Egy azaz csak egy szabványt jelöltem meg, ez érvényes mindenhol, természetesen a különféle országok szabványügyi hivatala más, vagy részben más jelöléssel vezette be. Nincs szükség további 11-re, ezt kell alkalmazni, betartani, érteni-értelmezni.



Ha az előbbi pont megvan, erre már könnyű a válasz. Persze azt is el kell mondani neki, hogy mit nem szabad csinálni, és mi milyen veszélyekkel jár. Hogy felelősséggel kell kezelni egy audio technikát, akár csak egy autót, nem lehet ész vagy érzék nélkül széthajtani. Hamis biztonságérzetbe ringatni nem szerencsés senkit, márpedig a kösd be így, ez az ökölszabály, akkor nem tudod leégetni megoldások pontosan ezt teszik. Mindenhogy le lehet égetni a hangszórókat, ugyanis a jel crest-faktorátol függ annak "fűtőértéke", és ez csak egy aspektusa a dolognak, de nem fogom újra leírni az egészet, vissza kell olvasni.



...aki így hazavágta ezt a szerencsétlen hangszórót hozzánemértő üzemeltetéssel. Így helyes a befejezés. Sajnos ez a gyakori. Az a gond, hogy Te csak azokat az embereket látod, akik keze alatt leégnek a lengőtekercsek, végfokok. Nem látod azokat, akik évtizedekig megelégedéssel használnak különféle audio rendszereket, pedig ők vannak fölényes többségben. Nem látod ezeket az eseteket, Ők ugyanis nem járnak hozzád javítások miatt. Éppen ezért nem reprezentatív az ezirányú felmérésed sem. Hangtechnika kezelésére alkalmas, és alkalmatlan emberek vannak, és mindegy, ki hogy választ teljesítmény-terhelhetőség arányt.



Igen, értünk hozzá. Én pl értek egy keveset a jelekhez, rendszerelmélethez, tudom mennyi féle képpen kategorizálják, és milyen sok jellemzővel bírnak, sokszor statisztikai alapú mérőszámokkal. Pl. az amplitúdó eloszlás, amiből egyenesen következik a crest-faktor is, ilyen dolog. A crest-factor meg a csúcs- és az átlagteljesítmény hányadosa. Ha egy adott végfoknál a csúcs kötött, akkor elég egyértelmű, hogy a CF-től függ a kimenetén megjelenő jel teljesítmény-tartalma rezisztív terhelést feltételezve. Reaktívnál meg még ezen is tovább kell menni. Csak te leragadtál valahol a (kizárólag szinuszjelre értelmezett) effektív értéknél, a csővoltmérőnél meg az analóg szkópnál. Mindenre ez a megoldásod, ezt szajkózod amióta írsz ebbe a közösségbe, nem nyitsz azokra az információkra, amikkel érvelni próbálunk. De sajnos még ezt is rosszul, had reagálják már akkor egy régi megnyilvánulásodra, ami akkor igen csak szemet szúrt nekem (több más dologgal is): 1kHz-es szinuszjellel, a hangszóró induktív szakaszában effektív feszültség- és árammérés alapján jelölted meg a terhelhetőségmérést, és a P=U*I egyenlet alapján számoltad ki. Aki tanult villamosságtant, váltóáramot, azonnal látja, hogy maga a felállás is hibás, induktív fogyasztónál kell még az egyenletbe egy cos(fi) is. Ezt is lemérted akkor? Persze költői a kérdés, hangszórónál nagyon de nagyon nem így járunk el. Vagy az a tény, hogy különféle frekvenciákon ténylegesen teljesítményt próbálsz mérni az előbbi módon, pedig egyik erősítő se teljesítményt szabályoz! Az erősítők irányítástechnikai szemmel nézve követőszabályzók, PI karakterisztikával és a kimenetén mérhető feszültség a szabályzott jellemzőjük, nem a leadott teljesítmény. A hangszóróra tehát feszültséget kényszerítenek, nem teljesítményt, a hangszórónak ezt a feszültségjelet kell elviselnie, következésképpen terhelhetősége van, nem felvett teljesítménye, a képlet pedig a P=U²/R_N, ami a feszültségjel teljesítménytartalmát fejezné ki névleges impedanciával terhelve. Ennek a terhelőjelnek van csúcsértéke (feszültség) és RMS (ez ua. mint az effektív) feszültség értéke, csúcsteljesítménye és átlagteljesítménye. Szinuszjelnél is, négyszögnél is, zajnál is, műsorjelnél is. Én ezt ráadásul meg is tudom mérni, bármilyen jelen. (persze ehhez nem csővoltmérő meg szkóp kell, bár egy komolyabb digit szkóp, true RMS mérő képes rá)

Én is javasolnék akkor már olvasnivalót, pl. irányítástechnika jegyzeteket, jelek és rendszerek, műszaki akusztika, esetleg Martin Colloms könyvét, meg még néhány idegen nyelvű könyvet. És néhány magyar fórumot, ugyanis Sipos pl. igen komoly késéssel talált rá a TS paraméterekre is, a magyar fórumokhoz képest. Bár ő legalább igyekezett követni a "kort".

A szkópkép nagyon szép. De mit lehet kiolvasni egy rendszertelenül össze-vissza triggerelt és egymásra rajzolt HF jel szkópképéről? Annyi látszik, hogy valóban túlvezérelt, és nem kicsit. Mutatok olyat, amin van információ is! Pl. Az Audacity szoftverben a korábbi Metallica szám a lenti kép szerint fest. Ugye, hogy vannak benne csúcsok! Sőt. a világoskék zóna a rövid idejű RMS érték. Akár szinuszra is megnézhetjük, ott 0.71-et fog mutatni. Ennek a grafikonnak a négyzetfüggvénye hoz olyan képet, amit korábban mutattam, a jel teljesítmény csúcsai és teljesítmény átlaga, és természetesen az már csak pozitív értéktartományú, és négyzetesen elnyújtott Y értékekkel nagyobb különbségeket fog mutatni.

Remek hozzászólás!
A sup/sub karaktereltolás itt kapcsos zárójellel működik: P=U²/R_N, a szövegmező alatti nyilas gombok megszerkesztik a kijelölt karaktereken.

Itt kezdődik a jó szakirodalom:

Tisztelt Doktor!
Igazad Van. Ez az oldal a hangszóró javítás oldala és nem a vitatkozóké. Vannak egyének, kik nemcsak szakmai tévedésben hanem emberi jellemben és értékben is melléfognak.
Én, ismétlem, a hangszórók meghibásodásának megelőzése érdekében nyilatkozom!
Nem értem őket, hogy miért nem hívnak át az "Erősítők teljesítményének mérése" vagy a " hangsugárzó építés, javítás-, miértek, hogyanok " oldalra. Ha figyelmesen végig olvasod a több oldalas hozzászólásokat, akkor feltűnhet Neked is, hogy a teljesítmény mérés számukra "vörös posztó". Ez kivált bennük egy sértő hangnemet.
Tisztelettel F.

Tisztelt pinyó39 és flaci76!
Ez a hangszóró javítás oldala! Annyira van kapcsolatban a teljesítménnyel, hogy minden hangszóró tönkre tehető jelentősen nagyobb teljesítményű erősítővel. A leégett tekercsű és túlterheléstől megnyúlott pilléjű és peremű hangszórók meghibásodása mind nagy teljesítménytől következtek be. A megelőzés nem mellőzheti a teljesítmény mérést! Valamilyen módon mégis csak mérni kell. A földkerekség vonatkozásában sokféle módját találták ki, ez nem a mi hibánk. Valakik, például Ti is, kiválasztanak egyet, majd ezt tartják "tuti" módnak, és aki ezt (pl. én) nem fogadja el vagy másikat választ a sokból, az milyen alapon a szemetekben .... amolyan?
Az első példánál maradva, a BEAG APT 100-s erősítő a gyártó szerint 100 W RSM-ben. Ezt gyártotta a múlt évig a nyíregyházi UNIVOX ugyanezzel az értékkel. Vegyük elő az első leégett hangszórót melyet legelőször mutattam. Ez csak 8 wattos, melyre a gyártó 200 wattot közölt! Írtam, hogy a BEAG 100-ra ebből 12 darabot kell kapcsolni, mert kevesebb meghibásodik vagy tönkre megy. Ezek után számoljunk és gondolkozzunk! 12 darabszor 200 watt az 2400 Watt!
Tehát 100 wattos erősítőre 2400 wattos hangszóró rendszert kell kapcsolni! Nekem két ilyen ládám van, mely évek óta kifogástalanul így működik!
Ezek után érthető a kérdés, hogy valamennyi wattos erősítőre hány wattos hangszórókat kell kapcsolni a meghibásodás megelőzése érdekében?
Látnotok kell, hogy az utóbbi évtizedek teljesítmény megadásai semmit nem törődnek a hibák bekövetkezése ellen. Arcátlan az a kijelentés, hogy aki szakmailag olyan szintű az megérdemli sorsát.
Mutatok három hangszórót. 25, 30, 40 cm kosárátmérőjűek. Az én "maradi" méréseim szerint 8W, 12W, és 25W terhelhetőségűek. Mind a háromra 500 W-t közöl a gyártó!. Az említett teljesítményekkel üzemeltetve a hangerejük is növekvő értékű. Foci pályán az egyik kapuban járatva a másik kapuban hallgatva feltűnik a különbség. Milyen alapon 500 wattosak? A nagyközönség számára úgy tűnik, hogy a gyártók bármit írhatnak termékeikre!
Ragaszkodhattok az általatok színpatikus teljesítmény módhoz, de ne lepődjetek meg, ha holnap vagy később újabbak fognak megjelenni! Ti is lesztek maradiak!
Tisztelettel F.

Csak már írnád le egyszer a maradi méréseid körülményeit. Műszerek, hangszóró típus, mekkora dobozban milyen frekin, milyen jellel, mennyi ideig toltad, az én tanáraim haladéktalanul bevágtak volna egy karót ha valamire ráböktem volna hogy "nyóc watt" (mit mikor mivel körülmények, indoklás...)

Lehet 20-szoros méretű és árú hangfalat használni a "biztonság" kedvéért, vagy a huszad akkora erősítőt amit aztán folyamatos négyszögjelbe vezérelnek, mivel csak így (így sem) tud elég teljesítményt, vagy lehet normál méretű hangfalat párosítani az ő szinuszos teljesítményénél sokkal több leadására képes erősítővel, de csak csúcsokban kihasználva a lehetőségeket, és évente javíttatni a hangszórót. Számold ki a költségeket az egyes esetekben, és hogy mit kapsz cserébe!

Ha mindenáron el akarod veszíteni a munkádat, akkor harcolj ez ellen a költséghatékony utolsó megoldás ellen!

Olyan alapon, hogy nem dinamikakompresszált zenével kivezérelve az 500 W-os erősítőt csúcsban klippig a hangszóró kibírja. Aki viszont ész nélkül tolja torzításba a folyamatosan világító piros LED-ek ellenére, na belőlük élsz te!

A következő túlterhelés-határ specifikációs módszerben watt érték egyáltalán nem fog szerepelni, hanem Xmax, Bxl, termikus időállandók, határhőmérséklet, és még 1-2 paraméter, online fogja letölteni a hangprocesszor a netről, vagy kiolvassa a hangszóróhoz csatlakoztatott ID chipről, és minden pillanatban tudni fogja hogy melyik limithez került közel, és automatikusan visszaveszi a jelet ha veszélyes amplitúdó közelít. Mivel lesz benne minimum 50 ms késleltetés (memória), ezért időben, kis torzítàssal tud beavatkozni. Sőt ez már nem is a jövő, rengeteg eleme ennek már benne van a modern hangeszközökben.

A wattban specifikált hangszórók meg mennek a múzeumba a 7 tranzisztoros rádió mellé.

A témához Kedves Hozzászólók!
Megint mellé beszéltek. Az a fő kérdés, hogy adott teljesítményű erősítőre hány darab és milyen teljesítményű hangszóró kapcsolható úgy, hogy több éves működés után sem romlik el! Ki milyen módon mér és mivel, a sok szabvány és ajánlásnak köszönhetően, az az ő dolga. Választhat. Ki ezzel, más mással, harmadik amazzal mérhet, és folytatható a gondolatmenet. Nem értem, hogy Valaki annyira képzetlen és egyéb jellemű, hogy másokat kik másképp mérnek mint Ő, feltétlenül lealjasító hangnemben minősíti. Hogy jön ehhez?? Talán bocsánatot kérhetne!
Kérdezitek a mérési módszeremet. A szakirodalomban tucatnyi szakkönyv jelent meg a rádió, televízió, erősítő javításokról és ebben a hangerősítők teljes mérési módjai a felsorolt műszerekkel le vannak írva. Én a már megjelent "Rendezvény- épülethangosítás és ...." című könyvemben (ez nem a teljes cím) több hangszóró és erősítő teljesítmény mérést leírtam az említett könyvek alapján. Tehát nem a saját ötletem a mérési mód. A szakmai lektoráló vill. mérnök is ellenőrizve egyet értett vele és ajánlotta az ilyen tartalmú kézirat kiadását! Az ilyen tartalmú könyveket tanulmányozzátok át! (Nem feltétlenül az enyémet.)Tessék utána nézni könyvtárakban. Képezzétek magatokat!
Szinusz vagy nem szinusz a kérdés számotokra. A hangszóró érzékenységet miért mérik 1000 Hz.s szinusz jellel túlvezérlés, klippelés nélkül megadott körülmények között. A 4 ohmos hangszórón ez 2 volt, a 8 ohmoson 2,83 volt, a 16 ohmoson 4 volt effektív váltófeszültséget jelent az 1 watt teljesítményhez! Itt miért alkalmaz a szakma szinuszt? Ha 1 watton 85 dB, akkor a kétszeres teljesítményen, azaz 2 watton 3 dB-vel több, azaz 88 dB. Folytatva 4 wattal már 91 dB, 8 wattal 94 dB. Meddig folytatható a gondolatmenet? Az említett 8 wattos hangszórónál, melyre 200 wattot írtak, meddig (hány wattig) folytatható a gondolatmenet?
A klippelésről írjátok a magatokét. Hallgattál már előadást vagy szentmisét prédikálva 100%-os klippeléssel? Négyszögelve?
Egy jó minőségű erősítőnek és hangszóró(k)nak bármilyen hangfrekvenciás jelet tudnia kell a legkisebb torzítással közvetítenie. Frekvenciától, hang spektrumtól függetlenül? Lehet analizálni a hangjelet, de ez a teljesítményt jelentősen nem folyásolja be. A vezérlés a legnagyobb mértékű!
Tisztelettel F.

Kedves Feri,
találkozón vennék dedikált könyvet, ha van még belőle.
Tanulnék is, ha van lehetőség, mert hangszóró és motor tekercseléshez még én is elismerem, hogy nem értek...
Kis szerencsével terem és tábla lészen észosztásra (2016-os találkozón kevés sikere volt az "észosztásnak" ).
Üdv,
Gábor

Bocsánat! A 2.83V 1w/1 méter és 90dB hangnyomás keletkezett.Ezt a szabványt (hangszóró érzékenysége) itt szerintem nem kell konstatálnod nekünk,ezen azért jócskán túl vagyunk már szakmailag!Laikusként vennék a könyvedből hogy elolvassam a szakirodalmad,többit privátban!
Senki nem nézett hülyének (én legalábbis nem),csak elmondtuk mi és sokan mások hogyan mérnek és miként alkalmaznak és tapasztalnak egy egy dolgot.
Ezért bocsánatot hadd ne kérjek hogy többet szeretnék megtudni azon kívül hogy ugyanazt leírtad amit már tudunk..Egy jól beállított nem túlvezérelt 300w teljesítményre képes erősítő egy jó hangszóróval ami csak 200w-ot tud teljesítményben egészen nyugodt szívvel lehet hajtani ésszerű határok közt.Nem megyek bele most a lelkivilágába mert felesleges ugyanazt leírni...Ez a tartalék ami az erősítőbe marad sokszor jól is jön mikor még van miből ugye...Én még egy hangosításon sem találkoztam olyannal hogy az erősítő sokkal kisebb lett volna egy adott hangrendszerhez mint amit névlegesen a hangszórók bírnak.Ennek is megvan az oka.

Kedves Feri!

A reakciód pszichológiailag érthető. Azt gondolod, hogy téged támadunk, pedig nem, pont hogy segíteni próbálunk neked megérteni azt az ellentmondást, amit te sajnos úgy oldottál fel, fogy a hangszórógyártók hazudnak. Nem téged támadunk, hanem a hibás elméletedet. Minden elmélet vitatható, ez nem hiba, hanem követelmény, és el kell viselned, ha ezt valaki alátámasztva megteszi! Elfogadni az érvelést nem kötelező, de megpróbálni megérteni célszerű, a saját érdekedben. Ez a te döntésed, ignorálhatod is. Viszont az érvekre személyeskedéssel reagálni, elméletek kritikáját a téged ért támadásként prezentálni kommunikációs hiba.



Sokkal inkább te beszélsz mellé igencsak sűrűn. Mint pl. az érzékenységméréssel, aminek egyrészt semmi köze a terhelhetőség méréséhez, másrészt az sem igaz hogy mindig 1 kHz-en mérik, ugyanis azt a használati sávban, ideális esetben annak közepén, vagy egy olyan frekvencián kell megtenni, ahol az pontosan mérhető, és jellemző a hangszóróra. Egy szub hangszórót, ami 1 kHz-en már nyalábol, csillapít, vagy rezonál a kialakítástól függően, hiba 1 kHz-en mérni, ahogy egy dóm vagy nyomókamrás magashangszórót is. Jobb helyeken nem 1 frekvencián hanem a lapos átvitelű szakasz átlagára adják meg az érzékenységet, vagy még inkább diagrammon minden frekvenciára. Az univerzálisan 1 kHz-es szinusszal történő mérés az 50 évvel ezelőtti átlagos műszerparkok korlátainak állít emlékművet. Mi a 90-es években már úgy tanultuk, hogy sávközépen kell mérni. Ez sem tökéletes, de már értelmesebb előírás, a valóságot jobban figyelembe vevő.



Pontosan erről írunk, csak éppen kiegészítve a használat leglényegesebb körülményeivel: jelalak és túlvezérlés (plusz impedanciamenet és mechanikai terhelhetőség). Te ragaszkodsz ahhoz hogy 1 kHz-es szinusz jellel kell mérni, amivel gyakorlatilag senki nem fogja használni. Zenei jel esetén pedig nem foglalkozol azzal hogy mennyire van túlvezérelve. Lehet így is méretezni, csak értelmetlen mert az így méretezett rendszer bár sokáig nem megy tönkre, de vagy irreálisan nagy és drága, vagy messze nem használja ki a hangszórók képességeit, vagy nagyon torzan fog szólni, vagyis messze nem optimális. (Ehhez alkalmazkodtak a gyártók kb. 20-30 éve.)

Ezt már megírtam neked, de válaszolni nem voltál hajlandó rá, helyette hosszú, nagyrészt értelmezhetetlen, másrészt személyeskedő és valótlanságokkal megtűzdelt litániába fogtál:



Nem tudom mások hogy vannak vele, de én nem tudok értelmet tulajdonítani annak hogy "100 %-os klippelés". Vajon mit jelenthet ez számodra? És csak ennek tisztázása után tehető fel a kérdés hogy vajon te e mögé a látszólagos kérdés mögé milyen következtetést gondolsz mint számodra nyilvánvalót.



A "legkisebb torzítás" már önmagában is értelmezhetetlen fogalom, de ha ettől eltekintünk, akkor sem igaz, nyilvánvaló, hogy egy túlvezérlés esetén nincs más lehetősége egy erősítőnek, mint hogy torzítson. Egy hangprocesszor már reagálhat rá dinamikakompresszióval is. De hogy ebből milyen következtetést vonsz le, az már rejtély.



Nem befolyásolja (nem változtatja meg), hanem az értékét, jellemzőit közli. Valószínűleg valami másnak a teljesítményére gondoltál, csak nem írtad le hogy mire. Javaslom, hogy jól definiált fogalmakkal dolgozz, akkor könnyebb lesz rájönnöd, hogy hol van az ellentmondás, mint ha automatikusan, már terminológiai szinten is egy kalap alá veszel egymástól különböző mennyiségeket és fogalmakat.



Hogy ez vajon mit jelenthet?!?

Eléggé állóvízben tocsogás ez a vita és ez valahogy nem rajtunk múlik...



Sokadjára írjuk le: Nekünk az az álláspontunk, hogy a legégések oka nem a "nagyobb teljesítményű erősítő", hanem a helytelen kezelésből adódó nagyobb átlagteljesítményű vezérlőjel, mely kisebb-, és nagyobb teljesítményű erősítő kimenetén egyaránt jelentkezhet. A leégések oka tehát egyértelműen a nem rendeltetésszerű használat, a kellő figyelem elmulasztása. Ugyanez igaz a mechanikai sérülésekre is.



Ezt is legalább harmadszor írom le: Mi még mindig csak egy szabványról beszélünk, és nem mellesleg ez a hivatalos magyar szabvány, MSZ betűkkel kezdődik. A szinuszos terhelhetőség mérés csak egy de facto, gyakorlatban ugyan alkalmazták, egyszerűen csak azért, mert így került átvételre más területről, de szabványosítva soha sehol nem lett. Szóval ez nem szimpátia kérdése. De nem is azért alkalmazzuk, mert ez a hivatalos, hanem azért, mert mi is ezt tartjuk a jónak, mind elméleti alapokon, mind peddig a hangosítók gyakorlati tapasztalatai is alátámasztják a helytállóságát, ahogy itt többen is nyilatkoztak erről.

Aztán még mindig a 200 Wattra specifikált kínai autós mély és a 8 Wattos erősítő esete megy... Le se írom újra, vissza kell olvasni...

2400Watt névleges terhelhetőségű hangsugárzó rendszert 2400W-os erősítőre lehet kötni büntetlenül. Persze a rendeltetésszerű használat az elvárás, de nem fog meghibásodni évtizedek alatt sem, legalábbis túlterheléstől nem. Rendeltetésszerű használat legyen mondjuk az, ha a felhasználó 9dB-nél kisebb crest-factorú jelet nem küld rá a rendszerre, figyel a kivezérlésekre, és arra is, hogy mechanikailag ne lépjen fel túlterhelés, szükség esetén alkalmaz szubszónikus szűrőt. A mechanikai kitérés frekvencia-viszonya vs. teljesítmény-viszonya kérdéskörben is érveltem már egyszer. A rezgő test amplitúdó-frekvencia függvénye 12dB/okt meredekséggel esik, ha az általa az észlelési pontban keltett hangnyomás konstans lineáris, azaz azonos hangnyomás mellett oktávfelezésre 4-szeresére nő, de egy teljesítmény duplázásra csak gyök(2)-szeresére. Ezek egyszerű számok, elmélet, matematika, nem kell hozzá mérés sem.



Ilyet nem mondtunk. Azt mondtuk, hogy felelősséggel kell használni egy audio rendszert. Ha valaki nem tud autót vezetni, és tönkreteszi az autóját, azért a gyártó/tervező nem hibáztatható. Lehet azonban alkalmazni járulékos védelmi megoldásokat, mint pl. limiter. Én is ilyenen dolgozom mostanában, első lépésként a végfok kimenetén megjelenő villany csúcs és átlagteljesítményét kell mérni a megadott átlagolási időállandók mellett. (ld. korábban említett BEAG szabadalmi leírás) Aztán kitalálni egy szabályrendszert, amit követ az eszköz, beavatkozik, limitál stb. Legutóbb alapjelek és egy műsorjel amplitúdó-eloszlását (hisztogramját) számoltam ki, mert hiszem, hogy egy ilyen grafikon beszédesebb, mint egy számérték, ha tudja az ember, hogy mit kell rajta nézni. Ilyen eszközökkel valóban meg lehetne előzni a meghibásodások jó részét, ha nem az egészét.

Idézet:
„Mutatok három hangszórót. 25, 30, 40 cm kosárátmérőjűek.”

Csak egy halk kérdés: Mit keresnek ilyen tohonya bóvli de szépre krómozott csiricsáré autós szubmély hangszórók PA hangosításban, ráadásul meglehetősen nagy szabadtéren? Milyen szakmai érv, döntés alapján lettek kiválasztva erre a feladatra?



Mivel/mihez képest növekvő a hangerejük? Az általad mért teljesítményhez képest? A kosárátmérőhőz képest? Mi úgy tudjuk, hogy az érzékenységükhöz képest lesz növekvő a hangerejük, ha azonos teljesítménnyel vannak használva. Ha nem azonos a vezérlőjel teljesítménye, akkor ki kell számolni, mikor melyik hangosabb.



Egyszerűn nem látom az összefüggést, nem értem, hogy ebből most mi akar kikerekedni. Hogy jön az 500W ahhoz, hogy tudom is én 30-50 méter távolságra milyen hangnyomást produkál szabadtéren egy hangszóró? (ráadásul egy autós szubmémy) Érzékenység, iránykarakterisztika, na ezektől függhet, hogy több 10 méterrel odébb, különböző irányokban mit hallasz.

Idézet:
„Kérdezitek a mérési módszeremet. A szakirodalomban tucatnyi szakkönyv jelent meg a rádió, televízió, erősítő javításokról és ebben a hangerősítők teljes mérési módjai a felsorolt műszerekkel le vannak írva.”

Azért nem árt látni is nem csak nézni/olvasni. Gondolkodni, összerakni a képet. Bárki írhat könyvet, én pl. csak számítástechnikai könyvekből rengeteg szemétre valóval is találkoztam már. Az, hogy valami könyv formájában megjelent, lapozható, még semmit nem jelent. Te is írhatsz könyvet (és írhatnál is) én is bármikor írhatnák, bár én megelégszem azzal, ha a neten Creative Commons licenszeléssel szabadon felhasználhatóvá teszem a gondolataimat a saját weblapjaimon, nem próbálok üzletet/profitot csinálni belőle. Sok mai egyetemi tanár is ezt teszi, ingyenesen, önzetlenül elérhetőek egyetemi jegyzetek is. De ha könyvet szeretnék írni, azzal se lenne különösebb problémám, jócskán találnák rá lektort is, nem valamilyen (gyengeáramú, erősáramú) villamosmérnököt, hanem mondjuk műszaki akusztika szakterületét művelő egyetemi tanárt. Persze én eléggé kritikusan fogadok minden irományt, láttunk már fórumon is terjedni nagy nevekkel lektorált hatalmas baromságot is TDK dolgozatként, szakdolgozatként. Fel is kell dolgozni amit az ember olvas, nemcsak megjegyezni. Szóval a képzés nem csak vakon olvasás, dogmák követése.



Nem mérnek érzékenységet szinusz jellel. Nincs értelme. A hangszórók frekvencia-menete sokszor nem lapos, lehet benne 1kHz-nél egy kis lokális lyuk, vagy egy kiemelés is. Régen a HFM-mél is hibás volt ez a fajta mérés a teszteknél. Lehet érzékenységet számolni a T/S paraméterekből (magas és középhangszóróknál is), és ez tized dB pontos, mivel a T/S paraméterek igen pontosan mérhetők. De ez csak a rezonancia-frekvencia környezetében legfeljebb egy dekádon belül érvényes adat, ez a referencia-érzékenység. És lehet mérni átlagérzékenységet, mely a hangszóró átviteli sávjának frekvencia-hangnyomás diagramjából olvasható ki, a grafikon ezen részének egyetlen számértékbe átlagolásával. Ez általában magasabb, ritkább esetben kisebb érték, mint a T/S-ból számolt érzékenység.



Nem tudom mire akarsz ezzel kilyukadni, de az 1W-nak megfelelő feszültségű villamos jelet kell alapul venni. Néha a 8 Ohmra jellemző 2.83Veff-et használják eltérő impedanciájú esetekben is, de ekkor nem dB/1W/1m hanem dB/2.83V/1m mértékegység megadás van használva. Mind a kettő használható, át lehet számolni. Pl. hangváltó méretezéskor kifejezetten könnyebb a 2.83V-al számolni. Az ezt követő gondolatmenetet se értem, de ha arra vagy kíváncsi, hogy 200W-nál mekkorára nő a hangnyomás, akkor a 85+10*log₁₀(200) képlettel kiszámolható.



Először is, mi az, hogy 100%-os klippelés? +100% teljesítmény? Az +3dB klippelés. +100% jelszint? Az +6dB klippelés. Teljes négyszőgesedés? Az +végtelen dB klippelés. Feltételezem amúgy, hogy az utóbbira gondolsz, vagyis annak közelítésére (minden poti maxon, minden kivezérlés jelző pirosban áll, még csak nem is villog vagy ugrál)
Tanulmányoztam, mértem és saját füllel vizsgáltam, hogy bizonyos mértékű túlvezérlés mennyire hallható meg. És lesújtó eredménnyel. Bár régebben volt ez a történet, a pontos számokra már nem emlékszem.
kb 0-3dB: alig- vagy nem észrevehető változás
kb 3-6dB: komprimálódik a műsor, a dinamikacsúcsok, beütések, dobütések elkezdenek lefulladni, de a hangok még tisztán szólnak
kb 6-12dB: erősen komprimálódik, tömör hang, tisztátlan, fuldokló. A köztes hangok még tisztán szólnak. És sajnos ez egy elég gyakori üzemállapot házibulikban pl.
kb 12db felett: nem csak a dinamikacsúcsokat vágja az erősítő, hanem jelentősen belevág a zene alacsony jelszintű finom részeibe is, a hang egyértelműen torz. Több, mint 10-szeres teljesítménynél járunk. Ez is gyakori, és az ilyen házibuli tönkretett hangsugárzókkal zárul. Kisebb erősítőkkel is megvalósul.
Természetesen a fenti értékek zenétől is függnek, de mindegyiknél elmondható, hogy a grízes torzítás valahol ott következik be, mikor a túlvezérléstől a zene eredeti crest-factora kb 3-6dB közé csökken, amikor az eredetileg -12-20dB szinten játszó finom részeket is vágni kezdni a végfok. Aki kíváncsi kipróbálhatja ezeket, audio editor (pl. Audacity) szoftverrel lehet klippelős túlvezérléseket produkálni és kis hangerőn vissza lehet hallgatni. Először normalizálni kell a zenét 0dB-re, ezzel lesz klipphatáron a jel. Ezután rátolni +1,+2...stb dB erősítést és leokézni a klippelésre figyelmeztető ablakot. (vagy előre bejelölni egy négyzetet, hogy ezt engedjük) Majd meghallgatni. Roppant tanulságos, számomra ez volt a legmeggyőzőbb, hogy mért ne használjak kicsi, könnyen klippelő végfokot, parázok is, ha ilyen a felállás mondjuk egy grillezős kerti megmozduláson.



Na akkor számoljunk egy kicsit utána: Egy kétszeres vezérlés (ha egyáltalán erre gondoltál) 3dB jelszintváltozást okoz. Négyszeres meg 6dB-t. Csak a zeneszámok crest-factora 10-20dB között alakul, 10dB-ek röpködnek egyszeresen kétszeresen, néha többszörösen. Azaz teljesítmény tízszerezés, százszorozás, ezerszerezés van csak a jelalakba kódolva! Szerintem van érterme a jelalakot vizsgálni, sőt szükséges! Terhelést mérni ennek fényében kellene, ld. korábban hivatkozott BEAG szabadalom és az arra alapozott saját készítésű mikróvezérlős méricskélőm prototípusát. Roppant hasznos lesz, ha majd egyszer végre elkészül. Mondjuk időhiányban szenvedek, lehet, hogy segítőket kellene toboroznom a projekthez

Többeteknek próbálok válaszolni!
Kedves Gafly! A könyvemet a fővárosi könyvkiadók értékesítik rendelésre. Nem írhatok többet, mert az itt reklámnak minősül és nem engedélyezett. Neked kell kinyomoznod a művet. Sajnállak, de ez másképp nem megy.
Nem értem az " észosztás" fogalmat. Ezt sokféle képen és több valakire lehet értelmezni.
Kedves Flaci 76! Ha úgy gondolod Te is írhatsz. Jó szerencsét kívánok hozzá. A pártállami rendszer ma nem működik. Nincs szerzői jutalék. A saját költségeden kiadhatod, majd terjesztheted. Csak veszíthetsz rajta, legalábbis sok-sok munkát. Egy fillért nem láttam. A könyvkiadók és terjesztők "lenyelnek" mindent.
A könyvemet még kézirat alatt több hangosító kolléga elolvasta. Számos módosítást ajánlottak, majd így került a kiadó lektorához. Nehéz volt találni megfelelő szakembert. Ő a régi Gelkánál volt elektro akusztikus. Sok intézmény hangosítását tervezte és kiviteleztette. Érdekes volt számomra, hogy a megyénk "nagy szakember" gárdája nem mert lektorálni.
Kedves zotya 1983 és flaci 76! Rengeteget permutáljátok a crest-faktor, dB értékekkel és többi szavakat. Azt hiszitek, hogy ezzel többet értetek a szakmához.
A 25cm, 30 cm, 40 cm átmérőjű hangszórókat a különböző gyártók egyenlően 500 wattosnak írták. Tehát egyenlő teljesítményűeknek hihetnénk ezeket. A műszeres mérés szerint 8, 12, 25 wattosnak mérettek. Ezek leégve jöttek javításra. A gyári méretek szerint lettek újra tekercselve és teljesítmény mérésre kerültek. Állítod, hogy " gagyi kínai és nem profi PA " típusok. Lehet, de akkor miért importálták? Ezeket a hangszórókat a névleges teljesítményen járattuk,tehát 8, 12, 25 wattal! Így adódott az eltérő hangerő. Audió méteremmel (zajmérő) is mértünk dB értéket. A számszerű adatok a hangosságot tükrözték. Talán most már érthetőbb az eset.
Ebből a következtetés: egy 100 wattos erősítőre 12 db 25 cm-s, 8 wattos hangszórót, de 4 db 40 cm-s 25 wattos hangszórót kell rákapcsolni! Ha a gyári hangszóróra írt teljesítmény szerint gondolkodunk akkor világos, hogy egyszer 6000 W, másiknál 2000 W adódik. Sőt, a 100 wattos erősítő egyszer 6000, másodszor 2000 wattosnak mondható! Ki tudja ellenőrizni, hogy az érintett zene hány wattal szól? Sokan dicsekednek több száz és ezer wattos technikával, amikor senki se mérte valódi teljesítményüket. Ezek után legyen szakember valaki, hogy erősítőt és hangszórót hogyan kapcsolhat össze.
Évtizedeken keresztül tökéletesen illesztettünk hangszórókat és erősítőket teljesítmény alapján. Nem volt ennyi leégés. Ezért is vezették be a teljesítmény megadást az impedanciával. Más fogyasztóknál az üzemi feszültséget vezették be a teljesítménnyel.
A túlvezérlés és crest-faktor, alaki tényező vagy mások által tértöltési tényező fogalomról én oldalakat írok a könyvemben. Megpróbálom majd lerövidíteni. Ti különösen nagy fontosságot tulajdonítotok ennek. A Himnusz és Szózat sok más zenei művel ma is ugyan olyan mint 50-80 évvel ez előtt! Rá érő időmben jelentkezem.
Elnézést kérek sokaktól, hogy a hangszóró javítás oldalon megint ilyen témában vitatkozunk. Kérem a megértésüket.
Újabb kép egy kétutas hangszóróról, mely 100 wattos a gyártó szerint. A 8 cm kosárátmérőjű hangszóró három társával leégve került hozzám.
Tisztelettel F.

Ne haragudj, de ha még most is csodálkozol ennyi gyakorlat utân, hogy a másfél gyufaszálnyi hangszóróra 100 wattot karcoltak akkor felesleges volt nemcsak ide hanem könyvet írni is.De tisztelt H. Ferenc, bemegyek a Libribe és elolvasom a könyvet.

Én is sajnálom, dedikálva nem árulják.

Halovány fénysugarak ( reménysugarak ) próbálnak áttörni a sötétségen...de mindhiába

Annak idején, a frissen elkészült 2x420W-os végfokom ( 8Ohm műterhelésre, klippeléshatáron, 1kHz színusszal mérve ) az akkoriban megjelent Videoton Preludium B31 hangdobozaimmal teszteltem, hallgattam hónapokig.
Természetesen maximális kivezérléssel is meghallgattam, nem egyszer, nem kétszer. Egy beépített kivezérlésmérővel, amely kimeneti feszültséget mérte, ez remekül ellenőrizhető volt. Túlvezérelve ( durva torzítás ) sosem volt, jó minőségű forrásról hajtottam, viszont néha elérte a hangszórómembrán a mechanikai kitérés maximumát, "felkoppant".
Ettől eltekintve nem lett semmilyen baja ( nem égett le ), talán még most használja valaki ( a már rég elporladt eredeti membránszél cseréje után persze )

A dobozban levő Vifa M21WG-09-08 mélyhangszóró lengőcsévéje 25mm átmérőjú, és talán 3,2W teljesítménnyel terhelhető "úgy" Ezen az adatlapon ezt is megadták...igazi csemege

( A B31 80-100Hz környékén 6Ohm körüli impedanciájú. Ebben a sávban, a csúcsokban több mint 500W teljesítményt vett fel...)

Kizárt!

Semmit nem írtam a Crest Faktorról.Kifordítod a szavait az embernek... Abból hogy te a decibelt lemérted bizonyos frekvencián vagy zenével.. Ki tudja..Ebből azt következtetted hogy
Ne haragudj de nem hiszem el!Már azt sem hogy valami közöd volt a mérésekhez...
Régen ez bevett szokás volt a mozikba betenni a 50VA hangszórót ami mai szemmel (200w os) hangszóróval egyenértékű hangnyomást produkál.ezt sose keverd össze a mai hangszórókkal!
Ez óriási hiba..Arra enged következtetni hogy nem sok közöd volt hozzá azonkívül hogy valamit olvastál.Jóéjt Tudhatnád hogy akkor sokkal érzékenyebb hangszórók készültek és elég volt kevesebb teljesítmény is a kívánt dB értékhez. A hangosítás terén! És nem kellett hogy leégjenek... Van egy beag 250w os monó blokkom hajtok vele hetek óta 50w os hangfalakat majdnem csutkán.. És egyszerűen nem akarnak leégni a kis hangfalak... Nem írom le miért.

Kedves Fery45!
Jó, hogy meg lett említve a Himnusz és a Szózat, gyorsan le is mértem őket. Előbbi legrosszabb Crest-faktora tau=10s PT1 szűrővel átlagolval 13,39dB (9,17W egy 100W-os végfokról). Ha nagyobb, pl. 30s időállandóval átlagolnám, akkor ennek kb a 60-70% lenne és kb 15dB a CF. A Szózat CF=13,68dB P_átlag=8,57W legrosszabb értéket hoz 10s átlagolás mellett. Hangszóróban egyrészt azért fog kevesebb hőt fűteni, mert a lengőnek inkább 30s körüli az időállandója, másrészt meg azért, mert a hangszóró átlagimpedanciája nagyobb, mint a névleges, plusz még azért, mert reaktív terhelést valósít meg, az energia egy részét elfűti ill. hasznosítja, egy részét pedig visszatáplálja a végfok felé. Maradjunk annyiban, hogy ezek a számok kb elharmadolhatók, 3-3,5W hőenergiát fog a lengő elfűteni. A zenei művek crest-faktora nagyon széles skálán nézve mindig 10-20dB között vannak. Egyszerűen azért, mert ha 10dB-nél kisebb, akkor nagyon komprimált, tömör, nem szól szépen, ha 20dB-nél nagyobb, akkor pedig nagyon levegős, nagy dinamikaugrásokkal, bár pl. komolyzenei művekre sokesetben ez utóbbi érvényes. Feltételezen, hogy a fenti két nemzeti művünknek már egy kompresszált verzióját töltöttem le az Oktatási Hivatal oldaláról, évnyitón ünnepségek alkalmával nem jó a túl nagy dinamikatartományú változata, nem hallják jól az embrek a halkabb szakaszait.



Hajaj, de még menniy volt! Arányaiban sokkal több. De elemezzük már ki azokat a szép 70-es 80-as éveket. A háztartások 90%-ban volt kazettás rádiósmagnó meg 3W-os monó (na jó, talán sztereó) Ziphona/Tesla/Unitra lemezjátszó. Akinek Hifi lemezjátszója volt, az már sztár volt. Akinek meg VT tornya, vagy csak egy pár nagyobb VT/Orion hangsugárzója, az az utca királya volt. Zenészek körében gyakoriak voltak a Vermona/Regent készülékek. Csak nálunk leégett állapotban porosodott a sarokban egy 30 centis szélessávú hangszóróval szerelt legalább 100 literes Vermona bass-reflex láda, a szekrény tetején pedig egy pár RFT kétutas Hifi hangsugárzó amit a gyári Concert-2030 lemezjátszó 13 Wattos TDA2030 IC NDK klónja tett tönkre. Ma lényegesen több a hangtechnika, nincs háztartás, ahol ne lenne több fajta is. Olcsók, nem vigyáznak rá az emberek. Régen azért nem kevés pénzt kellett megspórolni, hogy az ember megvegyen egy Hifi vagy otthoni zenekari készüléket. Persze, hogy több a munkád, ha nagyságrendekkel több a háztartásokban működő eszköz, ráadásul megjelent az olcsókínai kamuspecifikációkkal. Ez utóbbinak természetesen semmi köze a szabványhoz. És még pluszban ma sok esetben nagyon nem jó kezekben működnek ezek a cuccok, ellenben régen vigyáztak rájuk, mint a hímes tojásra. De az illesztés, az nagyon nem volt jó, olvasd el a BEAG szabadalmat!



Nem, azt azért vezették be, mert nincs teljesítmény-visszacsatolású végfok, csak feszültség-visszacsatolású, és nem teljesítmény vesz fel a hangszóró, csupán elvisel egy adott nagyságú feszültségjelet, amit teljesítményben kell kifejezni egy adott névleges inpedancián.



Ez ellentmond ennek:



Ugyanis azt feltételezi, hogy Te nem tartod fontosnak. Akkor ezekszerint nem vizsgáltad, hogy melyik fogalom mit jelent, már ami létező, mert alaki tényező és tértöltési tényező a jelek jellemzésénél nemlétező fogalmak. De talán csak a formatényezőre és a négyszögjel kitöltési tényezőjére gondolsz, ezek itt nem játszanak. A csúcstényező (crest-faktor) számít csak. De ezt is kifejtettem már eléggé részletesen. Azt sem vizsgáltad, hogy bizonyos jelek és zenék mekkora terhelést jelentenek egy hangszórónak. (Négyszög, szinusz, egyenletes eloszlású zaj, AES zaj, gauss zaj, és különféle műsorjelek) És mivel nem tanulmányoztad, hogy milyen valós műsorjel mennyire terhelő egy hangszóróra, és mennyire terhelő a túlvezérlés különböző szakaszaiban (ld. korábbi füllel észlelhető túlvezérlési fokokat) így nem tudod, hogy miért égett le az a hangszóró, hiába is faggatod ki a kuncsaftot, max annyit vonsz le, hogy ezt a hangszórót, ami szerinted csal 8 vagy 25 watt, nem 4-8 vagy 12-25 Wattos végfokra kapcsolta.



Érdekes egy műszerparkot használsz az egyszer biztos. Na és mit vonsz le egy zajmérésre kifejlesztett műszer egyetlen számértékéből, amit esetleg hatósági szabályoknak megfelelő súlyozógörbék szerint vesz fel a készülék? Több fórumon is mérnek amatőr készítéső mérőkészülékekkel hangnyomás-frekvencia diagramot, vízesés diagrammot, harmonikus torzítást harmonikusokra bontva a frekvencia függvényében. Pontos impedanciamenetet mérnek, T/S paramétereket számolnak.

Könyvet biztosan nem fogok kiadni. Írni az egy más kérdés lenne, mert ki lehet azt adni Copyleft módban is, legfeljebb csak elektronikusan, vagy ha papíralapú is lesz, a kiadónak ugyan lesz bevétele és haszna rajta, de a tartalom szabadon terjeszthető marad. Ugyanis a bajom nekem sokkal inkább az, hogy a kiadó csorbítja az én szerzői jogaimat, utána ő rendelkezik felette. Pl. nem biztos, hogy a saját művemet én mellette ingyen osztogathatom. Haszonból meg vajmi keveset lát a szerző, ellenben a saját szellemi tulajdonát gyakorlatilag átruházza a kiadónak.
Szerk.: nekem se pluszba se mínuszban nincs két magán weblap fenntartása, vannak ingyen tárhelyek, domain szolgáltatók, blogger oldalak stb. Lehet válogatni, webprogramozónak se kell lenni hozzá.

Kedves Pinyó39!
Bár mit is írsz, mégis el kell fogadnotok azt a tényt, hogy a híradástechnikai alkatrészekre (kondenzátorok, ellenállások, tranzisztorok stb.) pontos adatokat közölnek, míg a hangszórók egy részére semmit sem, másik részére igen nagy teljesítmény értéket írnak. Ezen értékek töredék teljesítmény terheléstől leszakad a tekercs, leég a tekercs, megnyúlik a pille rugalmasságát elveszítve. Gyakorlatilag használhatatlanná válik a vásárlást követően néhány perc vagy óra után.
Szerinted (és szerintetek) a teljesítmény nem számít, akkor miért tartja fontosnak számos cég a hangszóróra írni? Sokan fontosnak tartják a teljesítményt megemlíteni! Sőt, azzal dicsekszenek, hogy hány wattos (egyesek csak százakat, mások ezreket, ismét mások tízezreket említenek) a technikájukról.
A fenti jelenségek szerint úgy tűnik sokunknak, hogy a hangszóró gyártó cégek azt írják a hangszóróikra, amit akarnak. A jelenségen tényleg sokan csodálkozunk. Hol van a hatósági ellenőrzés? Gondolkozz el az ide importált élelmiszerek minőségén!
Vagytok sokan akiket a mi műszeres teljesítmény méréseink szinte felháborodást okoz. Maradisággal és egyéb hozzá nem értéssel vádolnak minket. Itt a legelső írásomra is "oroszlán üvöltés" szerűen reagáltatok.
A véleményetek szerint, úgy tűnik, hogy nem olvastok szakirodalmat, nem képezitek magatokat. Biztosra veszem, hogy az én könyvemet se fogod elolvasni hasonló gondolkodású társaiddal együtt. Nem baj. Végül is, mint minden könyv, a lakosság egy szűk rétegéhez szól. Van aki egyet ért vele, más meg nem.
Tisztelettel H.F.

Bocs hogy beleszólok tudom nem nekem címezted nekünk. Nos ezt senki nem állította hogy pontos adatokat adnak meg egy hangszóróra,sőt gyártási szórás még csak ott van.
Kiforgatod a szavainkat! Számít a teljesítmény igenis! De nem erről beszéltünk,hanem arról hogy ha az eszköz rendeltetésszerűen van hajtva akkor tág határok közt elviseli a nagyobb erősítőt is. 10 éve nem voltam hangszórójavító közelében sem,pedig 240w os hangfalaim vannak hajtva a 400 w os végfokkal... Sokszor a clip közelében.Nem mindenki egyforma hála istennek,ha úgy érzed a méréseid helyesek én ezt is aláírom! Csak kérlek fogadd el azt is amit próbálunk átvinni.Ha nem torz és négyszögesedő jellel hajtunk egy adott hangsugárzót az csúcsokban el fogja viselni károsodás nélkül,nem fog felpuhulni a lengőszerkezet és nem is esik szét!Az a baj hogy ezek a tények makacs dolgok ám.És még csak műszeres mérést sem kell végezni hiszen ott a hangszóró és évtizedek óta így működik sokszor elborult házibulik és nagyobb termek közepén is.Egyetlenegyszer nem kellett őket vinni sehová hogy leégtek..

Kedves Shany!
Én azért vásároltam műszereket, hogy tudjak mérni! Mérek. Sok erősítőt mértem. A 600 wattos erősítőm 100 volton 6 amperrel terhelhető. Nagy iskola komplexumot és pályáját udvarával tudok hangosítani sok-sok hangszóróval terhelve. Egy alkalommal 70 darabot hajtottam. Ez nem két darabos sztereó változat!
A másik egy PHILIPS gyártmány, csak 400 wattos, Graz közelében egy sport pályát hangosítottak vele. A magyar "kisebbségiek" behozták és minden hangszórójuk leégett. Kisebb erősítőre cseréltem. Így jutott hozzám.
Kíváncsi lennék, hogy Te a kétszer 420W-s végfokkal tudnál-e sportpályát hangosítani körberakott 30-40 db hangszóróval?
Tisztelettel H.F.

Bocsáss meg zotya 1983!
Írod a 400W-s és 240 W-s erősítőt és hangfalaidat. Ha nem mértél műszerrel, akkor honnét veszed ezt a teljesítményt? Gondolom, hogy rá van írva. Ha mérnél valószínű, hogy más lenne a véleményed. A túlvezérléssel neked sincs igazad. Műszeresen mért pl. 12 wattos hangszóró (zenei) túlvezérelve (négyszöges jellel) NEM ég le! Hosszú hónapok után pille megnyúlás és rugalmasság csökkenéssel fog járni. 4-10 szerestől ég!
A tekercset nem samot csévére és cekasz vagy manganinból tekercseljük! Az alu huzalú tekercs elolvad!
Te ilyennel nem találkoztál az egy dolog. Én meg rendszeresen évek óta. Akkor miért kell rám valakiknek "harapni". Ezt nem értem!Én a szakmát másképpen látom az átélt helyzetem miatt.
Ha túlvezéreljük a technikát , mint a diszkósok és popzenészek, akkor hogyan lehetcrest-faktorról beszélni. A jel felső és alsó része vízszintes egyenesekből áll az oszcilogramon. A freki analizátoron meg az összes jel képe, a függőleges egyenesek, maximumok.
Tisztelettel H.F.

Az erősítő ha nem is EIA lEC mérésekkel de egyszerű műterhelésre adta le ezt a teljesítményt közel clip közelében.A max csúcsok amik nem csúcsok hanem szinuszok tehát folytonos tejesítmények oszcilloszkópon ugyanezt jelzik,ez kb 2x es túlterhelés a hangszórónak nem?De igen pláne ha csak 12w ot bír ahogy írtad...Nem harapok csak leírom mit tapasztalok.Nem kötekszem csupán leírom amit mérek és tapasztalok.
Ezzel szembe lehet menni, ahogy kétségeim vannak a te méréseiddel kapcsolatban is.
Ez már csak egyéni.Mint sok más is.Szerencsére nem vagyunk egyformák.Szép estét.Z.

Benéztem ebbe a témába, és hát vagy eltévedtem, vagy hihetetlenül szét van offolva, legalábbis hangszóró javításról az utóbbi oldalakon nem nagyon lehet olvasni. Csak annyit akartam kérdezni, hogy gyári Ford autó hangszórókat (amúgy made in china), próbált-e javítani már valaki? Van néhány rossz hangszóróm (szakadtak), viszont úgy tűnik egyik sincs leégve, csak valahol megszakadtak. Tudja valaki hol szoktak, és javíthatók-e? (elsősorban tapasztalat érdekelne, nem általánosságok) Van valami ismert típushibája ezeknek? Kb 1 hónapon belül adta fel mind a négy hangszóró, 12 év után. Nem az autórádió hibás, hangszórókat lecserélve minden ok., ill. tapasztalt szervizes ismerős is említette, hogy igen, ezek ki szoktak nyiffanni. A hiba amúgy fokozatosan jött elő, néha szólt a hangszóró, majd pár napig nem, aztán megint jó volt egy darabig, a működik/nem működik időarány romlott folyamatosan, egészen 0%-ig.

Én is így vagyok vele, üdvözlet a csapatban
Gondolom akkor a forrasztást és a sodronyt már megnézted...

Amit te ténynek szeretnél betudni az csak a te hited, várakozásod. A specifikált határadatok többsége, és rengeteg tipikus jellemző is a valódi értéktől totálisan eltér. Pl. mértél valaha átütési feszültséget kerámia vagy fólia kondenzátoron, netán ellenálláson? 2...20-szorosát bírják ki tipikusan a névleges értéknek.

Keresd meg hogy melyik topikban lenne kevésbé off, és pakoltasd át oda az egészet (az erősítősben még inkább off hogy mitől ég vagy nem ég le a hangszóró). Amíg Feri kolléga képtelen megérteni (esetleg megmérni), hogy egy szinuszjellel 8W terhelhetőségű hangszóró zenei jellel ennek a többszörösével terhelhető (mert hogy a zenével a 100W-os kivezérlési csúcsok átlagban csak néhány W-tal melegítik a csévét), addig a vita görgetve lesz tovább. De ennél is nagyobb baj, ha ezen tévedéséből még esetleg könyvet is ír, még akkor is, ha közben a hangszórójavítást egyébként precízen elvégzi, és ennek módját a könyvben az olvasókkal is megosztja. Ami valljuk be nem kutyafüle, mert én is tekertem már itthon, de nekem az a véleményem, hogy megfelelő alapanyagok (pille, membránszélek, ragasztó stb.) és szerszámok nélkül nekiállni sincs értelme.