Köszönöm, megfogom nézni holnap a conradost.

Nincs raktáron, rendelhető. És szívesen

Akkor marad az ebay.

Nem biztos, hogy 1000V-ig jó, nincs ráírva? Gyanús, hogy hosszú a csupasz tapintója. Nagyfeszültségű fejeken ezeket minimális röviden szokták csupaszon hagyni. Az 1000V, vagy nagyobb feszültségű fejek ritkák.

A Conrad azt írja, hogy 5-7 munkanap alatt megérkezik. Az ebay 2 hét és 2 hónap között kiszámíthatatlanul. Persze a döntés a tiéd.

Már ebay. Az idő nemszámit........

Majd óvatos leszek vele és az elejét nem szoktam fogdosni. A tapintó rész a müanyag rész után cserélhető.

Így ez idő alatt lesz időd beszerezni egy leválasztó transzformátort, hidd el nagyon fontos és nem lehet eleget hangsúlyozni.

Én elsőre is elhittem.

Oké, akkor rendben.

Olyan probléma lehet ha nem 1000V-os, hogy belül átüthet, és a szkópra jut ami áthúzott.

Sajnos azt nem tudom, hány voltos 4-500v körül már használtam, nagyobbra nem is akarom, lehet beszerzek egy gyárit bár minimálisan használom csak a szkópot.

Helló!

Most jutottam el odáig, hogy elolvastam a 2430A manual display beállítás részét. 2 dolog nem világos. Az egyik, hogy a külső hűtéssel pontosan mit kell megcélozni? Elég sok alkatrész van az alján, plusz nem tudom pontosan, hogy ki kellene ezt kivitelezni. Szkóp alá tegyek valamit, hogy magasabban legyen és alá tegyek egy ventit ami nagyjából a közepére fújja a levegőt? Gondolom a szkóp felső része nem igényel plusz hűtést csak a sok hűtőbordás cucc.
A másik dolog pedig a kalibrálás engedélyező jumper. Kikapcsolt állapotban leveszem, elindítom a szkópot majd ha végeztem a képernyő kalibrálással akkor még bekapcsolt állapotban tegyem vissza? A manual elég pongyolán fogalmaz, nem említi meg, hogy a szkóp kikapcsolt állapotában lehet csak visszatenni a jumpert, de ha befejeztem a dolgot és kilépek a kalibrációs menüből gondolom elvileg mindegy is lehet.

Van egy (vagy két?) fekete hűtőborda a hátsó része felé, meg előrébb több alumínium szögletesebb. Én úgy szoktam, hogy leszedem a borítást, visszarakom a hátsó fedelet, hogy legyen lába, majd a arra állítom. Tehát a képernyő felfele néz. Egy kis asztali ventilátort rakok alulra, hogy ferdén felfele fújja a levegőt ezekre a bordákra. Eddig még mindegyikkel rendeben volt így, pedig volt, amit órákik hajtottam így. A házon látod, hol vannak a lyukak, amik a leginkább hűtendő alkatrászeket jelzik.
A kalibrációs jumpert bármikor le lehet venni és visszarakni, emlékeim szerint érzékeli, nem kell ki/be kapcsolni.
A gyakorlatban addig legyen levéve, amíg el nem intézted a kalibrációt, A szkóp ugyanúgy használható levett jumperrel, de egyrészt könnyű véletlenül félrenyúlni és visszaállítani, vagy elindítani egy nem kívánt kalibrációt. Másrészt vannak apróbb különbségek a működésben, de azok csak nagyon extrém esetben okoznak gondot, mint pl. ha önkalibráció közben kikapcsolod a gépet. Felrakott jumperrel ilyenkor nincs semmi (illetve kényszeríteni fog egy self-cal-t a következő bekapcsolásnál, jumper nélkül viszont egy teljes kalibrációt fog kérni, vagy valami hasonló.
De a lényeg a lényeg, amíg nem végeztél a kalibrálással, addig nincs jumper, ha már elégedett vagy, akkor meg visszarakod.
De ezt a szkópot nagyon könnyű kalibárlni, úgyhogy nyugodtan kísérletezhetsz, a legrosszabb, ami történhet, hogy kell egy ext-cal-t is csinálnod.

Értem, és valahogy fekvő helyzetbe nem lehet elvégezni a kalibrációt? Pl. egy 20Mhz-es hamegnél a vonal hajlásában is van különbség ha álló vagy fekvő helyzetben van, igaz nem sok, de mivel úgy is fekvő vagy ahhoz közeli helyzetben használom, így lehetőleg ebben a pozícióban próbálnám meg kalibrálni.
Van 1db 230V-os 120mm-es ventilátor arra gondoltam hűtés gyanánt ha elegendő magába, de egyébként 80x80 pc ventik is vannak, de túlságosan nem akarom körülpakolni ventikkel, ha nem szükséges.

De lehet. Akkor tegyél valamit alája. De ennek kicsit komolyabb az elektronoptikai rendszere, mint egy 20 megás Hamegnek, kevésbé zavarja. Ráadásul ez teljesen DSO, tehát a képernyőn nincs közvetlen analóg jel, a mérést nem, max a megjelenítést módosíthatja ha a képernyő nincs jól beállitva.

Végigcsináltam, de nem vagyok megelégedve vele, legalább is a képcső megjelenítésével nem.
Ami furcsa, hogy a képernyőn megjelenített ábra enyhén V alakú és főleg a képernyő jobb oldala torzít. Maga az ábra sem ér végig a képernyőn vagyis az a szaggatott vonalazás nem egyezik teljes mértékben a képernyő osztásával (mondjuk ez még nem feltétlen hiba). Ami viszont nem tetszik, hogy a jobb oldalt ahogy halad a vonal fentről lefelé elkezd kicsit befele hajlani. Kompenzálni nem tudom sehogy a geometry sem állít rajta annyit. Szóval nem tudom pontosan mire kéne beállítani. Ezen kívül pedig van egy enyhe V alak a mintázatban amit nem tudok kivenni főleg a jobb oldalt érinti az alsó részt.
Ami még nem tetszik, hogy az általánosan nem lehet jól fókuszáltra állítani a szöveget, leginkább a jobb felső rész a jobb középső és középen az alsó régió amik egymás ellen "dolgoznak" ha állítom az asztigmatizmust és a fókuszt. Persze olvasható, de nem tűélesek a betűk.
Leginkább az érdekelne, hogy mire kéne beállítani azt a kockázott mintát, mert az osztás csak nagyjából egyezik, plusz a jobb oldalt elég érdekesen hajlik. Vagy beállítom, hogy jobb oldalt a felső rész és az alsó rész nagyjából egy vonalban essen, de ekkor a vonal közepe befele hajlik, vagy nagyjából egyenesen fog haladni a legszélső vonal, de az alsó része ekkor beljebb lesz mint a felső része. Persze ez is csak egy bizonyos határok között működik, mert elállítja a bal oldalt.
Feltettem a képet amiről beszélek. Előtte a jobb alsó rész sokkal jobban hajlott balra. Kinagyítva nézd meg a képet.

Szia!
Az asztigmatizmus úgy állítsd be, hogy a vízszintes, a függőleges és ferde vonalak egyforma vastagságúak legyenek. Ha sikerült egyforma vastagságot beállítani, akkor a fókusszal egységesen ki lehet majd élesíteni a képet. Egyébként az a behajlásos torzítás elhanyagolható, érdemben nem befolyásolja a megjelenítés pontosságát.

A rácsozott résznek nem kell igazodnia képermyő raszteréhez, ezek csak segédvonalak. A képernyőhöz majd a kövezkező képen kell hozzàllítani, amikor a pontokat kell a h és v offset és gain potikkal hozzáállítani a rácshoz.
Ezen az ábrán egyébként a beállítások hatnak egysra, tehát iterálni kell a legjobb képért. Különben szerintem ez már teljesen elfogadható, a mérési pontosságot nem befolyásolja egyébként sem, leolvasni szemre meg nem tudod ennél pontosabban amúgy sem. A jobb alsó sarok elhanyagolható, oda nem is specifikálnak semmi pontosságot.

A pontoknál van egy pici eltérés, de ennél jobban nem sikert beállítani, előtte több volt. Szerintem ennél jobb nem lesz. Mellékeltem a képeket a végső beállításokról. Igaz a fényviszonyok nem voltak a legjobbak ez a képeken is meglátszik.
Egy ami még érdekes, hogy a kurzor vízszintes vonala kicsit hajlik a képernyő alsó és felső részében. Elég kicsit, de érdekes, mert a rácsvonalak elég jól vízszintesek. Mindegy valószínűleg már nem szánok rá több időt így is elment pár óra az egésszel.

Ezek teljesen tökéletes ábrák. Ennél jobban nem is nagyon érdemes beállítani, mert szemmel úgysem lehet pontosan leolvasni jobban. A kurzorok meg a mérések pontosságát viszont a képernyő beállítása nem befolyásolja. Ha meg pixel pontos képet akarsz, akkor GPIB-n keresztül úgyis lehet screenshotot készíteni.

Én is így gondoltam, hogy jó ez így. Valószínűleg aki nem kalibrálja az még sokkal rosszabbal dolgozik. Eredetileg is volt némi eltérés, de mérésnél annyira nem tűnt fel. Plusz kicsit jobban görbültek a vonalak a képernyő széleihez közeledve, úgyhogy szerintem egy jódarabig nem tervezek kalibrációt. Kösz a segítséget!
Egyébként GPIB-n keresztül, hogy lehet screenshotot csinálni? Mintha még azt is olvastam volna, hogy GPIB-n keresztül is meg lehetett volna csinálni ezt a kalibrációt.

GPIB-n keresztül screenshotoláshoz először is kell egy GPIB interfész. A National Instruments meg Keysight cuccok jó drágák, de minden szoftverrel működnek. Vannak olcsóbbak, egyszerűbbnek, sőt lehet Arduinoból is csinálni (Bővebben: Link), ez pl. a Prologix interfésszel kompatibilisi félig meddig.
Utána kell hozzá szoftver, pl. a KE5FX féle csomag az egészen jó erre a célra (Bővebben: Link)
Aztán van egy látványos megoldás, de ez csak akkor éri meg, ha valahol olcsón hozzájut az ember. Ehhez a szkóp családhoz létezik egy Tekmate (2402A) típusú kiegészítő, ami nem más, mint egy PC egy olyan házban, amit közvetlenül a szkóp tetejére lehet erősíteni, és GPIB-n összekötni. A gyári szoftver egy csomó mindent tud, screenshot, FFT, beállítások mentése, teszt-t-mogatás, stb. Ráadásul nem kell hozzá külön monitor vagy képernyő, a szkópot használja erre. Vagy bármi mást tudsz futtatni, amit rátöltesz, mert ez egy sima DOS-os PC amúgy (286, szóval nem Linux vagy Win10!).
Ezen túl magad is meghatjatod GPIB-kersztül, mert minden dokumentálva van, a lenti könyvre keress rá, abban minden részletesen le van írva.
Ezt a kalibrációt természetesen nem lehet GPIB-n keresztül megcsinálni, mivel itt fizikailag potmétereket kell tekergetni az analóg részben, de egyébként minden funkció vezérelhető GPIB-n, amit az előlapról meg tudsz csinálni. Sőt van egy pár nem túl jelentős extra dolog, amit csak így tudsz elérni.

Akkor majd nézelődök egyelőre nem annyira fontos a dolog, maximum annyi lett volna jó, hogy ha pl. elmentek egy jelet a szkópon akkor azt valahogy a számítógépre is jó lett volna átvinni. Nekem ez bőven elég lenne. Telefonnal fényképezgetni a képernyőt elég kínlódás.

Akkor építsd meg az előbb említett Arduino GPIB interfészt. Összesen egy GPIB csatlakozó kell hozzá, meg egy Arduino. A számítógép felé soros vonalként látszik, amit kiírsz, azt a szkóp megkapja és a választ is a soros vonalon jön. Így pl. kérheted a mért adatokat, és szépen egy számsorban kidobja, amit excelbe mondjuk beraksz és grafikonon kirajzolsz. De a fent említett KE5FX toolkitet is működésre lehet vele bírni. Vagy írsz saját python programot, vagy akármit. Meg vannak még mindenféle opensource programok GPIB hergelésre, amit több kevesebb sikerrel rá lehet idomítani erre az interfészre, hiszen csak egy sima kiírom-beolvasom jellegű dolog.

Helló!

Azt meg tudnád mondani, hogy lehet olyat csinálni a 2430A szkóppal, hogy az egyik csatornára ha érkezik egy felfutó él, attól kezdve rögzíti a jelet a másik csatornán. Elvileg az mindegy ha mindkettő benne van, de inkább a másik csatorna lenne érdekes. A doksijából nem tudtam teljesen kiszűrni a lényeget.

A trigger sourcként meg tudod adni bármelyik csatornát. Mindkét csatorna jelét rögzíti, akkor is, ha amúgy nincs megjelenítve a csatorna. Ha megnyomod a trig src gombot, akkor azt hiszem talán a második menü gombnál lesz ehy olyan, hogy 1|2 és ott tudod választani, hogy melyik csatornára triggereljen. Ezen kívül ott van még a két külső trigger bemenet is.

Jó, akkor kipróbálom.

Sziasztok.

Gyakorlati hiány miatt kérdeznék most (mindig kérdezek inkább mert az életem azután pedig a szkóp fontosabb mint egy mérés).
Nem rég vasároltam egy szkópot, tektronix 2225. Ennek testcsipesze a hálózati védővel van összekötve (az meg a burkolattal) ez eddig stimm.
Van egy saját készítésű labortápom melynek a fém burkolata szintén a hálózati védővezetővel van összekötve tehát védőföldelve. Viszont a táp felépítése tartalmaz egy 500VA toroidot. Mivel nekem csak a szabályzott részre van szükség, ezért az a szekunder oldal miatt tekinthető földfüggetlennek, tehát leválsztottnak. A táp kettöstáp és most összekötve szimmetrikus tápként használnám 2x15V. Tettem már igy máskor is csak akkor nem mértem.
A gond, hogy az összekapcsolt rész (a közepe ami a nulla lenne) a készülékházhoz azaz a földpotenciálhoz képest 40V-on van. Ilyen esetben mi a teendö? Gondolom a szkopnak nem tenne jót ha igy csatlakoztatnám (minimum csattanna).
Két ötletem van:
Födeletlen aljzatba kötöm a szkóp tápját de azért ez aggályos mert akkor ismeretlen potenciálon lesz a testcsatlakozó a táp közösitett pontjához képest + nem lesz a fém burkolat vedelemmel ellátva..
A tápegység közösitett nulla pontját föld potenciálra hozom (védövezetővel) viszont ekkor meg földhurok lesz.
Tudnátok tanácsot adni? Lehet egyik ötletem sem jó.

Miert van 40 volton a keszulekhazhoz kepest? Egy labortap kimenete mindentol teljesen galvanikusan szigetelt kell legyen. Mivel merted azt a 40V-ot? Ha lefoldeled ezt a pontot par 100 Ohm-mal, akkor is megmarad rajta a 40V?