Van már egy topik, aminek a nevében szerepel a tranzisztor teszter, ha nem is fősodorként.
Elég sok hozzászólást megért. Ha újat nyitsz, annak is lesz közönsége szerintem.

Igen... láttam, de újra belenéztem. Az a játék tranzisztor teszter kategória 9V-os elemmel, itt meg akár 50 W-ot - vagy még többet - is el kell tudni disszipálni. Talán nyitok új topikot neki.

Deres halántékkal nem kellene már ilyeneket mondani.

Ha beír valaki egy topic-ba, akkor automatikusan felülre kerül.
Ha érdekes, akkor ott is marad.
Ha meg senkit nem érdekel, akkor elsűllyed, még ha most nyitottad (de mi a bánatnak) is...

Nem igazán értem miről beszélsz és azt sem kinek akartad címezni.
Kifejtenéd kicsit bővebben?
Egyébként éppen a Gafly-k, Subák, sdrlab-ok és a többi komoly szakmai múlttal hátuk mögött rendelkező egyének miatt ódzkodom leginkább egy új topik megnyitásától.
Lehet megcsinálom magamnak, oszt majd a végén kiteszem a "Ki mit épített"-be, hogy ilyen.

Ha-ha......

Ha már haha, itt a help.

Te sem nézed meg, hogy annak megy-e a válaszod, akinek a bejegyzést szánod.
Csak nem deres már a te halántékod is?

De megnéztem, és szándékosan nem célzottam írtam, mert itt most a személyeskedés három fórumtárs között megy.
Kiválogatják, értelmezik, ha annyira rettenetesen fontosnak tartják.

Szerintem nem kell mindennek új topic-ot nyitni, mert hiába kerül felülre, hamar lesüllyed...

Nem látom, hogy írtam volna bármi személyeskedőset.
Nem kérdeztem senkitől van-e ilyen topic, mert nekem is van keresőm.
Azt kérdeztem érdemese-e ennek új topikot nyitni - vagy maradjon itt, esetleg legyen máshol - de ezt is inkább a moderátortól.

Mi meg látjuk.

Tőlem nyithatsz, ha semmiképpen nem fér bele egyik létezőbe sem...

A régi Béta mérőmben precíziós áramgenerátorok vannak és a kollektor áramot mérem.
Most csavarintok egyet és megfordítom a dolgot. Az emitter áramot szabályzom és a bázis áramot mérem.

U1 opamp "felhúzza" az emitter feszültséget közel 0 V-ra. Ez lesz a referencia feszültség amihez képest mindent mérek. PNP tranzisztor mérésénél "lehúzza" az emittert 0 V-ra, így eleve egyszerűsödnek bizonyos dolgok.
U1 kimenetén minden körülmények között Ube, ill. Ugs jelenik meg, ami közvetlenül mérhető.

R6-on a bázis árammal arányos feszültség esik. U2 kimenetén Ube + R6*Ibe feszültség jelenik meg amivel semmit nem lehet kezdeni. Ki kell ejteni belőle Ube feszültséget.
Ezt teszi meg U3 differenciális különbségképző (ami majd egy instrumentális erősítő kell legyen a végleges kapcsolásban).
U3 kimenetén már a bázis árammal arányos feszültség jelenik meg, ami szintén mérhető és megjeleníthető.
Ha R1=R6-tal, akkor a bázis áram "tükörképe" hozzáadódik az emitter áramhoz, így teljesül Ice/Ib=Béta egyenlőség.

R7=R8. R8-on eső feszültség arányos a kollektor árammal. Ez jelenik meg U5 kimenetén.
U6 nagy bemeneti ellenállású impedanciaillesztő (pl. TL071).

Négy panelműszerhez (Ic, Uce, Ib, Ube) tulajdonképpen alapból ennyi kell, meg néhány osztó a méréshatár váltáshoz. És persze még "át kell forgatni" a kapcsolást PNP-re.

Már csak a bétát kell kiszorozni az ötödik műszerhez, hogy az is mutasson valamit. Vagyis elosztani a kollektor áramot a bázis árammal. A kollektor áram bármekkora lehet, a bázis áram pedig ennek a bármekkorának a valahányad része.
Így első ránézésre nem is olyan egyszerű a feladat. Második ránézésre még bonyolultabb.
PIC-et programozni meg még mindig nem tudok. Marad az analóg szorzó. Ez is pontosan teszi a dolgát. Erre van kitalálva.

AD534 tőlem beszerezhető, ha meg is akarod csinálni ezt a műszert.

Csak említésképpen az ICL7106(7) mint 3,5 digites izé használható osztásra is. Nem biztos hogy ilyenben gondolkodsz, de leírom. Legfeljebb nem érdekel senkit.
Szóval van neki egyszer referencia bemenete, meg van neki rendes bemenete is. Ráadásul mend a kellő szimmetrikus, és bizonyos határok közt földfüggetlen. Csak hát mindenki az alapkapcsolást használja, ezért elkerüli a nép figyelmét az alternatív felhasználás.
A működése azon alapul, hogy a bemeneti feszültséget (gyári ajánlás szerint -199,9mV tól +199,9mV ig) hányszor tudja rámérni a referencia (gyári ajánlás szerint +100mV) feszültségre. Vagy fordítva, de most mindegy.
Viszont sok éve én játszottam egy ilyen mérőpanellel, vagyis csináltam egyet, és piszkálgattam. Egyik észrevétel az volt, hogy nem kellett neki szigorúan 100mV referencia, mert 1mV is elég volt, csak ilyenkor a zaj már megmozgatta a digiteket. Talán 1V felett is hozta a adatokat, sőt úgy rémlik negatív referenciafeszültséggel is ment. Tehát csak a fantázia szab határt.
Szerintem az isten is bétamérőnek találta ki, vagyis megfelelően illesztve a jeleket, képes elosztani két feszültséget, vagy két áramot. Ha közben a a mérendő tranzisztor kollektoráramát bizgeráljuk, akkor ennek függvényében mindig az aktuális áramerősítési tényezőt fogja mutatni.

Hogy ne legyen off, ez azért fontos, mert előerősítőben illik összemérni a tranzisztorokat.

Cikk, amit keresel az a cikk írása.

Köszönöm szépen! Lehet, hogy élni fogok a lehetőséggel ha ezek elfogynak.

Biztosan jó ötlet amit írsz, majd megnézem mit tud az analóg szorzóhoz képest.
Ezen az osztón három napig törpöltem.

Nem szeretnék cikket írni, hiányzik az újságírói vénám hozzá.

Ismerősek.

Helyedben en raszannam azt a par hetet/honapot a mikrovezerlo temakorre. Hihetetlen mertekben tagitana a lehetsegeidet. Masodsorban a tanulas onmagaban is szorakoztato.)

Egy volt barátomtól kaptam, úgy 9 éve
Azóta is kincsként őrzöm, hogy egyszer majd jó lesz valamire.

Teljesen igazad van és már próbálkoztam is vele egyszer, de nekem nem tud ráállni az analóg technikához szokott agyam. Egyébként is érezhetően hülyülök (amit már többen észre is vettek). 20-30 éve még kiráztam a kisujjamból olyan dolgokat amik miatt mostanság vért kell izzadnom. Kellemetlen érzés.

Nem tudom. Ebben az ICL7106-ban úgy látom Weatstone híd van, nekünk viszont négy síknegyedes szorzó kell. Inkább elküldöm CM-ben ha netán lenne kedved szórakozni vele egy kicsit.

Ha hiszed ha nem, engem érdekel hogy mi sül majd ki belőle. Nekem csak LCR mérőm volt ilyen Tesla-ban de az erősen a vicc kategória volt, el is adtam sebtében mert kb. semmire nem lehetett használni, ahhoz képest egy DE-5000 fényévekkel jobb.

Az a rajz nem mutatja a lényeget. Az csak a bemeneti átkapcsolója, mert hol a referenciát, hol a szignál bemenetét kapcsolja a mérőkondihoz.
Régen az RT-ben volt egy leírás róla, ami szerint egy belső kondenzátort tölt fel a referenciafeszültségről 1000 lépésben, majd a szignál bemenet feszültségét ugyanilyen lépésekben, miközben megy a számláló. Ahol megáll, annyi a mért feszültség, pontosabban a szignál/referencia arány. 10mV referencia és 25mV szignál esetén a kijelző 1500-at mutat. 20mV referencia és 30mV szignál esetén szintén 1500-at. Ha a referencia bemenetre a bázisáramot, a szignál bemenetre a kollektor áramot tesszük, akkor a kijelző a kollektoráram és a bázisáram hányadosát mutatja.

Kicsit kevertem a dolgokat. A referencia kondenzátor nem belső, hanem külső. A konverzió metódusa is más sorrendű, de ez nem változtatja meg a lényeget. Most elolvastam az adatlapot rendesen, és valóban tud 1V referenciát, azaz +/- 2V bemeneti tartományt kezelni. Mivel 1mV referencia esetén már ugrál az utolsó digit, minimum 10mV kell neki. Ez azt jelenti, hogy 100X-os átfogási tartományban stabilan működik. Mondjuk kisjelű tranyónál 0.1-10mA, közepesnél 1-100, nagyobbnál 10m-1A, végtranyónál 0,1-10A tartományban.
Ha érdekel küldök neked kész modult, csak meg kell hekkelni, hogy hozzá férj a referencia bemenethez (ki kell csúsztatni a dobozából). Gyári ipari modul, piros led kijelző, 230V tápról megy, trafó, tápegység minden benne van. Úgy rémlik, PT100 hőmérőhöz volt, tehát ki kell dobálni belőle pár alkatrészt.

Többet nem erőltetem ezt a dolgot, legfeljebb az ICL7107 topikba ha valakit érdekel.

Mármint nem a modult hirdetem, csak a témát. A modul csak neked jár.

Először azt tisztázzuk, hogy ugyanarról a rajzról beszélünk-e, mert én ezt néztem.
Szintén gyerekkoromban "csináltam" 5 digites multimétert (ami még most is az asztalomon van, hogy mindig emlékeztessen arra , hogy szarból nem lehet várat építeni.) Ez működik ezen integráló elvű számlálón, amit a Tietze-Schenk könyből néztem ki. (Kerestem ezt a fejezetet, de hirtelen nem találtam.) Teljesen jól is működne, de ha ráfújok a bemeneti osztójára már elmászik, ha meg össze-vissza fújkálom mindene elmászik.
Ezt arra írom, hogy ez csak a mérőműve de, hogy mit mér az meg Weatstone hídon múlik. Nem látom át tisztán a bemeneti részt, hogy azok az X-ek mit szimbolizálnak (áramgenerátorok, összegzők, osztók, vagy talán akármik ?). De valóban érdekes szerkezet ez az IC, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. És mint mindig, biztosan megint neked van igazad és valóban tud osztani.

Ugyanarról. A bemeneten az ikszek szerintem kapcsolók. Ott van a referencia kondenzátor is. Már magam is belekeveredtem az egészbe, de valami olyasmit csinál a rendszer hogy először kinullázza a komparátort egy DC szervóval, utána rákapcsolja a bemenetre a referencia kondenzátort, feltölti, majd tudja a fene hogy sütögeti ki a referencia segítségével. Lényeg, hogy hányadot számol. 1000X signal/reference.

Azok szerintem csak a mérőműhöz tartoznak akkor.

Ezt az egyenletet kell kiszámolgatnia ahhoz, hogy valóban működjön az osztás.

Először azt hittem én is, hogy gyerekjáték az egész és meg lehet oldani rotátorokkal, vezérelt áramgenerátorokkal, ingyom-bingyomokkal... de nem.
Majd délután nézd meg a hajnalban kitett szimulációt.

Még egy mondat. A referencia és a szignál bemenetek - 4 és +4,5V között bárhol lehetnek, mivel a referencia kondi viszi a töltését oda ahova kell. +/-5V tápot feltételezve.

Rendben, megnézem.