Ha nem elvetemült összeget kérnek érte, jó lehet, pláne úgy, hogy nem kapcsolóüzemű.

Ha nem tévedek, ez is olyan, amelyik sok névvel került a piacra (minimálisan variálva a kinézetén). Hasonló, háromcsatornás tápegységem volt, nekem megfelelt. Tökéletesen működött, más ok miatt adtam el annó.

Aliexpresses labortáp vélemények?

Sziasztok!

Vett már valaki átlagos kínai labortápot? Általában 30V/5A, 30V/10A, 60V/5A, 120V/3A kivitelben kaphatóak. Márkájuk nincs/KUAIQU/NICE POWER. Én egy 2 csatornással szemezek, viszont az olcsóságuk miatt zajosak. Youtube videó alapján simán van 400mV, míg a professzionális műszereknél ez 20mV alatt van. A gyakorlatban miként nyilvánul meg ez a zaj, milyen hátrányaim lehetnek belőle? Szintén a fent említett videóban 5V 400mA-on 200mV-os zaj volt, amit 100µF-os kondivel szűrt ki. Nagyobb feszültségnél szintén szűrhető a zaj kondival? Jelenleg 12/24V-os nyákokat (pc kormány, audio erősítő), 3.3V/5V-os dev boardokat (ESP32, Arduino), 24/36V-os akkumulátorokat töltenék. Egyetemistaként sajnos nincs pénzem 200-500 ezer forintos rendes labortápra, ami kielégíti a mostani és leendő igényeimet. Más ötleteket is meghallgatok

Analóg áramkörökben a hasznos jelre is ráülhet a zaj az áramkör kialakításától függően.
Digitális rendszerekben a kontroller "megbolondulhat", ismeretlen működési állapotba taszíthatja azokat.

30 V / 4A határig ez a szűrő jó lehet: FLTR4A (HEStore). Ha nagyobb feszültségre és/vagy áramra kell, a kapcsolási rajz alapján építhetsz magadnak egyet.

Alapvetően kétféle eszköz van, az amelyiket zavarja vagy zavarhatja egy kapcsolóüzemű táp, és amelyiket nem. Utóbbinak teljesen mindegy, hogy 20mV vagy 200mV zavarjel van a táp kimenetén. Nekem pont ezért van mezei áteresztős meg kapcsolóüzemű "labortápom" is, saját készítésűek, a kettő együtt sem került feleannyiba se mintha vettem volna valami drága gyárit.
Lehet ugyan utólag szűrőket tenni a kimenetre, de egyrészt magát a problémát az sem fogja megszüntetni legfeljebb csökkenti valamelyest, másrészt ugye, a labortáp vagy bármely táp esetén a paraméterek annak kimenetén értelmezendők, ha utána kötsz valamit akkor a tulajdonságok már változni fognak, mert a táp a saját kimenetére fog szabályozni, nem az utána kötött eszközére.
Kapcsolóüzemű dolgoknál nem nagyon lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a gyors kapcsolások tranzienseket fognak produkálni. A trafót fel lehet fogni úgy is, mint 1db kondenzátort, aminek az egyik fegyverzete a trafó primer tekercse, a másik fegyverzete meg a trafó szekunder tekercse. Ezt a kapacitást ugye meg is lehet mérni, akár DC-n akár bármekkora frekvencián. Na most, ha ennek a kapacitásnak az egyik (primer tekercs) felén ott van a nagy feszültség (és áram) változásokból eredő tranziens, akkor az ott lesz a másik fegyverzetén is. Ha megrajzolunk erre a kondenzátorra egy áramkört, akkor egyből látszani fog, hogy normál esetben ez a zavaráram sehova nem tud elfolyni, mert ugye, az áramkörünk nem zárt, hanem nyitott. Van a kondenzátorunk (trafó) aminek a másik (szekunder) fegyverzete sehova sem kapcsolódik, hanem a lóg a levegőben, mert a tekercs árama csak önmagába záródik, a föld fele nem, azaz mint egy antenna fog sugározni. Ez csak akkor nem lesz így, ha a táplálandó áramkör valamely része a földre (védővezető vagy nulla) van kötve, mert akkor azon keresztül el tud folyni ez a zavaráram a föld felé.

Nem megfelelő földelésből eredő kimeneti zaj 1 mV alá csökkentésének egyik módszere.

"Ez csak akkor nem lesz így, ha a táplálandó áramkör valamely része a földre (védővezető vagy nulla) van kötve, mert akkor azon keresztül el tud folyni ez a zavaráram a föld felé."

Vagy használnak Y kondenzátorokat. Mint a másik topikban, ahol a csípős dugasztápokról volt szó...

De ez áteresztős...ez itt egy kapcsoló üzeműn elkövetett...

Kondenzátort tett a FET gate-source közé hogy lassítsa. Érdekes hogy milyen nagy értékűt.

RC tagot.

Ami a vásárlás gyakorlati oldalát illeti, bármilyen olcsók, szerintem csak olyat érdemes/szabad venni, amelyik rendesen beazonosítható, és van róla, kifejezetten arról a típusról egy hozzáértő teszt valahol, pl. a YT-on.

Ez pont nem az a műfaj, amiben érdemes kockáztatni, mert az ember élete múlhat rajta és kifejezetten sokat tapogatja a belőle kijövő vezetékeket... Gondolj arra, hogy analóg vagy kapcsolóüzemű táp, a haláltól mindkettőben egy vékony szigetelés választ el egy trafó belsejében. Kell hozzá némi bizalom. : -) A nevesincs, számonkérhetetlen gyártójú tápegységeknél első körben a kiszámíthatatlan minőség a probléma, csak aztán a kapcsolástechnika.

***
Nem tudom, mennyibe kerülnek a felsoroltak, ez valamivel drágább lehet, én még eléggé az elején vettem, de ilyeneket is lehet kapni: https://www.youtube.com/watch?v=bSkeV2ezuBs Végső soron ez is olcsókínai, csak jobb. Remélhetőleg pár év után még mindig ugyanaz van belül is. Egyébként szerintem olyat sem érdemes otthonra venni, amiben van ventilátor, ezért örültem az ilyen kivitelűnek.

Ezek nagyjából egy kaptafára készülnek, nyilván vannak alapvető eltérések is, nekem GVDA van abban 494 a vezérlő, a LongWei LW-K3010-ben SG3525, abban a Gophert NPS-1601-ben meg nem tudom mi, de van arról is teszt, az sem igazán jobb mint a többi.
Nyilván, a primer kapcsolási idők lassításávan lehet csökkenteni a kapcsolási zajt, már ha bírják a kapcsolóelemek a nagyobb disszipációt, mondjuk a Longwei-nél nem értem hogy nem lett belőle baj, mert ott a feteken csak egy apró kis TO220-as hűtőtönk a hűtés plusz a venti. A GVDA-ban a fetek egy nagyobb alu lapra vannak csavarozva aminek a hőmérséklete figyelve van, és a venti csak akkor indul el ha elér egy hőfokot, alatta nem megy, teljesen csendes a táp.
Töltöttem vele Lion akku pakkot órákon át, 28,7V/8,5A-rel, simán bírta.
Átalakított PC táp se rossz, de az zajosabb, meg annál vigyázni kell az induktív terhelésekkel mert felrobbannak benne a kapcsolótranyók.

A FET még nem is nagyon melegedett. A fickó azt mondta 50C fokos. Érdemes lehet kombinálni az analóg trafós tápegységet Step-Down tápegységekkel? A Hestorban készen is vannak Step-Down áramkörök, de megépíteni sem túl bonyolult. Érdemesség alatt a zaj problémát értem. Esetleg lehetne velük kisebb zajt elérni, mint egy full kapcsolóüzeművel?

Egy kivételével minden mérés szerint szépen és jól viselte magát, ezek vannak leírva azon az oldalon, amit linkeltél. Többek közt ezért írták máshol is, hogy jó vétel. Majd megnézem, nálam van-e ilyen magas frekijű zajféle, nem tűnt fel. Mondjuk, némi RF-szűrés elférne benne, kicsit érzékeny, de arra még tesztelni sem szokták.

Nem véletlenül írtam az alkatrészek minőségét és hogy a kapcsolástechnika nem minden; egyáltalán nem igaz, hogy annyira egyformák lennének. Némelyik trafóját szétszedve hajmeresztő a szigetelések minősége, ill. annak hiánya. Itt-ott dokumentálva is vannak a világban egy-egy blogban vagy fórumon a kirívó esetek. Egy kondenzátorról sem látod kívülről, hogy esetleg életveszélyes szemét stb. A gyártójából lehet saccolni, már amelyik felirat valódi.

Sok tápom volt már ventilátorral, mindegyikben volt hangjuk alapból, pedig némelyik egészen nagy bordával volt szerelve belül (és esküdöztek a tulajdonosok, akik már vásároltak olyat, hogy némák vagy halkak), így már senkinek sem hiszek ez ügyben. : -) Amúgy a ventilátor persze nem az ördögtől való, a táp belsejét is hűteni kell, de általában kis áramokkal használom őket, így nálam felesleges.

Egyébként a régi PC-m úgy 8 évet ment szinte állandóan egy passzív hűtésű, drága táppal, bár a házban volt egy ventilátor - ma is tökéletes. Persze statisztikának ez kevés.

Azt én nem tartom jó megoldásnak, épp az a cél, hogy spóroljuk meg a drága és nehéz hálózati trafót. Ha meg már hálózati trafó, szinuszos árammal, akkor azt meg ne rontsuk már el egy utána kötött zajgenerátorral.
Ha kisebb zajt akarsz akkor próbáld meg saját felelősségre lassítani, bár én nem értem ezt a hozzáállást, 2-3A-re simán jó egy mezei analóg táp, egy cpu cooler meg 3 fet simán el tud fűteni 150W-ot, ha meg ettől több kell akkor kapcsolóüzem, ott meg lényegtelen, hogy 30mV-os vagy 300mV-os tüskék ülnek a DC-n.

Van 4db. nagyon jó minőségű trafóm. Erősítő építésekhez vettem őket vagy 20 éve, de eddig csak 1db.-ot használtam fel ilyen célra. Rendben. Akkor úgy fogom felhasználni a trafót, hogy lesz mindkettő. LM723-al analóg tápegység és valamilyen Step-Down kimenet egymástól függetlenül. A váltót is kihozom, mert arra is lehet még szükség. Az IR2153-al felépített rezonáns megoldások kisebb zajt termelnek mint mondjuk egy UC3842-el felépített Flyback. Építettem pár ilyet csak pont a finomhangolással nem foglalkoztam. Elfogadtam az elméletileg kiszámolt kondenzátor és trafó értékeket.

Tuxgraphix digit psu, v2

Valaki epítette meg végül es mik a vélemények, tapasztalatok róla? én már ott tartok, hogy megrendeltem a saját tervezésû nyákot, viszont utólag olvasgattam, hogy azért nem minden annyira kerek a táppal, végtranyó túlmelegszik stb..

http://linuxfocus.org/English/June2005/article379.shtml
http://linuxfocus.org/English/July2005/article384.shtml
http://linuxfocus.org/English/September2005/article389.shtml

Kisebb elektronikák beüzemeltetéséhez használnám, pl saját építésûek, de akár telefon alaplap indításához is. Betápnak egy Lenovo 20V/3.25A kockát szeretnék használni.

A végtranyóval még nem volt bajom, de valamelyik BC-t cserélni kellett néhány éve.

Akkor összességében megbízhatónak mondható? Betápnak mit használsz? Külön trafó vagy laptoptáp? Igyekszem ötleteket lopni

Onnan tudod, hogy nem megfelelő szintű szakember készítette, hogy egyetlen mérés sincs az alapvető viselkedéséről: be/kikapcsolás, terhelésváltozások stb., ha már ennyire rendhagyó felépítésű. Ez egy bizonyos értelemben alapszintű ismereteket alkalmazó hobbiproject - amúgy miért ne lehetne ilyet készíteni, szóval a fentiek csak mint labortáp értendők. És nem is olvastam el a leírás minden betűjét.

Trafós tápról használom, de ez a trafó még néhány más dolgot is táplál egyidejűleg. Elég sok más elektronika van körülötte. Egy ideje van olyan problémám vele, hogy az LCD csak valami katyvaszt mutat. Szerintem valami bezavarhat, vagy lehet valahol egy hibás kontakt, de ez nem a táp hibája.
Általánosságban meg vagyok vele elégedve, szeretem használni.

Ahogyan előttem tki is írta, volna mit kifogásolni ezen a kapcsoláson, és ezek a hibák mérhető problémákat is okoznak - főleg a táp tranziens viselkedésében.
- A kimenetről nincs közvetlen hardveres visszacsatolás, tehát a terhelés hatására változik a kimeneti feszültség. Ezt valószínűleg szoftveresen kompenzálja (ha jól írták meg a szoftvert), de annak a sebessége biztosan jóval alacsonyabb mint egy hardveres megoldásnak. Tehát a terhelés növekedésekor egy pillanatra beesik a feszültség, a terhelés csökkenésekor pedig túllövés lesz.
- A kimeneti áram mérésére használt söntök feszültségesése miatt szintén terhelésfüggő lesz a kimeneti feszültség. Valószínűleg (de nem biztos) ezt is szoftveresen próbálja kompenzálni - ami egy jól megírt PID szabályzás esetén jól is működhet (ha megvalósították), de biztosan tovább rontja a táp tranziens viselkedését.
- Nincs közvetlen hardveres áramkorlát és zárlatvédelem, valószínűleg ezt is szoftveresen oldotta meg a tervező, azaz a sebessége korlátozott. Zárlat vagy túlterhelés esetén a beállított áramnál sokkal nagyobb is megindulhat, és csak a szoftveres feldolgozás sebességének megfelelően áll be a limit értékére. Érdemes lett volna hardveresen legalább anyit beletenni, ami a max áramnál akkor is megfogja a kimenő áramerősséget, ha a szoftver épp nem jól működik, lefagy stb...

A 10 bites felbontás 1024 lépést jelent, 30V esetén - ha minden optimális akkor 30mV-os lépéseket tesz lehetővé - de ezek a lépések erősen függenek az ellenállás létra pontosságától, hőfokfüggésétől, az MCU táp stabilitásától az MCU hőmérsékletétől és még sok egyébtől.
Tehát ez bár működk, és rel. egyszerű áramkör, érdemes tisztában lenni a korlátaival.

Természetesen fel is lehetne javítani, de ez további alkatrészeket jelentene (és esetleg szoftver módosítást is).

Tehát jópofa dolog, hogy pl. nyomógombokkal vezérelhető a táp, de mondjuk egy sima TL431-ről járatott helipottal (igaz azt tekergetni kell), vagy két potival (durva+finom szabályozó) nagyobb felbontást, és stabilabb működést lehet elérni, és akkor nem kell MCU sem hozzá. Persze ha nincs MCU akkor szoftveres kompenzálás sincs, hardveresen kell megoldani.

De azért gondoljunk bele: kb. 30mV-os lépésközzel mennyire lehet stabil az áramkorlátot készíteni, ha mondjuk egy powerledet akarunk tesztelni? Mert ebben a kapcoslásban nincsn külön D/A konverter az áramkorlát számára, ezt valószínűleg egyszerűen a feszültség leszabályozásával oldja meg (vagy csak lekapcsol túláram esetén?).

Nem leszólni akartam amúgy ezt a megoldást, sőt ötletes is hogy kevés alkatrészből megoldotta a tervezője, és sok feladatra valószínűleg teljesen meg is felel, csak érdemes tisztában lenni a határaival, és ennek tudatában használni.