Köszönöm a választ.Megerősítetted a dilemmáimat. Hasonlóak merültek fel bennem.
Osztós esetben valóban romlik az AC-s rbe, de legalább B-től függetlenebb a DC munkapont, eggyel több alkatrész kell.Néha azért jól jön a B függetlenség is.

Sziasztok!
Ha szeretnék építeni egy "A" osztályú erősítőt, akkor hogy kell megválasztani a munkaponti kollektoráramot? (a munkapont kiszámítással nincs gond, csak a kezdéssel)
Mellékeltem egy tranzisztor karakterisztikáját. Legyen egy földelt emitteres az erősítő, és ha például a tápfeszültségem 12V, akkor én úgy csinálnám hogy ami a karakterisztikán látható kb: 12mA kollektoráramot választanám úgy, hogy a kollektor-emitter feszültséget 7V-ra állítanám be, mert
Kb. 2V-tól látom lineárisnak. A 12V -hoz így már csak 10V -om marad aminek a fele 5V. Ezt hozzáadom a 2V -hoz és akkor 7V-nál lesz a lineáris szakasz fele. Jól gondolom?
Ha a tranzisztor nyitása 0.6V-nál történik akkor (ez a nyitófeszültsége), de hol van pontosan a könyökfeszültsége ahonnan már lineárisnak tekinthető ha pl, egy "B" osztályú erősítőt is szeretnék csinálni? Annál hogy kell meghatározni a munkapontot?
Előre is köszi a segítséget!

Igen, működnek. Ezek soros és nem aszinkron motorok.

Ez a téma nem a kezdő topikba tartozik...
Grafikus munkapont szerkesztésre nem nagyon van példa, de találtam egyet, az alábbi dokumentumban:
Bővebben: Link (Közös emitteres kapcsolás.)
Röviden: A linearitást a bázisáram-kollektoráram karakterisztikában kellene nézni, de ez a kimeneti karakterisztikán csak áttételesen látszik. Ehhez a tranzisztorhoz, 12V tápfeszültégen, legnagyobb kivezérelhetőségre, ránézésre kb. 7V U_CE és kb. 35 mA I_Ckell.
Szerk: Itt is van még egy

Értem, köszi a pdf-eket, olvasgatok.

Sziasztok!

Ez egy eddig túl nagy ívkisülést sosem produkált elemes gázgyújtó maradványa. Cél volna a némileg nagyobb kimeneti feszültség elérése
Jól gondolom, hogy a szekunderbe helyezhető ferrit(?)rúdon közel teljes hosszában kellene lennie végigtekerve a huzalnak, tehát hogy összerakva tökéletes fedésben legyen a szekunder tekercshosszával?
Nos, ha igen, ez esetben mit tehetek? Menetszámot tartva kicsit vastagabb huzalt tekerjek rá? A vastagabb huzal nem feltétlenül lenne probléma, mert a jelenlegi megoldás hézagos, lötyög miután bele van helyezve a szekunderbe.
A NYÁK is elég gyér, vékonyak a vezetősávok. A kondi-tirisztor-tekercs nyomvonalának a forrasztóónos megerősítésére gondoltam még.

Két hete van egy Denon X1500 erősítőm és Dali Spektor 6 szettem, amelynek minden eleme 6 Ohmos.
A Denon user manual szerint 4-16 Ohm-os hangfalakat használhatok, de rögtön mellette az áll, hogy a 8 Ohm a default, ha 4-6 Ohmost használok, akkor be kell állítanom vagy 4-re vagy 6-ra.

Beállítottam 6 Ohm-ra és föltettem a kérdést a házimozi topikban, hogy jól tettem-e, hogy a kézikönyv szerint jártam el, nem szeretnék benn kárt okozni, ha nem állítom be.
Régi házimozisok válaszoltak.
Kétfelé szakadt a tábor, az egyik szerint így kell.
A másik tábor szerint rosszabb lesz a hangzás, az erősítőben van védelem, bekapcsol a ventilátor ha kell, azonkívül a védelem lekapcsolja az erősítőt.

Azért regisztráltam ide, hogy föltehessem hozzáértőknek a kérdést.
Ha a gyártó szerint így kell, mi történne ha a default 8 Ohm értéken hagyom az erősítőt a 6 Ohm-os hangfalak használata mellett?

Mi a csudák ezek, amik ívkisüléskor felvillannak?
https://youtu.be/Km9szribnjM?t=4

Szia! Ha van 6 Ω választási lehetőséged és a 6 Ω névleges impedanciájú hangsugárzókhoz azt választottad minden bizonnyal helyesen jártál el. Amennyiben az erősítő kimenetét 8 Ω-ra állítanád nagyobb áram folyna (I=U/R) mint amire a készüléket méretezték.
Esetedben a 4 Ω is helyes választás. Ettől az elérhető legnagyobb teljesítmény ugyan csökkenne, de nagy valószínűséggel a torzítás is kevesebb lenne. Ezt minden kockázat nélkül magad is elbírálhatod.
Azt, hogy messziről jött emberek mit nyilatkoznak a hang minőségéről érdemes fenntartásokkal fogadnod, a legjobb a saját tapasztalás, persze csak úgy, ha közben semmi nem megy tönkre.

Gyakorlatilag szikraköz, túlfeszültség levezető egyik típusa.

A szekunder tekercsen indukálódó feszültség a primer - szekunder menetszámok arányának következménye. Ha a primeren növeled a menetszámot, a szekunderen csökken a feszültség.

Vastgabb huzal? Könnyen lehet, hogy az elektronika így sem használja ki a pimer maximális terhelhetőségét, sőt, ez nagyon is valószínű. Tehát a vastagabb huzallal semmit nem érnél el. A csökkentett menetszámot vagy tolerálja az elektronika vagy nem.

Rajzold vissza a kapcsolást, a kapcsolási rajzból könnyebb kitalálni, hogyan lehet a kimenő teljesítményt fokozni.

Köszönöm, marad így 6 Ω-on.

Szia!

Köszi.
Most épp tönkrement benne (általam) a tirisztor és a PNP, de az a gyanúm, hogy a 70V környékére töltött 330nF kapacitású kondi kisütése is a probléma része, mert egy márkásabb darabnál megmérve 140V-ra töltődik.
A képen láthatóhoz hasonló kapcsolás lesz ez, kivéve az 1N4007 és 1N4148-as diódákat, mert feszültségosztó ellenállásokra van kötve a tirisztor gate lába, és csak egy FR107-es egyenirányító van benne diódaként jelenleg.
A jelenleg berakott fóliakondenzátort némileg 300V fölé képes tölteni a kondifeltöltő áramkör benne úgy, hogy kivettem a tönkrement tirisztort, tehát ezzel a résszel nem lesz probléma, lehet növelni az eredetihez képest a kisütési feszültséget.
A tirisztor egy PCR606J volt, a tranzisztor pedig egy S8550.

Sziasztok,

Egy nem invertáló opamp kapcsolásban a két ellenállás aránya adja meg az erősítést. De milyen ellenállásértéket érdemes választani? Pl. 11x-es erősítést akarok, akkor ezt elérhetem 1k-10k, 10k-100k, 4,7k-47k, stb. ellenálláspárral is, melyiket érdemes itt választani?

Köszi a segítséget,
Tamás

Az erősítő bemeneti ellenállását invertáló kapcsolás esetén gyakorlatilag a soros ellenállás adja. Ennek megfelelően válaszd meg. Nagyon nagy értéket nem érdemes választani, mert az jelentősen szűkíti a sávszélességet a Miller kapacitás miatt.
Nem invertáló kapcsolásban gyakorlatilag a bemeneti ellenállás nagy és független a visszacsatoló hálózattól, de az előzőek miatt nem érdemes az ellenállást nagyra választani.

Én nem-invertáló kapcsolást szeretnék, szóval a noninv bemeneten nincs soros ellenállás.
Nyilván valamennyi áram folyik a két ellenálláson keresztül a kimenetről a földre, az invertáló bemenet is fogyaszt kicsit, belőle, de nagy áramok nincsenek.

Bocsika, javítottam, de az értéshez kell az invertáló is a Miller kapacitás miatt. Az erősítést ugyanúgy állítod be, mint az invertálónál, csak a soros ellenállás itt földre megy.

OK, köszi, nem is akarok nagy értéket, csak ugye a nagy és kicsi eléggé relatív.

Hali! Köszönöm a tippet, utána olvasgatok.

Valaki foglalkozott már Makita BL1415/1430 akku felújításával ilyen modullal? Bővebben: Link
Vettem 2 ilyen modult, de beépítve, és a töltőre téve az akkut, átvált a piros világító jelzésre, a hűtés elindul, de kb 10-15 mp múlva a zöld elkezd villogni, majd megint kb 10-15mp múlva a piros- zöld felváltva villog, mintha hibás lenne az akku.
Ami érdekes, hogy ha rámérek a töltő csatlakozásokra, nem jelenik meg fesz rajta.
Töltő típusa: makita dc18rc

Ahogy nézem ez eredetileg is Li-Ion akku. Minek bele az a panel? Csak a cellákat kellett volna újra cserélni és már kész is. Vagy esetleg az elektronika is hibás volt?

A cellak jok voltak, csak az elektronika tiltott mint a notiknal. A tolto gyari.

Sziasztok.Ledek váltakozó áramról is működnek, mert én úgy tudtam, hogy csak egyenáramról,mert látom, itt hogy ezek váltakozóval mennek.Vagy ez esetben az áram egyenírányítva van?Köszi

Látsz az oldalukon a fehér öntés alatt pár aktív elemet is... na, azok csinálják a meghajtást.

Többek közt egyenírányító is van ott?

Biztos vagyok benne. Kis méretben, simán odafér egy híd.

És ha egyenárammal akarnám müködtetni működne ugyanaz a ledes lámpa ami AC áramra van gyártva?

A LED maga egyenáramra van gyártva, mint ahogy pl. a számítógép részei is.
Ha azonban van egy tápod, azt bedughatod a 230-ba(AC), a táp másik (DC) végét meg a számítógépbe.

Tehát ha valahogyan kioperálod a LEDet belőle és megfelelő egyenáramot hajtasz át rajta, ugyanúgy fog világítani, mint korábban váltó bemenetéről. De szerintem magas fesz hatására (akár 60-100V) alakul ki csak rajta a megfelelő áram, mivel sok elemi LED szokott benne sorba kapcsolva lenni. Ilyen tápot nehéz szerezni, sokkal egyszerűbb eleve az adott feszre tervezett ledet venni, van sokféle. Vagy kirakni elemi ledek sorából arra a feszültségre, ami van. És az áramgenerátort arról járatni.

Sziasztok!

Lenne egy ilyen kapcsolásom, kissé elnagyolt tudom.
A lényeg annyi lenne, hogy a ??? helyére milyen tranzisztor, és hogyan kellene bekötnöm hogy ez működjön?

Előre is köszönöm!

Híd típusa?