Ne keverd ezt most ide! Mindenki érti, hogy a 12 V-ból kellene az inverter számára hasznosítható 150-600V közötti feszültséget alakítani. A félreértés elkerülése végett nem is írtam egybe a HV DC-t.
Kéziműszereken is ott van a HV jelölés, mégse akar vele senki oszlopra mászni.

Megnéztem a kiválasztási táblázatot, ahol valóban lehet feszültség emelő változatokat is választani. Tehát ez a DC/DC konverter használható lehet számodra. Egyelőre nem találtam meg, hogy ez biztosít-e galvanikus elválasztást a be- és a kimenet között.
Kivitel alapján ezt rack szekrényekbe ajánlják, tehát várhatóan az ára nem egyszerű halandóknak való. Már a "Hot plug" se az olcsóságra utal.

growatt
A tipus a fenti, nincs trafó, ezek szerint egyszerűbb dedikált fogyasztókat kötni a puffer akkura.

Gondolom a barkácsolást elektromos vonalon meg nem ajánlanál egy egyszerű vegyész számára...

No meg hatékonyabb is. Elmarad a többszöri átalakítás vesztesége.
Biztos kérdezték már, csak nem vettem észre. Hogyan sikerült neked 1 fázisra 3600-as invertert feltetetni?

Annyit elárulnál hogy milyen és mennyi aksit használsz(savas-liion?)? Előre láthatólag mennyi időt fognak kihúzni? Mennyit is spórolsz vele hogyha 50w a különbség? Amúgy kb másfél-2 év és dobhatod ki az aksit ilyen ütemben. Egy szolár aksi 1200 ciklust tud maximum. Azaz 2 év. 100Ah és 90.000ft. Megspórol neked annyit az aksi? Jól értem ha elmegy a nap és aksi üres akkor az invertert megkerülve táplálod a hálózatot?

Gyors számítást végeztem ((50w*12(órán át bírja az aksi az áthidalást)/1000)=0,6kw/nap*365=219kw/év ami 11.000ft amit kb meg tudsz vele spórolni. 3 év alatt megadja magát az egy szem aksi. ami 100.000ft.
Azaz 67.000ft vesztettél is és ez csak egy aksi. De lehet hogy tévedek a számításban. Majd jön egy tapasztalt ember.

'98-ban még lehetett.
Egy smart meter beiktatásával monitorozható lenne a ház energia mérlege, gondolom ez az első lépés.
Azzal kapcsolható az akku töltés-kisütés?

Csak azt nem értem most miért nem lehet? Pedig simán el kell hogy viselje. Mert a betápon akár 7,3kw is beeshet egy vonalon. Felfelé nehezebben megy az elektron? Van egy sejtésem az üzletpolitika miatt. 3 fáis kiépítése nem olcsó és sokan nem is teszik meg.

Még nem találkoztam Smart-meterrel. A környezetemben még nem volt rá igény.

Mit? Mert a Growatt nem túl régi cég.

2018-ban, bocsesz.
smart-maic

Valószínű ok az üzlet és politika. Nem lenne gond, ha tervezhetően, egy ütemterv mentén változnának a feltételek, aztán mindenki eldönthetné, hogy mibe vág bele.

Azért nem lehet, mert mi is feltetettünk 5kWp osat (2020-ban még lehetett) aztán minden tavasszal, nyáron azt logisztikázom a fogyasztókkal, hogy az inverter túlfeszültségre ne menjen.
A szolgáltatót kb hiába csesztetném, mert logikailag megoldhatatlan feladatot kapott. 1 ohmos a hálozatom ( 10A terhelésre 10V-ot esik, 1A termelés 1V-ot emel) Ha ezt úgy nézem, van egy 32A automatánk, ha én fogyasztok az 32V csökkenés, ha én betáplálok az 25V emelkedés. (57V eltérés) Nagyon kicsi az a feszültségtartomány ami csak az én igényeimre illesztve a hálózati feszültséget a tűrésen belül tarja. Ha egy utcában tévedésből ilyen 4 darab keveredik, a szolgáltató akármit csinál csak a fogyasztók reklamációit intézheti. ( túlfeszültség, miért nem termel az inverterem, kicsi a feszültség leáll minden...az hogy a háromfázisú csillagpontot tologatja jobra balra már meg sem említem. ) egyszerűen a Paksról táplálom folyamatosan csökkenő vezetékkeresztmetszettel a fogyasztókat elv megborul. A fordított irány kiépítése meg költséges, azt ki viselje? A rezsicsökkentést nyakába kapott szolgáltató? A napelemet telepítő? Az adófizetők? Egyszerűbb azt mondani, nem lehet és kész...( ezen az alapon valóban politika...)

Mikor 9,5 éve telepítettem, a mi környékünkön már akkor 3 kW volt egy fázison a korlát. 2013.
Soha nem foglalkoztatott a Smart-meter. Most se érdekel. Majd akkor, ha muszáj lesz.

Hát ez nem 2 napos probléma már jóval előre lehetett látni hogy mi történik. egyszerűen időben kellett volna gondolkodni hogy miként lehet megoldani azt hogy a termelés máshol kössön ki. Elég sok rendszer-használati díj megy be akkor tessék arra fordítani hogy fejlesztés. Lehet hülye elgondolás de mi van ha egy trafót teszek be a rendszerbe ami szabályozható? Azaz ha megemelkedik a voltok a kívánt érték fölé és a betáp trafó már nem tud kompenzálni akkor a másodlagos trafó bekapcsol és feltölti abba közepes/nagyfesz hálózatba. Nem lenne kivitelezhető? még ha csak kw is betáplál az is már nagy segítség lehet máshol.

A rezsicsökkentés arról szól/szólt, a szolgáltató nyelje le a veszteséget / gazdálkodja ki. Egy az egész országot érintő ilyen volumenű átalakítás nem két nap, és nem két fillér... ezt csökkentett költségvetésből még esetlegesen a lehető legjobb szándékkal is kivitelezni... Amúgy 2020 ban sem látszott még a támogatások tavalyi szintje, ( de az energiaárak felborulása sem) 2022 elején sem látszott hogy 2024 ben esetleg vége....Erre sem a magánemberek, sem a szolgáltatók nem tudnak tervezni.
Amúgy valaki írta, a megcsapolást a feladattól függően váltani képes transzformátor már talán létezik, nem kell plusz trafó...De a trafó cseréje sem 10 perc, és 100 forint...Esetlegesen a végfelhasználó vezetéke is vékonyka. Több 10 év hálózatépítését kell újra gondolni.
Csak a telekhatáron belül mekkora költség az inverter hálózatra kötése? Nem igazán lehet bedugni a sarki lámpa helyére.

Erre a megoldás az egy település = egy hálózat (3f. 400V).
Ebbe lehetne betáplálni több trafóról is, szinkronizálva.
Külterületen néhány szél erőművel megsegítve.

Hát kérlek szépen ez a rezsicsökkentés elég fura jószág. Világpiaci árakat brent és az ural olaj/gáz közt van némi árrés. Valahogy az előbbi lett számolva de felhasználva meg az utóbbi. Hol is volt az a rezsicsökkentést rezsicsökkentés? Sehol. Tehát csak JAJ A SZEGÉNY SZOLGÁLTATÓ.... duma engem hidegen hagy. Megéltek elég jó kis haszonnal. Hozzáteszem a literenként 480ft benzinen is volt 100ft nyereség. Ha veszteséges lett volna nekik akkor kérlek szépen miért zártakak milliárdos hasznokkal és év végi jutalék is miért lett kiosztva? Na de mindegy. Egy kutat nem sajnálok. Csak ezekről hallgatnak de nagyon. 10-12 éve is nem kevés cikk szólt hogy heló baj lesz. De mire ezek a cikkek lejöttek a bennfentesek már legalább 5 éve tudtak róla. Tehát ha akartak volna már simán felkészültek volna. 5-10 év alatt szinte az összes trafót ki lehetett volna cserélni a megfelelőre. De csak a hasznot nézték az azonnalit.

Elektrotechnikai forumon vagyunk, igy egy kicsit elcsodálkoztat mennyire nincs fogalma sok kollégának a hálozat müködéséröl.
Elöször is sehol a világon nem ugy lett a hálozat kiépitve, hogy annak egy terjedelmes része ( háztartások ellátása) fogyasztobol részben termelövé válik. Nemcsak a drotok meg trafok okozzák a gondot, hanem az egyensuly kezelése. Most már jobbára közismert, hogy az energia nem tárolhato, és a hálozatba pontosan annyi energiát kell bepumpálni amit az adott pillanatban a hálozatban levö fogyasztok fel is tudnak venni. Hogy ez mekkora probléma jol láthato Németországban. 2010-ben amikor az atomerömüvek leállitásárol döntöttek, ugyanabban a törvényben azt is elöirták, hogy 2021 végéig 10000 km uj hálozatot és annak kezelését is ki kell épiteni. 2021 decemberében jött a hidegzuhany. 960 km készült el.
A megujulo energiaforrások ( és ide tartoznak a privát napelemek is) kiszámithatatlan, azaz kezelhetetlen áramforrások. A mai napig nincs még elmélet sem arra, hogy mit kellene tenni. Több nyugati országban a magánházakba is beépitenek már egy intelligens eszközt, ahogy a nagyteljesitményü autotöltökbe is, amit elvben a távoli központból látnak és kezelni is tudnak. A baj ott van, hogy már ma is a központi áramelosztokban több ezer ( söt ismerek olyat, ahol több mint 10000 pontot) kezelnek, erömüvet/fogyasztot/elosztot, hogy fenntartsák a hálozat egyensulyát. Sajnos azonban, ha a kiszámithatatlan energiaforrások részesedése növekszik a rendszer felborul ( eredetileg kiszámithatatlan tényezök száma egy kis határérték alatt volt tartva, ez adja a hálozatban megengedett ingadozást).
Mint kiderült a hálozat “ellenörzött” eszközeinek a száma nem növelhetö tulzottan, mert nem járul egyáltalán hozzá a hálozat stabiltásához, hiszen ugy a termelö mint a fogyaszto eszközök káotikus viselkedése csak növeli a káoszt.
Több országban már megjelentek az elsö hirek, hogy a nagyteljesitményü töltök, klima és fütöberendezések, höcserélök a lakossági hálozatban okvetlenül központi kezelés alá veendök. Persze azonnal nagy lett a felhördülés, mert az egyik oldalon mindenkit az elektromos energiaigényes eszközök használatára akarnak kényszeriteni ( e-autok, elektromos fütés minden változata, telekommunikácio stb) a másik oldalon meg fennáll annak a veszélye, hogy áramhiány miatt központilag kikapcsolják a töltöt, höcserélöt, fütést stb.
Szoval érdekes jövö elé nézünk, amiben a legnagyobb baj, hogy nem lehet pénzzel megoldani.
Kiváncsi leszek mi lesz még ebböl.

Nincs olyan, hogy szolgáltató. Ha valahol feszültség problémák vannak, akkor az a hálózat miatt van. Ha nagyon magas a villamos energia ára, akkor azt a kereskedő közvetíti a fogyasztóhoz.
A rezsicsökkentésnek pont az volt a hatása, hogy a hálózatok felújítására, létesítésére nem hagyott elég pénzt a hálózatot üzemeltetők részére. (villany, gáz, víz) A nem létező pénzből még akkor sem lehet költeni, ha tudják mit kellett volna csinálni.
A rezsicsökkentés (pl. villany) esetén a villamos energia, mint termék esetén úgy történt, hogy az olcsó paksi villanyt a lakosság részére lefoglalták, a többit vihették az ipari cégek, ami miatt nekik nagyon megnőttek az árak (nem most, hanem 2012-től) A lakosságot ellátó paksi villany nagyon jó, de az nem nagyon szabályozható, emiatt kell venni a változó részre is. Ez 2020 augusztusától kezdett jelentősen nőni köszönhetően annak, hogy az oroszok csökkentették az európai gáz szállításokat, emiatt nőni kezdtek a gázárak, emiatt nőttek a gázerőművek költségei, ezzel az árai is. Ha többet akarsz arról tudni, hogy a gázerőművek árai miért befolyásolják a teljes villamos energia árát, annak ellenére, hogy a teljes mennyiségnek csak viszonylag kis részét állítják elő gázból, akkor a "merit order" kifejezésre keress rá, pl. a guglin.

Igy elég hosszút írtam, de talán valaki elolvassa ezt is:
A kisfeszültségű hálózatok tervezési méretezési elvei közé tartozott - az elmúlt 100 évben -, hogy a beépített berendezések, fogyasztók nem egyszerre működnek, hanem van egyidejűségi tényező, ami -nél kisebb szám. Érthetőbben: ha van egy utcában 20 ház, akkor van legalább 20 vasaló, hajszáritó, hűtő, TV, számitógép uzw. Belátható, hogy ezek nem lesz olyan időszak, amikor ezek mind együtt lesznek bekapcsolva. A különböző típusú berendezésekre eltérő egyidejűséget vettek figyelembe a szabványok. Ezek elvek mentén létesültek a hálózatok, sok helyen 30-40 évvel ezelőtt. Az igy megtervezett hálózaton az áram a trafóból folyik a fogyasztó felé. A feszültség a transzformátornál a legmagasabb és a hálózat végén a legalacsonyabb. Téli sötét estéken a legnagyobb a terhelés és ezzel együtt a végpontokon a legalacsonyabb a feszültség.
Aztán elterjedtek a napelemes erőművek (HMKE), amik némileg felborították a rendet. Téli estéken továbbra is nagy fogyasztás a hálózaton, sőt nagyobb, mint a HMKE-k elterjedése előtti időszakban, mert sokan villannyal kezdtek télen fűteni, hogy elhasználják a nyári betáplálásukat.
Nyáron, verőfényes időben, munkanapon pedig az összes HMKE betáplál, mert nincs otthon senki, nincs fogyasztás, emiatt megfordul az utcában az áramlás, és a HMKE-nél lesz magasabb a feszültség és a transzformátornál alacsonyabb. HMKE esetén az egyidejűség közel 1, mert ha az utca elején süt a nap, akkor nagy valószínűséggel a végén is. Tehát a hálózat építésénél figyelembe vett tervezési elvek borulnak.
Az "okosok" ekkor mondják: ki kell cserélni a vezetéket nagyobb keresztmetszetűre, akkor a feszültségesés is kisebb lesz. Igen lehetne, de a rezsicsökkentés miatt miatt hiányzó pénzek ezt nem segítik elő. Kis hazánkban több, mint 60.000 km kisfeszültségű hálózat van, ez a Föld kerületének 1,5 szerese.
Lehetne a transzformátorok számát növelni, ezzel csökkenne a hálózat szakaszok hossza, ezzel együtt a feszöltségesés, lehetne terhelés alatt is változtatható megcsapolású transzformátort alkalmazni (OLTC, On Load Tap Changer), csak hát az a fránya pénz.
Olyan a helyzet, mint az egyszeri embernél, akinek van 100.000 Ft-ja, de a házának hőszigetelése 4 MFt-ba kerül, és amikor nem szigetel, inkább fázik, akkor a - körülményekről mit sem tudó - szomszéd azt mondja, hogy ez milyen hüje, pufjakában ül otthon, ahelyett, hogy leszigetelné az otthonát.

Hogy ne lehetne, már el is kezdték megoldani. Először csak korlátozzák, majd később teljesen ellehetetlenítik a visszatáplálást, így hálózati részről ha nem is szűnik meg de jelentősen mérséklődik a probléma, ami annyi lesz csak, hogy napsütéses időben kevesebb energiát kell a hálózatba juttatni, mert az otthonok olyankor termelnek. Szóval pontosan úgy oldják meg ahogy eddig minden mást is, majd a fogyasztó fogja megoldani a saját pénzéből, úgy hogy akkut vesz, és a felesleget magának tárolja el. vagy eleve csak egy csökkent hatásfokú rendszert fog magának kiépíteni amiben nem lesz akku, cserébe spórolni sem sokat fog, de legalább nem esik bele a fogyasztásával az emelt díjú rezsibe.

Azért ne beszéljünk félre. A hálozat felujitása nem elsösorban pénz kérdése, és duplán nem köthetö egy rövid átmeneti intézkedéshez ( rezsicsökkentés). Lásd a német példát. A pénz adva volt, mégsem tudták értelmesen felhasználni.

Sajnos fogalmad sincs a méretekröl. Amit irsz az kb olyasmi, hogy minden Tesla tulajdonos vegyen tartalékba 2 ceruzaelemet.

Novemberben már ugyanebben a fórumban valamennyire lett tárgyalva a dolog, errefelé. Imi65 fórumtársunk pár részletet megvilágított azzal kapcsolatban, hogy miként működik ez nálunk a gyakorlatban (például a transzformátorok szemszögéből).
Az egyidejűség viszont eddig még így nem merült fel, de teljesen jogos.
Az már sokszor le lett írva, hogy az atomerőművet nem célszerű "ugráltatani", azaz leterhelni, mert az élettartam rovására megy. Gyakorlatban a gázturbinás "kisebb erőművekkel" lehet leginkább játszani, csak ugye az rettenetesen drága.
Ja, és van ám már akkumulátoros tárolónk is (ugyan még leginkább csak mutatóba, mert az is macska drága).

Az éves szaldó sem tökéletes megoldás a puffer tárolásra, a termelés/felhasználás szinkronizálása a következő lépés, a szaldó eltörlése után egy hasonló hatékonyság csökkentené a törlés hatását.
Ez elsőre kevesebb költség mint az akkupakk bővítés.

Aztán má mé nincs? Arról csak van mindenkinek aki napelemet telepített fogalma, hogy mennyit termel a rendszere naponta, mennyit használ el naponta, és/vagy mennyit tud vissza vagy az akkuba termelni naponta. Egy normálisan méretezett hibrid rendszernek pont ez a lényege, hogy akár nullára ki tud jönni, legalábbis olyan napokon amikor van napsütés, tehát a hálózatból vagy nem vételez semmit, vagy csak elenyésző mértékben. Csak ugye ehhez nem keveset kell befektetni, pont annyit, hogy soha ne térüljön meg.

Nagyrakás marhaság ez.
Europa ezen a részén még felhötlen nyári napsütésben sem igen tudod megtermelni azt az árammennyiséget amire naponta szükséged van pl egy családi házban. Arrol nem is beszélve, ha még egy e-auto is van a házban.
Télen, amikor az arány még rosszabb, kénytelen vagy energiát venni, ami több mint, amit nyáron megtermeltél, és ezt valakinek termelnie kell.
Azaz a elektromos müveknek extra erömüveket kell épiteniük a téli megnövekedett igényekre. Csak az a baj, hogy az ilyen erömüvek gazdaságossága sokkal rosszabb, pontosan a megujulo energiaforrások miatt. ( hogy megértsd, épitesz egy mondjuk 100 MWh- orás erömüvet, ami 27/7 ben tudna dolgozni de csak éjszaka meg télen használnád. Ez alig 30% hatásfokot jelent, amit kevés befektetö tud vállalni).
Ezért egyre kevesebb a magántöke az erömüvekben ( a megujulokban is), mert nagyon lassan térül meg a pénz. Ez az egyik oka a mai krizisnek is. Mindenféle Gréták, ha nem is nyilvánosan, az áram árának a növeléséért harcolnak, hogy hamarabb térüljenek meg a ventillátorokba meg a napelemekbe fektetett pénzek.
Sajnos a másik oldala az éremnek, hogy az e-autok eladása nagyon csökken ( tavaly kb 15%), és a minap jelent meg az uj statisztika, hogy az e-autok üzemeltetése már szinte ugyannyiba kerül, mint a hagyományos autoké, ( csak azt hiányzott a statisztikábol, hogy a hagyományos autok üzemeltetésén az államkassza sokat nyer - üzemanyag ÁFA, jövedéki ado, utado stb - amit most részben a megujulokba lehet forgatni, de viszont azzal jelentösen csökkennek a fenti bevételek. Azaz a megujulok terjedése egyre nagyobb lyukat ütnek az államkasszába, söt már az e-autok megadoztatatása is napirenden van. ( ami még inkább visszaveti az eladást).

Az a marhaság amit mondasz. Haveromnak kb. 4 éve van felszerelve. Kérdeztem tőle, mennyi villanyszámlát fizettél az év végi elszámolásnál (szaldós). Válasz: 5600Ft körül! Tehát ennyit fizetett egész évre! És nem azért fizetett ennyit mert ne termelte volna meg a saját fogyasztását, hanem attól jóval többet is termelt, emiatt nekiállt novemberben még a fa mellett villannyal is fűteni, hogy ne mínuszban legyen a fogyasztása hanem jöjjön ki közel nullára.

Nekem is már több éve van, immár akkus is, ugyhogy tudom miröl beszélek ( és már ide raktam be néhány statisztikát, grafikont nézd meg. ( és alapbol nem arrol van szo mennyit fizetsz vagy nem fizetsz).

Jo 15 éve egy cégünk is volt, ahol akkor 20 hatalmas istállot fedtünk be napelemekkel meg 4 nagy kertet. Haszon semmi nem volt, igy örültem, hogy el tudtam adni a részemet.
Nem nagy haszonnal, de sokkal kisebb veszteséggel, csak hatalmas erömüvek tudnak ilyen telepeket üzemeltetni.

Akkor nézd meg a két ábrát, és sakkozd ki belőlük, hogy vajon megtermelődött-e az éves fogyasztás vagy sem.

Te miröl beszélsz? Ez egy házi napelem 100-400 kWh teljesitménnyel? Röhej.
Ne katalogusokat mutogass, hanem valos számokat.
Igy néznek ki a valos számok május/juniusban.
Sárga a napenergia, a világoszöld a saját energiaigény, a sötétzöld meg a vett energia.
A másik képen meg novemberi eredmények.
Sajnos most évi grafikákkal nem tudok szolgálni, mert ez a SW a naptári évvel indul.