Lehet nem gyári táp ...

Mit kéne, és hogyan földelni, hogy ne rázzon?

Egy tuti gyári DELL tápot méregetve sincs a táp kimenete direktben rajt a földön. A minusz és a védőföld között mérek 1kOhm-ot. (persze ez még bent akármi is lehet...)

"84 V váltó a kimeneten", "a földelés sehova sincs bekötve", "Ha nincs a védőföld bekötve, es a gép fémházas, tuti nem hozzávaló"

Ahol nincs bekötve a védőföld, teljesen normális, hogy 90 V körüli feszültségeket lehet mérni vagy kigyullad a fázisceruza - csak áram nem fog átfolyni rajtad, legfeljebb mikroamperek. Már ha sértetlen a tápegység. A dugasztápok is szoktak csípni a rendes földhöz képest.

Az (X és) Y-kondenzátorok miatt van a jelenség, ebben a témakörben érdemes nézelődni, hogy hogyan kötik be őket védőföldelt és kettősszigetelésű tápok esetében (és hogy milyen biztonsági tulajdonságaik vannak, mert nem sima kondenzátorok).

---
Nekem is volt olyan elterjedt, sokak által használt gyári asztali tápom, ami fémházas volt (készülékekhez való, nem egészen laborcuccnak, de hozzáférhető kivezetésekkel), rendes hárompólusú műszercsatlakozóval ellátott, de a kondikat leszámítva nem volt bekötve a védőföldje. : -) Én is meglepődtem - ilyen ez a világ. Szerintem még itthon is forgalmazták, de már régen volt. Zaj szempontjából előnyös szokott lenni, az lehetett az oka.

A bemeneten nincsenek kondenzátorok, csak a trafó primer és szekunder tekercse között van egy 4,7nf-os kondenzátor. Kizárásos alapon csak az lehet a ludas abban hogy a kimeneten megjelenik a váltó. Próbaképp kivettem és eltünk a kimenetről a 85V.
Milyen hátrányai lehetnek ha így használom a tápot?

Ja, az pont az kell, hogy legyen. Nem teljesíti az EMI szabványokat. Hogy az milyen körülmények közt okoz gondot, nem szeretnék foglalkozni vele. : -) Mindenesetre az ilyen kivitelű tápok működését, működési elvét nem tudod csak úgy megváltoztatni, másként szűrni a kimenetet stb. Védőföldelt tápnál meg komolyabb hálózat kell kondikból, hogy jó legyen.

Az a kondi azért van, hogy "valamilyen " potenciálon legyen a szekunder oldal. Ha nincs a kondi akkor lebegni fog, sztatikusan ettől sokkal magasabb potenciálra kerülhet, amikor hozzáérsz akár szikrázhat. Ez pl egy pendrive rádugásakor az eszköz vagy a port halálát is okozhatja. Esetleg a közeledben számítógépes boltból szerezz használt tápot. Az átbarkácsolást nem javaslom.

A zavarszűrőknek van védőföld nélküli változata is. Szerintem ha van ilyen, akkor nem olyan nagy probléma ha nincs bekötve. Én nem használom, mert a lakásban (panel) eleve nincs bekötve a védőföld néhány helységben. Nyilván a fürdőszobában van. Linkeltem egy adatlapot. Az "E" verziójú szűrő nincs bekötve a védőföldre. Műanyag dobozba szoktam tenni a kreálmányaim.

Tudom, hogy sok rajzon nincs ott a primer és a szekunder oldal közt a kondi (nagyon sok rajzon meg igen), legyen az földelt vagy kettősszigetelt. Én nem vagyok túl jó tápegységekben, így csak azt tudom, hogyan kellene csinálni, azt nem, hogy hogyan lehet meghágni az alapelveket az erdőn keresztül - majd más megmondja.

De ez a logika nem jó, hogy ha találunk ilyen k.m. szűrőt, akkor az azt jelenti, amit mondtál.

Milyen jó, hogy egy pendendrive-ért aggódtok! Közben értem meg senki sem aggódik!
"85V van a házon? Nem számít, alig veszed észre ... legfeljebb valami minimális áram bizserget..."

Néztem pár kapcsolást, és azt láttam, hogy a trafónál 2,2nF kondikat alkalmaznak többnyire. Ha kicsrélem a 4,7nF-ot kisebbre az hozhat javulást?