Tudom, hogy ez csak agyalás, de keletkezik-e jég a "kondin" majd egy 10°C-os pincében?
Köszi az infót a szivattyú kapacitásáról.
A kifolyó csővég beltérben lenne.

Keletkezik. Biztos lehetsz benne.

Szerinted meddig lesz 10 fokos ha folyamatosan hűtöd? Ha megy ott valami vized és nincs szerencséd, el is fagyaszthatod. Legalább 7 °C os deltaT-vel kalkulálj, de simán lehet több. Pláne, ha kiszárította a pincédet és jó száraz levegővel üzemel.

Szerk. Látom ezt már a többiek is felvetették. Éppen winwattal vagy hasonlóval kiszámolhatod hol fog stabilizálódni a pince hőmérséklete. Vagy egyszerűen csak csináld meg és várjuk a tapasztalatokat.

A ∆T-t milyen hőmérsékletek (minek a hőmérsékletei) között érted?

A pince 10 fok C körüli levegő hőmérséklete, mint belépő levegő és a legalább 7 fokkal kevesebb kifújt levegő. Ez lehet jóval több is. Főleg, ha alacsony a páratartalom.

Értem, köszi!

Nem pótolni akartam hanem cserélni. Ahogy nézem a helyettesítő közege pont propán, izobután keveréke, pl. a R436v.

Nem kell helyettesíteni, lehet kapni engedély nélkül:
Bővebben: HC134A

Köszönöm, ilyent vettem. Nem tudtam hogy ez a neve, azt hittem ezek helyettesítésére van.
Biztonsági adatlapja szerint ez is propán-izobután keverék, nem tudom mi a különbség közöttük, de árban van egy kicsi.
A kompresszorom nagyon kicsi teljesítményű, valószínű lefejtőt fabrikálok belőle, így most keresgetek olcsón bontani való gépet.

Hogyan tudom a klíma kültérit téliesíteni?
A kifolyóra meg az aljára rögzítek vízálló fűtőszálat amit termosztáttal kapcsolok 0C körül. Kellene még a kompresszor köré is fűtőszálat tekerni?
Illetve így mindig megy akkor is amikor nem kellene, így arra is gondoltam hogy a termosztáttal még sorba kötök egy relét, amit a klíma irányváltó szelepe kapcsol (akkor aktív mikor fűt), de lehet csak a tálca fűtésnek, a kompresszor fűtésnek nem, mert előbb kell melegnek lennie mint amikor bekapcsoljuk.

Régi ugyan a kérdés, de felmerült az is, hogy a lemezes hőcserélők gyártótól függően 10-20 bar-t viselnek el hivatalosan, illetve a vízszerelésnél használt menetes illesztéssel vannak ellátva.
Utóbbi nem nagy gond, mert be lehet forrasztani a rézcsövet a menetes csőbe, de a klíma 35-40 bar maximális nyomású freonját mennyire viselné el hosszú távon?

Vannak kifejezetten víz-gáz hőcserélők (a forrasztás a megoldás) Sok helyen használtunk más lemezes hőcserélőket gondok nélkül ...

használtunk már !

Nekem a 45bar-os (69bar tesztnyomás) is menetes csonkos. Szerintem nem a menet a gond a vizes cuccoknál hanem a sokszor nagyon gyenge anyagminőség

Szervusztok! Ma elvittem szétszerelt (ipari) klíma - egy külső és 3 belső kiszerelt hütőjét a MÉH-be, 10mm-es rézcső, kb 150 méternyi lehet és nem vették át. Azt ajánlották, szedjem szét (!), ha külön bontva van a cső - átveszik. Kérdésem, van erre egy elfogadható technológia vagy a megoldás hogy kidobom a lomtalanításnál? Egyébként kb 1200 Ft kilója, lehet kb 20 ezer az értéke.

Elvileg ha a hőcserélők oldalán a könyököket levágod a csövek kihúzhatók az alu lamellák furataiból (ha másképp nem egyesével lehúzod a lamellákat a csövekről)

Nagyon szépen köszönöm az ötletet!

A csövet betolják a lemezek közé, és nyomással felfújják, hogy ráfeszüljön a sok alulemez. Kilója 2540 Ft, és ki kell bontani egyesével.
Jó móka.

Kicsit késve válaszolok? A gyenge anyagminőséget hogy érted? Mármint elrohad a hőcserélő a víztől?

Sziasztok!
Lenne egy olyan inkább elméleti kérdésem, hogy mi történne, ha hő szempontjából "rövidre zárnánk" egy klímát? Konkrétan arra gondolok, hogy össze van kötve a nyomó és szívó oldal, a beltérinek megfelelő űrtartalom is rendelkezésre áll, (hőcserélő) a klímát fűtő üzemmódba bekapcsoljuk, de a hőt nem vezetjük el. (pl. nincs keringtetve a víz a vizes oldalon.)
Ilyenkor mi történik?
Ha jól gondolom a hűtőközeg nem tud lekondenzálni, így gőzként jutna tovább a kapillárison az elpárologtatóba (hűtéskor a kültéri kondenzátora). Itt túlhevített gőzként leadná azt a hőt, ami a kompresszor villamos teljesítményéből származik, majd kb telített gőzként visszamenne a kompresszorba. Elvileg nem károsodhatna a gép, mert az elpárologtatón le tudná adni azt a hőteljesítményt, amit a kompresszor ad. Ezen kívül ha nincs folyadék halmazállapot, könnyebben át is menne a gáz a kapillárison.
Bocsánat, ha kicsit túlgondolom, de kíváncsi vagyok rá, illetve ha egyszer összerakom, igyekszem elkerülni, hogy hűtés nélkül menjen.

*Az első mondat végére pontot akartam írni.

Szevasz!

Nem mennék bele a komplett rendszer működésébe extrán változó (létrejövő) körülmények között, de hibás az a gondolat, hogy "Ezen kívül ha nincs folyadék halmazállapot, könnyebben át is menne a gáz a kapillárison.".
A kompresszor gőzállapotú szállítóteljesítménye (m3/óra) olyan mértékű, hogy ez a szállított mennyiség gőzállapotban nem képes átjutni a kapillárcső által képviselt fojtáson. Viszont folyadékállapotban, mivel az 1-2 nagyságrenddel kisebb TÉRFOGATÚ, már lehetséges az átjutás.
Nyilván az átjutó mennyiség nagyobb, ha növekszik (itt bekapcsolás után egy folyamatosan és egy ideig mindig változó állapotok állnak fenn, igaz ez a nyomásra és hőmérsékletre, sőt az állapotváltozásra is) a kapillárcső belépőoldalán a nyomás, de ez a nyomás és a hozzátartozó hőmérséklet előbb utóbb eléri azt az állapotot, amikor bekövetkezik a kondenzáció.
Innen kezdve a szokásos "dolgok" történnek, elpárolgás>hűtés>gázállapot>kapillárcső>komprimálás(kompresszor)>kondenzáció> és ínnen tovább.
Természetesen az általad vázolt rendszerben minden lényegesen magasabb nyomásokon és hőmérsékleten történne, amig a védelmek meg nem szólalnak.
Tovább nehezíti a sok változó mellett az inverteres technológia, amely nem marad "tétlen", újabb paramétert hoz, az eddig sem egyszerűen megfontolható, kikövetkeztethető egyenletbe.

Üdv: StMiklos (de gondolkozni mindig érdemes!)

Köszi a részletes választ!

Értem, a fojtásnál benéztem, folyadéknál egyértelmű, hogy nagyobb tömegáram jöhet létre ugyanazon a kapillárison.
Egyébként nem inverteres a gép, és ahogy régebben is írtam, használati meleg víz előállításra használnám. kb. 60 °C-os vízhőmérséklet a cél, de ez gondolom géptől függ, hogy mekkora lehet max. Nyilván magasabb vízhőfoknál rosszabb a hatásfok is a nagyobb nyomáskülönbség miatt.

Szevasz!

Ne célozd meg a 60C-t, ott már nagyon alacsony a hatásfok (villany teljesítmény be > hőteljesítmény ki), különböző gázok ebből szempontból eltérnek.
Az R134a felhasználása kedvező volt régebben erre az üzemmódra, jobbak voltak a vele elérhető paraméterek.
Nálunk berreg egy hőszivattyú, a javítóműhelyből vonja el a hőt, azaz sosincs 16C alatt a szívott levegő, ez látja el a céget használati melegvizzel, 48 fokra van állítva, meg nem mondom milyen gázos, de új (3 éves).
Maga a fűtés/hűtés VRV rendszer.
Üdv: StMiklos

Egyébként gyári hőszivattyúknál / folyadékhűtőknél milyen hőcserélőt alkalmaznak? Én lemezes hőcserélőn gondolkozom, de megoldás lenne a csőkígyó is, és kb. ugyanannyiba kerülne. Fontos, hogy a hőcserélő térfogata megegyezzen a beltéri+3m cső térfogatával, vagy lehet kevesebb is?

Szevasz!

Nem feltétlenül. Töltettel lehet korrigálni.
Ahogy megadják a hosszabb csőhöz tartozó + töltet mennyiséget kb. lehet kalkulálni a belső térfogatok különbségének ismeretében a korrekciós mennyiséget.
De azért nem olyan misztikus ez a dolog, max. számol valamit az ember, aztán eldönti jó lehet-e.
Nagyon nem tud mellélőni..

Üdv: StMiklos

Értem, erre nem is gondoltam, pedig logikus.
Egyébként lemezes hőcserélőt, vagy csőkígyót érdemesebb használni? (A felület megegyezne a lemezes hőcserélőével.) A csőkígyó közvetlenül bekerülhetne a bojler vízterébe, így nem kellene keringtető szivattyú.

Szevasz!

Hát ha ilyen közvetlen hőátadást lehet csinálni, annál nem sok jobb van.
De! A lemezesnél volna keringető szivattyú, ami jóval nagyobb hőcserét biiztosít.
Ezzel együtt inkább a csőkígyót tenném a boylerbe, minél nagyobb átmérővel és laposabban, és minél nagyobb felületet adva, és legalul legyen, létrehozva a gravitációs áramlást, melegvíz fel, hideg le.
Még azt is megteheted, hogy mondjuk, ha elérte boylervíz az 50 fokot, klíma ki, bojler fűtés bekapcsol.
Tapasztalat adná, hogy szükség van-e rá.

Üdv: StMiklos

Nem a hőcserélőre gondolok, hanem a menetes kötésekre.
Nekem egy betekert flexi csövet, pár hónap múlva akartam kitekerni. Nem szorult, mégis kifele menet eltörött...

Én a lemezes hőcserélőtől két dolog miatt félek, az egyik, hogy mennyire bírná tartósan a nyomást, és az illesztés se egyszerű. A vizes oldal nem probléma, de a hűtőközegnél a menet szóba se jöhet. Igazából esztergálnék egy közdarabot, amit belülről beleforrasztanék a csonkba, majd abba lehetne forrasztani a klíma csövét.
A csőkígyóval az a baj, hogy sose lesz annyira jó a hőátadása, mint a lemezes hőcserélőé, viszont ott nincs semmilyen probléma az illesztéssel, tartóssággal.