Szerintem igen. Gondoljunk bele miért is lehet egy normál trafós (pl régi hetra) hegesztővel hegeszteni? Ott nincs nullátmenet? Már hogyne volna, 50szer másodpercenként. Ha ügyes vagy és nem érinted az elektródát a munkadarabhoz, simán tudsz tartani 5-15mm ívtávolságot (természetesen amper függő) mégsem alszik ki az ív. Ha kialudna minden nullátmenetnél, úgy kéne járni a kezedben az elektródának mint a varrógépben a tűnek, hogy újra ívet fogjál.

Persze az megint más dolog, hogy közben ahogy fogyik az elektróda, úgy nő az ívtávolság, és előbb utóbb azért alszik ki az ív, mert messzire kerül az elektróda az alapanyagtól.
Természetesen pálcással olyan nagy ívlánggal ugyan hegeszteni már nemigen lehet, mert a lecsöppenő olvadék oda esik ahova akar, nem oda, ahova te szeretnéd. Éppen ezért ott az a lényeg, hogy a pálcát megfelelően belenyomd az ömledékbe evvel irányítva hol folyjon az anyag.

Mindenesetre aki még nem hegesztett awival, az első megtanulandó kihívás számára az szokott lenni,
hogy megfelelő és egyenletes távolságot tudjon tartani a wolfram és a munkadarab között.
Ha ugyanis hozzáér, akkor csinál egy szép rövidzárlatot, és ragad a wolfram a munkadarabba
(ilyenkor lehet szépen letörni a hegyét), ha meg túlságosan eltávolodik, akkor megszakad az ív.
A rendes awis gépeken ekkor lép életbe egy úgynevezett automatikus ívgyújtás funkció, ami úgy működik, hogy ha a hegesztőáram megszakad, de a gombot nem engedted még el, akkor rögtön indítja
a HF gyújtást, és ha újra megfelelő távolságba kerül a wolfram az anyaghoz, máris újragyullad az ív.
Mikor zárlatot sikerül csinálni, akkor pedig a hegesztőáramot kapcsolja ki, hogy ne ízzon feleslegesen a wolfram (azt hiszem ezt hívják leragadás elleni védelemnek), persze míg ez megtörténik, addig szikrázik egy szép nagyot. Ettől megijedsz, és ahogy elrántod (és ha nincs szerencséd), azzal a mozdulattal szépen le is törted a wolfram hegyét, mehetsz is újraköszörűlni.

Százszor.

Jah bocsánat, igazad van...

Elgondolkodtató az egész téma és talán tovább is lehetne fejleszteni amatőr irányba. Mellékelem egy tirisztoros AC/DC Frónius hegesztőgép erősáramú részének rajzát ahol látható, hogy az egyenáramú körben van becsatoló tekercs amelyen keresztül a HF-es gyújtás megvalósul.... " 50szer másodpercenként."... ami ugyan 100 valójában de én arra gondoltam miért ne lehetne igazad. Ha indításkor csak az egyenirányítás egyik polaritását engednénk a kimenetre ami vehetünk szaggatott egyenáramnak és arra fel lehetne ültetni a HF-es gyújtó AC feszültséget majd ha kialakulna az ív akkor a HF lekapcsolásával egyidőben lehetne indítani az egyenirányító másik két tirisztorát ( aminek az árama már nem folyna át a becsatoló tekercsen mivel a kimenetére lenne bekötve) így már nem DC hanem AC hegesztő áramot kapnánk.... de lehet, hogy hülyeséget írok mert nem tudna megmaradni az ív a túl hosszú árammentes időközök miatt. Ki kellene próbálni és akkor kiderülne.

Egyébként így belegondolva, ha csak a trafó után teszel egy H hidat, akkor oda szerintem oltárian nagy pufferelkó is szükséges, mert a hálózati 50Hz -et hiába egyenirányítod, azon még csak az általad szabályozott PWM jel lesz, de az ugyanúgy 50Hz -es szinuszra lesz "ráülve". Hogy mekkora értékű puffer kellhet ahhoz, hogy az 50-100A hegesztőáram mellett is sima egyenfeszed legyen, amit a híddal tudsz szabályozni jó kérdés.

Mert az világos ugye, hogy az inverterek a hálózatból először egyent csinálnak, aztán a ferrit trafóval beállítják a feszültségszintet ami több száz (pontosan nem tudom) KHz -en üzemel.
Ez van egyenirányítva, pufferelve és utána van a H híd amivel az "AC"-t csinálja.

Ennek működőképességét valóban a próbával lehetne kideríteni. Szóval nem is igen tudok többet hozzáfűzni. Elméletileg ha sikerül, akkor van egy 50Hz -es szinuszos AC áram, amivel elvileg már lehetne alut hegeszteni. A minőség kérdéses, lévén hogy nem nagyon tudsz szabályozni igazából semmit,
azaz fix az 50Hz szinusz frekvencia és az 50% kitöltési tényező is amit a trafó szolgáltat úgy direktbe.

A tirisztorokkal nyugodtan tudod szabályozni az "áramerősséget". A gyári gépek is jól működtek tirisztoros szabályozással sőt balanszolni is lehet.

Valahogyan így képzelném el. A fojtótekercsbe lehetne egy reed relé ami adná a jelet a HF gyújtás ill. a T1 tirisztor kapcsolójának az ellenműködtetéséhez.

Sokat nem kell rajta gondolkodni. 70-es évek elején találkoztam először Viszék és Oerlikon aluhegesztő gépekkel. AC 50 Hz HF gyújtással. Folyamatos HF volt, ami az ív megszakadásakor azonnal be tudott lépni. Volt áramkorlátja, ami miatt nem számított a gyakorlatilag rövidrezárás hegesztés közben. Szikraköz és rezgőkör adta a HF-et. Terhelésre leesett a feszültség, nem volt szikra. Amint felugrott a feszültség, újra volt szikra és HF. Hegesztőáram szabályozás fokozatkapcsolóval. Mégis tudtak vele hegeszteni. Sőt. Semmi mást nem hegesztettek vele, csak alumíniumot. Nem ám rozsdamentes bortartályt vagy réz pálinkafőzőt. Alu konténereket, csónaktesteket.

Túl sokat nem "gondolkodtam" a témán csak beleolvastam e topicba és gondoltam beleszólok én is. Sok AC/DC gépet láttam már én is belülről sőt mivel eladhatatlanok voltak de teletömve rézzel így inkább bontottam őket. Bizony a Froniusokban is akkora méretű (120 W-os) HF-es egységek voltak benne mint egy mostani 130 A-es inverteres hegesztőgép dimenzója. Jó párat el is adtam de de még maradt 2 darab. Ilyent építettem be a plazmavágó pilot körébe is és igen látványos volt mikor átütötte a nagyfesz a szigetelést és az árnyékoló harisnya alatt úgy világított gyújtás indításakor mint egy kis led dióda. Csoda, hogy rögtön nem robbant be, nem is értem miért nem. Az 50 Hz tök jó hegesztéshez mert többször is láttam, hogy a hegesztő szaki az állítható frekvenciájú AC/DC hegesztő gépen a frekvenciát 60 Hz magasságába lőtte be potméterrel így ez nem nagy eltérés a hálózati 50 Hz értékétől.

Természetesen, ezt nem is vitatom. De egyenlőre Gulyi88 egy trafós géppel próbálkozik. Nyilván azt is meg lehet csinálni tirisztorosra, de mint említettem, míg ki nem deríti, hogy a gépe megfelelő volna e,
addig kár is belepakolni a szelepvezérlésen kívül minden elektronikát. Ha kevés pl az ívfeszültsége, és nem tudna megfelelő távolságot tartani mert folyton szakadna az ív, még a szekunder körre kellene tekerni először néhány menetet, hogy növelje a feszültséget. Ha sok, akkor meg valami fokozatkapcsolóval osztani a megcsapolást neki. Ha gyújtásnál elég a fesz, de utána csökken a trafó karakterisztika miatt és azért kezd szakadozni, az megint egy nehéz ügy.
Tudom a tirisztorral lehet szabályozni, de az egy külön történet lesz úgy gondolom. Kitalálni hogy primer vagy szekunder oldali szabályzás szükséges e, vagy megfelelőbb én nem tudnám eldönteni.
Primer körben elég kisebb teljesítményű félvezető, tehát a veszteség is kisebb. Szekunder körben meg ugye elég testes félvezető szükséges az áram miatt, és jobban melegedne is. Magam gógyiából ítélve mondjuk én a primer körivel próbálkoznék először talán, bár nem tudom a sima lemezes transzformátorok mennyire szeretik vagy tolerálják a fázishasításos szabályozást.

Szóval ha működik is a trafós megoldás, valahogy áramerősség szabályozást minimum kellene építeni még bele. Hogy az félvezetős vagy fokozatkapcsolós már csak az igények és a felhasználó elektronikai ismeretei döntik el. Szóval lesznek még itt megoldandó feladatok én úgy érzem.

A balanszot csak kétoszlopos kialakításnál érdemes(és szabad) alkalmazni, mert E-I magnál úgy viselkedik a trafó mintha egyutas DC-t kapna, erősen megemeli a primer áramot ha aktív a balansz szabályozás. kétoszlopos kialakításnál ez a jelenség nem szembetűnő.

Félreértés ne essék, én nem próbálkozok egyenlőre semmivel, csak felkeltette az érdeklődésemet az utóbbi ötletelés.
De ha netán mégis elkapna a hév (mondjuk tavasszal), akkor a meglevő TIG Lift inverterem után tennék böszme bipoláris tranyókból egy H hidat (mert ilyet tudok szerezni), tákolnék neki valami PWM vezérlést. Többi minden adott (inverter, palack(argonnal töltve), reduktor, munkakábel, wolfram...), ezért csak a H hídra, a tranyók meghajtásra, segédtápokra, és a vezérlésre kellene kis időt rászánni, ami így első blikkre talán nem is lenne nagy kihívás.

Visszatértem közben már némi adattal.
Szétszedtem a hegesztőt, mértem a trafón üresjárati feszültséget, és 41A -el terhelve feszültségeket.
Üresjárati feszültségek a következőek:
Minimum: 27V
Minimum2: 32V
Maximum: 38V
Maximum2: 43V

41A folytonos terhelés mellett váltófeszültségen 1,2-1,5V volt a feszültségesés, de észrevettem hogy az egyik kontaktus melegedett (csavarkötés) ezt meghúzva 0,7-1V volt a feszültségesés 41A mellett.
A kisebb értékű esés a gép maximum2 értékéhez tartozik.
Ez a trafó vajon megfelelő lehet nekem alumínium védőgázas hegesztéshez?

Mivel többen mondták hogy érdemesebb nagyobb palackot szerezni így egyenlőre az argon várat magára, amint az is meglesz és a hozzávaló lefejtő akkor tudom érdemben kipróbálni a gépet.
A mágnesszelep vezérlést összeraktam, a gázlencse benne van a pisztolyban.

Röviden: nem. TIG hegesztéshez erősen eső karakterisztika kell, amit vagy elektronikusan, vagy a trafó szórásának méretezésével kell elérni. Mivel a TIG hegesztéshez szükséges szórást klasszikus méretezéssel szinte lehetetlen elérni, ezért a legrégebbi -és legegyszerűbb megoldás a mágneses söntölés volt,ahol a söntölő vasmagot vagy kézzel,vagy motorral állították. Ennél némileg korszerűbb verzió volt a mágneses erősítős szabályozás, ez már lehetővé tette a kezdőáram-főáram-végáram beállítását is, de brutális mennyiségű réz és vasmag kellett hozzá. Ilyen volt pl. a magyar KND 350 és 500 is. A korszerűbb változat a TIG 250 AC/DC és az SQ 280volt, ez már elektronikusan szabályozott tirisztoros gép volt. A TIG gépek szabványos ívfeszültség-íváram összefüggése a következő: Uív=10+(0,04*Iív) Ezt az összefüggést kell tudni teljesíteni, ha nem csak ívet húzni,hanem hegeszteni is akarsz. Erre a feladatra az általad megadott paraméterekkel rendelkező trafó önmagában nem jó. Még egy dolog, TIG gépnél kellene 60-70V üresjárási feszültség a biztos ívfogáshoz. Az általad megadott adatokból azt tűnik ki hogy a trafó egy kis kínai Co trafója lehet, 1-2-min-max fokozatokkal, és ez az E-I magos trafó még arra sem alkalmas amire eredetileg készült.

Szeretnék segítséget kérni a képen látható kombi, AWI, pálcás gép ügyében.
Valaki el tudná mondani a 3 potméter feladatát, és a 2 gyengeáramú csatlakozó szerepét?
Esetleg ha kapcsolási rajz is lenne a géphez az nagyon jó lenne, annak viszont nem látom esélyét.
Köszönöm előre.

Szia,
Balrol jobbra: aram felfutas, foaram, aram lefutas
Plusz kulso aram szabalyozas, inditokapcsolo.

Szia!
Ezeknek a szerepéről esetleg tudnál bővebben, csatlakozókkal kapcsolatosan nincs infód?
Köszönöm.

A baloldali a kezdőáram, a középső a munkaáram és a jobb szélső a végáram,azaz a kráterfeltöltés árama.A felső csatlakozó a távszabályozás lehetőségét adja,ami csak a munkaáramra vonatkozik, az alsó csatlakozó pedig az AWI pisztoly csatlakozója. Az AWI pisztolynak kell tudni a kétgombos vezérlést, mivel a hegesztés közben az áramok váltása (amelyeknek az értékeit a 3 db potival kell beállítani)ezekkel a gombokkal történik a következőképpen:
1:Kezdőáram a gomb fejhez közelebbi végének lenyomásával(bal oldali potival beállított áram)
2:Gomb felengedése után munkaáram(középső potival beállított áram)
3:Gomb markolat felőli végének lenyomása a végáram(jobb oldali potival beállított áram)
4:Kikapcsolás úgy,hogy a gomb közepét kell megnyomni, ez az áramválasztó vezérlést kikapcsolja.
Gyanítom hogy ez egy KEVISZ gyártmány lehet,bár ezzel a típussal még nem találkoztam.
Ők használtak ilyen csatlakozókat a pisztolyaikhoz.

Ennél a vezérléstípusnál nem volt felfutás-lefutás(legalábbis amelyekkel dolgom volt)hanem 3 féle árambeállítási lehetőség, amelyeket előre be kellett állítani. Hegesztés közben a pisztoly gomb elejének-végének nyomogatásával lehetett váltogatni az áramokat. A távszabályzó részt már nem emlékszem hogy is oldották meg, mert vagy 30 éve volt dolgom utolján ilyenféle géppel.

Igen ez egy Kevisz gyártmány, ilyen munkakábel kapható forgalomban, ez a funkció mennyire állja meg a helyét a jelenlegi technika mellet, úgy értve lehetne evvel még jól dolgozni, ha feléleszteném?

Természetesen lehet vele dolgozni,még bizonyosan dolgoznak ilyen régebbi gépekkel is. De rajzom ehhez a típushoz sajnos nincs. Dolgoznak sokan olyan gépekkel is amelyiken csak egyféle áram állítható be, ez ahhoz képest a 3 féle áramával "luxusszolgáltatást" nyújt.

Esetleg tudna abban segíteni, hogy milyen munkakábelt vegyek hozzá, mert ilyen két gombos témát még nem láttam?

Mivel a kínai TIG kábelek kiépítettségét nem ismerem, én a BINZEL ABITIG GRIP 17 hosszú gombos változatát javaslom. Ezzel elvileg vezérelhető a te géped,mivel alkalmas a markolatba épített két mikrokapcsoló egyidejű működtetésére.

Köszönöm.
Következő kérdésem, jól sejtem hogy ez nem koppintós gép hanem ív gyújtásos, ezt a képen látható trafó miatt gondolom.

Ugyan ez az elektronika van a többi ilyen gyártmányban is. Én például az a TV awi-s adaptereiből bontottam ugyanilyen cuccokat. A tirisztoros gyújtó panelből még talán maradt egy pár darab.

De akkor ez iv gyújtó ugye?

Igen, a tirisztoros gyújtó egység a becsatoló tekercsel. Én a TW 400-as adapterekből bontottam ugyanilyeneket. A vezérlő-gyújtó egység ( UAA 145-ösökkel) pedig külön egy transzformátorra illesztett panel volt... de még van egy komplett összeszerelt vezérlő részegységem is meg sok-sok panel.

Ehhez hasonló panel is van benne, majd kihúzom.

Ebben ilyen van, gyanítom ez vezérli a diódahíd tirisztorait.