesítmény azonos a kimenővel, csak a feszültség és áram megváltozik (pontosabban hatásfok arányosan kevesebb a kimenőteljesítmény).
Sok 0 fokos levegőből kevés 20 fokos levegőt csinálni, ahol a bemeneti és kimeneti hőmennyiség azonos (hatásfokkal kevesebb).
Ilyen ketyere nincs, csak azt mondtam elején, hogy ha ezt megoldanák, az nagy dolog lenne.
Ha a hő átalakítható lenne valami nem tudom mivé, ami visszaalakítható hővé beállítható paraméterekkel, erre gondolok. A villanytrafó feszültséget áramot átalakítja mágnesességgé, és visszaalakítja feszültség és árammá, itt beállítható menetszám aránnyal az átalakítás mértéke.
(#) kameleon2 válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Felsőzsolca, Onga mellett jó ideje van egy szélkerék, de sokszor állni láttam. A projektgazdákról nem beszélnék, mert az már off.
(#) _BiG_ válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Te a térfogatot akarod megváltoztatni, amihez viszont munka, azaz energiabefektetés kell.
Maguktól nem fognak a gázmolekulák összébb ugrani és ezáltal felhevülni...
A térfogat az önmagában nem energetikai tényező, a megváltozása viszont energetikailag is változást okoz.
A sok 0 fokos levegő energiáját átadni kevesebb levegőnek, hogy az 20 fokos legyen, ez működik, hőszivattyúnak hívják és a CoP-je egy fölötti is lehet. Tehát az energia belapátolása nem kerül annyi energiába, mint amennyit megmozgatsz. De ezt már feltalálták

Viszont hűteni mágneses térrel lehet, ezt is feltalálták (a 0 Kelvin közelébe így hűtik le a héliumot). Ha neked sikerülne a fűtést megoldani mágneses térrel, akkor tied a Nobel-díj
Upd: az örvényáramú és a hiszterézisveszteséget nem használhatod, mert azok ismert jelenségek
A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
(#) nagym6 válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 21, 2017 /
 
Megoldás nincs, csak villamosság megoldásaiból kiindulva elmélkedtem, ahol sok minden megoldható egyszerűen. Ha van bizonyos hőmennyiség, és az 0 fokos, nem jó. De ha ugyanaz a hőmennyiség 20 fokos, már jó, igaz kevesebb levegőben lenne. Mint ahogy kevés 20 fokos levegő 0 fokra hűlése sok pld.: -1 fokos levegőben energiabefektetés vagy visszaadás nélkül megy, ez visszafelé is menne elvileg. De gyakorlatilag nincs erre kitalálva semmi, vagy nem is lehet.
(#) _BiG_ válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Idézet:
„De ha ugyanaz a hőmennyiség 20 fokos, már jó, igaz kevesebb levegőben lenne.”

Nem a levegő mennyisége változik, csak a térfogata. Úgy megvalósítható, de energiabefektetéssel (sűrítés).
Az energialeadás magától végbemegy, de a felvétel mindig energiabefektetéssel jár, abból vesz át hőt. A Carnot-körfolyamat még sosem játszódott le visszafele energiabefektetés nélkül. A visszafele magától lejátszódás az olyan lenne, mintha a golyó magától (energiabefektetés nélkül) felgurulna a lejtőn, mert úgy döntött, onnan szebb a kilátás
(#) nagym6 válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
A golyó le vagy felgurulva helyzeti energiája változik, felrakásakor energiabevitel volt, amitől legurult, ezt az energiáját leadva már nem gurul vissza fel. Itt elhasznált energiát.
De a meleg levegő hideggel keverése nem használ energiát. Ezt visszafelé nem lehet, kivenni a meleg levegőt. Erre ha kitalálna valaki csodagépet, erre gondolok. Most lehetetlen, de sok minden volt már lehetetlen akkori ésszel, amit később megcsináltak.
(#) nagym6 válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Idézet:
„De a meleg levegő hideggel keverése nem használ energiát.”
Ha lehetne visszafelé, kinyerni meleg levegőt, nyilván akkor sem kellene pót energia, az energiamegmaradás törvénye szerint.
(#) kaqkk válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Hővisszanyerős (ellenáramú ) szellőztető ott csak a ventilátor használ energiát , és akár a mínusz 10 fokos levegőből is csinál 25 fokost ...
A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2017
(#) lazsi válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Te valami olyanra gondolsz, mint a "Maxwell-démon"... Eredetileg: van két különböző gázból álló keverék, ami magától nem válogatódna szét, de a Maxwell-démon szét tudja válogatni. Ugyanez: csak a "démon" a gázmolekulák energiája alapján válogatna. Egyik oldalon egyre hidegebb, a másikon egyre melegebb lesz, miközben nem kell energiát befektetni.
Egyébként érdemes lenne még utánanézned az "entrópia" jelentésének, az sokat segítene abban, hogy miért nem lehet ilyen (általad felvázolt) eszközt csinálni.
(#) adapter hozzászólása Aug 22, 2017 / 1
 
Túl bonyolítjátok szerintem....

-Jean hány fok van odakinn?
-5 C fok Uram!
-Akkor jó, engedje be azt az 5-öt mert benn csak 17 van pont 22 lesz!

Mindenkitől bocsesz!
(#) otvenkilenc válasza Pafi hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Nem értem a hozzászólásod lényegét.
(#) nagym6 válasza adapter hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Na igen. Mint a kapcsolt kapacitásos feszültségnövelés.
Ez csak elmélkedés. De amit ma lehetetlennek tartunk holnapután valakik esetleg megoldhatják.
(#) nagym6 válasza lazsi hozzászólására (») Aug 22, 2017 /
 
Az összekevert két féle hőfokú molekulák egyformára "átlagolódnak", azonosak lesznek, nem válogathatók szét, ehhez nem kell energiabevitel. Energiamegmaradás törvénye, elvileg visszafelé sem kell energiabevitel. Csak még nincs megoldás a visszafelére. De ez nem molekulák szétválogatása lenne, entrópia jelentősége nincs. Nem mondom, hogy megoldható jelenleg, de mennyi minden volt régen amikor a megoldhatatlant később megcsinálták.
(#) Pafi válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 22, 2017 / 1
 
Az elektromosság rendezett energia, ezért lehet jó hatásfokkal átalakítani, míg a hő rendezetlen, ezért nem lehet. A monokromatikus fény viszonylag rendezett, ezért viszonylag jobban alakítható. A fehér fény már rendezetlenebb. Egy iszonyú forró és egy hideg hőtartályból álló rendszer sokkal rendezettebb, mint ha ezeket egymással összekevered. A rendezettséget a hőerőgépek fel tudják használni. De minél kisebb a rendezettség, annál kisebb energia nyerhető ki. Az erőmű hűtővize már olyan kevéssel melegebb a környezetnél, hogy gyakorlatilag nem felhasználható energia kinyerésére.
(#) otvenkilenc hozzászólása Aug 22, 2017 /
 
" A fehér fény már rendezetlenebb." Na ezt elmagyaráznád?

A fehérfény több szín együttese a különböző hullámhossz miatt nem egységesen viselkedik. Más szögben hajlanak el az alkotó színek a különböző hullámhossz miatt. De a "fehér fény" alapjában véve "rendezett". Jól "alakítható"
(#) lazsi válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 23, 2017 / 1
 
Idézet:
„Az összekevert két féle hőfokú molekulák egyformára "átlagolódnak", azonosak lesznek, nem válogathatók szét, ehhez nem kell energiabevitel. Energiamegmaradás törvénye, elvileg visszafelé sem kell energiabevitel.”

Maga a rendezettség is jelent "egyfajta energiát". A Maxwell-démon (keress rá és olvasd el, hogy mi az, ha nem ismernéd) azért tudja szétválogatni, mert van "információja" és ez az információ alakul át energiává (a tömeg-energia ekvivalenciához hasonlóan információ-energia ekvivalenciát is feltételeznek, bár ez utóbbit még nem sikerült kísérleti úton igazolni).
Éppen ezért "visszafelé" (vagyis a szétválogatáshoz) kell energiát bevinni! (Ebből persze az is következik, hogy amikor összekeveredik a két eltérő hőmérsékletű gáz, az energiát ad le, pontosan az energiamegmaradás miatt...)
(#) _BiG_ válasza nagym6 hozzászólására (») Aug 23, 2017 / 1
 
Minél távolabb megyünk a 0 K foktól, annál kevésbé lesz egyenletes a molekulák energiaeloszlása. Egyfajta torzult Gauss-görbe lesz az eredmény, a csúcs az átlagnál lesz, de lesznek ennél "melegebb" molekulák is, persze felső határral. Ha biztosítani tudnád ezen "melegebb" molekulák rendezett mozgását valamely irányban és elválasztani őket az átlagtól, akkor menne a dolog, de nem kapsz annyi energiát eredményül, mint amit az átlag képvisel. A veszteségek simán felülütik az erőfeszítésedet.

Ilyen "leválogatódás" elektroncsövekben végbemegy, ha csak a katódot fűtjük, de nem kapcsolunk anódfeszültéget. A termikus elektronok azon része, amelyek elég energiát kaptak hozzá, azok maguktól elrepülnek az anódig, negatív feszültségre töltve azt, addig a szintig, míg a taszítóerő nagyobb nem lesz, mint az elektronok maximális energiája. Ha ellenállást kapcsolsz a katód-anód közé, pici feszültségesés is lesz ott.
De itt speciális körülményekről van szó, elektronokról, vákuumról és nem gázokról.
(#) Pafi válasza otvenkilenc hozzászólására (») Aug 23, 2017 /
 
A különböző hullámhossz különböző energiaszintet jelent. Ez nyilvánvalóan rendezetlenség a monokróm, azonos energiaszintű fotonokhoz képest.

De még a monokróm fény sem rendezett, amíg nem egy irányba halad és nem polarizált. Hogy koherensnek kell-e lennie a teljes rendezettséghez, azt most így hirtelen meg nem mondom.
(#) Pafi válasza _BiG_ hozzászólására (») Aug 23, 2017 /
 
Nem az elektroncső és a vákum a különbség, hanem az hogy 3-szor melegebb a katód mint az anód (Kelvinben), míg a hűtővíz csak kb. 10-20 %-kal melegebb mint a környezet. Mindig meg lehet csapolni a hőfokkülönbséget (ha van), csak az a kérdés hogybármikorra is kifizetődik-e. Ha nem akkor felejtős.

Persze ha nincs hőfokkülönbség, akkor nincs miről beszélni. Ha egy zárt rendszerben beállt az entrópiamaximum, akkor az megdöglött. A részei örökké zizegnek és ezen kívül semmi nem történik.
(#) nagym6 válasza Pafi hozzászólására (») Aug 23, 2017 /
 
Idézet:
„Ha egy zárt rendszerben beállt az entrópiamaximum, akkor az megdöglött.”
Nem értek hozzá, előbbiből következtetve egyszer elfogy a használható energia, mind döglött lesz. Ez egypólusú állapot lenne? Vagy másik zárt rendszerrel kapcsolatba lépve, használható lesz újra a döglött. Vagy hülyeséget gondolok.
(#) otvenkilenc válasza Pafi hozzászólására (») Aug 23, 2017 /
 
"A különböző hullámhossz különböző energiaszintet jelent." Sosem mondtam az ellenkezőjét. A hullámhosszból adódik a különböző energia. E = h x f

" Hogy koherensnek kell-e lennie a teljes rendezettséghez, azt most így hirtelen meg nem mondom."

Ha azt a gondolatmeneted követem ami szerint írsz, akkor koherensnek kell lennie.
(#) _BiG_ válasza Pafi hozzászólására (») Aug 24, 2017 /
 
Idézet:
„Nem az elektroncső és a vákum a különbség, hanem az hogy 3-szor melegebb a katód mint az anód”

Szerinted az elektron azért repül el az anódhoz, mert az hidegebb? Lehetne egyforma meleg mindkettő, ha az anód esetében a kilépési munka nagyobb, mint a katód esetében, már létrejön a szeparáció. Azaz a katód emittálna elektronokat, az anód nem.
Következő: »»   46 / 111
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem