Nem világos számomra, hogy mire célzol ezzel, szerintem ezzel kb mindenki tisztában van itt.

Az UTP kapcsolat biztosan nem fog működni akkor sem, ha csak a kábel utolsó egy méterét cseréljük ki csavart érpárakra, előtte a többi meg olyan amilyen... ilyesmire gondolsz?

Arra, hogy van egy kábel rendszer, ami kilométereken gyűjti a zajt, majd az utolsó pár méteren van az kioltva trükkösen. Hasonlóan, mint a vezetékes víz. Az is folyik 100 éves, ilyen olyan csövekben és az utolsó centiken van egy szűrő.

És ez mérhető is. Én építettem tápösvényt a hifinek, az óraszekrénytől direktben, 3x2,5mm2-es tömör réz kábellel. De a hangminőség nem elsősorban a vezetékhossztól és kötések számától függ. Szereztem egy jobb minőségű HP spektrumanalizátort és ránéztem vele a hálózatra. Ha a közönséges szobai konnektoron mértem, ott szépen látszódott egy 28kHz-es tüske, ha felkapcsoltam a szobában a LED-es lámpát. Ugyanez a zavar a tápösvény végére kötött konnektorban 34dB-el alacsonyabb volt. Hasonlóképpen van különbség az inverteres klíma, mosógép stb. működésekor. A napszaktól is erősen függ a mérhető zavarok nagysága....

Lehet beépíteni különféle zavarszűrőket, ami valóban szűrő. A kábel az csak kábel... nem tudja megkülönböztetni a hasznos jelet a zajtól...

De pl. egy jelkábelbe meg tehetsz akármilyen szűrőt, ha az már összeszedte a zajt, akkor megette a fene az egészet...

1, Ehhez kell egy olyan készülék is a láncban, ami érzékeny az efféle zajokra, tehát pl. gyenge a tápelnyomása (ez is jól mérhető paraméter)
2, Ha átviszed a szomszédba a cuccot, akkor ott már nem fog jól szólni?

A hálózatot mint energiaforrást eleve egy nem túl stabil, és zajos forrásnak kellene tekinteni, és a készülékek tervezésekor ennek megfelelően kellene kezelni. Ha az nem így van, mert tapasztaljuk az ebből eredő hatásokat, akkor egy olyan készülékkel állunk szemben, ahol erre nem fordítottak kellő gondot... A probléma megoldása szerintem nem egy drága kábel, vagy a lakás átkábelezése, ennél lehet jobb, és költséghatékonyabb megoldásokat keresni és találni. Pl. a korábban említett relatíve drága kábel ára helyett, ennyiért beleférhet egy komolyabb zavarszűrő komplexum, sőt esetleg akár egy jobb táp is...

A vizes hasonlatod olyan mintha az utolsó méter vízvezetéket arany csőre cserélnéd, és ettől válna ihatóbbá a víz. Valójában viszont egy komplex többfokozatú szűrőt iktatunk be ehhez, nem egy csőszakaszt spéci csőből...

Azért abban remélem egyetértünk, hogy nincs végtelen tápelnyomási tényezővel rendelkező készülék?
Ezért minden készülékre többé-kevésbé hatással van a hálózaton megjelenő zavar. A tápösvény építése meglepően olcsó volt, ennyiért komolyabb zajszűrőre ránézni se nagyon lehet.

És igen, előfordulhat, hogy a szomszédban rosszabbul szól majd a rendszer, mint ahogy az is, hogy jobban. Ez leginkább attól függ, hogy milyen berendezéseket használ...

Nemcsak lehet, hanem ezer éve minden rendes (érzékeny) eszközben van közös módusú hálózati szűrő - legalább annyi, mint a képen. Tehát az analóg táposokban is. Ha ez nincs (vagy nem elég), akkor előfordulhat, hogy sikeresen lehet bűvészkedni az "utolsó méterrel", csak nem kell hozzá ezüst meg fokhagyma - legalábbis ez lenne az elvárható hatás.

De már ehhez is eleve feltételeztük, hogy a hálózat felől jövő közös módusú zavarok (és nemcsak olyanok vannak, azokat igen jól el tudjuk nyomni) nem zajként, hanem a hangképet (komolyan) befolyásoló tényezőként vannak jelen.

A "tápösvény" gondolata, hogy egy szeparált vezetékpár jön az órától, szerintem elsőre beugrik minden szakembernek, de szokás szerint nemcsak ebből állnak az állítások, hanem mindenféle hókusz-pókuszból, ahogy már írtátok.

Belefényképeztem a fiókomba. Szerinted van valami oka annak, hogy ezek a zavarszűrők itt vannak és nem a végfokban?

Neked nem kell mondanom, hogy a végtranzisztort modellezhetjük úgy (is) mint vezérelhető ellenállást. A tápegység áramát szabályozza a zenei jel ütemében. A pufferkondit a trafó árama tölti fel a zenei jel ütemében 100Hz-es impulzusok sorozataként. A jelútban a trafó is benne van. Ha egy bármilyen végfok hálózati trafóját kicseréled mondjuk kétszeres teljesítményűre azonnal hallani fogod a javulást a végfok hangjában. Ezt ki is lehet mérni. Ebből adódóan a trafó primerköre is benne van a jelútban és a hálózati kábel is.

Semennyire. Mégis, mi köze van ennek az egésznek ahhoz, hogy mondjuk betegen nincs az embernek kedve zenét hallgatni? Ez olyan, mintha abból a tényből, hogy ha nincs étvágyam és nem kell a kedvenc kajám se, azt a következtetést vonnád le, hogy akkor a kedvenc kajám is rossz.
Úgy látszik, egyikőtöknek sem tűnik fel, hogy ez a folyton ide kevert hit meg egyebek csak a számotokra jelent valamiféle "magyarázatot".

Ez legfeljebb akkor állja meg a helyét, ha nincs elegendő tartaléka az eredeti trafónak.

Ha minden benne lenne a jelútban akkor az sem lenne mindegy, hogy mivel van tekercselve a helyi középfeszültségű trafó ami ellátja a környéket és így tovább. Ebben a logikába ott a hiba, hogy ha minden benne van, akkor az pl. nagyon sok vezetéket jelent. Ebből kitüntetünk 1 métert, aminek drasztikus hatása van, a következő sok méter meg nem számít? Mi ez ha nem logikai bukfenc. Még ha a mérőig tart a spéci kábel, az is csak apró töredéke az egésznek.

Na látod, ez itt az óriási tévedés! Én ugyanis épp ellenkezőleg, semmitől nem várok semmiféle hatást, ha van akkor azt azért hallom meg mert van, nem azért, mert meg akarom hallani. Tehát, ismét eljutottunk oda, hogy nem én hiszek, hanem az, aki szerint én hiszek. Nekem nincs olyanom, hogy hitem, kizárólag a saját tapasztalataimra hagyatkozom. Való igaz, voltak esetek amikor "elhittem" másoknak amiket a fórumokba leírtak, pontosan ezért mint írtad is: , de ugye ezt már kinőttem, pont ehhez kellenek a tapasztalatok.
Mert akár elhiszem, akár eleve elutasítom, mindkét út hibás.

De ha már megint a magyarázatok keresésénél tartunk, lehetne bármilyen példát írni. Pl. az olcsó hifiben is pont "ugyanaz" a táp van mint a drágában (tarfó-graetz-puffer), meg a rosszul szólóban és a jól szólóban is. Akkor ebből milyen műszaki tanulság vonható le? Hogy az egyiknek jó a tápelnyomása, a másiké meg rossz? Vagy az egyik tápja gyenge a másiké meg nem? Akár ez is lehetne, de általában nem ez van. Olyankor meg pláne nem, amikor mondjuk szinte ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik mindkettő, mégis teljesen máshogy szólnak.

A tápelnyomási tényező mérhető dolog, és nem mindegy, hogy konkrétan mennyi, ráadásul sokféle képpen javítható. Ha nem ér el egy bizonyos szintet, akkor az a berendezés egyszerűen csak átlagfelhasználásra készült, és nem extra igényekre... Egy igényes készüléknek olyan tápelnyomásának kell lennie, ami nem teszi lehetővé a hálózat hallható ráhatását az erősítőre.

Pl. manapság gyakoriak az aktív PFC-t is tartalmazó, stabilizált kimenetű erősítő tápok. Nagyjából 90VAC - 270V AC között bármiről képesek üzemelni, és legalább 3 fokozatú zavarszűrő van csak a táp-panelen, + ferritek több helyen, stb... Vajon mennyire érdekel egy ilyet, hogy a hálózati fesz mennyit ingadozik: semennyire. Tudom most jönne az, hogy micsoda eretnekség kapcsolóüzemű tápot tenni egy erősítőbe... de szerintem nem az, meg lehet azt jól is csinálni.

Bár nem engem kérdeztél, de szerintem van oka. Az ilyeneket én is ki szoktam dobálni a tápból, mert csak ront rajta, hiába az ellenkező célzattal lett berakva. PC tápba oda nagyon is kell, de hifibe nem való.

DAC és fejlhallgató-erősítő esetében is szoktak különbséget hallani eltérő hálózati kábellel?

Nem ugyanaz van. Mindig vannak kisebb-nagyobb eltérések, és nem csak a tápban. Aztán sok kicsi eltérésből lesz valami jobban hallható különbség.

Sokszor pedig kiderülne, hogy a két egyformának mért, de különböző hangú erősítő esetében, a mérés viszonylag kevés paraméter mérését jelenti, és közel sem az össze mérhető dolgot. Néhány esetben pedig a "mérés" a gyárilag megadott adatokat jelenti, de nem biztos, hogy mindig korrekt adatokat adnak meg.

Régebben belinkelte valaki egy elismert külföldi magazin méréseit. Szakmai szemmel viszont vicces volt, pl. úgy mérték az erősítő kimeneti impedanciáját, hogy egy olyan kábel végén mértek aminek önmagában sokszorosa volt az ellenállása mint az erősítő adatai. Így lehet aztán két különböző erősítőről kimérni, hogy alig van különbség a kimenő impedanciában: miközben ennek 90+% -a a kábel mérése... a valóság meg esetleg sokszoros viszony lenne.

Persze lehetne azzal indokolni, hogy úgyis kábellel lesz bekötve a hangsugárzó, csakhogy ez a paraméter (jól mérve) arra is utal, hogy pl. mennyire tud (vagy sem) belekavarni az erősítőbe a hangszóróról visszajövő jel. Azaz nem mindegy, hogy az az impedancia amit a "hangszóró lát" mekkora hányadban a kábel, és mekkora hányadban az erősítő... De nem akartam ennyire elkalandozni, bocs.

Lehet, hogy el tudod különíteni a várt hatást, a placebót, és a valós hatást. De a "hifisták" 99%-a nem tudja, sőt... Továbbá senki sem tévedhetetlen. Nyilván én sem, de jelen pillanatban, a jelenlegi tapasztalataim birtokában így látom a helyzetet, ahogy a korábbiakban írtam.

Érdekes elképzeléseid vannak a mások megsértéséről...
"Annak sértés aki magára veszi,"
Az az érzésem, hogy Te tényleg hülyére akarsz venni másokat. A magad kénye kedve szerint állsz a dolgokhoz, és elvárod mástól, hogy a Te nézőpontodból lássa a világot. Véleményem szerint a minden féle hímezéssel, hámozással trollkodsz itt a haverokkal, hogy hátha letiltják ezt a témát is, mint a csövest, meg... Szóval kilóg a lóláb!
A téma megnevezése nem tartalmazza a kételkedők gyülekezetének helye kijelentést. Az meg nézőpont kérdése, hogy aki méréspárti az a "fülre értékelőket" tartja hitfüggőnek, a másik oldal ugyanezt állíthatja a mindenható mérőkre, hogy csak azt hiszik, hogy a mérések eredménye vezet a jó hangminőséghez. Na most én nem szoktam a másik oldalt provokálni. Onnan érkeznek ide kéretlen véleményezők galeriben. Felmerül az emberben, milyen felnőtt fórumtárs, aki ilyen gyerekesen viselkedik?
Szerinte viccről akkor beszélhetünk, ha azt a másik is annak tartja.

A fiam kint hagyta az A-10-ét, hát teszteltem vele egy kicsit. Hát döbbenetes volt hallani a PC, és e gép olvasási képességeinek különbségét. Sejtettem ilyesmit, de más hallani is. Régi csotrogány, azt sem tudok megbecsülni, hogy a híres nádkondijai milyen állapotban vannak, a DAC-ja se mai, amit finoman érezni is, de akkor is nagyon sima hangú. Emlékeztet a hajdani PS-7-emre. Nagyon kellemes lágy a térrajzolata, ami főleg egy gyengébb kiadás esetén hasznos.
És a nagy meglepetést egy nem régen vásárolt Carmen átirat okozta, mivel nagyon ütősen szólt az A-10-el. Ennek az az érdekessége, hogy egy rövid átirattal lehet megélni az opera történetét, anélkül, hogy valakinek érteni kellene egy zenekari hangzás értelmezéséhez. Ennek a kiadásnak nagy erénye az előadók felsőfokú zeneisége, amit úgy írnék le, hogy hallgatva őket, nem a zene, hanem a történet rabja lesz az ember. A téma általános: a szerem virágai, azaz ki így, ki úgy áll hozzá, no meg nem vagyunk egyformák, és ebből lehet káosz. A zenéről még annyit, hogy érzéseket így kottába önteni, az nem semmi. És még egy érdekesség, hogy az átirat készítője japán. Dehát Ők is tudnak komolyan venni ilyesmit...

"DAC és fejlhallgató-erősítő esetében is szoktak különbséget hallani eltérő hálózati kábellel? "
Tán nem olvastad, amit írtam?

Ez dB-ben mennyi is lenne? Mert ez így csak kitérő a kérdés elől.

Pedig elég ismert mondás: akinek nem inge, nem veszi magára. Veled szemben én próbálom szakmailag alátámasztani és logikus magyarázatokat keresni a különféle jelenségekre. Időnként vannak szakmailag indokolt felvetések (bár többnyire nem tőled), néha meg csak afféle "kinyilatkoztatások".
Amúgy téma neve még mindig nem zárja ki a kételkedést, de értem, hogy ezt szeretnéd
A trollkodás, vagy gyerekes viselkedés emlegetése, kimondottan nekem szól, vagy mindenkire vonatkozik aki nem ért veled egyet? Egyébként hidd el, nincs semmiféle összeesküvés a háttérben, nem beszéltem meg a "haverjaimmal", hogy szegény "mek-eleket trollkodjuk le a kedvenc témájában", egyszerűen csak arról van szó, hogy spontán akadnak mások is, akik nem úgy gondolják, ahogyan pl. Te.
Szóval ne érezd úgy, hogy mindenki szembe jön az autópályán

Ha mindenképpen számokat szeretnél, akkor zajhatár alatt kellene tartani a ráhatást. Azaz ha mondjuk a kimeneten mérhető zaj 50µV, és ezt elfogadhatónak tartjuk, akkor ez zajos hálózatról táplálva se növekedjen mérhetően. Ehhez definiálnunk kellene a zajos hálózatot, vagy azt hogy mennyi zajt tolerálunk a hálózat felől, majd dB-ben kifejezzük az arányt. Ugyanez igaz a hálózat ingadozására is, amivel könnyebb számolni. Ha mondjuk 10% megengedett, akkor 230V névleges fesz. esetén ez 23V RMS (a hálózati oldalon). Ez pl. valamivel kevesebb mint 120dB-es viszonyt jelent. Tehát a példában adott erősítő esetében kb. erre kellene törekedni, egy ennél jobb erősítő esetében még többre.

Gyakran felhozod, hogy szerinted miről kellene szólnia ebben a témában a hozzászólásoknak. Most viszont én említeném meg, hogy bár örülök, hogy találtál egy készüléket ami elnyerte a tetszésedet, de ez itt egy elektronikai fórum, és a hozzászólásodban kb. annyi az elektronika, mint mackósajtban a brummogás... Nem gond, elfér itt ez is, csak azért említettem meg mert Te is mindenkit helyre teszel, aki szerinted nem a témába megfelelően illeszkedő hozzászólást ír.

Félreértetted amit írtam. A stabilizáló szárnyvég letörése a meghibásodás, ami miatt romlik az irányíthatóság, és ez nem hasonlítható ahhoz, hogy kábeleket csereberélsz.
Ez maximum akkor lenne helytálló, ha különböző profil kialakítású stabilizáló szárnyvégeket csereberélnél, és vizsgálnád a irányíthatósági jellemzőket.
De tunerman nem erről értekezett, ezért írtam, hogy félrement a hasonlata.

Én úgy veszem észre, hogy te olyat kérsz rajtunk számon, amit ezért fizetett, vastagon műszerezett mérnök csapat sem tud számszerűsíteni.

Mostanában kezd tudományosan is elfogadottá válni, hogy az univerzumunk nem keletkezett a semmiből, nem teremtetett, hanem egy örök idők óta létező pulzáló folyamat jelenlegi történésének vagyunk a szemlélői. Ráadásul már azt is elfogadottnak tekinthetjük, hogy nem csak egyetlen univerzum létezik, hanem végtelen sok univerzum járja ugyanezt az ismétlődő táncát a végtelen térben. Sőt már egy szomszédos univerzumnak a "miénkre" gyakorolt hatását is kezdik elemezni a kozmikus háttérsugárzás lenyomataiban.
A miénkhez hasonló öntudatra ébredési folyamat is végtelenszer előfordult már, de elég egy nagyobbacska aszteroida, vagy gamma kitörés, hogy a mi kis porszemcsénket, a rajta lévő civakodó szerves lényekkel együtt örökre eltörölje nyom nélkül.

"Mostanában kezd tudományosan is elfogadottá válni, hogy az univerzumunk nem keletkezett a semmiből, nem teremtetett, hanem egy örök idők óta létező pulzáló folyamat jelenlegi történésének vagyunk..."

Apám... Kissé eltévedtél a témát illetően...

A kérdést Ge Lee vetette fel abban a hozzászólásában, amire reagáltam.
Ha értelmezni tudnád a leírt szövegeket, és kontextusban is értenéd az olvasottakat, akkor nem csak ilyen szamárságokat tudnál kiizzadni magadból.
De ezt már megszokhattuk tőled.