Akkor mi volt ez a "Khm" ?

Az elektromágneses tér nem tartalmaz elektronokat, azok a vezetőben maradnak. Majd leesik...

És egyszerű belátni, mert vákumban is van elektromágneses tér, viszont nincs részecske.

Pedig valami ilyesmi van a háttérben. A '70-es évek végén szállítottunk szünetmenteseket Albertirsára. Oda jön be a 750kV-os lendület Ukrajnából. A távvezeték 4 vezetékből áll fázisonként. Valami olyasmit mondtak, hogy az energia nem csak a dróton jön, hanem a drótok által bezárt térben is. Azóta sem értem hogy ez mit jelent, valószínű villanytan óráról pont akkor hiányoztam.

Ez nem megy túl a klasszikus fizikán, csak alsóbb iskolákban és a hétköznapokban többnyire egyszerűsítve mutatják be és értelmezik a jelenséget. Villanytanon azért már nem kellene annyira. : -) Régóta tudjuk, hogy az elektromos energia nem közvetlenül a vezetékek belsejében "folyik", hanem az elektromágneses tér közvetítésével terjed a térben, a vezetékek körül.

Aki nagyfrekvenciával foglalkozik, még inkább tudja, mert a tápvonalelmélet egy nagyon szép tudományág, ott aztán bőven esik szó annak hatásáról, hogy mi van a vezetékek körül. Nem is az az érdekes, hogy létezik ilyesmi, hanem hogy milyen körülmények közt mekkora a hatása. Az erősáramot ilyen szempontból nem (sem) ismerem alaposabban.

Köszönöm ezt a gyöngyszemet. Látod pont az ilyen írásokra gondoltam. Ez az egész nem más, mit a baromira túlárazott drága kábelek eladását támogató reklám halandzsa, kellően megspékelve laikusoknak szóló tudományosnak látszó magyarázatokkal.
A váltakozó áram nem mágneses mezőt, meg a "szakíró" által említett valahanyadik dimenziós térben terjedő energiamezőt hoz létre, hanem elektromágneses mezőt, ami korrektül számolható, és ez az alapja a nagyfrekvenciás tápvonalakkal történő jelvezetésnek.

Igaz... leesett : )
Persze van (volt?) az húrelmélet, miszerint az elektron sem létezik mint anyag... de arról nem szólt az írás.

Szerintem ez egy olyan magas szintű fizikai ismeret, amire a legtöbb fórumlakónak sosem lesz szüksége, de igaz, hogy az energia áramlása nem a vezeték belsejében, hanem a vezeték körüli elektromos és mágneses tér által történik. Ettől még az áram, az elektronok a vezetőben áramlanak, kell a jó vezető, a kis fajlagos ellenállás, a megfelelő keresztmetszet. És ugye erről már beszéltünk, hogy az áram hozza létre a mágneses teret a vezető körül, áram nélkül nincs mágneses tér, ezért anélkül nem lenne energia áramlás sem.

ITT közérthetően elmagyarázzák mi is történik valójában a vezetékben és akörül.
(3:20-tól indul a lényeg 6:00-tól pedig a tényleges ilusztáció)

EBBEN pedig egy elektromágneses szimulátor programmal mutatják be, hogy ez tényleg így van.

A múlt héten rovom az egyik köröm biciklivel, megyek fel a felüljáróra az M44 felett. Úgy éreztem beszállt egy darázs a kínai rövidgatyómba és jól megcsípte a combom. Leugrottam a bicikliről - nem járt arra senki - letoltam a nadrágot és kiráztam, de nem láttam benne állatot.
Pár nap múlva ugyanott, ugyanaz a darázs. Ekkor jöttem rá, hogy az 500kV-os (750kV?) távvezeték alatt megyek át éppen. Itthon kielemeztem, hogy a combom külső szélén van egy kezdődő pattanás és amikor a nadrág varrása hozzáért ehhez, akkor csípett, de piszkosul... olyan tíz pedálfordulaton keresztül (kb.40 méter).

A cikk alapvetően 2 részből áll. Az első, mondjuk indirekt marketing.
A második rész - maga a teszt - kapcsolódik ehhez a topikhoz inkább...

Szoktam azzal példálózni, hogy a megfelelő példákat kell hozni.
Az adott oktatási szemléltető modell, csak az adott helyen és célra használható.

Itt van rögtön az Ohm törvényre vonatkozó locsolótömlő példa: Kis keresztmetszet, nagy áram. Nagy feszültség, kis áram.
Tantó bácsi, kipróbáltuk a szünetben, nem történik semmi ha pisilés közben összeér a két sugár. Bezzeg otthon, lecsupaszítottam a két vezetőt a konnektor után, és össze érintettem, akkor, lecsapta a biztosítékot. Akkor ez arra bizonyíték, hogy az áram a drót mellet halad? De akkor minek a drót?

Az "áram" továbbra is az elektronok lökdösődése feszültség hatására (ami ráadásul lassú, a hatás viszont gyors - lásd: golyósor), az elektromágneses tér jelentkezik a drót környezetében mint okozat, az jelenti az átadott energiát. Adott feszültségnél a tér két pontja közt a vezeték a legkisebb ellenállás, amerre az áram olyan mértékben haladni képes, hogy az nekünk felhasználható. Villámnál pedig az apránként ionizálódó, megváltozott levegő.

Szemléltetés: egy antenna esetében pl. nem lépnek ki az elektronok az antennából, de az általuk gerjesztett elektromágneses tér (jelentős része) leszakad az antennáról és halad (terjed) a térben, majd a vevőantenná(k)ban elektromos áramot indukál. Tehát az energia valóban így közlekedik, csak ez nagyságrendileg sokkal kisebb energiájú jelenség - igen érzékeny berendezéseink vannak.

Hogy két elektromágneses tér "összeérése" miért nem váltja ki ugyanazt a hatást, mintha a vezetőket érinted össze? Valószínűleg a koncentráció mértéke a meghatározó, mint transzformátornál vagy két rezgőkör között a csatolás mértéke, amitől függ az energiaátvitel. Még az összeérintés előtt drasztikus dolgok tudnak történni, amik fokozatosan erősödnek a közelséggel.

A drót azért kell, hogy tudja az energia, hogy merre kel mennie.

Vajon miért azok szeretnek leginkább műszaki problémákról, technikai jelenségekről beszélni, akik ki sem látszanak a babonából és a műszaki ismeretek szinte teljes hiányából, nem beszélve a szükséges intellektusról. Így hogyan lennének képesek határterületeket nemhogy kutatni, de egyáltalán véleményt nyilvánítani róluk, amit komolyan lehet venni? A naiv empíria már az út elején eltéved, de azt grandiózus költőiséggel teszi, ahhoz nagyon ért; minden kornak megvoltak a maguk távgyógyítói, kézzel operálói, energetikusai, telepatái, alkalmazott istenségei, homeopatái, védőszentjei stb.

Egyébként nem Forest Gump, hanem Forrest Gump. Én miért jegyezem meg erőlködés nélkül egy életre?

Idézet:
„Vajon miért azok szeretnek leginkább műszaki problémákról, technikai jelenségekről beszélni, akik ki sem látszanak a babonából és a műszaki ismeretek szinte teljes hiányából”

Idézet Gróf Széchenyi istvántól: "Sokat kell tanulni az embernek ahhoz, hogy megtudhassa milyen keveset is tud"

Azt nem úgy hívják, hogy "ív"? Köznyelven: villám...?

Ezt a részt nem ismerem, de tény, hogy a drót melegszik az energiától, áramtól.

Most elképzeltem amint megveszem, elkezdek itt róla áradozni, és mindenki lóhalálában elkezd AA-t venni/építeni.

A vezeték a veszteségtől melegszik (ellenállás) - kivéve a szupravezető. : -) Abból a részéből már nem lesz elektromágneses mező, vagyis továbbítható energia. (Hogy a hő is továbbítható, az most más kérdés.) Ott az a rengeteg hely, és a sok elektron egy kevésbé szerencsés része addig driftel, míg valahogy mégis beleütközik az össze-vissza álldogáló, bamba atomokba. (U.I.: Ez nem a hődrift, ez a sebességüket szemléltető kifejezés a mozgásukra.)

Igen, kicsit később említettem.

Azt javaslom kerüld a környéket, amíg meg nem gyógyul a combod ... vagy ember kísérleteket végezhetsz ott magadon minden alkalommal

Én türelmes vagyok. Továbbra is várom a korrekt műszaki magyarázatot...

Igazad van, most hogy mondod, ez magamtól is eszembe juthatott volna.

Azt próbáltam érzékeltetni, hogy az 50Hz-es távvezeték is érezhetően elsugározgat 30-40 méter távolságra, de nem baj ha nem jött át.

Venni nem tud mert nem fogom gyártani, építeni sem fog mert nem lesz róla semmilyen rajza : )
Csak viccből írtam, hogy csinálok neked.

Önálló információgyűjtés? Google?

https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter1_e.html
https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter2_e.html
https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter3_e.html

Analyzing and Managing the Impact of Supply Noise and Clock Jitter on High Speed DAC Phase Noise
by Jarrah Bergeron

https://audioxpress.com/article/audio-electronics-is-digital-jitter...roblem

az induláshoz...

Azért a 750kV csöppet más, mint a 230V A nagyfeszültség képes ionizálni, vezetőképessé tenni a levegőt, de a 230V nem. Azért is használják ezt a tartományt, mert ez nem képes átütni még a legkisebb légrésen sem.

Aztán a 750kV képes indukálni olyan örvényáramokat eben a távolságban is, mondjuk a bicaj fém vázában, meg a testedben, hogy ha az egy érzékeny ponton folyik keresztül, akkor csipkedhet.

Jól el lett kanyarodva az audiofíliától. És itt mi vezet? Miután bemelegedett a cájg, feltekertem a mérőfeszt 900V-ra (DC) ami kint ül a TEST VOLTAGE hüvelyen, az és az R-I kapcsok közt méri az ellenállást, igazából (belül) átfolyó áramot mér. A skála vége 1PΩ. A műszertől előtte/oldalt állok másfél méterre, 3 másodperc után az látszik, hogy elkezdem emelgetni a bal lábam a talajról, ütemesen, pár centire emelem fel.

A napokban láttam egy tanulmányt a jitterről a topik kapcsán nézelődve, csak jóformán semmi időm sem volt rá. Mégis a jelekből ítélve talán erre lehet legérzékenyebb a fülünk, ami nagyon meglepett, mivel a rádiótechnikában jellemző értékekről van szó, de az objektív, fizikai része konkrétan kiszámolható.

Van egy 16-bites DAC-unk vagy A/D-nk, aminek a pl. 0..1 V közötti analóg jelét elosztjuk a lépésszámával, a 16-bites számmal, akkor egyetlen lépésre néhány mikrovolt jön ki.

Van egy jitterünk, ami pár száz picosecundummal előbb vagy később adja ki a DAC-on a megfelelő mintát.

Gondolnánk, hogy nem lehet jelentős, csakhogy ez az irdatlan kicsi időbeli hiba egy 10 kilohertzes színuszjel legmeredekebb pontjánál (cosinus 1-nél) akkora szintbeli hibát okoz, ami majdnem összemérhető a DAC egy bitnyi lépcsőjével.

Csak mondom, hogy 100 ps, az nem is megahertzes tartomány, hanem 10 GHz frekvenciának megfelelő periódusidő, ami valami irdatlan nagy, illetve kicsi. Hülye fizika... : -)

Mégis a számítás nem csalhat (legfeljebb én vagyok hülye). Egy 10 Gsps-ös szkóppal már majdnem meg is lehet nézni. : -)

Most jön a bizonytalanság: állítólag a közel 1 bitnyi periodikus hiba máris érezhető a hangban, intermodulációs torzítást okoz. -100 dB körüli torzításról van szó, ami nagyon kicsi szám, ráadásul ez a maximuma, de ki tudja, sok készüléknél van megadva ennél kisebb, -120 dB körüli torzítás, ami azt jelenti, hogy ha igaz a doksijuk, ott még kisebb kell legyen a rendszer fáziszaja.

A leírás szerint egy fehérzaj-szerű, eloszló jitter sokkal nagyobb szintű kell legyen, hogy gondot okozzon, de állítólag 20 ns-nyit már meghallottak az emberek - az pedig -80 dB körül van, vagyis több mint 0,1 százalékos torzítás. És ez tényleg a hangkép elmosódását okozza. És ez is irdatlanul kicsi időintervallum, 20 ns 50 MHz-nek felel meg.

Na, ezeknek kell utánaolvasnom, mert gyanús, mint minden. Majd ti megmondjátok, mi a lehetséges ebből. Viszont ha csak egy része is igaz, akkor már értem a nagy tülekedést a jitter körül, hogy miért üldöznek az emberek rádiótechnikában használatos magas minőségű órajeleket, ill. azokat előállító alkatrészeket...

Megvannak a számítások is, MI-vel kiszámoltattam.

Nem akartam érdemben válaszolni, mert ez nem az a topik. Valószínűleg 400kV a tápvezeték, mert 750 kV-os csak Albertírsa-Ukrajna viszonylatban van. A 400 kV a vonali feszültség azaz két vezető között ekkora (szinuszosan változó) elektromos térerő van. A transzformátor nullája földelt, a levegőben valahol a három fázisvezető együttesen szintén egy virtuális nulla potenciált is alkot, amihez képest a föld felé elvileg nincs potenciál, de a gyakorlatban a három vezető nincs fizikailag egy helyen, hanem mondjuk egymás mellett. Ekkor a föld felé is kialakulhat elektromos erőtér, aminek van megengedhető max mértéke. Ugyanígy mágneses tér is van mindhárom körül, és a vezeték alatt a földön is mérhető uT nagyságrendű érték.

Az 50 Hz-es váltakozó feszültség hullámhossza kb. 6000 km. Egy negyedhullámú sugárzó (antenna) létrejöttéhez kb. 1500 km folytonos vezetékre lenne szükség, transzformátor és alállomás nélkül, na ilyen nincs Magyarországon, ezért itt valójában nem beszélhetünk sugárzásról, hanem a vezetéket körülvevő változó elektromágneses térről.