Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Életvédelmi kapcsolás, FI relé
 
Témaindító: bankimajki, idő: Máj 6, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   38 / 52
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Feb 24, 2019 /
 
Régen volt már, 25 éve, de hát például egyszerűen megfúrták a kád peremét, menetet vágtak bele, vezetékcsatornában levezették a falon odáig az EPH vezetőt, saru, csavar, rugós alátét, és raktak rá egy szilikonmassza kupakot, hogy ne rozsdáljon - de lehet oda tenni egy megfelelő szappantartót is.
Ezek ilyen Kádár-éra sátortetős házak voltak többnyire, jött a gáz a településre, nem lehetett akadály egy kád olcsó EPH bekötése...

Még elgondolkodnék azon, hogy a lefolyóbekötés helyettesíti-e a kádbekötést, mert a lefolyóbekötés az a lefolyócsövön át jövő idegen potenciál behozatalát akadályozza meg, míg a kád bekötése az ugye szólhat arról, hogy a kád maga a helyiség egyik részéből másikba... Egyik helyettesíti a másikat, de a másik is az egyiket? De erről a bolygólakó nyilatkozzon, aki papírt ad.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2019
(#) Kolti0 hozzászólása Feb 24, 2019 /
 
Sziasztok. Jól van-e bekötve a Fi relé ha a mérőhelytől jövő fázisok átmennek rajta, majd a kismegszakítókra (eddig gondolom jó) jobb oldalába alulról a pen vagy nulla sínről jön egy vezeték (nem tudom eldönteni pen vagy nulla sín) Jobb oldalt felülről ez megy a föld sínre.
(#) Bakman válasza Kolti0 hozzászólására (») Feb 24, 2019 /
 
Nagy valószínűséggel nem jól látod. Fi-relén fázis(oka)t és nullát kell átvezetni, nem földelést, különben semmit nem tudnál bekapcsolni a lakásban mert mindig leoldana.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2019
(#) Kolti0 válasza Bakman hozzászólására (») Feb 24, 2019 /
 
Ha jól látom ez így van kötve.
(#) szabowo válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 24, 2019 /
 
Én is erre gondoltam, a perem alatt kiveszek egy csempét és átmenő csavarral ott kivezetem kábelcsatornába.
A lefolyócsövet is be akarom kötni, csak ahhoz mint írtam szét kellene verni a fél fürdőszobát ha közvetlenül a lefolyónál akarnám azt.
Ezért gondoltam a központi 110-es pvc lefolyóba beiktatni egy fém közt, az idegen potenciálok behozatalát megelőzendő. Végül is ez a ''központosított" megoldás megfelelő? Ez 3 fürdőszobát érintene.
A bolygólakó nem igazán találkozott még ezzel a megoldással...
Ezért kérek innen véleményeket ezzel kapcsolatban.
(#) szabowo hozzászólása Feb 27, 2019 /
 
Üdv.
A nullázott hálózat amennyiben le van földelve szondával, az elsődleges védelmemet változatlanul a PEN látja el, és csak hiba fellépése esetén lép életbe a szonda védelme?
Köszönöm.
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Feb 27, 2019 /
 
A praktikus az lenne, ha az adna tanácsot, aki jegyzőkönyvet is ad utána, mert a te eseted már a "szabvány elvei alapján gondolkodni szükséges" kategóriájába tartozik, és abba a halmazba sajnos nem minden földlakó tartozik bele, még akkor sem, ha végzettsége van.
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Feb 27, 2019 /
 
Azért a nullázásnál az alapeset az, hogy a túláramvédelem működik készülék meghibásodása esetén. Az utolsó pár évtized, amikor is ÁVK kötelező, az még semmi az előző időszakban dizáljnolt tömeghez képest.
A nullázást meg pont azért találták ki, mint az ország alapvető érintésvédelmét, mert az automata mosógép-szocializmus igényelte nagy (az előző 2 vagy 6 A-hez képest nagy) túláramvédelmét földeléssel nem lehetett volna győzni.
Gondolom, megválaszoltam, de ha nem...

nullázott hálózat amennyiben le van földelve
Hát ez elég régóta mindig le van földelve.
(#) szabowo válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Idézet:
„nullázott hálózat amennyiben le van földelve”

Azaz ha földelő szondát leverek nálam, ugyanis az jelenleg nincs.
Ezt próbáltam leírni.
Jelenleg ha jól gondolom a sokat emlegetett csillagpont stb. adja a földelést(?) az oszlp felöl...
Ugyanis a szakember műszereivel jó minőségű földelést mér.
Az eredeti kérdésem arra vonatkozott, ha lesz földelőszonda, akkor ez hogy oszlik meg.
Az "oszlop felől" most is mérhető földelés lesz az elsődleges(?) földelés, a szonda itt csak hiba esetén ad biztosítást.
Lehet tök hülye a kérdésfeltevés, akkor elnézést kérek.
(#) proba válasza szabowo hozzászólására (») Feb 28, 2019 / 1
 
Ha igaz, az elektromosságban Ohm törvénye szerint működik minden tovább. Ha jobb szondát csinálsz mint a szolgáltató (és a környékbeli szomszédok) szondája, és hálózat nullája párhuzamosan, akkor a te szondád lesz a mérvadó ( kicsi az esélye), ha meg rosszabbat, arányosan csökken a tiéd jelentősége a minőségromlással. Hiba esetén ( nullaszakadás az oszloptól /transzformátortól a te PEN sínedig) a te szondád lesz az elsődleges, az oszlopnál lévő nem számít.
(#) szabowo válasza proba hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Na így világos, végül is erre gondoltam én is.
Köszönöm.
Jön az elmüjavasolt szerelő kedden, reméljük a legjobbakat...
(#) elektrorudi válasza szabowo hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Egyszer Fi relé leoldás hibát kerestünk Vecsésen egy házban. A hiba behatárolás miatt, szinte az egész hálózatot le kellett választani. Mindent, mindenről. A plombát is levettük, mert már nem tudtuk, hol keressük a hibát? Végül már csak az oszloptól jövő PEN marad. Azt is megmértük. A közüzemi hálózattól, a ház földelőszondája felé 250-500mA közötti áram folyt!
(#) szabowo válasza elektrorudi hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Kíváncsi vagyok a szakemberek véleményére, hogy ez milyen hiba.
A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2019
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Ezt próbáltam leírni.
Én meg nem azt, hogy nálad van (pláne, hogy nincs), hanem azt, hogy már nagyon régóta földelésnek kellene lenni az épületbe becsatlakozásnál nullázás esetén.
(#) proba válasza szabowo hozzászólására (») Feb 28, 2019 / 1
 
Ki mondta, hogy hiba? Gondolom volt rendes fogyasztás az utcába, a végén már nagy a 0 vezető ellenállása, az áram meg keres utat magának. Ha jó szondát csinál az ember , ez benne van a pakliban. Ezért kell szerintem mindent bekötni az EPH-ba, hogy a környéken lévő fogyasztók által a nulla vezetőn keletkezett feszültségesés, és pl a fürdőszobában lévő talaj potenciálja kb azonos legyen.Vizes környezetben seben keresztül, már 4-5V is kellemetlenül csíp. Ez viszont a már említett 0.5-1A esetén egy 2-3 ohmos (szerintem jónak számító) szondával könnyen összejön.
Az más kérdés, ez az áram mit keresett a FI relé környékén?
(#) ötfelezős válasza elektrorudi hozzászólására (») Feb 28, 2019 /
 
Vecsésen talán meg lehetett volna állapítani, melyik volt földpotenciálon.
(#) szabowo válasza proba hozzászólására (») Márc 1, 2019 /
 
A földelőszonda beköthető addig is ameddig az EPH nincs kiépítve?
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Márc 1, 2019 /
 
Az eredeti kérdésem arra vonatkozott, ha lesz földelőszonda, akkor ez hogy oszlik meg.
Lehet, hogy ezt gondoltad, de ugye kérdezni ezt kérdezted: az elsődleges védelmemet változatlanul a PEN látja el?
Amire én válaszoltam, de mintha azt látnám, hogy amit írtam, nem nagyon ült be (mert ez a hogyan oszlik meg, ez még a tájékozatlanság kérdése), hát megismételném másféleképpen.
Nullázásos érintésvédelem esetén a védelem azon alapszik, hogy a védővezetővel ellátott villamos készülék meghibásodása esetén a védővezetőn és így a PEN vezetőn átzáródó áram működteti a túláramvédelmet - vagy az áram-védőkapcsolót.
Mivel az összes védővezetős készülék teste fémes kapcsolatban van a PEN vezetővel, ezért a PEN vezető potenciálját a földpotenciál közelében kell tartani, erre szolgáltak a szabványelőírások, hogy több helyen kell földelni, és bizonyos érték alatt kel maradni az értéknek.
A házak földelése természetesen rásegít erre, általában, de azért két fő feladata nem ez, hanem:
1. a csatlakozó végén a PEN potenciáljának helybéli rögzítése
2. ha a PEN megszakad, akkor földelés nélkül bármelyik készülék testén megjelenik valamekkora, szerencsétlen esetben az egész fázisfeszültség, ez elleni védekezés
Hát, ez utóbbi akkor lenne tökéletes, ha a földelési ellenállás olyan kicsi lenne, amire ritkán van esély, de a veszélyt az is csökkenti, ha EPH van, mert akkor kevesebb valami van, ami rázzon (bal kézzel védővezetős készülék teste, jobb kézzel fűtéscső, a kettő között nincs feszültségkülönbség, ha EPH van).
(#) szabowo válasza ötfelezős hozzászólására (») Márc 2, 2019 /
 
Köszönöm részletes válaszod
Lehet a
Idézet:
„hogy oszlik meg”
kérdésfeltevés nem volt szakszerű, de proba a válaszában így is rendbe tette a dolgokat bennem...
Idézet:
„Ha igaz, az elektromosságban Ohm törvénye szerint működik minden tovább. Ha jobb szondát csinálsz mint a szolgáltató (és a környékbeli szomszédok) szondája, és hálózat nullája párhuzamosan, akkor a te szondád lesz a mérvadó ( kicsi az esélye), ha meg rosszabbat, arányosan csökken a tiéd jelentősége a minőségromlással. Hiba esetén ( nullaszakadás az oszloptól /transzformátortól a te PEN sínedig) a te szondád lesz az elsődleges, az oszlopnál lévő nem számít.”
A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2019
(#) szabowo hozzászólása Márc 4, 2019 /
 
Az elmüajánlott szerelő most végzett a felméréssel.
Szerinte az Új EU szabvány szerint nem kell a kádat bekötni az EPH-ba...
A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2019
(#) gyuszo válasza szabowo hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Az öntvénykádra, vagy az akril kádra gondolt ? Adott-e róla írásos szakvéleményt ?
Műanyag köpenyű fémcsöveket nem szükséges a helyi, kiegészítő egyen potenciálú összekötéshez csatlakoztatni,feltéve, ha a helyiségben nem hozzáférhetők és ha nincsenek összekötve olyan hozzáférhető vezetőképes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az összekötéshez.
A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2019
(#) szabowo válasza gyuszo hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Árajánlatot ad este...
Csak fém kádra gondolhatott, mivel igencsak régi építésű a fürdőszoba...
De. jön még egy mester felmérésre, kíváncsian várom.
(#) Hurkafej1 válasza elektrorudi hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Szia! Ne haragudj a késői válaszért, csak a projekt kisebb prioritással haladt az utóbbi időben.

Egy tesztpadhoz van használva a villanymotor és a frekvenciaváltó, ahol dolgoznak diákok is, és a cél a minél biztonságosabb munkakörnyezet kialakítása. (bár rendelteésszerű üzem közben nem tartótkodik közvetlen a helységben senki, de szerintem jobb félni mint megijedni)
(#) elektrorudi válasza Hurkafej1 hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Szia!
Értem. A frenkvenciaváltók nagymennyiségű zavarjelet, felharmónikust termelnek. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a föld felé elvezessék. Ilyen intézkedés pl. a kötelezően használandó árnyékolt kábel, vagy a viszonylag nagy értékű zavarszűrő kondenzátorok alkalmazása. Az eredmény, hogy a védőföldön jelentős nagyságú áram fog folyni. Olyan nagy, hogy a Fi relét élből leveri. Nagyobb leoldóáramú Fi relével lehet próbálkozni, csak annak meg semmi értelme, mert elveszíti az életvédelmi funkcióját. Arról nem is beszélve, hogy gyerekintézmményekben, kórházakban stb. 10mA lenne az ideális, ami még a jelenleginél is rosszabb helyzetet produkálna. Persze vannak szelektív Fi relék is, de azoknak még sehol sem láttam a definícióját, hogy mitől, és mennyire szelektív? Próba cseresznye.
Mechanikus védelmet javasolnék (lehajtott plexi bura, vagy ilyesmi).
Másrészt, a kettős hibát minden szabvány kizárja: tehát, hogy a mérőpad is ráz ÉS valaki bemegy egy bezárt mérőhelyiségbe. Ilyen nincs.
(#) Bakman válasza elektrorudi hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Idézet:
„A szelektív áram-védőkapcsoló késleltetve van, így ugyanarra a hiba áramra később fog lekapcsolni, mint a késleltetés nélküli. Hiba áram érzékenységük 100mA-tól indul. Az S típusú védelmi készülékek nem alkalmazhatóak személy védelemre, viszont fontos szerepet játszanak szelektív hálózatok kialakításában. Sok esetben alkalmazzák az ipar területén olyan elektromos szerkezetek védelmére, ahol bekapcsoláskor, újra indításkor üzemszerűen megjelenő gyorsan lefutó tranziensekre lehet számítani.”
Forrás: Bővebben: Link.
(#) ötfelezős válasza szabowo hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Szerinte az Új EU szabvány szerint nem kell a kádat bekötni az EPH-ba..
Mivel a fémszerkezeteket be kell kötni, és a kád meg micsoda? , hát nincs külön nevesítve.
A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2019
(#) szabowo válasza ötfelezős hozzászólására (») Márc 4, 2019 /
 
Elmüajánlott szerelő mondta...
A szonda lerakását illetően is mondott egy furcsát a mester.
Villanyszerelés fórumban már rákérdeztem, itt már nem akarom megismételni...
(#) elektrorudi válasza Bakman hozzászólására (») Márc 5, 2019 /
 
Hát, ja.
Bocs, de ezek is általános, semmit mondó "műszaki adatok", amik bármelyik gyártó katalógusában megtalálhatók, onnét kimásolhatók. Ebből sem derül ki, hogy hogyan is működnek ezek (belső kapcsolási rajz!) mitől, és mennyire késleltetnek, mitől, és mennyire lesz érzékeny a DC-re vagy éppen az AC-ra?
Szerintem Hurkafej1 problémáját így, ezen leírások segítségével nem lehet megoldani.
(#) daviid hozzászólása Aug 22, 2019 /
 
Sziasztok!

Építkezünk jelenleg és a házunkban 3 fázisú rendszerként lett vezetékelve, azonban a bejövő hálózat 1 fázisú. Így meg van a lehetőségünk a jövőben, hogy 3F-re bővítsünk. Így az ÁVK 4 pólusú, de 1F-ra van bekötve (L1 és N). Azonban a teszter gomb nem működik rajta, de próbalámpára lekapcsol, tehát jól működik ettől függetlenül. Megnéztem az adatlapjat, ahol a kapcsolásán a teszter L2 és L3 közt van bekötve (gondolom a netrual nélküli hálózatra való alkalmazása miatt). Ez esetben a legcélszerűbb az lenne, ha villanyszerelővel átköttetném L2, L3-ra az egeszet. Van ebben valakinek tapasztalata? Sejtésem szerint a teszter gomb működne így.
(#) Bakman válasza daviid hozzászólására (») Aug 22, 2019 /
 
Pontosan milyen típusú ÁVK? Nem mindegy.
Következő: »»   38 / 52
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem