Mekkora a távolság az épületek között?
*Ha mérővezetékkel (inkább hosszabbító) át tudod húzni a keresett fázist a másik épületből, akkor feszültség méréssel meg lehet állapítani (azonos fázis 0V, másik fázis 400V). Szükséges megfelelő hosszúságú vezeték és megoldani, hogy ne tapossák meg a vezetéket.
*Mivel ez egy nagyméretű fogyasztó (felhasználó), de egy egység az egész, nincs más a hálózaton, ha beterheled az egyik fázist, azt lehet érzékelni a többi épületben is. Szükséges, hogy belenyúlj a fogyasztásba, gépek működésébe, megfelelő teljesítményű terhelés szükséges, ami 5V körüli feszültség esést tud generálni egy fázison.
*Meg lehet próbálni kommunikációt létesíteni egy fázison, vannak olyan illesztők, amik a hálózati (internet) kábel helyett az energetikai vezetéken viszik át a jelet. Házon belül szokták használni, úgy tudom szükséges hozzá, hogy azonos fázison legyen a két eszköz. Ha ebből létezik olyan, ami tud működni olyan távon ami szükséges, akkor minimális zavarás mellett be lehet azonosítani az azonos fázisokat.

De mi lenne a cél, ami ezt megköveteli?

Pld. a terhelés elosztás méretezése..

Létezik olyan gyári készülék, amire bekötsz egy fázist, és "megjegyzi". Majd elviszed máshová, bekötöd egy fázisra, és megmondja, hogy egyezik-e. Mondjuk amit én láttam kb. 20 éve volt, és egy hosszú PVC rúd végre volt szerelve, ugyanis 10kV-os sínrendszer fázisain is használták, üzem közben.

A működését nem ismerem, csak feltételezni tudom, hogy van egy spéci belső órajele, amivel nagyon pontosan megméri a frekvenciáját, és a fázishelyzetét is a mért feszültségnek. Ha a hálózat elég stabil, akkor (ugyan nem túl hosszú ideg) de összeköttetés nélkül is megmaradhat a szinkron, a mérőeszköz és a hálózat között. Mindenesetre a gyakorlatban teljesen megbízhatóan működött ez a készülék.

Házilag mással próbálkoznék, pl. valamilyen "zavarforrást" kapcsolnék a beazonosítani kívánt fázisra (megjelölném az adott fázist), és ezt keresném a másik épületben. Másik lehetőség ha pl. rádió adó-vevő pároson keresztül mint hangjelet eljuttatom, az egyik fázist a vételi helyre, és ott hasonlítom össze a vizsgált fázissal egyezés szempontjából.

Köszönöm a javaslatokat.
Ezt egy üzemi, a távolságok 100 m-es nagyságrendűek, amit nem lehetetlen áthidalni vezetékkel, de nem is egyszerű.
A terhelés is szóba jöhet, de mivel tudnék 1 fázist olyan mértékig megterhelni, hogy ott értékelhetően mérhető legyen a feszültségcsökkenés. 3x250 A-re van biztosítva a betáp, és elsősorban motorok terhelik a rendszert, amik szimmetrikusan húzzák mindhárom fázist. Illetve alapból is folyamatosan imbolyog a feszültség néhány volt nagyságrendben (ezt nem is értjük miért van, a szerelőnk szerint a trafónk betáp oldalának változása okozza).
Az utolsó javaslatod nem értem, de a kérdés feltevésekor olyasmi megoldást képzeltem el, hogy valamit kintről hozzá lehetne adni a fázishoz, ami egy másik ponton érzékelhető. De valami egyszerű dologra gondoltam, ha az egyáltalán megoldható.
Végső soron a trafónál való lekapcsolgatás sem megszervezhetetlen, mert a szolgáltatót ki tudom hívni (pár ezer a kiszállás), és akkor a biztosítékok kiszedésével összejelölhetőek a fázisok.

Létezik fázis sorrend ellenőrző amivel a három fázist belehet azonosítani és akkor szét lehet osztani a terhelést. A munka helyen én azért használtam, hogy azok a gépek amiben három fázisú szivattyú van minden dugaljról jobbra forogjon mert egyébként a szivattyú nem hűti a rendszert. Minden dugaljat így kötöttem be, de ezt a fő elosztó szekrénynél is meglehet csinálni és akkor a terhelés elosztható, ez mellet van még a fő betálon áram váltók amik a pillanatnyi terhelést mutatják, igaz, hogy régi tábla műszerek (1991) de még jól mutatják a terhelést. Ha érdekel a dolog akkor hétfőn lefényképezem és ide felteszem a képet.

Jelenleg összevissza fázisokra van kötve a térvilágítás, a riasztórendszer tápja, az infrák tápjai, és a felügyelettel való kommunikáció tápja. Ezekből több is van, több épületben telepítve, egymástól nagyobb távolságokra. Minden funkció akkumulátorról is megy (a világítás nem), de csak korlátozott, kb. 4-5 óra ideig. Most volt egy közel 1 napos feszültségkimaradás (talán egy munkagép kidöntött egy oszlopot, ami magával rántott egy másikat is), így volt egy kis zűrzavar.
Elképzelés a jövőre két irányú, de mindennek alapja, hogy az összes érintett fogyasztó egy fázison legyen. Ha ezt megoldjuk, akkor áramszünet esetén, mindhárom fázist leválasztjuk a trafóról (biztonsági megfontolásból), és a kitüntetett fázist megtápláljuk napelemmel (világítással együtt is max. 700-1000 W a fogyasztás), illetve párhuzamosan aggregátorral is a naphiányos órák miatt. És ha ez megvalósul, akkor szintén ide köthetnénk a kamerákat, és ennek NAS tárolóját és internetes kommunikációját is, ami növeli a fogyasztást, de hasznos lehet ha baj van.

A fázissorend-ellenőrző a sorrendet mutatja, amiből nem lehet tudni, melyik fázis melyik.

L1 - L2 - L3
L2 - L3 - L1
L3 - L1 - L2

Mindhárom bekötés esetén a sorrend jó.

Továbbgondoltam a "fázis megjelölését": A hálózatra ültetett jel (10kHz.....1MHz nem tudom mi lenne az optimális) nem folyamatos lenne, hanem csak a figyelt fázis nullaátmenete közelében lenne egy-egy jelcsomag. Így ha "átszivárog" a jel a többi fázisra, akkor is el lehetne dönteni, hogy a jelcsomagok, az 50Hz-es szinusz nullaátmeneteire esnek-e. A vevő oldalon elegendő lehet egy kis passzív szűrő áramkör ami kiemeli a vivőfrekvenciát az 50Hz-es jelből, + egy oszcilloszkóp.

Létezik olyan internetet átvivő eszköz pár, amit ha rákötsz az adott fázisra (bedugod a konnektorba) átviszi a netet a fázison keresztül.
WLAN Powerline adapter néven érdemes keresni.
Nyilván csak az adott fázison viszi át, így be lehet vele azonosítani a fázist

Ahhoz bőven elég lenne a helyi csarnok elosztójában belőni az ideális elosztást, és kész... Ha az összes csarnoknál egenként el van a terhelés osztva, akkor a gerincen is el van osztva.

Semmi színezés, sehol egy kábeljelölő? Vagy halványan feliratozva az ér? Valahogy csak megjelölték annak idején a bekötéseket.

Hozzád csak a biztonsági rendszerek tartoznak? Ha ezek épületek közötti betápkábelek, akkor én nem kötném a háromfázisú rendszer egyetlen fázisára őket, csak hogy áramkimaradáskor betápláld, amire még ki tudja hol milyen fogyasztó csatlakozik. Ráadásul ha van rajta dugalj vagy egyéb gép és áramszünet esetén nem számítanak rá hogy bármi feszültség alatt lehet, akkor még veszélyes is a dolog. *Vagy egy az egyben betápolod az épületeket a tartalék áramforrásról ugyanazon a kábelen, de ebben az esetben csakis három fázissal.
Az egyik lehetőség, hogy különálló kisfeszültségű rendszer lenne a telephelyen kiépítve csak a biztonsági rendszereknek, pl. egy központi áramfejlesztőtől, különálló kábelrendszerrel. De ebben az esetben a központi helyen vagy az egyes épületeknél külön kell gondoskodni ezeknek a betápoknak a tűzeseti lekapcsolásáról a normál betáp mellett.

A másik opció, hogy épületenként építesz ki szünetmentes tápokat. Ha ezek 230VAC-sek és kiterjednek az egész épületre, akkor szintén kell a tűz eseti lekapcsolás ezeknek a kiemelt fogyasztóknak.
Ha csak 24VDC, akkor nem.
Mondjuk én azt sem értem, hogy miért nem elég a meglévő akkus segédtáp. Túl kicsi kapacitású az akku vagy már elöregedett? Biztos hogy lehet kapni olyan tápot, amiben nem csak egy 9Ah-ás akku van, hanem kompletten mondjuk 2db 45Ah-ás akku, ez már csak elvisz pár kamerát néhány napig. De bármit építhetsz egy kapcsolószekrényből, vannak ilyen 24V-os kalapsínes töltőmodulok, amikhez csak az akku kell.

Amúgy csak hárompólusú megszakítók vannak mindenhol? Nincs késes egyetlen kábelben sem? Akkor egy betét kivételével rá tudnád adni a feszültséget és kimérhető lenne a végén hogy melyik hiányzik, feltéve hogy a fogyasztóid is védettek a fáziskimaradás ellen.

Amúgy a térvilágítást már csak azért sem bolygatnám mert jó annak a háromfázisú elosztás a feszültségesés miatt is. Ha lehet akkor úgy szoktam tervezni, hogy nagyobb létszámú helyiségben, térvilágításnál vagy technikai helyiségben pont azért van három fázisról betáplálva a világítás és váltakozva elosztva, hogy ha kiesik egy fázis, akkor ne dőljön bele a kapcsolószekrénybe a munkás ijedtében miközben szerel, vagy ne ejtsék a lábukra a 30kW-os villanymotort.

Térvilágításnál vagy csarnokvilágításnál is megoldható hogy az egyik fázison lévő lámpák, vagy néhány lámpa egy negyedik szálra csatlakoztatva csökkentett világításként szolgáljon (van ennek valami kifejező neve, de most nem ugrik be). De ilyen mértékű módosításhoz át kell gondolni a teljes rendszert, és csakis egy-egy épületen belül látnám kivitelezhetőnek a koncepciót.

Igen ezt írtam én is harmadik opciónak, kérdés, hogy mekkora távolságon működik.

Szerintem jó az elképzelésed. Annak idején kötelező nyári gyakorlat keretében az akkori Titásznál voltam pár hetet, és ott konkrétan ilyen jellegű feladatot kellett végezni egy utca végi trafónál, az arra kapcsolt lakóépületek, (zömmel egyfázis volt bekötve), lakóházak fázis bekötés azonosítására volt szükség, mivel borzasztóan aszimmetrikus volt a trafó terhelése. Az átkötésekhez előbb fel kellett térképezni a fázis elosztást.
Nem tudom sajnos már felidézni milyen típusú vagy rendszerű kütyü volt, de úgy működött, hogy valamilyen nagy frekis adót rátettek a trafónál a kérdéses fázisra, majd a fogyasztási helyen egy kézi műszert a bejövő fázisra tettek (csak simán rányomták, nem volt fémes kapcsolat) és akkor jól hallhatóan sípolt a kézi eszköz. (kb akkora volt mint egy ma egy infravörös hőmérő pisztoly). Ha másik fázist vizsgált véletlenül akkor is sípolt, de jól hallhatóan csak gyengén és mintha kicsit más frekvencián tette volna. Pár perc alatt megszokta az ember füle mikor talált és mikor nem...
Azért nem tudok többet róla mert harmadikos voltam és mindössze annyit bíztak rám, hogy a cimeket tartalmazó listán beírjam az adott fogyasztási hely R S T fázison van é, a méréseket két jó pofa Titászos szerelő végezte..

Cégnél voltak direkt ilyen műszerrel, csúnyán felsültek vele. Nem emlékszem a típusra de talán Fluke márkájú volt, volt adója és vevője. Munkaidőben (irodai környezet) vagy nem jelzett semmit, vagy mindhárom fázisra jelzett. Nem maradt más, munkaidőn kívül kismegszakítók kapcsolgatása.

Ismert értékű jelentős terhelést ismert ritmusban ráadva, lakatfogóval áramot, vagy sima feszültséget mérve lehet azonosítani olcsón, ha eddig még nem írták...

Műszer nélkül úgy tudod beazonosítani,hogy veszel egy megfelelő hosszúságú(40-50m.)vezetéket és egy próbalámpát(pl:2db.25W-os sorosan). Sötétrekapcsolás a neve.Azonos fázisoknál nem világít a lámpa.

Jó megoldás, de korábban 100m nagyságrendről volt szó. Mivel egyszeri alkalom megjelölni a fázisokat, (tehát nem rendszeres ismétlődő feladat), valószínűleg tényleg nem éri meg ennél jobban megbonyolítani. Ha egy fázis már meg van jelölve, akkor onnantól a fázissorrend ellenőrzővel a másik két fázis már egyértelműen kijelölhető. Bővebben: Link

Ez igaz, de a kijelzőn ott a forgás irány jelzés, ami mutatja, hogy jobbra vagy balra forog a forgógép forgórésze. A bemenő vezetékek számozva vannak és így tudható, hogy melyik az L1 L2 L3 fázis és innen kezdve minden helyen ugyan az a fázis sorrend lesz a műszer szerint.

Értem én, hogy nagyon számít merre forog a zeszerga, mer' egyik irányban hasít, a másikban sikoltozik. De ha vesz a főnök egy ötven amperes heremelegítőt, az melyik feketére kötöd?

Jav: ....egyfázisú, szünetmentes heremelegítőt.....

Ha így lenne, az utóbbi tucat hozzászólás meg sem született volna.

Ha van egy elosztód, amelyekbe megy három fekete és egy zöld-sárga, nevezett műszerrel nem tudod megmondni, melyik fázis melyik, csak a sorrendet. Abból pedig nem logikázható ki, melyik az L1, L2 és L3. Leírtam a három lehetséges kombinációt melyeknél jelez a műszer helyes forgásirányt, mindhárom esetben L1, L2, L3 jelzés látható a kijelzőn.

Nálunk nagyon régen a cégnél az egyik villanyszerelő ezt egy mérőzsinórral oldotta meg, mivel épp semmi más nem volt nála. Nem találta el elsőre az azonos fázist, így a mérőzsinór köddé vált a kezében (a 160A-es NKI nem olvadt ki).

Valamelyik régi RT újságban volt egy egyszerű kis beszédátvitelt biztosító kütyü amit adott vezetékhosszon belül lehetett használni, akár a harmadik szomszéddal is tudtál beszélgetni ha épp mindkettőtökhöz ugyanaz a fázis volt behúzva.

Ha hozzáférhető mindkét végén a kábel, akkor lakatfogóval megméred a fogyasztást, biztos hogy lesz eltérés a fázisok között, vagy kapcsolgattatsz egy vasalót/hajszárítót/hőlégfújót, akármit aminek nagyobb áramfelvétele van

Van még egy megoldás.Először az egyik elosztóban tegyél lakatfogót az L1fázisra, és azon a fázison mérj hurkot(pl.ÉVÉ universal műszerrel).Kell még egy kolléga a következő szekrényhez egy másik lakatfogóval és figyeli a kilengéseket.Kérdés,hogy közben láthatjátok-e vagy hallhatjátok-e egymást.Félhullámonként ki fog lengeni a lakatfogó mutatója.Ugyanezt megcsinálod a következő elosztónál(szekrénynél).Biztonság kedvéért végezd el mindhárom fázisban az ellenőrzést.

Írtam (több) privát üzenetet, nézd meg légy szíves.

Az nem csak egy pillanatra kapcsol terhelést tirisztorral?

Skorinál van az intelligens megoldás.
https://www.vertesz.hu/wp-content/uploads/2018/11/FA_Felhasznaloi_l...14.pdf

elosztó javítás

Sziasztok! Van egy régi kapcsolós elosztóm ami egyik pillanatról a másikra nem adott áramot. Szétszedtem de nincs semmi szakadás, kötés elengedés. Rámérve a tápról megkapja a 220-at de a konnektorra már csak 65 V megy ki. A világító kapcsoló ilyenkor pislákol. A kapcsoló nem tudom hogy kiszerelhető-e meg azt nem értem hogy miért esik a feszültség. Meg lehet szerintetek csinálni? Direktbe nem szeretném kötni mert akkor balesetveszélyes hogy kapcsoló van rajta és a nép azt hiszi hogy nincs áram alatt.

Szia!

Igen pattintósan kiszedhetó --új is kapható.

Álltalában elég az egyik érintkezője , ennyi idő után megér egy cserét.Ez még elosztó volt . nem úgy mint a maiak.