Másnak tudok, csak mi nem szeretjük egymást.

Csak egy félrekattintás tiltani a másikat. A korábbi üzenetek megtekintése felett közvetlenül van hozzá a gomb. A feloldás is ugyan ott van, ha már egyszer tiltottad.

Tudom, de ez itten nem így van.

A trollkodás és a rá adott válaszok eltávolítva.

Egyszer sikerül rendberakni, én a HE-nek szurkolok.

Biztonsagi öv hasznalatatanak ellenőrzése?

Azért ennek:
Bővebben: Link
a vegrehajtásanak igazsagos módjára kíváncsi vagyok.
-Az csak egy dolog, hogy "olyan autóbiszon, amely álló utasokat szállíthat" nem kell bekötni (én még nem is utaztam olyan buszon, smelyik ne tehetné).
Oké, a buszokat nem büntetik, megoldható.
-de még a '90-es evekben is gyartottak (és adtak rá típusbizonyítványt) olyan teherautókat, smelyben NINCS biztonsagi öv. Ha megvolna még a Robur, és naponta elszaladnék vele a maglódi VÉDA alatt, akkor mindennap szaladgálhatnék a postára, tértivevényes levélként feladott fellebbezéssel?
Vag (ha van ügyfélkapum) minden este írkálhatnek ott?
-a muzeális személyautók tulajdonosai ugyanez: ott a '70-es évek elehén meg kaptak típusbizonyítvanyt olyan autók, amiben nem volt biztonsagi öv. Hogyan rendezik ezt vajon?

(Nem jó valasz, hogy szereltessék be. A szabály kimondottan tiltja azt, hogy oda kössenek be biztonsagi övet, ahol nincs kifejezette erre gyártó által kialakított pont)

Ahogyan a megkülönböztetett autóknak a sebességtúllépésére se számláznak, úgy a különleges rendszámokat valószínűleg be fogják tenni kivétellistára. Bár a KÖKIR rendszerben nem emlékszem, hogy lenne olyan menüpont, ami a biztonsági öv megléte/hiánya kérdést tárolná, de a VÉDA rendszernek van olyan fehérlistája, amelyik autókra nem büntet.
Én arra lennék inkább kíváncsi, hogy a hátul ülőket (pláne egy hétszemélyesnél) hogyan nézi

Hát, ha van ilyen (atombiztos) nyilvantartasuk erről -akkor megnyugszom ebben.
Azt pedig nem is fogom bánni, ha ez alapján jól megbírsagolják azt az üzembentartót, aki szakosan eltüntette a Mercedes teherautóban a biztonsagi öv gyári helyét is.
Dolgoztam olyannal.


Hú, ez külön érdekes! Szerintem maximum a középen ülőt látja közülük -és a nejem kicsikocsijában pont a hátul középen ülőnek nem jut öv
(Eredetileg, gyárilag ilyen)

‘93 végén a taxikra vezettek be sok megkötést (akkor még nem volt korhatár). Biztonsági öv, jobbos tükör, hátsó fűtött szélvédő és hasonlók lettek hirtelen kötelezőek. Aki nem teljesítette, a következő vizsgánál nem kapott engedélyt…

Igen, vannak ilyen megkötések.
Azonban ez nem valtoztat azon: magánszemélyeknél is, egyéb kisvállalkozasoknál is szaladgalhatnak (szaladgálnak is) olyan autók, amelyekben eredetileg nincs biztonsagi öv (és nincs hova, tehat nem is szabad felszerelni)

Na igen... S azok, amelyiknél csak kétpontos biztonsági öv van? Na azokat vajon hogy fogja nézni? Kíváncsi leszek, amikor tényleg beindul a rendszer, akkor mi lesz.

Hagyjuk ki a politikát!

Szép az autód, használd egészséggel. Ehhez hasonló lesz az enyém is (más szín), csak valamit elbabráltak rajta, hogy rá lehessen húzni a 2025-ös jelzőt. Remélem én is elégedett leszek vele, és megszokom majd a sok furcsaságot, az új funkciókat, és a pedál hiányt.

Trapézlemez lefogatás

Több gyártót és tetőfedőt is megkérdeztem arról, hogy enyhe lejtésű tetőn (mondjuk 10°), kis magasságú trapézlemezt (mondjuk 20 mm) a trapéz tetején vagy az árokban kell-e lecsavarozni? Meglepve tapasztalom, mennyire nem egységes az álláspont, volt aki nem tudta, volt aki egyik, és volt aki a másik álláspontot látta jónak. (Külön érdekesség, hogy több pdf-et is találtam szerelési utasításnak elnevezve, amikben több dolgot is említenek de még érintőleg sincs szó, erről az alapvetően fontos részletről. Van ahol még abban sem tesznek különbséget, hogy tetőre, vagy éppen oldalfalként kerül beépítésre a lemezelés, pedig szerintem ez is fontos.)
Szeretnék véleményeket, és magyarázatokat kapni ezzel kapcsolatban, kinek mi a véleménye, és esetleg mivel indokolja azt. A trapéz "dombján" vagy az "árokban" jobb-e elhelyezni a csavarokat 10°-os lejtésnél és 20 mm vastag trapézlemeznél.

Én az "árokba" csavaroztam a 27nm sufnin vagy 25 éve, de még nem lett semmi baja. A tetőbe egy minimális lejtés van. Ha a dombra szeretnéd, ahhoz kell még egy közdarabbal is játszadozni.

Én csak annyit tennék hozzá, hogy amikor én műanyag (talán akril) átlátszó hullámlemezt szereltem fel tetőfedés gyanánt, akkor ahhoz olyan szereléket adtak, amit a "domb" alá kellett tenni. Én a dombot javasolnám, mivel ott kevésbé áll meg a víz, lefolyáskor nem torlódik a csapadék a rögzítő csavaroknál, kisebb a beszivárgás esélye.

Én is így alkalmaztam, a garázs tetejénél, sőt, a "szakemberek" is így használták a csavarokat a terasz tetőjénél. (Azért az idézőjel, mert nem szakképzett emberek csinálták, hanem olyanok, akiknek csak gyakorlatuk van benne.) Természetesen, ha valaki a dombtetőre akarja tenni a csavarokat, akkor egyrészt hosszabb csavarok kellenek, másrészt szükésges alá tenni egy ellendarabot (nem tudom, mi a hivatalos neve, de arra szolgál, hogy a domb ne tudjon összenyomódni a lecsavarozáskor sem, és utána sem). Ami még tény, hogy a hivatalos forgalmazó olyan csavarokat adott a lemezhez, amelyek a dombtetőn nem is érték volna át a lemezt. (Megj.: a forgalmazó kérés nélkül biztosította a színazonosra szinterezett csavarokat, rajtuk gyárilag felsajtolt vízzáró alátéttel.)

Itt a környéken csináltak néhány cserepes lemezes tetőt, meg trapézlemezes melléképületet az elmúlt időszakban, megkérdeztem a tulajokat, megnéztem a kész műveket, meg egyszer sikerült beszélnek a kivitelezőkkel.
Azt gondoltam volna logikusnak, hogy a púpra megy a csavar, mint mondjuk egy hullámpala esetében, mert ugye a púpról a víz lefolyik, a gödörbe. És meglepődtem, mert nem így van. Az a hivatalos technológia, ehhez is készülnek a csavarok, hogy nem a púpban hanem a gödörben van csavarozva. Leginkább azért, mert itt nincs idő azzal vacakolni hogy lukakat furkálnak, sorjáznak stb, hanem önmetsző csavarok vannak amiket géppel kell pillanatok alatt betekerni, és ez a móka a púpon nem működne mert itt ott behorpadna tőle a lemez, lévén, hogy ehhez erősen nyomni is kell míg a csavar át nem lyukasztja a lemezt.
Tehát a gödrökbe megy a csavar. Beázás ellen van a csavar feje alatt egy gumi tömítés is. És itt jön az egész dolognak a szépséghibája. Azt a gumit előbb utóbb vagy megeszi majd a nap, vagy csak elreped, stb. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik az amit láttam is amikor a szomszéd házát csinálták. Néha, hogy ne kelljen annyit menni, és gyorsabban haladjon a dolog, az emberke különféle akrobatikus mutatványokhoz folyamodik, hogy több csavart tudjon betekerni egyetlen állásból, azaz fekvésből, emiatt előfordul, hogy némely csavar nem pont merőlegesen lesz betekerve hanem enyhén ferdén.
A szomszédnál ez ki is derült az első komolyabb eső után, mármint, hogy melyek ezek a csavarok, mert ott a gumi alátét nem zár rendesen, és ott beázott neki az új tető.

Ez ugye normál dőlés esetére igaz amit írtam, a 10 fokosra én csak annyit hallottam, hogy olyan lejtésre igazából már nem ajánlott semmiféle lemez. Ha én magamnak csinálnám, inkább bevállalnám a jóval több időt és macerát, kifúrnék előre minden lyukat és úgy tekerném be a csavarokat, már ha találnék hozzá olyan hosszúságban, ha nem, akkor azt is házilag kéne gyártani, mármint a gumi alátéteket.

Időközben szemügyre vettem a szomszéd épületét is, azon is így van felfogatva az "árokba" csavarozva.

Idézet:
„A nagyobbik az amit láttam is amikor a szomszéd házát csinálták.”

Nagyrabecsült fórumtársunknál simán otthagyták sittet (pala, ami innentől kezdve veszélyes hulladék).
De lehet majd sufnit építeni belőle, vagy szánkózódombot az unokának, vagy simán elásni...

Felesleges egy munkából kettőt csinálni. Azt a kb 0.4es lemezt az önmetsző csavar kifúrja. Nem a technológiával van gond, hanem -ahogy le is írtad- az emberrel. Ha olyan rossz lenne, minden lyuknál beázott volna. De csak ott ázik, ahol nem merőlegesen lett behajtva.
Előre meg, hogy tudnád kifúrni? Lehet nem ott lesz a léc ahová a lyukat fúrtad. Azt ott jó fent a helyén. Nem kell két géppel bűvészkedni, bele a behajtóba a önmetsző és hajrá.
A gumi meg elég jól bírja. Nem tudom miből van, de 20+ évesen se áznak be amire rálátásom van.
Nálam pont most lesz a műhelynek a körbelemezelése, havernál meg a palát cseréljük lemezre.

Elektronikai oldal helyett érdemes lenne egy bádogost megkérdezned, de nagyon jó szerelési segédletek is vannak.Mielőtt bevinnének az erdőbe.
Csak példa:

https://www.badogbazar.com/termekek/trapezlemez/szerelesi-segedlet/

https://lemezker.hu/tudastar/trapezlemez-csavarozas?srsltid=AfmBOor...QMZ9n3

A trapézmagasságtól függetlenül mindig a hullámvölgy kerül csavarozásra, a megfelelő önmetsző csavarral.Fémszerkezetre 20 mm-es, fa szerkezetre 38 mm-es csavar használatos, fűzőcsavarként szintén 20mm-es.
A csavarozás azért a hullámvölgyben történik, mert ez biztosít megfelelő szorítóerőt a szerkezethez,és így érvényesül a vízzáró tömítés.
A csavarok korróziógátló bevonattal ellátott, a lemez színével megegyező RAL színnel
festett EPDM alátétes típusok.(Tehát nem gumi, UV álló anyag, nem fog egyhamar tönkremenni...)
A lemezt tilos előfúrni, vágni kizárólag kézi vagy gépi lemezollóval ajánlott, sarokcsiszoló "flex" használata TILOS.(Hőt fejleszt, a galvanizálás megmelegszik, esetleg megég, és hamar korrodálódik.)
Nálam több épület is ezzel van fedve, van amelyik 10+ éve, és semmi probléma nincs vele, talán csak annyi hogy idővel a lemez festése megfakulhat...
Bátran ajánlom egyébként, olcsó, gyorsan szerelhető technológia, a lemezek elérhetők antikondenzációs, "filces" bevonattal/kivitelben is.
Helyes felszerelés esetén nagyon tartós fedés készíthető vele.

Egyetértek.
A korrekt bádogosok felmennek a lemezre, és felülről csavaroznak, a megfelelő fejjel, így könnyen megoldható a merőleges csavarozás.
A mellécsavarozás pedig csapatózsinóros jelölés esetén nullára redukálható.
Az alátét nem gumi, hanem UV álló műanyag, EPDM.
És valóban nagyon tartós.

Ha púpra a csavar, akkor biztosan kell alá távtartó a tartó léc és a púp közé. Létezik-e ilyen méretben.

Köszönöm a véleményeket. Sajnos rám minimális hatással van a "másoknál így láttam" megközelítés. A nélkül, hogy én akarnám megmondani a tutit, leírom szerintem mit érdemes mérlegelni, és ez alapján dönteni.
Van két alapvető sajátosság, amit nem lehet megkerülni.
- A csavar akkor képes vízzáróként működni, ha a képlékeny EPDM (nem az, de hívjuk guminak) ideális mértékben van eldeformálva (a túlhúzás sem jó).
- Másik tény, hogy az árokban lévő csavarfejek bizonyos esetekben elmerülhetnek a csapadékban, és a tetőn összegyűlő sárban, levelekben, egyéb szemétben, illetve gátolják, a sár lefolyását, torlódást okozhatnak (ez nem előnyös).

Ha van egy stabil lécezés vagy egyéb csavart fogadó idom, illetve viszonylag nagy a lejtés (mondjuk 30° vagy nagyobb), akkor tökéletes eredményt ígér az árokban való csavar elhelyezés, én is így csinálnám. Azért ezt ajánlják a leírások, mert eleve ezt a körülményt tételezik fel.
Ezzel szemben a gyakorlatban nem ritkán látni szélsőséges viszonyokat. Egyáltalán nem ritka a minimális tetőlejtés, 2,5 cm/m lejtés már elfogadott melléképületek esetében. Ez olyan enyhe lejtés, amin a víz már lefolyik, de nem sietve teszi. Sár, hó, havas eső, vagy egyéb ónos csapadék meg egyáltalán nem akar megmozdulni rajta. Ehhez társulhat -manapság egyre gyakrabban- szendvicspanellel megvalósított tetőkialakítás, aminek minimális a rögzítőképessége mert csak egy vékony lemez van a felületén. E miatt a csavarokat csak óvatosabban lehet meghúzni, hogy az ne szakadjon ki a vékony lemezből. Ilyenkor is deformálódik a gumi alátát, de kevésbé mint stabilan meghúzott csavar esetén. Ezért minimális lejtés, és szendvicspanel alátát esetén én határozottan jobb megoldásnak tartom a dombon való csavar elhelyezést.

Ilyenkor szokták azt mondani, hogy "csináld úgy, ahogy akarod". Általában az idő fog igazolni minden elképzelést. Ha jól emlékszem 20 év volt az általam akkoriban vásárolt lemez átfutási ideje, amit már bőven túlélt és nincs beázás, rohadás és a csavarok is rendben, pedig mi kókányoltuk saját kezűleg. Pár évente lemostam magasnyomású mosóval és ennyi volt a gondozás.

Ez teljesen korrekt,és jó dolog.Az a lényeg, hogy ne vessz el a részletekben.
Már csak a félinformációkat, a feltételezéseket, és a saját tévútjaidat kell elengedned,és helyette a technológiai utasításokra, és szabályokra, szabványokra fókuszálnod.
Akkor biztos, hogy jól kerül felszerelésre a trapézlemez.
A hirtelen idekerült szendvicspanel már más történet, de arra is megvannak a technológiák.
Persze semmit sem kötelező betartani, a trapézlemezt is fel lehet szegelni a "púpon" 65-ös szeggel , mint ahogy régen a hullámpalát sem a gyári szerelvényekkel, hanem százasszöggel, sörös/üdítőskupakkal, meg biciklibelsőből kivágott gumikoronggal tették fel a tetőre.
Magyarok vagyunk, és vannak dolgok, amik sohasem változnak.

Ha falevelek hullanak rá, azok eső esetén elakadnak az árokban lévő csavar fejekben. Ilyen kicsi lejtésnél nem viszi le a víz.

Általában nem , de ha mégis,száradás után leviszi a szél.
Két helyen is van alacsony dőlésszögű tetőm T20 lemezzel, egyszer sem látott eddig senki
hogy söprögetem a tetőn a leveleket.
Hihetetlen, hogy műszaki emberekként mennyi "összeesküvéselméletet" tudtok összehordani.

Érdekes amit írsz...
Vajon az időjárás tényleg tudja, hogy egy eső, egy száradás? És amikor a nap már egy kicsit megkezelte a lemez felületét, akkor azért lehetséges, hogy jó rászárad a fonnyadt levél. No persze két helyen sem a szél iránya, sem az ereje nem biztos, hogy egyforma. Ha meg igen, akkor a szélvihar nem csak a leveleket, hanem a tetőt is tesztelni fogja.