Szia!
A csomag tartalmát kiegészíthetnéd egy darab 3-as anyával, egy darab 3-as csavarral, valamint egy csillám lapocskával, úgy talán az áramtükröt(két darab BD140) helyesen készítenék el. Itt említetted

A 7912 -t tedd egy kisebb hűtőbordára. Azért melegszik, mert 25V -ból csinál 12V -ot. És a feszültségkülönbség ( 25 - 12 )* az átfolyó árammal ( ami így alapban nem sok ), az hő formájában távozik a rendszerből. Viszont, ha az áteresztő fet hűtőbordáját ventillátorral kivánod hűteni ( hűteni kell !!! ) és ahhoz innen veszed a 12V -ot, akkor helyből egy nagyobbacskát javasolok.
A 79xx és 78xx sorozatok általában 1A -rel terhelhetőek. ( De létezik kisebb - nagyobb is. ) Egy ventillátornak úgy 0.2 - 0.3A elég, ez az áramkör sem kíván nagyobb áramot tőle, így ~0.5A megállitja az átfolyó áram nagyságát.
Egy átlagos elektromos berendezés ( és most nem vízforralóra, vagy vasalóra gondolok ) normál üzemi hőfoka 50 - 75°C - ami azt jelenti, hogy nem bírod a kezedet rátenni. ( Illetve rá tudod, csak megsüt )
A fényképen nem láttam terhelést a tápon. Ha kötsz be valamit ( én egy 24V 15W -os teherautó izzót raktam be ), na apukám, majd akkor tapogasd meg az áteresztö fet -et. Én kohómérnök vagyok, fogtam már néhány meleg anyagot, de még a hűtőbordát sem tudtam kézbe venni olyan meleg lett kb. 30 mp után. Lényegesen nagyobb hűtőbordára lesz szükség, mint terveztem. Hűtőborda nélkül ne is kisérletezz vele mert pik-pak tönkremegy.

"Lényegesen nagyobb hűtőbordára lesz szükség" - vagy sűrűbb lamellásra, és ventilátorra, de ebből lehet kisebb is elég. Nagyobb borda passzívan kevés hőt tud leadni.

Üdv!
Csupán annyi baja volt az én példányomnak, hogy az MJE350-es 2 lába közé egy alkatrészláb került, rövidrezárva azokat. Kivettem, és életre kelt a kapcsolás.
Nekem a fet végül fordítva van beépítve, pedig hestore-os..
Hűtőbordát nyilván kapni fog.
Köszönöm a segítséget.

Egy PII processzor hűtője ventillátorral ... Azt hittem elég lesz.

Raksz fel róla képet kérlek? Hány Wattot szerettél volna eldisszipálni vele, és mennyire lett forró a borda a félvezető mellett?

Majd valamikor estefelé lesz alkalmam, pár képet készítek.
Egyrészt mások lássák milyen az enyém és el tudják mondani mi a jó és mit csinálnának másként.
A "felhő alapú" gondolkodásban nagy lehetőségek vannak ...

Elkészültek a képek. Valamiért mind nagyobb lett mint 2Mb. Ha adsz egy e-mailt, elküldöm oda.

Összeraktam a 2. tápot is. Gond nélkül, azonnal indult.

Lenne viszont egy új kérdésem, aki tud rá válaszoljon, legyenszíves ...
A csatlakozókra a sárga és a piros led -et fordítva raktam fel - véletlenül. Az ember szeme hozzászokik dolgokhoz, ezért üzem közben megcseréltem. Ha lehúzom a sárga led -et, kikapcsol a táp.

Ez normális ? ( Kicsi a valószínűsége, de ha kiég a led, nem működik a ketyere ? )

Hello! Talán meg kellene nézni a kapcsolási rajzot. Azon keresztül kap áramot a referencia feszültség stabilizátora. És ha az nulla..

Méretezd át őket, Irfanview, vagy bármelyik másik alkalmazással. Vagy ha telefonnal készültek, szerkeszd meg a képeket, vágd le a felesleget, a mentésnél már sokkal kisebb lesz a kép mérete.

Megnéztem és nekem is feltűnt.
Viszont nem tartom szerencsésnek, hogy a "Power LED" ilyen "extra" funkciókkal is bír...
Ezt direkt így tervezted ?

Szerintem egészen jó ötlet. A referencia stabilizátornak úgyis kell egy munkaellenállás, így az megfejelhető még egy LED-el. Nem veszítünk semmit de nyerünk egy fényjelzést.

Ez igaz, de egy lényegesen kevesebb elektronikai ismerettel rendelkező felhasználó súlyosabb problémára is gondolhat, ha pl. rossz led -et vett vagy kapott.

Egy kapcsolástól akkor várható a tervezett működés, ha működő alkatrészekből épül fel. Ebből értelmetlen egy LED-et kiemelni. Bármelyik alkatrész hibás, vagy rosszul van beépítve, az hibákat eredményezhet.

Egészen jó kis program ez az Irfanview, különösen hogy ingyenes és lehet magyarítani...
Akkor pár kép - normál lámpafényben és vakuval is - kinek melyik jön be.

Valamint pár kép arról a hűtőbordáról, amire cserélni gondoltam a procihűtőt.
Illetve a 7912 -nél használt borda.
Minden építő jellegű kritikát szívesen fogadok ...

Végül a panel együtt a hűtőbordával - a procihűtővel.

Ki mekkora dobozba tudta "behajtogatni" az egészet együtt ? Még nincs kész a trafó - amit gyártatok hozzá - az viszont már most látszik, hogy 200*300 mm alapterületbe nem biztos, hogy belefér.

( Az első kép még az előzőhöz tartozik, de oda már nem lehetett feltölteni ... )

Nem tudom hogy milyen a nyák kialakítása, és hogy hogy vannak elhelyezve rajta az egyéb melegedő alkatrészek, de ha a nyák engedi én aláfordítanám a fetet a nyák alá. Az egész panel fejtetőn lenne, viszont a hűtő beférne a nyák alá, akár rá is lehetne csavarozni, mindjárt a harmadával csökkenne a befoglaló méret.
Ha procihűtőben gondolkodik az ember (érdemes), akkor célszerű már eleve ahhoz kialakítani a nyáktervet, és akkor nincs ilyen meglepetés hogy hopp kell még a bordának egy jó nagy hely a panel mellett. Ha nem toroid lesz a trafód, akkor úgyis nagyobb lesz a magasság, az fogja meghatározni a doboz belmagasságát, amibe akár a felvázolt elrendezés is belefér.
Ha meg toroid lesz, akkor azzal is lehet játszani, be lehet húzni a nyák alá vagy fölé a trafót. Ellenkező esetben nagyobb szélesség és hossz adódik a dobozt illetően, cserébe lehetne lapos, azaz mégsem, mert akkor meg a hűtő fog állni, hacsak nem fekteted és vezetékezed oda a fetet.

Azta! Ez a borda jól néz ki! 150-200W disszipációt saccolok, ha jól el vannak osztva a félvezetők a borda felületén.
A másik bordát olyan 80-100W-ra saccolom, ha engedjük 70-80fokC-ra felmelegedni. Egy tápoldalt elvinne szerintem (pl. 30V 3A). Úgyis csak extrém esetben disszipálna sokat.
A doboz nehéz téma. Nálam a kezelőszervek, a csatlakozók és a kijelző határozták meg az előlap méretét, majd ehhez igazodva alakult ki a mélység. Dupla kialakítású, 2x70W kimenő teljesítmény, de óriási az egész. Úgy van megoldva, hogy ha javítani kell, elég csak az oldalakat lecsavarozni, és kihajtani mint egy papír dobókockát. 2013 óta nem kellett szétszednem!
Mérete: 13x22x30cm. Most már (5 év után) fel merem tölteni ide, eddig szerintem nem tettem.

1. Ez teljesen igaz. Ha magadnak tervezed a nyákot - azt még NYÁK gyártós munkahelyemről tudom - azzal érdemes kezdeni a munkát, hogy megrajzolod a keretet és abba beleraksz mindent ami kell. Jelen esetben a panel kb. 10 mm -rel szélesebb, mint a procihütő és kicsit több mint 15 -el, mint a nagy borda -> kvázi: a panelon lévő csavar felfogató furatokból valamelyik 2 lelóg a bordáról, akárhogy is forgatod.
2. Ha használunk hűtőventillátort - mert használunk - azt valahová a doboz hátuljára szokták elhelyezni, hogy ne fújja le a sörről a habot muka közben. Ez némi irányítottságot már előír.
3. Ha a bordára szigetelés nélkül rakod fel a FET -et - többen is erősen javallották - fém doboz használata esetén a hűtőbordákat kell elszigetelni egymástól is és a doboztól is. ( Műanyag csavart már szereztem. )
4. A trafó toroid lesz, most várom rá az árajánlatot - szerintem lelöki az agyamról a szíjjat, de ha kell - hát kell. ( Egy kettős táphoz 350VA -re kértem árajánlatot. ) Nem is annyira az ára, inkább a mérete lesz az érdekes.
5. Én azon gondolkodtam - ne dicsekedjél, Frédi ... - hogy a panelt 90° -ban elforgatva ( függőlegesen ) rögzítem valahogy a dobozhoz és mint 2 L - betűt egymásba forgatva a 2 panelt, a külső oldalakon a hűtőbordákkal helyezem be. Persze sok függ a trafó méretétől.

Addig is szívesen olvasom mások véleményét és megoldásaikat ...

Itt vettem az apróhirdetésben kb. 1 hete. Mennyi hőt akarok eldisszipálni ? Én semmit, de ami keletkezik, azt el kell. Olyan ez, mint a jó ( nem a MAGYAR !!! ) foci. Nem akkor hagyjuk abba a játékot, amikor elfáradtunk, hanem amikor az ellenfél kidőlt ...
Egyébként egész jó az a táp, pofára nekem tetszik. A felíratokat mivel csináltad ?
Ma jött meg Tajvanról a 4 digites müszer ( V és A olyan, mint a Hestor -os, csak jobb(?) ) én azt fogom beépíteni.
Ha 5 éve nem kellett szétszedned és hsználod rendszeresen az azt jelenti, hogy megbízható szerkezet. Ilyet kívánok mindenkinek ...

Ha csak 10-15mm-t lóg le az még nem vészes, hajtasz lemezből fület és már lehet is csavarozni. Nem lesz szép, de gondolom a tápot nem belülről hanem kívülről szeretnéd majd nézegetni.

Feliratok sima papírra kinyomtatva, program: Frontdesigner ha jól emlékszem. Próbaképpen felraktam az előlapra, és azóta úgy maradt. Le kellene laminálni, és az előlapra ragasztani. De így is használható, hogy felpöndörödik picit a sarka.

Nekem egy Beag dobozban van igaz még csak az egyik fele. A bordák is a gyári Beagok.

Bővebben: LinkÉn elvittem egy dekoroshoz. Műanyag alapú öntapadós papírra nyomtatta ki. Ilyen lett. A többi előlapomat is erre a papírra fogom nyomtattatni.

Sziasztok!
Szintén a Proli007 és Alkotó párostól egy régebbi terv.
Én megépítem majd a táphoz. Talán másnak is elnyeri érdeklődését.
Hűtőborda őr

Általában kérdem, hogy számít áteresztős tápoknál, ha a puffer kondi így vezetékkel van viszonylag távolról bekötve? Pontosítva van olyan használat, amikor ez is számít, pl. a fogyasztó nagy frekvencián kapcsolgat nagy áramot a táp képességeihez mérten? Főleg amiatt kérdem, hogy ugyanazon az érpáron töltődik és merül, miközben ő az energia központja a tápnak. Most nekem is így van. Kapcsoló üzemű tápos topikokban tudom, hogy ezt már hibának veszik.

Egy kapcsoló üzemű táp több 10 kHz -en működik. Ez - Pakstól függően - 50 Hz -en. Azt döntsd el inkább mire akarod használni. Ha a gyerek játékvonatát szabályozni, akkor teljesen mindegy, ha valami jobb kiállású erősítők élesztésével foglalkozol, akkor már kerülendő. Persze lehet szőrözni a dolgot ...

Teljes mértékben kerülendő. Nem a működési frekvenciáról van szó (ami amúgy csak akkor 50Hz ha egyutas egyenirányítást használ, graetz-hídnál 100Hz). A gond az, hogy a pufferbe töltődéskor jelentős áram folyik be és ez az áram feszültséget ejt a bevezető drótokon. Ha erről a drótról útközben ágazik le az elektronika akkor az is ingadozó feszültséget fog kapni. Ha az elektronika vesz fel nagy áramot vagy főleg nagy áramimpulzusokat akkor azt arról fogja venni amerre kisebb a forrás belső ellenállása. Ha ez az egyenirányító felé van akkor az áram "kikerüli" a puffert. Szerencsétlen esetben pozitív visszacsatolás is keletkezhet a tápon keresztül a nem megfelelően bekötött puffer miatt és begerjed a rendszer. Egy labortápnál fontos, hogy a puffert sehogyan se tudja az áram kikerülni. Ha ki kell huzalozni valamiért akkor négy huzallal kell, kettőn érkezik az egyenirányított feszültség a diódahídtól, kettőn pedig megy tovább az áramkör felé.