Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1972 / 2208
(#) boti2 válasza ozpecs hozzászólására (») Nov 8, 2017
Baja nem lesz, de ez nagyon összetett kérdés. A teljes válasz ide nem férne el, de kb. felkúszik az alsó határfrekvencia, lecsökkenhet a felső határfrekvencia és nőhet a torzítás, négyszögjelnél, magasabb frekvenciákon lesznek "szép-új" tranziensek, a hiperszil jobb hatásfoka miatt más lenne az áttétel, elmegy az illesztés, romlik a hatásfok, stb.
(#) CHZ válasza boti2 hozzászólására (») Nov 8, 2017
Idézet:
„hiperszil jobb hatásfoka miatt más lenne az áttétel, elmegy az illesztés, romlik a hatásfok, stb.”
Ezzel nem értek egyet, az áttételt a menetszámok határozzák meg.
(#) CHZ válasza ozpecs hozzászólására (») Nov 8, 2017
Nem ennyire problémás..., pl. M102 vasmagra méretezett kimenő csévéjébe nyugodtan betehetsz SM102 hiperszil magot. Változás annyi lehet, (ha jó minőségű a vas), nagyobb lesz a primer tekercs induktivitása, ezáltal jobb mély átvitelre számíthatsz. Jobb minőségű vasra, adott induktivitás eléréséhez kevesebb menetszám szükséges.
(#) boti2 válasza CHZ hozzászólására (») Nov 8, 2017
Természetesen, alapesetben a=GYÖK(Za/Zterhelés), de hiperszilnél én számolok a hatásfokkal a=GYÖK(hatásfok*Za/Zterhelés), a hatásfok megadásánál pedig figyelembe szoktam venni a mag jellegét, minőségét és méretét. Azonos oszlopkeresztmetszetű hiperszilnél többnyire jobb hatásfokkal számolok, mint EI/M mag esetén. A hatásfok pedig némileg megváltoztatja az áttételt, ezt figyelembe szoktam venni, bár tényleg nem módosít túl sokat. Mondjuk kb. egy EL84PP kimenő esetén hiperszil magnál ~30-32 (~90-95%) körüli érték körül alakul (8 ohmra), EI/M magnál ez ~28-29 (~85-90% körül) lesz inkább, de ahogy írtam is, ez nálam minden fajta magnál egyedi. Van erre egy számoló excelem, amivel lehet kísérletezni.
(#) CHZ válasza boti2 hozzászólására (») Nov 8, 2017
Számomra ez nagyon erőltetett magyarázat, gyakorlati jelentősége nincs.
(#) Imi65 válasza CHZ hozzászólására (») Nov 8, 2017
Elég sok ilyen van sajna itt.....
(#) CT-3 hozzászólása Nov 8, 2017
Sziasztok!
Rendezgettem a cuccokat és a kezembe akadt egy csöves erösitö.
Remélem nem haragszotok meg érte,hogy ide irok de itt sok "csökedvelö" kolléga van,gondoltam megmutatom mint érdekességet.Ha valaki tud valamit erröl a tipusról,kérem ossza meg velem,
a neten semmi konkrétum nincs róla.

Az egész cuccot régen egy ismeröstöl kaptam,szó szerint egy centrumos táskába beleszórva egy lemezjátszó doboz darabjaival.A doboz megmaradt darabokra tört példányaiból csak a neve maradt.
Club Customer
A maradványokból kiderült,hogy ez egy lemezjátszó lehetett,a 40-es,50-es évekböl.
Usa oldalakon láttam hasonló dobozolású lemezjátszót.
3 db csö van benne,Made in Usa felirattal,az egyiken BYZ 326,a másik kettö egyforma, 63-04 van rajta.
Müködik az erösitö,hangeröt és magashangszint lehet a 2 potival szabályozni.
Mindenesetre érdekes cucc a múltból.
Üdv!
(#) CHZ válasza Imi65 hozzászólására (») Nov 8, 2017
Mostanában egyre több, sajnos nem ettől az okosságoktól lesz egy kimenőnek jó átvitele.
Tekercsek elrendezése, huzalvastagság megválasztása, szigetelések minősége, vastagsága sokkal többet nyom a latba..
(#) Gafly válasza CT-3 hozzászólására (») Nov 8, 2017
Számomra eléggé házi tákolmánynak tűnik, és ezért nem kell megsértődni, mert nem értek hozzá...
(#) CT-3 válasza Gafly hozzászólására (») Nov 8, 2017
Semmi gond,köszönöm az öszinte reagálást.
En is arra gondoltam,hogy házi tákolmány,de a forrasztások,huzalozás szegecselés,profi munkára vall,ez abban az idöben biztosan kézzel készült,még ha gyárban is.
A fotók nem a legjobbak,nem adnak vissza minden apró részletet sajna.
(#) FordPrefect hozzászólása Nov 8, 2017
Egy csomó elméleti fejtegetés, sehova nem vezető vita zajlott fentebb a hagyományos vas kontra vágott vas témában. Mondjuk vakvágányon végződtek, Senki Nem Mondott Semmi Tapasztalatot. Amúgy a kimenős oldalra valók a hozzászólások
Talán OJ hozzászólása volt konstruktív, hogy kipróbálja a hangzásbeli különbséget.
Nekem csak sima és VAC SM74 vasaim vannak, elsőre próbálom MEGMÉRNI, van e különbség. Utána lehet tovább lépni, magyarázni.
(#) boti2 válasza CHZ hozzászólására (») Nov 8, 2017
Nem állítottam semmi olyasmit, hogy önmagában ettől jobb lesz az átvitele, csupán elmondtam, hogyan szoktam én méretezni egyetlen konkrét értéket, válaszként egy konkrét kérdésre. Tisztelettel kéretik teljes kontextusban értelmezni a mondanivalót, valamint mellőzni a minősítést! Nem írtam olyasmit, amivel erre rászolgáltam volna.

Másfelől pedig írtad:
Idézet:
„Ezzel nem értek egyet, az áttételt a menetszámok határozzák meg.”

Bocsáss meg, de az áttételt nem a menetszámok határozzák meg, hanem a számított áttételből és számított primer menetszámból számítjuk a szekunder menetszámot.
A primer menetszámot a primer induktivitásból, a közepes erővonalhosszból, a mag permeabilitásából és a vaskeresztmetszetből számítjuk. Az áttételt Za-ból Zszekuder terhelésből és hatásfokból számítjuk. (A hatásfokot ezek szerint te nem veszed figyelembe.) Ezután számítható a szekunder menetszám az áttétel, és így tovább...

Ha valakit egyébként érdekel, szívesen odaadom neki az erre a célra készített excelt számolótáblát, ami megkönnyíti a kimenőtranszformátorok méretezését és tartalmaz különféle számítási módokat, lehetővé téve az összehasonlítást. Ez természetesen nem ad tekercselési tervet, szigetelőanyag választást, stb.

Nem kívántam okoskodni, mindössze a segítő szándék vezetett. Legutoljára a képen látható kimenőt készítettem, a további képen látható géppel.

UNITRA hiperszil táptrafó volt eredetileg, 9,75cm2 az oszlopkeresztmetszete. EL84PP kimenőt terveztem UL megcsapolással. A méretezést saját magam végeztem, a kivitelezés és a tekercselési terv is a saját művem. Sorközi szigetelőanyag sütőpapír, a tekercsközi prespán, papír TESA-t használtam rögzítésre. A mérést CHZ féle PP erősítőre kötve végeztem, 8 Ohmos műterheléssel, NFB és UL nélkül. Az átvitele szerintem is lehetne jobb, de még elmegy. A mag kb. 10800 Gs indukcióval megy. A primer tekercs méretezve 71H-re adódott, az elkészült tekercs végül 77H-s lett. Még hátravannak mérések, így pl. a szórt induktivitást sem mértem még meg.
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2017
(#) bta válasza boti2 hozzászólására (») Nov 8, 2017
Lenne rá egyszerű gyakorlati megoldás, csak sokak szerint értelme nincs. (Vagy mégis...?*) A zárt vasmagú, légrés nélküli kimenőtrafó technikailag annyira inkorrekt* jószág, hogy a túlzott precízkedésnek sincs értelme. A trafoperm vs. hiperszil anyagok relatív permeabilitásának eltérése azonban jelentős! Nem kérdés, hogy Push-Pull kimenőnél mennyire eltérő optimális menetszámok jönnek ki a kétféle, kb. egyforma keresztmetszetű vasra...

* Címszavakban: a permeabilitás időfüggése (disaccomodation) és brutális jelszintfüggése, az ebből adódóan szintfüggő frekvenciájú és csillapítású szórási rezonancia, az áramgenerátoros (pentóda!) hajtással kimaxolt vastorzítás... valóságos csoda, hogy mindebből akár jó hang is kijöhet, ha a konstruktőr elég elszánt, és minden szerencsésen alakul
(#) bta válasza FordPrefect hozzászólására (») Nov 8, 2017
Idézet:
„a kimenős oldalra valók a hozzászólások

A szorosan összetartozó témákat nem valami szerencsés dolog erőszakosan szétvágni. PP erősítőben a trafó paraméterei annyira perdöntőek lehetnek, hogy értelmetlenség elkülönítve kezelni, vagy beszélni róla. Pl. "gyorsító" kompenzálással és UL megcsapolású kimenővel operáló tervnél marhára nem mindegy, hová adódik a szórási rezonancia, és mennyire csillapított...

A hangzásbeli különbség kétséget kizáróan korrekt módon csak SE kimenőtrafóban tesztelhető. Namármost, ha erről a szigorúan kimenőtrafós topikban beszélünk, akkor ott offolunk?
(#) CHZ válasza boti2 hozzászólására (») Nov 9, 2017
Idézet:
„Nem kívántam okoskodni, mindössze a segítő szándék vezetett. Legutoljára a képen látható kimenőt készítettem, a további képen látható géppel.”

Okoskodást nem sértő szándékkal írtam (bár értelmezhető így is, ezért elnézésed kérem), szerintem nem érdemes ennyire misztifikálni a kimenő méretezését. Sok részletben elvészhet a lényeg.
Idézet:
„Az átvitele szerintem is lehetne jobb, de még elmegy. A mag kb. 10800 Gs indukcióval megy. A primer tekercs méretezve 71H-re adódott, az elkészült tekercs végül 77H-s lett.”

Nem rossz a kimenőd, durva rezonancia pontja nincs, véleményem szerint kevesebb primer menetszám is jó mély átvitelt biztosított volna, ekkora vasmagon. Magasabb frekvencián javulhatna az átvitele.
(#) CHZ válasza boti2 hozzászólására (») Nov 9, 2017
6P3SZE végcsövekkel most mértem a PP végfokot, 10V eff. kimeneti szintnél, UL bekötéssel (első kép visszacsatolva.)
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2017
(#) FordPrefect válasza bta hozzászólására (») Nov 9, 2017
Igazad van. Nem szerencsés szétválasztani. Tehát szerintem a "kimenő trafó" topic akár meg is szűnhetne, (szerintem). A kimenő trafó kérdések kettéválasztva a helyére kerülnének. (csöves erősítő/hangszererősítő). Mert a két témának semmi köze egymáshoz. Viszont összetartozna a kimenőtrafó-végfok a megfelelő helyen...A lényeg.
Más kérdés, hogy sok egyéb párhuzamos okoskodás miatt egyre nehezebb kiigazodni már ezen a fórumonis mondjuk egy kezdőnek. De ez már más lapra tartozik, moderáció. Az okoskodás kifejezés NEM CHZ-re vonatkozik!! Ő pozitív.
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2017
(#) FordPrefect válasza boti2 hozzászólására (») Nov 9, 2017
Idézet:
„Bocsáss meg, de az áttételt nem a menetszámok határozzák meg, hanem a számított áttételből és számított primer menetszámból számítjuk a szekunder menetszámot.
A primer menetszámot a primer induktivitásból, a közepes erővonalhosszból, a mag permeabilitásából és a vaskeresztmetszetből számítjuk. Az áttételt Za-ból Zszekuder terhelésből és hatásfokból számítjuk. (A hatásfokot ezek szerint te nem veszed figyelembe.) Ezután számítható a szekunder menetszám az áttétel, és így tovább...”

Maradjunk annyiban, első közelítésben az áttételt a menetszámok határozzák kimenő trafónál meg..
A többi, a vasanyag, az áttranszformált primer impedancia, tekercs elrendezés, rezonanciák stb. szorosan összefüggenek. És talán fontosabbak, mint maga a kapcsolás...
Véleményem szerint a Diyerek tévúton járnak. Legfontosabb a végcső/kimenő minősége. Bármilyen eltérésnél az eredeti készüléktől, már csak szubjektív vélemény lehet.
De van jó hírem is. Akár jobb is lehet a másolandó erősítőtől. Mérés, meg hallgatózás.
(#) boti2 válasza FordPrefect hozzászólására (») Nov 10, 2017
Ezt most fejtsd ki légy szíves. Nem kötekedésből kérem, hanem komolyan érdekel, hogy hogyan lesznek meg előbb a menetszámok (primer és szekunder), mint az áttétel? Az áttételt a Za/Zt (Ra/Rt) viszony (pontosabban az áttétel négyzetét) adja. Alapvetően mindig innen indul a méretezés. Nagyon leegyszerűsítve: ezután (vagy már előtte, de a sorrend itt nem lényeges) számolok primer menetszámot, majd a kiszámolt áttétellel szekunder menetszámot. Nem a menetszámok határozzák meg az áttételt, hanem a transzformálandó impedanciák hányadosa (pontosabban ennek a négyzetgyöke). Minden általam ismert (ismerek többet is) méretezési metódus innen indul. Hogyan lesz meg előbb a primer és szekunder menetszám, mint maga az áttétel?
(#) Gafly válasza FordPrefect hozzászólására (») Nov 10, 2017
Én ezt a "közepes erővonalhosszt" nagyon nem tudom hová tenni...
(#) boti2 válasza Gafly hozzászólására (») Nov 10, 2017
Az vasmagban futó erővonalak közepes "hosszúsága". Leginkább átlaghossza, bár ez valószínűleg nem felel meg a statisztikában használatos átlagnak. Inkább lerajzolom. A piros vonal hossza az.
(#) pucuka válasza Gafly hozzászólására (») Nov 10, 2017
A vasmagos tekercs induktivitásának képlete:
L=μ0 * μr * A/l * N2

μ0, μr a levegő, vas permeabilitása,
A vasmag keresztmetszete,
l a közepes erővonalhossz

Ebből a
μ0 * μr * A/l = AL részt fajlagos induktivitásnak nevezzük, mert ez csak a vasmag fizikai állandóitól függ. Ebben a képletben szereplő l a közepes erővonalhossz, ami a tekercs menetei körül kialakul.
Zárt vasmag esetén jól látható , a vasmag metszetének közepén mért (számolt) hossz. Ez a közepes erővonalhossz még légrésesnél is számolható, ha a légrés szórása nem túl nagy.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) granpa válasza Gafly hozzászólására (») Nov 10, 2017
Nézd meg egy trafós (vil. gépek) könyvben, sajnos az alapképletben benne van. Gyakorlatban viszont csak az "ínyencek" használják. Pucuka gyorsabb volt (és részletesebb).
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) boti2 válasza granpa hozzászólására (») Nov 10, 2017
Igen, de azért célszerű ésszel bánni az egyszerűsített képletekkel, mert azok többnyire 4% Si (EI/M) trafóvassal (μ=450) és B=5000Gs indukcióval számolnak. Gondolom régen nem nagyon volt, de legalább is sokkal ritkábban fordult elő másmilyen trafóvas, manapság azonban már előfordulnak jobbak (pl. μ=750 körül és B=10kGs körül), illetve használunk vágott magot is.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) pucuka válasza boti2 hozzászólására (») Nov 10, 2017
Azért a jó trafóvas nem mai találmány. Igaz drágán, de igen jó kimenőt (hangfrekvenciás trafót) lehet készíteni pl. Permalloy vasmagra, annál a permeabilitás pl akár 100 000 is lehet, a remanenciája is igen kicsi, így a veszteségei is, és az 1900 -as évek eleje óta ismert.
Ilyen anyagból gyártják a mikrofon trafókat, magnófejeket, szélessávú átviteltechnika trafóit.
Igaz nem lehetett 1000 T -ig kivezérelni, de én pl még hálózati trafót is készítettem belőle. (ez volt)
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) granpa válasza boti2 hozzászólására (») Nov 10, 2017
Az egyszerűsített képletek, az egyszerű felhasználóknak valók. Én minden trafót külön számolok ki, a felhasznált anyag, és a felhasználási terület függvényében. Igen ócska anyagokkal találkozhattál, ha ilyen alacsony értékekre emlékszel (hacsak nem kimondottan kimenő trafóra gondoltál). Én már '63-ban is min, 0.8 T anyagokra dolgoztam, s ahogy Pucuka írta, volt bizony (ha nem is bőven) 1 (10) T feletti is.
(#) Orbán József hozzászólása Nov 10, 2017
Mi van akkor, hogy remek a vasam, akár 2x is jobb egy régi, 1-1.2T-s vasnál, azonban én csak 0,6T-val gerjesztett kimenő trafót készítek? Mert mondjuk se a nagyon pásszentosan jó hatásfok, se a sokkal kisebb méretre való elkészíthetőség nem érdekel? Pl. nagyon jó M102A vasra 14W-os kimenőt fogok csinálni.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 10, 2017
Hálózati (egy frekvenciára) készült trafó vasmagját lehet "csontig" kihajtani, mert ott a torzítás nem sokat számít, persze nagyon telítésbe vezérelni nem érdemes, mert csak a veszteségek nőnek.
Ha megnézed a vas mágnesezési görbéjét, láthatod, hogy az amolyan "S" formájú. A felső (és alsó) részénél, ahol a görbe ellaposodik, lecsökken a μr értéke, ezzel együtt az induktivitás is, vagyis a cső munka ellenállása (impedanciája) is. Mivel ez a kivezérléssel dinamikusan változik, torzítást okoz. Ha az "S" görbe viszonylag egyenes, középső szárán mozogsz a kivezérlési tartománnyal, elérheted a lehető leglineárisabb működést, mert ezen a szakaszon a permeabilitás viszonylag állandó, és mivel ez a görbe legmeredekebb szakasza, itt a legnagyobb.
Mindenképp érdemes nagyobb vasat használni, mint amit feltétlen szükséges. De túlzásba sem érdemes esni, mert a vas tömegével arányosan nőnek a vasveszteségek.
A trafók számításai optimumok keresése.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2017
(#) sandor1632 hozzászólása Nov 11, 2017
Faragtam kicsit a pp-t.
Dobozba került végre.

A belső még nem végleges, a jelkábel csak ideiglenesen van így rögzítve, majd a teszt megmutatja szükséges lesz-e rézlemezzel elárnyékolni a kimenőtől.
AZ alkatrész bázis is változik még (ellenállások, csatoló), ide már megvannak a kiszemeltek, csak a posta még várat magára..

Trióda/UL átkapcsolást CHZ/Zoli tanácsára relével oldom meg, ez még hátra van.
Ez szintén távvezérelhető lesz, így szinte meg sem kell mozdulni az átkapcsoláshoz.

PP belső.JPG
    
(#) jani1987 hozzászólása Nov 12, 2017
Szeretnék egy olyan kolegával beszélni itt Hajdú-Biharba aki az adatlapon és a grafikonon segít eligazodni. A tápegység rész kész és egy kapcsolót is betettem. A trafó 250-0-250V és mint mondtam az egyencső kapitulálása miatt diódával oldottam meg. Egyenirányítás után 340V-ot kaptam. A munkapont beállításokat szeretném majd megbeszélni. Jelenleg gránát üzemmódba van miután fullra szétszedtem.
A hozzászólás módosítva: Nov 12, 2017
Következő: »»   1972 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem