Igen és igen!

Ez lesz a megoldás. Egyébként, elég, ha csak a gerjesztőtekercsen mérsz jelalakot, ott is látod, ha az egyik színuszpúp le van vágva még a csúcspontja előtt. Ha tiszta mindegyik, és egymásután növekszik a nagysága, akkor viszont máshol kell keresgélni a szikra gyengeségét. Alapjárat közelébe is kell legalább 150V feszültségnek lennie a szinuszcsúcson,úgyhogy a szkópkábel osztását is ennek megfelelően kell beálítani.
Ha megszámolod hány pólusváltás van a lendkerékben, elosztod kettővel, akkor már meg is van hány impulzus tölti egy fordulat alatt a gyújtókondenzátort.
Ha pl: nyolc pólusváltást számolsz, akkor a legkedvezőtlenebb esetben is csak 45°-ot kell az alaplapon fordítani, hogy minden töltőimpulzus jó időzítésben legyen.

Szerintem teljesen mindegy, hogy áll az alaplap!
Minden gyújtás után pont egy fordulatot fog megtenni a lendkerék minden tekercs felett!!

Nem érted...

Szia,
Csináltam mérést

Szkópkábel 10es osztáson, de a beállításban is

Látszik, hogy az utolsó impulzus keskenyebb,de ettől még rendes szikrának kellene lennie..
Ha a jeladó impulzusára indítod a mérést akkor is ugyanez az ábra látszik?

Üdvözlet mindenkinek, Szia. Az impulzus tekercs jel alakja nem jó(+_-)! Cseréld le egy két vezetékesre, és úgy kösd be, hogy a negatív előjelű impulzus után jöjjön a pozitív (-_+). Előgyújtást újra állítani kell majd az biztos!

Szia
Ezt azért írod hogy ne essen bele a gerjesztőtekercs jelébe, vagy amúgyis fordítva kellene lennie?

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Ez 4T gyújtás alaplap és lendkerék. Ezért a lendkerékben levő mágnesek és a külsején levő gyújtás időpont vezérlő ív szinkronban vannak, helyes forgásiránynál! De hogy nálad fordítva forog, nem lesz teljesen ideális, de bízzunk abban hogy a vezérlő ív hossza kiküszöböli ezt! Ha nem, akkor a gerjesztő tekercs kivezetését is meg kell majd fordítani. Amúgy az impulzus tekercsnek a vezérlő iv elhagyása pillanatában kell egy pozitív impulzust generálnia (ez a gyújtás időpont) , és nem akkor amikor elé fordul iv !

Ha az alaplapon tudsz fordítani anélkül, hogy a jeladót elmozdítanád, akkor nem kell előgyújtást állítani, és a pozitív jel is kikerül a töltőimpulzus utáni részre, (persze jó irányba kell mozdítani az alaplapot).
Vagy, ahogy nyemi tanácsolta: fordítsd meg a jeladó két kivezetését, de ekkor már előgyújtást kell állítanod.
Ennél az elektronikánál szerintem nem követelmény, hogy a negatív irányú pulzus legyen előbb, az csak a szabályzással bíró gyújtásoknál szükséges.

Szia mex. Én meg pont ebben látom a fő problémát itt, (nem is a gerjesztő rossz időben levő pozitív félhullámában). Az, hogy impulzus tekercsben nem egy mágneses erővonalak megszakadása és összeomlása generálja az impulzust. Ha nem, annak felépülése, és mint tudjuk: Az mindig lassúbb, határozatlanabb idő pillanatban, és nem utolsó sorban kisebb meredekségű feszültséget keltve képződik. Ebből adódhat a Kérdező, alacsony fordulaton avagy már alapjáraton is fennálló szikra gyengeségi problémája. Ilyen esetekre amúgy megérné mindenképp Test független gerjesztő és impulzus tekercseket alkalmazni, így minden lehetőségre fel lehetne készülni a mechanikai kialakítás anomáliák kiküszöböléséhez.

Szervusz nyemi!
Az általam javított ducati elektronikák egyszerűek voltak, semmi különös nem volt a tirisztor és a jeladótekercs között, csak a pár µF kondenzátor,soros ellenállás, a negatív irányú impulzust levágó dióda, s talán még egy feszültségkorlátozó zener némelyik panelon. A tirisztor meg ha a kapuárama megfelelő, akkor határozottan gyújt. A lényeg, hogy a jeladó által szolgáltatott feszültség nagysága elegendő legyen a kapuáram létrehozására. A feszültség tüske (ami valójában szinusz félhullám) felfutás ideje a gyújtás időzítésére, pontosságára van hatással, de a szikra erejét nem befolyásolja.
Valószínűnek tartom, hogy ez a gyújtáselektronika is az egyszerűek közé tartozik, mert ha megnézed a szkópképet, akkor a gerjesztőtekercsen csak a pozitív félhullámok látszódnak, a negatív irányúakat egy diódával testelik, (a tekercs nagy bánatára..). Ha némi szabályzás lenne, akkor a negatív félhullámot is felhasználnák az elektronika tápellátására,akkor pedig látni lehetne ~15-20V-nyi negatív irányú feszültséget is a képen.

Szevasztok!
A három nagyfeszültségű impulzussal nem egy kondenzátort tölt fel az elektronika?
Mert ha igen akkor teljesen mindegy mikor fog jönni a gyújtó impulzus, a DC ott lesz a kondenzátorban.
A képen az utolsó előtti tüske pedig azért annyi, mert a kondit annyira sikerült feltölteni a kisütés után az első impulzussal. Mert én mindegyik első impulust kisebnek látom a többitől.
Üdv. M.

De!

Én is ezt mondom, de mások szerint én ezt nem értem...

Az én álláspontom, mert vettem én is kínai alaplapot a Yamahámba, miután a gyári haldokolni kezdett. A kínai gyengébb feszültséget ad, nehezebben indul a szekér, határozotabban kell megrúgni.
Emiatt a Pannóniában, aminek még alacsonyabb az alapjárata, ez még kritikusabb probléma!
A nagyfesz vezetékbe (zöld) épített 1µF kondi, az CDI belső elekronikájával egy feszültség duplázó egyenirányítót alkot. Így fel tud töltödni a belső kondi megfelelően nagy feszültségre!
Ezt kipróbáltam...

Négy az a három..
Éppen azon megy a morfondírozás, hogyan lehetne a negyedik töltőimpulzust is teljes egészében kihasználni, mert mint látható már nem teljes értékű a tirisztor begyújtása miatt.
Mások ajánlák a sorbakötött kondenzátort, amolyan kényszerszülte feszültségkétszerezésre, de attól még a szikra energiája nem növekszik, viszont a gyújtókondi, és a tirisztor nem biztos, hogy tolerálja a megnövekedett feszültséget.

De, növeszik!
Kapacitás fix, a feszültség emelkedik, akkor a kondiban tárolt energia is! Ráadásul négyzetesen...


Ez igaz! Magas fordulaton lehet probléma, de a Pancsi nem forog 8-10 ezret, mint a robogóm....

Nem növekszik, mivel a plusz kondenzátor sorba van kötve az eredetivel, így azután a kapacitás feleződik (ha mindkettő pl 1uF).

Nincsenek sorba kötve, mert van közöttük alkatrész...
Ha valóban sorba lennének, akkor nem feszültség többszörző, hanem felező lenne....
Én befejeztem a további érvelés! Ha fél marék alkatrész működésén vitatkozni kell, az már gáz...

Szerintem a 4. impulzussal nem visz be annyi energiát amire számítanátok.
Inkább a kondenzátor kapacitását emelném meg először felével, és szintén megnézném a szkóp ábrát.
Lehet a tekercs nem is tud leadni sokkal nagyobb feszültséget.
A belső kapacitás elviseli a dupla feszültséget? a külső kondenzátor alkalmazása esetében.
Van valakinek rajza az elektronika belselyéről?

Ha lerajzolnád,az elkèpzelèsed szerinti bekötèst bele rajzolva azt az egyszem diòdát ami a kettő közt van,akkor talán
továbblèphetnènnk a kivesèzèsben...Mindenesetre ne igazán vilaágos hogyan nõvekszik a szikra energia,ha a gerjesztőtekercs ugyanazt azt a teljesítmènyt pumpálja a kondenzátorokba.

Szerintem a kis kockában az elsőre gondolt.
Kapcsolás.

A mellékletben látható az a CDI ami a Yamaha Slideremben is van! Ezt azért tudom, mert szétszedtem és kivakartam a kiöntésből...
Fontos a D4 dióda megléte, de ez nem biztos, hogy megvan minden CDI változatban.
Ha a "HV generator" vezetékbe egy kondit tesz az ember, egy feszültség dulpázó egyenirányítást kap! ( D4, D1, C1, és a külső kondi)
A D4 pótolható kívül is...

Azt szerettem volna kérdezni, hogy a szkóp kép alapján a feszültség szintek rendben vannak mind a gerjesztő tekercsé és a jeladóé? Ez a mérés a lehet legalacsonyabb fordulaton volt, ahol még nem áll le. Ennél kisebb alapjáratot nem sikerült beállítanom még.

Köszönöm!

A kondi töltőfeszültsége rendben levőnek látszik. A jeladótekercs is jó, de lehetne nagyobb is. Mennyi a hézag a bütyök és a jeladó vasmagja közt?

Azért kérdezem, mert ma nem volt időm foglalkozni a motorral, de egy helyen azt találtam, hogy 0,2-0,5mm között kellene lenni, de én tegnap ránézésre inkább 1mm-ert mondanék. Holnap megmérem

Ezeket a gyújtásokat ismerem, az ezredforduló előtt, mikor szabadabban lehetett már behozni használt japán motorokat, sok hibás gyújtással érkezett. A legnehezebb része bizony a kiöntés eltávolítása volt, nekem is ráment néhány csipeszem, a végén már külön szerszámot csináltam hozzá.
De visszatérve a kondenzátorok sorbakötésekor remélt + energiára: ok, hogy a kapcsolás mint feszültségkétszerező működik, ez világos volt már az első ajánlásodkor is, de az energiatartalma a kettő kondenzátorban tárolva magasabb feszültségszinten is csak annyi lehet maximum, amenyit a gerjesztőtekercs kiad a négy impulzus összegeként. Vagyis előny ebből az lehet, hogy nagyobb hézagot átüt ugyanazon trafó mellett, de vézna marad a szikra nem "kövérít" rajta a varázslás sem.

Minél közelebb tudod állítani, annál nagyobb lesz az impulzus.
Nameg a veszélye annak is, hogy lazulás esetén viszi a bütyök az egészet.
Annak idején eléggé mazochista voltam komplett jeladókat újragyártani emiatt.

Akkor ez lehet az oka mondjuk hogy lejebb nem tudom az alapjáratot állítani, mert ott még kisebb az amplitúdó és ki kihagy a gyújtás? Holnap közelebb rakom, talán nem kapja le

Köszönöm mindenkinek!
Nem győztem olvasni

Közben még az jutott eszembe, de lehet rosszul gondolom, hogy a jeladó polaritást megfordítom akkor még el is kell állítanom az előgyújtást. És oda kell visszaállítanom ahol most van a pozitív csúcs és akkor ugyanúgy a gerjesztés csúcsában leszek. Tehát az állórészt is fordítanom kell forgásiránnyal ellentétesen, hogy elöbbre kerüljön a negyedik csúcsa a gerjesztésnek

https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2689892.html#2689892