Áramkorlátozóba beletettem 1 db 100W-os izzót, majd rákapcsoltam egy forrasztópákát. A feszültség leesett kb. 180V-ra, de az árammérő 0,0A-t mutat. Itt azért már valamit kellene jeleznie.

A 100W, még fél amper sincs! És ha az áramkorlátozó alatt azt érted, hogy az izzó sorba van a terheléssel (vagy is a pákával) akkor még kevesebb az áram..

Igen, azt értem, akkor lehet, hogy azért nem jelez semmit?
Erősítő teszteléséhez ez így nem fog jó lenni, áramkorlátozóval nem fog kijelezni áramot, csak feszültséget?

Oké, de amire kértek, nem mérted meg. Sem azt hogy nem szakadt-e az áramváltó, sem azt hogy kézi műszer, váltó mA állásával lezárt áramváltó mit mutat pld. a 100W-os izzó áramára. Így előrehaladás sincs a témában..

Mértem, áramváltó nem szakadt, kézi lakatfogóval 0,9mA mutat.

Azt is meg kellene mérni, hogy a műszer mekkora ellenállással zárja le az áramváltót.
Esetleg ha van rá módod, meghajtani a műszer bemenetét (ellenállás korlátozással) váltóárammal, hogy vajon mutat-e valamit a műszered. Pld. 12V-os trafóról, 1kohm soros ellenállással, kb. 10mA áram mellett. Hátha abból megtudod, működik-e a műszer.

Hát szerintem 3 digiten 100A-es méréshatár, ott a felontás 1A ... plusz mérési pontatlanság ... próbához min 2A-es terhelés kéne!
Amúgy milyen mérési tartományban szeretnéd használni?

Kikötöttem az áramkorlátozót, direktben van bekötve a dugalj. Bedugtam egy vízforralót, és arra sem jelez az ampermérő semmit. Szerintem rossz a műszer.

Akkor vélhetően az. Vagy DC a műszer, vagy a bemenete (hibásan) le van zárva egy kis-értékű sönt ellenállással. Mert ugye egy "zavaró körülmény" van, hogy feszültséget meg mér.

Tárcsás mosógép motorjának típusa, sebessége

Lehet-e a tárcsás mosógép motorjának sebességét szabályozni, és ha igen, hogyan, és mennyire? Nekem olyan 60-120rpm-es tárcsaforgás kéne.

A régi tárcsás mosógépekben aszinkron motor volt.
A sebességét széles tartományban úgynevezett frekvenciaváltóval lehet megoldani.
Másik lehetőség az áttétel módosítása, mivel általában ékszíjas hajtás van a motor és a tárcsa között.
A további szabályzási lehetőségek erősen korlátozottak, tehát pl. fázishasítós szabályozóval csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem lehet szabályozni az ilyen felépítésű motort.

Az hogy működik? Nem igazán találtam itt rajzokat hozzá. Találtam egy hirdetésben olyan Hajdú mosógép motort amin rajta van a szíj és a tárcsa is, ez 136W, ezt kéne lelassítani.

Aszinkron gép - Wikipédia
A fenti cikkben leírják a működését és a szabályozás lehetséges módjait is.

Köszönöm, érdekes olvasmány, de a frekvenciaváltóra gondoltam. De úgy képzelem, dual táp után a GND az egyik kimenet, a másik kettőt pedig 2 FET-el kapcsolgatja rá felváltva, vagy olyan impulzusokkal, hogy szinusz legyen az átlaga. És gondolom van egy olyan veszélye, hogy ha valamiért egyszerre kapcsol, és összeköti a --t a +-al, az nem tesz jót semminek.

RT évkönyvben van róla cikk.
Egyfázisú motorra nyögvenyelősebb.
Ha sikerült megépítened, akkor tedd fel (rajz, panel, program, de legjobb lenne cikk). Lehet még én is kedvet kapok hozzá a fúrógéphez.

A Hajdu tárcsás mosógép motorja (legalábbis az IMI DU534 F7n8) tekercselése 3 fázisú Y kapcsolású (3x230V Y), csak 1 fázisra van bekötve egy kondenzátor segítségével.

A kondenzátort eltávolítva normál 3 fázisú 3x230V kimenetű frekvenciaváltóról üzemeltethető, de azt vedd figyelembe, hogy a fordulatszám csökkentésével a teljesítménye egyenes arányban csökken, és ilyen kis fordulaton (nem tudom mekkora a szíjtárcsa áttétele) nem lesz már a motornak rendes hűtése a belső ventilátorral.

Nem tudom ez hány fázisú.

Ez egy újabb vátozat, amit irtam, és annak a következő generációja biztosan olyan, De szerintem ez is olyan. Nézd meg a tekercselést, ennél szétszedés nélkül is látszik.
3 fázisú tekercselés esetén összesen hat tekercs van, általában 3 kívül, három belül egyforma huzalból. 24 horony esetén mindegyik 2-2 horonyba megy.
A három kivezetés között minden variációban közel azonos ellenállást lehet mérni.

1 fázison főfázis + segédfázis tekercselés esetén 4 + 4 különálló tekercs lenne gyakran különböző átmérőjű huzalból a 1400-as körüli fordulatszámhoz, És az ellenállások sem egyeznének.

Ez ránézésre is egyfázisú (+ segédfázis) motor.
Ott van rajta, hogy milyen értékű üzemi kondenzátor kell hozzá: 8µF 400V.

Az elég pazarlásos megoldás. 1/3 réz csak úgy ott van + súlynak, de semmit nem csinál.

Ha hiszed, ha nem ez így volt bekötve a korábbi változatoknál biztosan. Két fázis kivezetés között a kondi, a harmadikra meg az egyik kondisra a betáp.

Talán egy rajz többet érne...
Egyfázisú aszikron motor. Az ne zavarjon meg, hogy jelen példában indító és üzemi kondenzátor is van. Indítókondi nem mindig szükséges, ha az üzemi úgy van méretezve.
Lehet négy vezetékes kivitelben, vagy három vezetékes kivitelben, ha a tekercs közösítve van.

A főtekercs direktben kapja a tápot, a segédtekercs pedig előtét kondenzátoron keresztül.

Egyfázisú aszinkron gép a működési elve itt olvasható.

Ui.: Egyébként a tipikusan háromfázisú motorok általában hűtőbordás testtel készülnek.

Az ITT látható b. ábra szerint a bekötése.

Nincs rá garancia, hogy minden motorváltozat ilyen volt, de a korábbi típusok biztosan.
Az előzőleg berakott nyitott típus és az az előtti zárt változat is három fázisú Y tekercselésű volt gyárilag. Ez utóbbi van is itthon, a saját készítésű 3 fázisú frekiváltókat szoktam vele kipróbálni, mert kicsi, könnyű előszedni.

50 éve javítom, használom a mosógép motorokat. Soha nem találkoztam három fázisúval. Arra úgy is volna írva, hogy 3× X feszültség. Nagyon bemesélted magadnak és nem is tudsz leszakadni róla. A nagyon korai motorok, 1950-es évek, eleinte indító ellenállással és a hozzátartozó háromállású kapcsolóval, majd nagyobb ellenállású sf tekercselés áramrelével készültek. Utána jöttek divatba a kondenzátorosmotorok. Mind egy fázisú volt. Akadtak örvényáramú indítóval rendelkező motorok, de háromfázisú, legfeljebb házi barkács szinten. Nem biztos, hogy Neked szól az írásom, de az eredeti kérdező már eltévejgett.

Attól, hogy valamit nem láttál 50 év alatt, még létezik. Apám motor tekercseléssel foglalkozott, sok fajta motor megfordult nála, fiatal koromban megtanultam én is alapszinten, tekercseltem is ilyen mosógép motort, képeken belinkelt mindkét fajtát. Az adattáblán 1 fázis és kondenzátor van feltüntetve, de ettől még a belső tekercs elrendezése 6 tekercs és Y kapcsolás.

Tehát akkor ezek szerint, ha valóban három fázisú, a tekercs ellenállások mindhárom tekercsen egyenlőek is igaz? Ha ez így van, akkor elfogadom. Ekkor beszélhetünk valódi három fázisú tekercselésről. Ha eltérnek, akkor ott már valami turpisság van. Abban megállapodhatunk, hogy ezt méréssel el lehet dönteni.

Komolyan mondom úgy kételkedtek Epu2-vel mintha UFO-t kiáltottam volna. Természetesen egyformák az ellenállások. Bármely két kivezetés között kb 27.5 Ohm.

Csak a kedvetekért szétkaptam a nálam lévő régi zárt változatot. Ahogy látom ez saját tekercselés, így dolgoztam akkor. Szépen látszik a 6 db tekercs. 24 horony 6-8 lépésközzel rakva. Két-két szemben lévő tekercs kezdet-vég sorba kötve, maradék három tekercs kezet csillagba, maradék 3 vég kivezetve.

Remélem, így a hatodik hozzászólásomra már ti is elhiszitek, hogy volt ilyen gyári megoldás.

Oké, engem meggyőztél.
Na nem mintha olyan sok mosógép motort láttam volna már szétszedve.

Közben szétnéztem, ezt a bekötési módszert hívják Steinmetz-kapcsolásnak...
Az üröm az örömben, hogy kevesebb a hatásfoka mint a segédtekercses aszinkron motornak.
Mi lehetett anno az üzletpolitika, hogy mégis ezt választották?
Hacsak nem az, hogy "a fenééébe is, van egy vagon három fázisú motor, használjuk ezt".
Majd ha elfogy, átállunk a segédtekercs motoros mosógépgyártásra.

Csak találgatni tudok, de egy gyártásba kerülő terméknél nem feltétlen a villamos jellemzők az elsődlegesek, nagyon fontos a hatékony gyárthatóság.

Ez egy kis motor, de a vas kellően arányos geometriával rendelkezik. A vasmag átmérője 24 horony kényelmes kialakítását tette lehetővé, 4 pólusú segédfázisos elrendezéshez 4 db főfázis és 4 db segédfázis tekercs kellene. Ennél két lehetőség van, az egyik az azonos tekercselés a fő és segédfázisra. Kis motoroknál szokásos megoldás, de szintén nem optimális. a 24 horonyban ez viszont nem helyezhető el egész hornyokkal. Minden tekercsre 3 horony jut, azaz oldalanként 1,5. Meg lehet csinálni, kétrétegű tekercseléssel, plusz horonyszigeteléssel, komplikáció.

A másik megoldás, hogy a főfázis tekercsek 4 hornyot foglalnak, a segédfázis kettőt. A lépés 4-6 (kettő marad ki közötte) a főfázisra, ami nagyon szűk, nehezebben kivitelezhető. A segédfázis tekercs pedig sokkal több menet egy horonyban értelemszerűen sokkal vékonyabb huzalból. A vékony huzalnak nincs tartása, nehezebben kezelhető, több menet tekercselése több idő, komplikáció.

Ezzel szemben a alkalmazott megoldás kényelmes lépésköz, egyfajta huzalátmérő, kevesebb és csak egyfajta tekercs, kevesebb tekercsfej szigetelés, hatékonyabb gyárthatóság. A Y kapcsolás miatt a tekercsek feszültsége kisebb, ez kevesebb menetszámot és vastagabb, jobban kezelhető huzalátmérőt jelent. az indítónyomaték a keverő tárcsa elindításához meg elég volt.

Ennek pont az ellentéte a Hajdu centrifuga, ahol a vas geometriája pocsék, nagy átmérő nagyon rövid vas hossz, azonos FF és SF tekercsek, és a szükséges réz a teljesítményéhez képest nagyon sok. A réz nagy része a tekercsfejekben van. Bizonyára ennek is oka volt, a pici teljesítményhez mérten talán nagyobb indítónyomatéka volt mint más azonos teljesítményű megoldásnak. (amivel nem lehetett így sem dicsekedni) Egyébként a korábbi pedálos változatban pont ugyanolyan Y tekercselés volt mint a mosógépben.