Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
2025 március 26-án írtam ebben a témában (a két forrásra hivatkozások az eredeti hozzászólásban működnek):
Nem új a dolog. Az Apollo 11 Holdraszállásának videó és fénykép felvételeit 45 darab mágnesszalag tekercsre rögzítették. Sok másik űrrepülés tekercseivel együtt lemásolták, évtizedekig tárolták kb 42996 dobozban (42ezer!), majd 1981-ben már 164220 tekercs (164ezer) tárolására volt igény stb, szokásos történet. Az eredeti szalagokat letörölték, újra felhasználták, évtizedek folyamán többször selejteztek. Két megszállott rajongó Apollo 11 utáni kutatása alapján, nem mindegyiket: egy régi NASA alkalmazott hölgy aukción megvett 2 darab tekercset a hozzá tartozó hűtőszekrény méretű olvasóval (Ampex VR-660C), amit a tyúkóljában tárolt (!) és 2006-ban szívesen odaadta, hogy megpróbálják visszaállítani a videó és kép felvételeket: Hasonló történetek, Az Apollo 11 adatvisszaállítási történet: NASA hivatalos riportja. A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2025
Hidd el nem is átlag emberek vitték ha vitték és nem is átlag embereknek. Ráadásul egy tekercs akár 15 kg is lehet. ( pontosan tudom, mert valamilyen illetékes elvtársak bele is kötöttek, hogy hölgyek rakták fel a dõg nehéz szalagokat a gépekre és az nem igen tetszett a hatoságnak. A hölgyek tõbbségben voltak és nem lehetett melléjük egy férfit is állitani a szalagok mozgatására.
Ez Amerika.
Most is valamilyen politikai ping pong megy, igy az államháztartás blokkolva van, ( magyarul addig a hivatalokban dolgozok nem kapnak fizetést. Pár éve modositottak a törvényen igy ilyenkor bizonyos funkciokban köteles az ember tovább dolgozni fizetés nélkül, abban a reményben, hogy majd utolag az állam mindent megfizet. Sajnos sok ilyen funkcioban dolgozo ember fizetéstöl fizetésig él és nem biztos, hogy képes ellátni minden kötelezettséget ( hiteleket, rezsit stb) honapokig mikor végre pénzhez jut. Gondold el milyen elánnal dolgoznak ilyenkor gyakran igen fontos funkciokban. Pl most a repülötéri biztonsági személyzet (TSA ) is ingyen dolgozik, de a rendörök, vámosok stb sem kapnak pénzt.
Az elkallódásról két saját példa:
1. Valamikor '90 körül tudomásomra jutott, hogy az egyik nagy budapesti céget felszámolják, kiürítik és el lehet hozni onnan dolgokat jelképes összegért. Elektronikai műszerészként és egyetemi hallgatóként leginkább azokra a dolgokra csaptam le, amiket ismertem vagy volt ötletem rá, mi lehet, de legalábbis volt benne elektronika. Így szereztem egy teljesen jó EMG 1555-t, meg pár környezetvizsgálati / katasztrófavédelmi mérésre alkalmas műszert. (Van, amiről a mai napig nem tudom, hogy micsoda...) Biztos vagyok benne, hogy volt ott rengeteg olyan cucc, ami érték volt (pl. a cég profilja alapján: optikák - de ahhoz nem értek), és ha senki sem vitte el, akkor a szeméttelepen végezte. Ahogyan a fentebb nevezett szkóp is ott végezte volna, ha nem hozom el akkor... 2. A munkahelyem mostani épülete 98-99 körül épült. Az egyik kolléganőm elég mélyen benne volt a tervezésben, és ennek eredményeként (a távozása után) hozzám kerültek az épület gépészeti tervrajzai. Mivel "elfér a szekrény tetején, majd kidobom, amikor kell a hely másra" felkiáltással megőriztem, így tavalyelőtt simán elő tudtam venni, amikor szükség lett rá. De csak azért, mert én vagyok olyan harácsoló, hogy semmit sem dobok ki, véletlenül pont rám lőcsöltek egy olyan feladatot, amihez ez hasznos volt, és eszembe jutott, hogy ez nálam van. Azokat a műszereket elvihette volna valaki a vas meg a réz miatt kilóra... A tervrajzokat elvihette volna valaki a gyerekének iskolai papírgyűjtésre... A Holdra-szállás mágnesszalagjait elvihette valaki a kertjébe szőlőt kötözni vagy seregély-riasztónak (magnószalaggal láttam ilyet!) ... Az egyetemen az egyik évfolyamtársam egyszer azt mutatta, hogy milyen jól néz ki, amikor a Schönherz-kolesz 15. emeletének ablakán kilógatja a mágnesszalag végét és amikor a szél belekap, kb. 2 másodperc alatt elviszi a több 100 méteres szalagot... (Azok biztos nem a Holdra-szállás dokumentumai voltak, mert miért kerültek volna Bp-re 20 évvel később...)
Leselejtezték a szalagokat és eladták kormányzati aukciókon.
Gary George vásárolt is egy teherautónyit. Ezek közül kerül elő 3 eredeti példány, amit azután 2019-ben újra elárvereztek 1,82 Millió dollárért. Ezek sem kerülnek elő többet. Egy kondenzátor halálaUniman mester megajándékozott egy példánnyal, lehet megunta, hogy állandóan azt mantrázom, hogy nem minden hibát kondenzátor okoz. 
Ezt nem egy kortárs galériából szerezte valaki?
Igazad van:
A bal oldala engem határozottan fekvő lóra emlékeztet. Távolról meg az egész, egy angyalkára.
Állandó üzemű...egy szivattyúban járt így!
Nem, csupán ilyen "megnyilatkozott".
 De elég változatos formában.
Ez egész Ázsiában igy van, söt Romániában is.
Több ok is van. Ezeken a vidékeken sok a földrengés, és az oszlopokon vezetett vezetékeket könnyebb és gyorsabb javitani.
Szerintem csak egy ok van: az igénytelenség.
Azért nem egészen az, de sajnos nincs ötlet, technika, hogyan lehet ilyen vezetékeket máshogy oszlopokra szerelni. Vannak bizonyos kábelhálozatok, ahol fix kábelhosszakkal kell dolgozni, és amig a föld alatt, pincékben ezt nem látni, az oszlopokon nagyon. Még Tokio vagy Bangkok belvárosában a felhökarcolok mögött is ez van. Az oszlop tetején van a villany, kb 1-1,5 méterrel lejjebb a kábelcsomagok, alattuk az erösitök stb, ehhez jonnek a frissebb optikai kábelek s ha még van a telefon meg az eloszto szekrények. Volt egy vietnami mérnök ismerösöm, itt dolgozott Europában nagyfrekvenciás kábelhálozakat tervezett. Az ö terveiben egységes kábelhosszakkal dolgozott, egységes kompenzácioval a cégek szerették, mert nem kellett spekulálni a kábekkel meg a kompenzácioval, erösitökkel a föld alatt vagy a pincékben meg senkit nem zavartak a hurkok.
És ahogy irtam ilyen földrengésveszély területeken nem optimális a kábeleket föld alá rakni.
Kérjük, a topic témájánál maradni! Ez az "Érdekességek" témája, nem különféle tápoké!
Kérdezd meg az AI-t, gondolom ő csinálta.
Elektromos lehet például:
- világítás; - ultrahangos rezegtetés; - nyélfűtés végett.
Mindegy csak "okos" benyomást keltsen, már ötvenszer annyi eladható.
Az áramot tű impulzussal küldi a karodba így elegendő erőt tudsz vele kifejteni.
A fejben van egy irányfény, meg egy nyomásmérő. Egyik segít a pontos ütésben, a másikkal monitorozható a munkavégzés ( a jobbakban össze is van hangolva az elszámoló szoftverrel ).
Ami még lényeges, sokkal jobb a súlyeloszlása, mint az akku nélkülieknek.
A pengébe beépített lézer-irányzék van benne.
(Úgy működik, mint a rendes fényképezőgépek esetében a fókuszálás: a félig benyomott elsütőgombbal tudsz fókuszálni, majd teljesen lenyomva lövi a képet. Csak itt az "elsütőgomb" a nyele.) 1. Amikor kézbeveszed, vagyis érzékeli, hogy a nyelét fogod, bekapcsol a lézer. 2. Oda irányítod, ahová szeretnél csapni vele. 3. Amikor megszorítod a nyelet, akkor bekapcsol a giroszkóp, ami a fejben van. (Van olyan is, aminél az akku közelben van egy második giroszkóp, pontosabb, de sokkal drágább...) 4. Csapás közben a giroszkóp stabilizálja a mozgást, korrigálja a kezed bizonytalanságát, pontatlanságát. Nagy előnye, hogy mindig pont ugyanoda tudsz ütni vele, így sokkal hatékonyabban tudsz kettévágni egy vastagabb ágat. Vagy, ha éppen az a célod, akkor egymás melletti vágásokkal szélesebb, de kevésbé mély árkot tudsz létrehozni. Meg kell szokni, mert először kicsit furcsa érzés, ahogyan a kezedet próbálja vezetni. De ha ráérzel és nem akarod mindenáron te vezetni a mozdulatot, hanem engeded az irányítást, egészen hamar bele lehet jönni. Maga a lézer nem fogyaszt sokat, de a giroszkóp (a lendkerék felpörgetése) igen. Tipp: Amikor az ágakat pakolod, akkor ne lóbáld a másik kezedben a fejszét, hanem tedd le, és akkor lekapcsol. Az élezésnél viszont nagyon oda kell figyelni, hogy a lézert véletlenül se károsítsd! Általában házilag szoktam élezni az eszközeimet, de ezt érdemes lehet a gyártóhoz (M.o.-i képviseletéhez) vinni. Nem akkora összeg, viszont garanciával végzik és biztos lehetsz, hogy a lézer nem károsodik. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
