Na most egy világ omlott össze bennem!
Bár mondjuk emlékszem, hogy jó véleménnyel voltál valami FET-es autóerősítőről, a HTA-t se tartottad annyira rossznak, meg a KD féle B100-at.

Engem is érdekel, mert nekem is volt filléres, használt gyári, felvezetős game changer élményem.

Nem is azt várom, hogy megnézve a kapcsolást értelemet kapnak Ge Lee mondatai, mert ez teljesen abszurd lenne. Még az MI sem lenne képes erre még nagyon sokáig.
Csak a kíváncsiság hajt, hogy melyik gyári készülékben találta meg ezt az élményt, a szilárd csöves elkötelezettsége mellett.
Bár félek attól, hogy ha leírja pár nap alatt eltűnik a kínálatból.

Úgy tűnik rátapintottam a lényegre.

A végén még kiderül, hogy valami D osztályú cucc

Én inkább valamelyik 80-as évek táján készült cuccra tippelnék, amiket ma már tényleg fillérekért árulnak, hogy haladjanak a korral, és megvegyék a D osztályú csodákat, amiket majd megint fillérekért lehet kapni 40 év múlva. Ma sem tudjuk mit hoz a jövő, ahogy a 80-as években sem tudták mire lesz képes a technológia a napjainkban.

De talán ennyit hajlandó elárulni Ge-Lee, ha a típust nem is akarja közkinccsé tenni.

Talán valami darTZeel lehet, pár éve beszélt arról, hogy milyen jó hangja van. Szimulátorban inkább gyengusz. Ettől még lehet jó hangú.

Ezek nem filléres cuccok, és tele van velük a net.
Remélem Ge Lee megszán minket legalább egy évjárattal, és hogy fetes, vagy bipoláris a vége.
Azzal sem leszünk sokkal beljebb, de mégis egy kis infó, ha nem is lényegi.

Ne reménykedj! Titkolózásnak több előnye is van, gondold végig az okokat...

Már írtam, el fogom árulni, amint tudok venni belőle még egyet. Alkatrésznek. Ugyanis, majd ha sokat foglalkozol ilyesmivel, lesz benne elég tapasztalatod akkor rájössz, hogy ezt annak idején a mérnökök valahogy megtervezték, aztán valahogy az emberkék összerakták. Ahogy a világon az összes többi erősítőt is. És itt a valahogy-on van a hangsúly. Azért szól úgy, ahogy. Ahogy minden audió dolog a világon. És minden ilyenre igaz, hogy ezeket nem lehet sem javítani sem reprodukálni, ezt ezerszámra bizonyítják az után építők, kérdezz meg bárkit, sikerült-e neki valaha bármilyen jó erősítőt után építeni. Hát nem.
Ezt sem lehet, mert olyan alkatrészek vannak benne amiket ma már nem gyártanak. Tehát, nem úgy van, hogy megrendeled a hozzávalókat a hestorén, összerakod oszt jólvan. Köze sem lesz hozzá, teljesen máshogy fog szólni. Aztán ebből majd levonod azt a következtetést, hogy sz@r. Hozzáteszem, olyan alkatrészek is vannak benne amiket én még az életben nem láttam félvezetős végfokban, de amúgy semmi extra, nem biztos hogy pont ettől ilyen, de ki tudja.

Nem, nem D osztályú, mezei AB félvezetős. Valamikor a 90-es évek közepén készülhetett, nagy nevű és múltú gyártó terméke. Biztos nem úgy szól mint egy 40 milliós erősítő, de én az én fülemnek félmillióért sem találtam ennél jobb hangot, se félvezetősben se csövesben.

Azt meg a technokratákon kívül mindenki tudja, hogy a műszaki paraméterek és a hangzás között nem nagyon van összefüggés, erre pár napja találtam egy nagyon jó példát a Gryphon Diablo 333 személyében amit a világ egyik legjobb hangú erősítőjének tartanak világszerte. Az első kép az erősítő ára, a másik a THD mérése. A THD spektrumképe alapján műszaki ember egy forintot nem adna érte...

De van, csak nem úgy ahogyan tálalod. THD esetében relatíve magas az a küszöb, ahol torznak halljuk. Viszont ha megközelítjük ezt a küszöböt onnantól lesz rendesen összefüggés.
Az IMD esetében kicsit közelebb kerülhetünk az összefüggéshez. Rossz IMD-vel semmilyen erősítőt nem fogsz jónak hallani, tehát megintcsak van összefüggés. Az újabb IMD mérési módszerek pedig méginkább ebbe az irányba visznek - és egy rossz hangú erősítő többnyire elbukik az ilyen méréseken. A tranziens mérések nem tudom mennyire kidogozottak, de szoktak szabványos burst jelekkel mérni - igaz inkább a PA kategóriában, de hifi-re is lehet (esetleg kcsit más módszerekkel) alkalmazni. Szóval szerintem ma már ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni - illetve lehet, csak nem lesz igaz.

Köszönöm, nem azért kérdeztem, hogy után építsem, csupán csak a szakmai érdeklődés miatt. Tisztában vagyok azzal, amiket említettél. Még az is benne lehet a pakliban, hogy ha tudsz is venni másikat, annak a hangját sem fogod azonosnak érezni.
Mindenesetre drukkolok, hogy találj egy másikat, és akkor megtudhatjuk, hogy mely alkatrészek azok, amiket még nem láttál félvezetős végfokban. Tényleg kíváncsivá tettél. ( Nyilván valamiféle csöves áramkörökben mindennapos cucc, vagy valami rakéta vezérlő inerciális áramkör? De csak tippelek. )

Jó. Lehet. De én egész másról írtam...

Ezt ha megtalálod, mindenképpen oszd meg a nagyérdeművel. Sok furcsa élmény kerülhet a helyére. Talán még mekkmester is belátja, hogy a bejáratási érzetnek milyen pszichológiai korlátai vannak.

Semmi gond, csak nem értettem.

Akkor ezek szerint Ti terveztétek meg az Orion hangfalakat olyanra, ahogy szólt, azokkal a bekötő vezetékekkel... Nem tudtam, hogy nektek kell gratulálni hozzá, és még mennyi hasonló megoldáshoz Magyarországon...

Azt mondod, hogy vékony a bekötő vezeték a hangszóróktól a csatlakozókig?
Miért kellene annak vastagabb drótból lennie, mint a lengőtekercs? Ugyanaz az áram folyik rajtuk... És milyen hosszú ez a bekötés?

Itt van nálad a tudás hiánya.

Gondolod, hogy a számítógépedet hobbisták fejlesztették sok, sok éven keresztül? Nem. Mérnöki munka, sok, sok álmodozással, tervezéssel. Neked csak élvezned kell. És még csináltak hozzá olyan kezelőfelületeket, hogy neked még kevesebbet kelljen gondolkoznod.

Igen, azt a mérnökök tervezték. Csak sajnos abból, amit a mindenható pénzügy engedett nekik...

"a hallgatóság" az alkalmi esküdtszéket hagyjuk már ki a saját igényeinkből.

Vegyük ezt valami megtérés félének?
Innentől csak a saját véleményem...
Nálam az IC-sek közül az LM3875-el volt nagy élményem. De nem átlagosan volt megépítve, hanem a gyári extra ajánlás szerint, és duál-monóban, az új csillagpontos földelési elvvel, árnyékolt vezeték mentesen négy pufferrel dekadikus értékekkel 10nF-ig, meg tömör vezetékkel, mert akkor derült ki számomra a hallható előnye. Ha a sorsom megengedi távlati terveim szerint szívesen megépíteném újból, a mai elképzeléseim szerint, mert van még a pincébe belőle.
Nem tudom milyen torzításról beszélsz ha csövek vannak egy erősítőben, ami zavarná a minőségi zenehallgatást, ha a most elkészült hibridemre gondolok.
Kedves mentorom említette nekem, hogy ha a mai felvételek összevisszaságát vesszük figyelembe, szerencsésebb több erősítő megléte.
Alapból békésebb az analóg felvételek hallgatása, feltéve, ha valami okoska nem digitalizálta, és nem keverte újra a maga ízlése szerint. Régen is volt gond az LP-k vágott korrekciójával, de még mindig szerencsésebb volt az eredmény, mint a mai digitális zűrzavar túlvezérelt sávjaival.
Így van olyan felvétel, amivel semmilyen erősítő érdemben nem tud mit kezdeni. És érdekességnek, a múlt évi hifi show-ra is vittek ilyen zenei anyagot hi-hi. Csak egy kérdés merült fel bennem ez ügyben, hogy ezt hova tegyem a környezet miatt.
Jelenleg két általam jónak mondott fejhallgató erősítőm van üzemben, Az egyik KT EVAmpja módosításokkal, beépített DAC-al, a másik az utóbbi hibrid. A fejhallgatós üzemmód alkalmas a részletek fokozott észlelésére a hangafalas üzemmóddal szemben, mivel sem helységakusztika, sem levegőtömeg nincs az útjába. Egyiket sem helyezném a másik elé, mert ilyen, vagy olyan.
Igaz ugyanazzal a szemlélettel, alkatrészfajtával lettek megépítve.

Dolgoztam olyan helyen 16 évig, ahol valóban terveztek, kutattak, így nekem is van rálátásom arról amit írtál. Ez valóban érdekes, mondhatnám magasztos dolog. Volt egy kollégám akivel nyugdíja előtt együtt tettünk vettünk és ő mondta nekem, hogy egyszer tervezett valamit egy szocialista félvezető gyengéire, és mivel gyártás előtt nem volt az országban ebből mennyiség, hát engedélyekkel rendeltek "nyugatról". A probléma az volt, hogy azoknak nem volt meg ez a tulajdonsága... Ezt mindössze érdekességnek írtam, nem a mérnöki munka becsmérlésére.
De ahogy két egyforma szakember nincs, úgy két mérnök sem. Aztán meg a munkahely határozza meg az adott tevékenység lehetőségeit nem a készség. Jómagam is addig kereste a helyemet a munka világában, amíg megtaláltam.
És, ha már véleményeztél, ha Te audiofil személyiség lennél, mert ebben a témában meditálunk, akkor nem papírokat lobogtatnál, hanem zenéről, és elért eredményekről trécselnénk, és nem a másikat jellemeznénk magamutogatásokkal...

Bizony-bizony. Az a fránya levegő tömeg, ami útjában van a hang szabad terjedésének. Sokaknak meggyűlik vele a baja valóban. Ezért is hallgatják manapság vákuumban a milliárdosok a kedvenc zenéiket.

Köszönöm, szuper.

És, ha már véleményeztél, ha Te audiofil személyiség lennél, mert ebben a témában meditálunk, akkor nem papírokat lobogtatnál, hanem zenéről, és elért eredményekről trécselnénk, és nem a másikat jellemeznénk magamutogatásokkal...

Valóban nem vagyok audiofil. Csak a véleményemet írtam le a te véleményedre, amit a mérnökökkel kapcsolatban állítottál fel. Ugye, ez sem az audioról szólt?

Tudod, ahogy mondják: veréb mondja bagolynak, hogy nagyfejű...

Elek ne találj ki ostobaságokat. A nyugati alkatrészekhez több szekrény adatlap, katalógus állt a rendelkezésünkre, mert azt tömegével küldték a gyártók, tudva, hogy csak azok alapján lehet tervezni.
A probléma inkább az volt, amikor a valuta szűkös időkben át kellett volna tervezni az áramköröket szovjet, meg szocialista alternatívákra.
Pár vékony Tesla, Unitra, RFT füzetecskén kívül nem volt katalógusunk. A szovjetek meg egyáltalán nem küldtek adatlapokat. Az EMO Moszkvába akkreditált munkatársai állítottak össze pár alapadattal katalógusokat, de például az RF eszközöknél nélkülözhetetlen frekvencia függő jelleggörbéket ezek sem tartalmazták. Erre nem lehetett tervezni. A felhasználás előtt kellet bemérni az alap jellemzőket, amikről a nyugati katalógusokban minden adat megvolt.

A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, és nem osztogattak, hanem fosztogattak.

"Idézet:
„pszichológiai kutatások alapján az auditív memória csak néhány másodpercig képes megtartani egy hangképet.”
Már megint jól elvittétek a téma szerinti lényeget...
Először is itt minőségi zenehallgatásról lenne szó, és ennek eszközeiről, azok tapasztalatairól.
Én két évig őrkatona voltam. Ott azt mondták, azért 3 óra egy szolgálat, mert addig működik egy ember figyelő képessége. Úgy jó 270-szer/24 órás szolgálatban volt alkalmam ennek gyakorlására.
Ennek hatására, mikor leszereltem arra lettem figyelmes, hogy a civil életben, ha várakoztam valahol, az eltérő dolgokra azonnal ráfókuszáltam. Aki behatóbban hallgat zenét, annál a zenei érdeklődés miatt szerepe van a zenehallgatás részleteinek jobb érzékelésére. Miről is lenne szó?
Van egy zenemű, ami az emberek pszichéjére gyakorolt hatása alkalmas a hétköznapok feszültségét ellazítani akkor, ha erre alkalmas tulajdonságai vannak. Ennek a hatásnak az elérésére az alkotó különböző zeneeszközöket használ. Bizonyos zenéknek igen intenzív lehet az ilyen hatása. Ám ennek kibontakoztatására extra hangzásokat használnak. Innentől a hallgatón múlik, hogy ezeket az eszközöket mennyire képes felismerni, azaz, amit hall azt mennyire tudja agyilag a helyére tenni. Mondhatnám ezt zenei nyelvezetnek. És van aki beszéli ezt a nyelvet, és van aki nem. Mint ahogy van aki a szexet mennyiségben tudja értékelni, és van aki képes "szerelemre, szeretetre" is.
Jómagam, már írtam is, több tíz év zenehallgatási figyelmével rendelkezem. Először én is hamar elfáradtam. Manapság egy jó darabnál, jó zenekari játéknál nagy élmény számomra, hogy érzékelem a zenekar hangzásában a szólamokra írt variációk a hangzásra gyakorolt hatását a mondanivaló kibontakoztatására. És ezért próbálok erre jobb lehetőségeket biztosítani a magam számára, és nem azért, mert mérnöknek képzelem magam, vagy a képességeimmel dicsekedjek, és ezért nem érdekel az építésem szemmel érzékelhető tárgyi látványa.

Már megint okoskodsz...
Nekem nem kell a mese. Én is dolgoztam az Orionban a tunersoron az UHF oldalon. Így láttam a szkópon, hogy mi a különbség a Tungsramm és a Valvo tanyók között.

Én 20 év alatt egyetlenegy Maspriboringtor ( szovjet, lehet, hogy nem így írják ) katalógusom volt, de az is csak ilyen szórólap szerűség. Mintha félretettem volna mementónak. NDK-t csak úgy tudtuk, hogy mire jó, kipróbáltuk, működött, használtuk. Katalógus, semmi. Szerencsére nálunk nem volt gond a nyugati alkatrészbeszerzés, csak a TEK szkópoknál az embargó miatt. De megoldották...

Aha, a betanított munkás büszkesége. Minek ide mérnök, amikor mi jobban tudjuk.

Mashpriborintorg.
Jártam anno egy általuk szervezett műszer bemutatón. Érdekes volt, meg kicsit kijózanító is az agyon dicsért szovjet ipar "remekeinek" láttán.

Igazad van, pont az audiofilia szól sokkal többről, mint a száraz műszaki adatok.
A hallás fiziológiája, az agyi feldolgozás milyensége, a pszichológiai állapotok, tulajdonságok, a környezet, légkör, légnyomás, az azoknak a személyre annak érzékelésére gyakorolt hatásai annyira összetett folyamatok, hogy szinte áttekinthetetlenül kaotikus eredmények születhetnek.
Pont ezek miatt vette át az audiofilia területét a misztifikálás, a sokszor érzékelhetetlen jellemzőkre való hivatkozás, mert az emberek többsége szeretné magát minőségibbnek tartani az átlagnál, és ezért nem kevés pénzbeli áldozatot is képes kifizetni.

Elek hiába mesél a saját élményeiről, azt más rajta kívül nem tudja átélni. Ezért is meddő ezekről a saját megtapasztalásokról vitatkozni, ezeket folyamatosan előtérbe helyezni.