Egy egy tanműhelyi gyakorlófal, amibe a tanulókkal minden raktáron lévő idomot, csődarabkát és egyéb kütyüt beszereltettek.
Tudod, olyan, mint a festmény a kiállítóteremben. A tanár ódákat zeng a műről. A háttérben megkérdezi a haver az alkotót.
-Te tényleg ezt gondoltad, mikor festetted?
-Fenét. Úgy be voltam lőve, nem is emlékszek rá, mikor festettem.

Miért kell nem létező dolgokat ábrázoló MI grafikákkal teleszemetelni a topicot? Majd még kommentelni is azokat?
Nem neked szól, csak nem akartam új kérdéssel hozzászólni.

Helló! Most üdülök, de meg fogok próbálni hazaérés után egy rajzot készíteni és valahogy idebiggyeszteni (még ilyet sose csináltam, de iparkodok. Gondolom rajz, lefotózni, bevinni a gépbe és idetallózni ... ). Egyébként semmi komplikált: a fűtőbetéten keressztül jut az áram az FDA75N28 MOSFET D-elektródájára, az S-elektróda pedig megy a tápegység és a napelemek közös negatív pontjára (a MOSFET két diódával egyetemben közös hűtőbordán elhelyezve; az eddigi legmagasabb hőmérséklet 36°C volt). A (fűtőbetéttől elválasztott !) termosztátról jut a feszültség (általában 60 és 94 V közötti) egy 30-15 kiloohmos osztón keresztül a MOSFET G-elektródájára. Az osztó alsó tagjával párhuzamosan kapcsoltam egy 15 V-os Z-diódát (és egy kis kondenzátort is). Kész. Elnézést hogy várni kell a rajzra! Sok sikert az utánépítéshez, kísérletezéshez! Hamarosan teszek közzé adatokat, de előzetesen annyit, hogy a 80 l-es bojler napi 3,7 kWh igényének kétharmadát fedezi a 3 darab 285 Wp napelem. (Készül egy hatékonyabb, 4 napelemes terv is.)

Helló! Bocsi a késésért! Készítettem egy skiccet a MOSFET-kapcsolóról. (A sallangokat, mint a Z-diódával párhuzamos kondi vagy a KWS (egyenfeszültségű V-A-W-Wh-°C) műszer elhagytam, hogy látszódjon a kapcsolás egyszerűsége.) Az ellenállások például 100 kiloohmosak is lehetnek, a Z-dióda 15 V-os, a MOSFET-et és a Greatz 2 diódáját közös (130x80x24 mm-es alu) hűtőbordára szereltem, így max 38°C-ig melegszik - a bordák közt mérve. Bevitt kWh-ként 10°C vízhőfok emelkedést feltételezve (80 l víznél), 2 személyt tud kiszolgálni a rendszer, persze vízhasználat függvényében. A rendszer áramszünet esetén is biztosítja a meleg vizet, ha süt a nap. Ami nincs a feltüntetve, az egy elektromechanikus kapcsoló óra, ami reggel 7 és este 9 közt biztosít áramot a 68 V-os tápegységnek. A fűtőszál ellenállása lényeges, a kis teljesítményűeket célszerű 3 kW-osra cserélni (annak az ellenállása 17,6 ohm). Sok sikert az utánépítéshez vagy ötleteléshez!

Helló! Én kérek elnézést az igencsak kései válaszért. Köszönöm a rajzot és a magyarázatot. A bloldali diódának mi a szerepe és mekkora áramra tervezzem és hogyan? A 16,7ohm-os ellenállás mennyire legyen pontos, hogyan állítottad össze, a teljesítménye fontos-e? A zénerhez tartozó kondi gondolom elkó, milyen érték tartományban mozoghat? Az osztó ellenállásai milyen teljesítményüek legyenek? Van egy nagyon hasonló rajzom, nézd át működésileg, kérlek.

Szerintem azt a dióda kapcsolást így gondolta a költő.
Üdv. M.

Helló! A baloldali diódának a szerepe, hogy meggátolja a napelemekből a tápegység felé a feszültség/áram eljutását. (Ha nincs tápegység, erre a diódára nincs szükség.) Zárófeszültsége nagyobb kell legyen, mint a napelemek által leadott üresjárási feszültség, télen. Áramterhelhetősége legyen nagyobb, mint amit a fűtőbetét felvesz a tápegységből. Én MBR20200-at használok, az 2x10 A-t és 200 V-ot kibír. Hűtőbordára szükséges szerelni, mert 0,9 V feszültségesés mellett például a 6 A már 5,4 W hőt termel. Fűtőbetét ellenállása: nálam adott volt, mivel 2 fűtőbetétet párhuzamosan tudtam kötni és így 16,7 ... 16,8 ohm körül lett a vége. Lényeges az ellenállás ha az ember ki akarja hagyni az MPPT-t. Én a fűtőbetét 3 kW-osra cseréjét javaslom, mivel például az 1,2 kW-osnak nagy az ellenállása, így lényegesen nagyobb feszültségre, azaz több napelemre van szükség, amik rosszabb hatásfokkal fognak működni ráadásul. Az IGBT használatáról lebeszélnélek, mivel azon áramtól függetlenül meglehetősen nagy feszültség esik (2 V körül), így akár tízszer akkora teljesítmény is elveszhet rajta a MOSFET-hez képest, ami sokkal nagyobb hűtőbordát is igényel. Javaslom a Magyarországon is beszerezhető FDA59N25-öt vagy a Kínából olcsón rendelhető FDA75N28-at. Előbbi 59 A-t és 250 V-ot visel el és ezer Ft körüli áron van. A MOSFET feszültségosztója: A felső tagot javaslom legalább 2 darabból összeállítani, mivel sokszor csak 150 V-ig bírják a feszültséget biztonságosan. (A 47 kiloohmos verziót nem javaslom, arra 200 V,nál 187 V jutna és 0,75 W teljesítmény.) Én 3 db 40 kiloohmosat raktam felülre és alulra egy 390 kiloohmosat, amivel párhuzamosan van a ZPD 15. A kondenzátor elhagyható, de ha tennél bele, értéke csak egy-két száz nanofarád legyen max, hogy átkapcsolásnál ne időzzön a FET sokáig a nem biztonságos tartományban. Felteszek ide egy rajzot, amin szerepelnek az általam használt és javasolt ellenállás értékek, alkatrész megnevezések is. Ha bármelyik funkciójával kapcsolatban van kérdésed, állok rendelkezésedre. A MOSFET-et is hűtőre kell szerelni és szigetelten a Schottky diódáktól (én külön hűtőbordára szereltem őket). Az MBR-ek jobban melegszenek feltehetően a tápétól nagyobb napelem-áram miatt, így ahhoz kell a nagyobb hűtőfelület. Kérdezz nyugodtan! Sok sikert a megépítéshez!

Elnézést kérek mindenkitől! Ezen a rajzon a nagy kapkodásban rosszul jelöltem be a fűtőbetét csatlakozását. Helyesen a fűtőbetét nem közvetlenül csatlakozik a napelemekhez, hanem a diódák közös pontjára van kötve. Így:

Akkor a 68 V-os tápról a fűtést is végzed a napelem helyett?

Helló! Köszönöm a kimerítő válaszodat. Elkezdem összeszedni a hozzá valókat. S a télen lessz mivel bibelődnöm. További szép napot!

Természetesen, hiszen nem mindig süt a nap, de akkor is szeretném, ha nem kéne hideg vízben zuhanyoznom.

Nagyon szívesen! Ha megírod mekkora a bojlered, a fűtőszál ellenállása és hogyan néz ki a vízhasználatod, talán még többet tudok segíteni. Nekem 80 l-es, ketten használjuk, általában este, zuhanyozáshoz. Nyáron átlag 2,4 kWh/nap volt a bojler energia szükséglete, most ősszel már inkább 3,6 kWh/nap. Télen bizonyára még több lesz. A 3 db (~50°-ban felhelyezett) napelem 530 W körüli teljesítményt produkált árnyékmentes helyen, amiből következik, hogy nyáron 5, ősszel 7 napos óra elegendő a víz felmelegítéséhez. A tápegység szerepe, hogy napmentes időszakban és télen is legyen elegendő meleg víz. Én egy kapcsoló órával iktatom ki este 7 felé a tápegységet (zuhanyozás előtt) és nem is kapcsol vissza reggelig, hogy éjszakára ne legyen felesleges melegvíz gyártás, azaz fogyasztás. A tápegységet nem érdemes se túl, se alá méretezni. Ökölszabályként használható, hogy 80 l víz 10°C-kal való felmelegítéséhez ~ 1 kWh szükséges. Azaz a 3,6 kWh megközelítőleg 36°C-kal emeli a víz hőmérsékletét, amit egy 360 W-ot a fűtőbetétbe betáplálni tudó tápegység 10 óra alatt produkál. Ehhez 40 ohmos fűtőbetét ellenállásnál 120 V-os tápfeszültség kell (amiből adódik, hogy legalább 5 napelem lesz szükséges), a 3 A-t lényegesen meghaladó terhelhetőséggel. 18 ohmos fűtőbetét ellenállásnál elég 81 V-os táp a ~ 360 W biztosításához és 4 napelem sorba kötve. A napelemeket sem érdemes túlméretezni. A kiválasztásnál a szükséges teljesítményt a Wp névleges teljesítmény 0,75-tel való szorzásával kapjuk meg (például: egy 240 Wp jó esetben le tud adni 180 W-ot).

Ennek így mi értelme van? A 68V-os táp csak annyit csinál, hogy a termosztát akkor is be tudja kapcsolni a FET-et, ha a napelemek nem termelnek. De akkor meg minek (a fűtőszál ugyanis nem kap áramot a 68V-os táp felől) ? Ha termel a napelem, akkor meg a 68V-os táp nélkül is működni fog.