Működik, de csak akkor ha az interaktív mód be van kapcsolva. Akkor a definiált gyorsbillentyű nyomására lehet léptetni a előre beállított értéket.

Negyedik lehetőség, mint alternatíva:
Regisztrálsz az Infineon oldalára, és online használhatod a TINA-t.
Még nem olvastam utána, hogy ez regisztráció után örök, vagy csak egy ideig tart-e, de működik.

Nos, sok mindenre rá is jöttem ami kérdéseket feltettem. Igen, a kapcsolási rajzon kell a footprint-eket jól definiálni. Azonban olyan problémám van, hogy a footprint definíciók tára viszonylag karcsú, így ha nincsen pl. cloud elérés, akkor marad a saját footprint készítés. Ellenben néztem, hogy pl. a KiCAD vagy egyéb szoftverek választéka jóval bővebb. Aki használ Tina-t kapcsolási rajzokhoz, az a PCB tervezőjét már nem használja?

Szerintem elég kevesen terveznek nyákot TINA-val. Nekem eszembe se jutna: párféle nyáktervezőt kipróbáltam régen, és igazából egyik sem tetszett. Az volt ez elképzelésem, hogy egy jó szoftver annyira "kézre álló", hogy szinte magától beletanul az ember a használatába. Sajnos a gyakorlat nem ez, hanem:
- vannak nagyon sokat tudó, de "pilótavizsgás" programok
- vannak könnyebben kezelhető szoftverek, amelyekkel bizonyos dolgokat nehézkes vagy lehetetlen megoldani benne.
Persze a két véglet között is van jónéhány kompromisszumos választási lehetőség.

Áramkör-szimulációra nekem a TINA vált be, és nem azért, mert könnyű és kézreálló (bár hamar meg lehet szokni a használatát), hanem azért, mert eddig ezzel tudtam a valóságot legjobban megközelítő szimulációkat készíteni.

Nyáktervezőként nekem az Eagle vált be leginkább, később hosszú távon használtam, otthon is, és több munkahelyen is. Elég sok panelt terveztem vele. Ami miatt tetszik, hogy el lehet kezdeni vele hobbi szinten is dolgozni, de nem kell lecseréni akkor sem, amikor kicsit profibb nyákokat kezdünk csinálni. Lehet vele 1 oldalas hobbi projekteket rajzolni, de akár sokrétegű professzionális paneleket is.

Amikor az eagle tulajdonost váltott (cadsoft - autodesk) onnantól legálisan nem lehet megvásárolni, csak "bérelhető" rendszeres díj ellenében. Illetve a régi (7. verzióig bezárólag) verziók, amelyek még nem ebben a konstrukcióban kerültek kiadásra, már azok sem vásárolhatók meg. Ez (magánvélemény) szerintem nagyon gusztustalan marketing stratégia, ezt annak idején a munkahelyemen is kb. így gondolta a vezetőség, és kiadták, hogy mindenki marad a megvásárolt 7-es verzión, és nem frissítünk a "bérelhető" szoftverre. Persze otthonra a virágboltból beszerezhető mindenféle okosított verzió, de én továbbra is maradtam a 7-es verziónál. Igazából ez kicsit olyan mint mondjuk az Office csomag az M$-től, nem sok olyasmit tudnak belefejleszteni, ami miatt megérné váltani a legfrissebb verziókra. Most is valami régi verziót (talán office 97-et) használok, és mindere elég...

Ha most kezdenék, akkor a KiCAD-be fektetném be az időmet.

Szia! Egyetértek. TINA-KiCAD átjárás lehetséges kapcsolási rajz szinten? Az sem baj, ha a footprint definíciók nem mennek át, lényeg, hogy a rajzot ne kelljen újra elkészíteni a KiCAD shematic editor-ával. Ha lehet, kapcsolási rajz szintjén maradnék (én is) a Tina-nál, de a PCB-re jobb a KiCAD.

Nem az átjárhatóság miatt, hanem a tudása és amiatt, hogy fejlesztik gondolom jó választásnak.

Igen, azt értem miért írtad. Ez csak egy kérdés volt. Egyelőre annyit tudtam kideríteni, hogy a spice adatcsere irányba érdemes elindulni. Nekem ez annyira szokatlan, mert a gépészeti CAD rendszerek között viszonylag könnyű az átjárás, van bőven adatcsere formátum 2d és 3D-ben egyaránt.

A fájl konverziókkal mindig probléma van. Ott van pl. az AutoCAD. Még a program verziókon belül is kompatibilitási problémák voltak. Aztán szép lassan tönkre ment a cég ahol dolgoztam és nem volt pénz az AutoCAD-re. Próbáltuk helyettesíteni egyéb CAD programokkal, de még nagyobb problémák adódtak. pl. Szét dobta darabokra a rajzot, össze-vissza méretek.

Tina 15 relé hiba

Sziasztok,

A minap megvettem a tina 15 student verziót és az a problémám, hogy a relék nem megfelelően működnek. Ha sorba kötöm két relé nc érintkezőjét szakadásnak érzékeli, vagy ha egy öntartást csinálok az első gomnyomásra jó, de utána hiába nincs lenyomva a gomb a relé öntart. Mi lehet az oka ennek? Nem volt olcsó mulatság.

Nekem csak a 15-ösnél régebbi TINA verzió van a gépemen, így a Tina15-el készült fájlt valószínűleg nem tudnám megnyitni. Viszont legalább néhány képernyő képet feltehettél volna, hogy lássuk az áramkört, meg azt amit a szimuláció mutat, mert enélkül még tippelni is nehéz.

De pár dolog amit megtehetsz: ha csak 1db relét vizsgálsz a lehető legegyszerűbb áramkörben az jól működik?

A Tina-ban van pár dolog amire érdemes figyelni. Pl. minden áramkörbe kell minimum egy GND-t bekötni valahová, hogy legyen egy referencia pont, enélkül csinálhat furcsaságokat.

.. továbbá:
- Látni kellene a relé beállított paramétereit.
- Egy kontaktus zárását-nyitását nem lehet mérni egy feszültségmérővel, mer a szimulációban a feszültségmérő belső ellenállása végtelen. A relénél, pedig be lehet állítani a nyitott kontaktus
"szivárgási ellenállását".

Nekem egy ősrégi Demó van, tele bosszantó bug-okkal. De olyan szinten, hogy egy ellenállás értékének megváltoztatásával, nem fut le a szimuláció. Vagy nem tudja kiszámolni a munkapontokat pozitív visszacsatolás esetén, de a tranziens vizsgálat, meg simán lefut.