Általában nikkelezett acél szalagot árul mindenki, a jobbak oda is írják... A tiszta nikkelt nem fogja a mágnes.

Úgy tudom a nikkel is elég jól mágnesezhető.

Valóban, elnézést kérek, csak eszelek hogy miként lehet megállapítani hogy melyik vas, talán szikra próba, vagy lecsiszolva sósavba mártva, ha bezöldül... Holnap kipróbálom.

Relével sehogy, nem is értem, hogy merült fel ez az ötlet.

A nikkelezett vasszalagot ha nagyítóval megnézed a vágási felületét, eltérő színű lesz.
Persze nagy nagyítás kell hozzá. Mondhatnám a mikroszkópot is, de ugye az nem akad mindenhol.
Ha pár napra vízbe teszed, a rozsdásodás miatt feltűnőbb lesz a vágásnál a szín eltérés.

Nekem vörösréz szalagom van, de mint írtam, még nem hegesztettem vele, csak nikkelezettet.
Nem akartam a vörösrezen próbálgatni, azt majd akkor, ha rendesen működik.
Ahhoz viszont állítólag érdemesebb wolfram elektródát használni, hogy ne ragadjon.
Mindenképp kipróbálom. Persze a beállítást ahhoz is ki kell majd kísérletezni.

A sárgaréz szalagot szerintem felejtsd el...

Ui.: Sajnos már nem találtam meg azokat a teszt hegesztéseket amiket csináltam,
így nem tudok képet mutatni róla.

Az 50 forintost nem vonzza a mágnes (25% nikkel). Vas és nikkel között fajlagos ellenállásban kicsi a különbség, ha a vastagságban van egy kis szórás, akkor ezt is nehéz lenne megállapítani méréssel.
Talán erőt lehetne mérni egy maghatározott elrendezésben, de ehhez is kellene referencia, két szalag egy biztosan acél és biztosan nikkel azonos méretekkel. De még így is probléma más szalag pl. a kétsoros vagy Z alakú mérése.
Esetleg egy rezgőkörös cuccal lehetne a különböző mértékű elhangolódást jelezni.

Nekem nem jön be ez a trafós cucc, nem mertem az új cellákon használni mert vagy gyenge a kötés vagy megég. Áramra körülbelül ennyit tud, szerintem ez kevés és az idő pedig túl nagy. Jobb lehet a mosfetes vezérlés (vagyis akkus vagy szuperkondenzátoros) aminek az ideje 3-20ms közötti és csúcsban 3-4-5kA nem ártana (az áram négyzetével nő az energiatartalom). A magasabb feszültség miatt meg nem akkora probléma a vékonyabb munkakábel ami korlátozná az áramot meg a fejek ellenállása.
Ahogy elnézem kontroll nélkül rakják fel a youtube videókat, szinte az összesben csak megégett hegesztések vannak. Hiába tart ha belül felforrósodik, az egyik tesztakkum folyamatosan forrósodott majd kipukkant.

Gyártottam egy másik munkakábelt és megmértem az áramokat összehasonlításként (kicsit torz szinusz a kimenő áram, nem tudtam jól beállítani a szkópot, ezért az effektívnek lehet hogy csak az első félperiódust számította ami keskenyebb és torzabb):

Munkakábel 16mm2 / 2x0,553m
Végén rövidzár: Ip=2041A (kb. 1111A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1328A (kb. 674A eff)

Munkakábel 35mm2 / 2x0,56m
Végén rövidzár: Ip=2870A (kb. 1530A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1820A (kb. 924A eff)

Próbáltam a képen látható fejjel, 10mm2 vezetékkel érkezett. Kicseréltem a vezetéket 20mm2-re, krimpeltem, forrasztottam, beleforrasztottam az elektródafoglalatot is, de érezhetően csökkent a ponthegesztő áram ennél a típusnál.

Kipróbáltam wolfram elektródával, de a vége megolvad és beleragad az anyagba, aztán meg letörik a felületéből, sokkal jobban deformálódik a csúcs néhány használat után mint vörösréz esetén. Egyébként rézhez állítólag jobb, lehet kapni 2,4 és 3,2mm-es hegesztő elektródát darabra, a zöld a tiszta.

Tipp:
Autó hangtechnika boltban lehet kapni erősítő tápkábelt, ez extra hajlékony finom sodrású. Ezekkel sokkal rövidebb munkakábel is elég hogy kezelhető legyen. A sárga 35-ös, a fekete 20-as.

Kipróbáltam, sajnos az összes szalagom szikrázik ha köszörülöm, pedig a legtöbb tiszta nikkelként lett eladva...
Idézet: "A tiszta nikkel nem szikrázik. A nikkel egy kemény, képlékeny, ferromágneses fém, amely rendkívül polírozható és korrózióálló. Nikkelötvözetekben sem szikrázik, mivel a szikrázás a fémek elektromos tulajdonságaival összefügg, és a nikkelnek nincs erre jellemző tulajdonsága. " Hát ez van...

Na most már nem tudom követni, mire fel ez a sok fajta kábel próba.
De ha kimondottan hajlékonyat akarsz, akkor alin árulnak szintén sok eres kis elemi szálból álló szilikon szigetelésű kábelt is. Persze borsosabb áron, min a sima villszer kábel.

A wolfram elektródát kimondottan a réz szalaghoz ajánlottam, nikkel vagy futtatott nikkel szalaghoz semmi értelme, ahhoz a réz elektróda kell.

Körbejárom a témát ha már nem működik. Az mkh ingyen van, ki akartam próbálni mennyit számít a munkakábel keresztmetszete, a hajlékonnyal meg próbáltam javítani azon ami van de csak rosszabb lett az eredmény.

A rézhez irtó nagy energia kellhet. Van már valami pozitív tapasztalat a trafóssal?

Nem lehet hogy sokat számít az áram hullámformája (az energiatartalmon kívül)? Például egy saját akkus mosfetesnek közel négyszög, a trafósnál meg nő-csökken a szinusz.
Ezt a csattanás-ütést amúgy mi okozhatja? Sokkal erőteljesebbnek tűnik. (Nincs kapcsoló és pedál, érintésre automatikusan hegeszt.) Beépített akkus ponthegesztő

Mint írtam jelenleg más projektekkel kell foglalkoznom, így a ponthegesztő egyenlőre jegelve van.

Hullámformát nem tudom mennyire számítana, de mivel az egyenáramú gépek egyenáramról mennek, teljesen egyértelmű, hogy felesleges szinuszhullámúra készíteni egy egyenárammal táplált gépet. A trafósnál meg alaphelyzetben szinusz van. Annál meg az egyenirányítást mondanám feleslegesnek, mert jó nagy terhelhetőségű diódák kellenének hozzá. Max akkor is 100Hz impulzus lenne, nem tiszta DC.

A videóban hanghatás szerintem az áramimpulzus miatt kialakuló mechanikus összerántás,
amit a rendkívül nagy elektromágneses hatás vált ki.

Most rendeltem egy S216S01 SSR-t, az nem nullátmenet kapcsolós, így akár fázishasításos teljesítményszabályozásra is lehetőség nyílik majd a gépemen. A szkóp képeidet elnézve, a legelső impulzust kell "gyengíteni" hogy ne lője ki a kisebb biztosítékot, legalább is ez a feltételezés. Így ha jól gondolom, sokkal szabályozhatóbb lesz a trafós gép is, nem lesz annyira megégve a lemez, ha kisebb teljesítményen is üzemeltethető lenne. Ez az elmélet, aztán majd meglátom a gyakorlat mennyire támasztja alá.

Home made saruprés

Nem tudom melyik topikba ígértem, hogy teszek fel csináld magad saruprést,
mert van aki csak satuval nyomja össze, az meg nem olyan elegáns.
Én egy (vagyis kettő) laposvasból készítettem saruprést.
A laposvasat kifúrtam a sarunak megfelelő átmérővel, majd keresztbe vágtam, hogy fél furatot kapjak.
Ezt a rövidebb részt (alsó fél) satuba fogva bele kell ültetni a sarut.

A felső fele szintén úgy készült, csak két fele akkora furatot fúrtam egymás mellé, mint az alsó felén található furat. Szintén keresztbe vágtam, hogy kapjak két fél furatot, ez a felső pofa az ütő szerszám.

Ez a szerszám nyitott saru préselésre tökéletes. Zárt saruhoz kb ugyanezzel a módszerrel lehet készíteni szerszámot, csak ott az alsó és felső szerszámot is egyforma átmérőjű furattal kell kifúrni, majd a két fél lyukat kireszelni úgy, hogy ha összeillesztjük őket, akkor egy hatszög formát adjon ki.
Ott viszont fontos, hogy a kezdő furat méret kisebb legyen, mint a préselni kívánt saru átmérője.

Ponthegesztő update... Ma foglalkoztam végre vele egy kicsit.
A hardver működik, szóval úgy néz ki, hogy a szoftverben toltam el valamit.
Ugyan már többször is átnéztem, de csak nem bírtam rájönni, hogy mit.
Szóval azt hiszem, legjobb lesz, ha újra írom a void loop() részt,
és nem a számomra felfedezhetetlen hibát kutatom.

Én nem szórakozom többet a trafóssal, eladó.
Vettem egy Fnirsi SWM-10 akkus ponthegesztőt 12 ezerért aliról. Tudom nem örök élet, de ilyen áron a kívánt pack összeállítását csak kibírja, aztán a tervezett elavulás sorsára jut.

Egyébként teljesen más, mint váltóárammal próbálkozni. Egy darab 4,2V-os lítium akku van benne, ezt kapcsolják a kimenetre a mosfetek ami 4,0-4,15V működési feszültséget jelent. Lehet beállítani előmelegítő impulzust, főimpulzust és ismételt impulzusszámot is ms-os időkkel. Automatikus működésű, érintésre késleltetéssel adja az impulzust.
Egy vékony rövid zsinór jár hozzá kb. 10mm2 és kb. 15cm + a merev fej hosszúságú. Ezen egy olyan fej van, amiben csavarmenettel cserélhető a pontozócsúcs, egy tartalékot mellékeltek hozzá.
Az áramalak és az idők mégis nagyon számítanak, mert ez a csúcs nem hegyes, hanem félgömb alakú, viszont ugyanolyan pici pontot képes csinálni, mint egy kihegyezett vörösréz. Nyomni sem kell nagy erővel. Speciális ötvözet lehet, mert egyáltalán nem ragad oda az anyaghoz, semennyire sem! Egy áramértéket ír ki pontozás után ezek általában 650 és 700A közöttiek.
Egyelőre csak kipróbáltam 30-40 pontozással, sokat számít a beállítás és a pontozandó akkun is a helyzet, az oldalához nehezebb pontozni mint a sík tetejéhez, de arra amire nekem kell elegendő.

Amúgy meg elgondolkodtam, hogy minek ilyen pici cellákkal bajlódni, javíthatatlan és megbonthatatlan módon, amikor fajlagosan szinte ugyanilyen árban vannak már a csavarkivezetéses LiFePO4 cellák, 5-8-szoros élettartammal. Most azon gondolkodom, hogy ha a meglévőt is megcsinálom és eladom akkor összességében ugyanannyiért összeállíthatok egy műszakilag sokkal kedvezőbb bankot ami ponthegesztés nélkül szerelhető.

Hogyha egy szerszámgép, időnként eléggé speciális akku egységében kell cserélni, megéri a horribilis árú eredetihez képest. Mire ez a második készlet is kifekszik, addigra általában mechanikailag is vége a gépnek. Némelyikben még motort is megéri cserélni, van amelyik már annyit se érdemel. Egykor neves japán márkák ma már sajnos "Vedd meg és dobd el!" ipari hulladékok.

Ez igaz, szerszámgépet lehet otthon javítani.
De ebike akkura gondoltam, 2x60db cellát terveztem két 24V-os blokkban, 10 párhuzamos cella. Hibakeresés csak bontás után lehetséges, a cseréhez úgyszintén szét kellene vágni a lemezsávokat.
Ezért gondolkodtam el a 3,2V/20Ah-ás akkuk használatán, de ez a méret meg pont olyan, hogy 1,5kWh-hoz 36V-os pakkot kellene összerakni (2x12db) ami kevés a 48V-os motoromhoz, az egysoros meg túl magas feszültséget eredményezne (24x3,65V) amire meg vezérlő nincs.

Szia!
Csak érdeklődöm, hogy ezek a LiFePO4 akkuk mennyire veszélytelenek. Konkrétan autó csomagtérben elhelyezve magára lehet őket hagyni? Nagy nyári melegben akár 60 fok felett is lehet odabent.

Igen lehet venni eleve forrfüles vagy csavaros cellákat is. A hangsúly a venni szón van.
De ha már össze válogattam 170 cellát, ami aprópénz volt, úgy van vele az ember, hogy nem szívesen dobja...
Ráadásul még ezen felül van vagy 50 komplett akku is, amiből szintén válogathatok majd cellát.
Persze nem lesz olyan precíz mint a gyári új, bírja amíg bírja. Aztán ha kifekszik, majd addigra talán összegyűlik annyi pénz is, hogy új cellát vegyen az ember. Addig is ott a másik adag válogatni való.

Csak mint tapasztalat említem meg, hogy a felhasított nikkel lemezek kisebb árammal is jobb hegesztési eredmény produkálnak. Sőt, vastagabb lemez is könnyebben hegeszthető így.
A képen egy ilyen látszik.

Tudom, ismerem...

Nem is a tiédre értettem mert te bontott cellákat használsz. De nekem még el kell dönteni, hogy veszek minimum 60db új 18650-es cellát a meglévők mellé, ami minimum 45E (744Wh, 60ft/Wh) és a 80% valahol 400 ciklusnál van, vagy vegyek egy komplett LiFePO4 pakkot (nagyjából 1,5kWh, 52Ft/Wh) fajlagos áron és 4000/80% ciklussal és csak összekötőlemezek vagy sarus vezetékek kellenek hozzá. Igaz a 15Ah-ás kiosztása kedvezőbb lenne, de akkor visszajutottam a ponthegesztéshez. Ha a meglévő 60 darabot el tudnám adni, akkor alig "ráfizetés".
Ha jobban kiadná a feszültség, akkor az utóbbi mellett döntenék, igaz a 1,5kWh li-ion is kb 30-40000km-re lenne elegendő, amit azért kell pár év hogy elérjem.

Annyira nem ismerem a lelkivilágukat, de úgy tudom ebből a szempontból is csak előrelépés, mert a LiFePO az egyik legbiztonságosabb típus.

0Köszönöm. Most vettem új autót, ezt nem akarom buherálni. Az aktív sub átlag áramfelvétele 5A alatt van, csúcsban 18A. Megoldottam a problémát, simán szivargyújtó csatiról üzemel. Átlagban 5A alatt fogyaszt, így most 3s li-Po akku van a tápban, meg egy 6A-es áramgenerátor. Csak bizalmatlan vagyok, így az akkut kiveszem mindig. Gondoltam szuperkondenzátorra, abból a szimuláció szerint egy hat cellás 5F körüli kapacitás elég lenne, így ha ez a megoldás, azt is be tudom vállalni. De ha az akku bírja a meleget, akkor az maradna.
Töltés/kisütés nem gond, ezeket már rég megoldottam.

A szuper kondenzátoroknak nem nagy a belső ellenállása?

Sajnos az alacsony kapacitásúaknak igen. Nekem maximum 100mOhm lenne a megengedett, ami 16mOhm darabonként. Ezt csak a nagyobbacska (300F) feletti példányok tudják. Így gyakorlatilag egy olyan kondenzátor bankot kellene használnom ami eredően minimum 50F kapacitású.

A töltési hőmérséklet tartományra sokkal kényesebbek, 0-től 45-55°C között tölthető. Ha olyan BMS lenne benne, amin van hőérzékelő szenzor is akkor valószínűleg nem engedné tölteni ha a beltér és ezzel együtt az egész akkucsomag nagyon felmelegszik.
A lítium-polimer ilyen szempontból biztos hogy a legkockázatosabb, az a legérzékenyebb típus. A többi esetén nem tudom mi történne, mert a napon zárt ablakokkal elért belső hőmérséklet 60-70°C körül van, tehát nem sokkal a megengedett hőmérséklet fölött, valamint gondolom te sem maximális árammal töltesz gyorstöltés funkcióval ami a cellák legnagyobb felmelegedését eredményezi, hanem lényegesen kisebbel. Kvázi nyögvenyelősen elviseli és nem alakul ki hőmegfutás és abból tűz...

Ennek ellenére talán elfogadható kompromisszumos megoldás a legkevésbé veszélyes akkutípus választása, egy erősen limitált áramú töltőáramkör, valamint hővédelmes BMS alkalmazása illetve esetleg egy hűmérsékletvezérelt kis keringetőventilátor beépítése.
Vagy marad a szuperkondenzátor, pár hónapja az apróban hirdettek jó állapotú használt szuperkapacitásos UPS egységeket 10-28VDC feszültségtartománnyal. Valami ilyesmit talán átalakítás nélkül tudnál hozzá használni.

Természetesen a töltő áramot a lehető legalacsonyabbra állítom, attól nem fog melegedni.
Bár egy kicsit offoltam a témát, a ponthegesztéshez még mindig van egy kis köze. Ugyanis jelenleg már nem használom a kondenzátoros ponthegesztőmet, így felszabadulhat belőle 4 darab 83000µF/15V elkó. Szimulátorban megnéztem, ez az 1/3F a 6A-es áramgenerátorral 1V alatti feszültség visszaesést jelent normál zenei basszus esetén. Van nagyobb kondenzátorom is, 3 darab 170000µF/40V.

Ha jól emlékszem a képletre, a kondenzátorban tárolt energia 0,5(QU), azaz unégyzetszerfaradnakafele. Ez Ws.

Ebből az adődik, hogy 1F.os kondenzátorban 14V kapocsfeszültség esetén 98 Ws energia tárolható. Nekem a 0,3F-ban ebből kalkulálva 32Ws.
A nagyobb kondik is csak 0,5F ösz kapacitásúak, így azok is csak 50Ws energiát tárolnak 14V-on. 40V-ra töltve viszont 400Ws-ot. Ezeket már nem a 12V-os betápra, hanem az erősítő tápfeszére lehetne kötni. Azaz csak kettőt, mert szimmetrikus a tápfesz, 2X33V. Így 185Ws a tárolt energia.
Persze egy erősítőben nem kellene nullára sültni a kondikat, ezért a teljes energiamennyiségnek legfeljebb a 10%-ával számolhatunk. Bár lehet olyan áramkört csinálni, ahol a bemenő névleges 12V-ból maximum 6A-es terheléssel 40V-ra tölteném a kondikat, abból pedig step-down kapcsolással 14V-ot állítanék elő. Így a 400Ws-ból akár 300Ws is kivehető. Csak ne lennének akkorák, mint egy uborkásüveg. Ezért keresnék más megoldást. Egy mobiltelefon méretű akkupak könnyen lehúzható a csatlakozóról, így nem is kell bent hagyni a kocsiban. Ráadásul nem túl hangosan simán szól az aktív mély 6A-es áramgenerátoron keresztül,így nem is kell mindig az akku. De ha egyszer bent felejtem?
Az apróban én is láttam a szuperkondenzátorokat, csak sokat gondolkodtam rajta, így elvitték.
Befejezem az offolást, de köszönöm a segítséget.