Lehet, hogy nem érted a működését ennek a hibajavításnak és akkor esetleg még sokan mások sem értik. A "lelke" lényegében egy egyfokozatú negatív visszacsatolású feszültségerősítő (Q9,Q10).
Talán úgy válik érthetővé a működése ha feje tetejéről a talpára fordítom a kapcsolást... azaz a bemenetet rövidre zárom és a kimenet felől vezérlem.
Ha nulla lenne a végfok kimeneti ellenállása elnyelné az összes generátor áramot - de természetesen nem nulla - így mérünk a kimeneten Amperenként (1 kHz-en) 220 uV-ot.
Nevezzük ezt hibafeszültségnek. Ez a hibafeszültség vezérli Q9, Q10 bemenetét (bázisát). Ezek a kimenet felől nézve földelt emitteres fokozatok, tehát feszültséget és áramot is erősítenek.
Feszültséget ~4500-szorosan, áramot "bétá-szorosan". A kollektorokon olyan előtorzított (Gate vezérlő-) feszültség alakul ki ami igyekszik "kinullázni" a kimeneti feszültséget. Ha végtelen lenne ennek a fokozatnak az erősítése, nulla lenne a buffer torzítása.

Szerintem, inkább a Notch szűrők kimenetét nézd meg, Fourier analízissel. Többet mond, mint a tranziens analízis. Az enyém, 10-szeres erősítés, 2 x 43V betáp, 80Vpp kimenet, 8 ohmra. A kimenet a tápfeszhez képest 93%-ra van kivezérelve, vagy mint nálad 41%-ra. ( Legalábbis a Fourier grafikánál) Bemeneti jelek frekvenciája, amplitudó aránya mint a Fourier analíziseden. Ehhez már kell aZ LT1223.

Jaj... nagyon bonyolult kezd ez (is) lenni. Két órája nyomkodom a CM-et ezzel az egyetlen szimulációval. Ha 10 ns-re csökkentem a lépésközt lefagy a gépem. A maximális felbontás amit még kibír az 15 ns, de így már 10 perc alatt fut le az analízis.
Közben kiderült, hogy nem pontosan 20 kHz-en vág a Notch. Kiszámoltattam AI-val, nyilván így kicsit (nagyon) mást mutat a Fourier (ez a "Fourier mod" szimuláció).

A lényeg, hogy a szűrő kimenetén kisebb a torzítás (sárga) mint a végfok kimenetén (zöld).
Nem tudom mi lehet ennek az oka... talán a Notch fázistorzítása.

Nálam nem tud olyat a buffer, hogy maximális kivezérlés, mert a VAS-t (szándékosan) csak 40 Vpp-ig tudom kivezérelni. Egyszer megnéztem szkóppal (zene hallgatás közben) 6 Vpp-t mutatott normál hangerőnél... de ilyenkor már csak ordítva/kiabálva halljuk egymást a párommal. 20 Vpp nálam már falrengető hangnyomás.

Ha a szimulátorban 40 Vpp-re növelem a kimeneti jelszintet, százalékosan még kisebb torzítást mutat... de: ilyenkor nyilván nagyobb a keresztezési torzítás és ez csak AC analízisben látszik. Most ez újabb kérdést vet fel. Vajon szubjektív meghallgatásnál torzabbnak halljuk-e a százalékosan kisebbnek mért torzítást? Szerintem igen. Torzabbnak.
A Fourier azt mutatja, hogy az addig domináns páros harmonikus torzítás (1 kHz-en) átfordul páratlanba (ami szintén a keresztezési torzítás jelenlétére utal).
Önmagában a Fourier sort megmutatni teljesen semmitmondó mérés. Kell hozzá az AC analízis is (ahogy mindig mutatni szoktam a szimulációim). A kettőből együtt már talán ki lehet hámozni valamit.

Nem tudom érdemes-e elgondolkodni azon, hogy ezek a torzítások (ha a gyakorlatban is ekkorák lennének) már annyira kicsik, hogy lehet nem is érdemes velük komolyabban foglalkozni. A -120 dB akkora torzítás, hogy 10 V helyett 10.00001 V van a kimeneten. Ennél egy darab vezeték, vagy fólia szakasz a nyákon nagyobbat torzít. Emiatt is hallanak meg a kivájt fülű agyament hifisek minden kis szir-szart (összekötő kábeleket, meg állványokat, meg stb...) Már megint kezdek eltérni a témától... bocsi.
Meg aztán a kérdés költői volt, mert hát a -120 dB-hez képest a -130 dB megint olyan kis szir-szar amit nyilván meg lehet hallani : )

Üdv a klubban
Minden elektronikai alkatrész - aktív és passzív - okozhat torzítást, és erre még rájön a különböző anyagok szigetelése által előidézett másféle hangzási probléma
TJ.

Nem érdekel a hibajavítás. Kár lenne újra leírni amit már kétszer leírtam, inkább lerajzolom. A bekeretezett rész után biggyesztve gondoltam a tripla darlingtont, hogy mit mutatna vele a spektrumkép.

Lehet ezt ragozni a végtelenségig, más kérdés, hogy mennyi értelme van. Tökéletes erősítő nem volt, nem van és nem lesz.
Egyébként, szerintem. Vannak erősítők, meg vannak erősítőnek látszó precíz műszerek, hangszerek. Az a különbség a kettő között, hogy az erősítőben kicserélsz egy alkatrészt és kb. nem változik semmi. A hangszerben meg bármelyik alkatrészt cseréled ki, borul a hangkép, mert az úgy alkotott egy egészet, tökéletesen behangolva. Lásd Sansui-k, ha már én most épp arra vagyok rágerjedve. A végén nem mezei végtranyó van hanem LAPT, akit érdekel az majd utána olvas hogy mi az, a lényeg, hogy annak a tokjában nem egyetlen tranyó van, hanem rengeteg kisebb tranyó van benne párhuzamosan kötve, illetve ez sem egészen pontos, teljesen más gyártástechnológia, egyfajta multi-emitteres akármi (sokkal nagyobb határfreki, sokkal lineárisabb béta, jobb SOA stb). Na ez az egyetlen alkatrész csinálja ezekben azt a szinte tökéletesen csöves hangzást, csak épp töredéke torzítással. A Sanken gyártotta kifejezetten a Sansui részére, nyilván ma már ez sincs gyártásban.

Mégis mi az akadálya annak, hogy bepötyögd ezt a VAS-t a szimulátorodba és rajzolj utána hármas darlingtont?

Erről a sok kis tranzisztoros végtranyóról jutott eszembe, hogy valaki megépítette a Nelson Passt talán 250 pár kisjelű jFET-ből. Mellesleg ha egy kisjelű BJT kapacitása 4 pF, akkor 200 db-é 800 pF. Pont annyi, mint egy "normális" végtranzisztoré.
Kerestem ezt a fotót, végül nem találtam meg, de bogarászás közben ráleltem egy kapcsolásra amit még soha nem néztem át. JVC-ről van szó. Nézem... Super Class A. Ezt tette ki a múltkor tunerman, nekem meg száz éve itt volt. Tovább nézem... hát ezek már 1986-ban ellopták a mostani buffer fokozatomat : ) Ugyanazon az elven működik mindkettő, csak a JVC még tranzisztoros.
Ezzel meg is van mit akasszon Ge Lee a VAS-ra. A JVC már megcsinálta, igaz másmilyen VAS-sal, de hármas darlington : )

Hát az, hogy túl kicsi Time Stepnél lefagy, azt az MS is csinálja. Próbáld csökkenteni az Rshunt ellenállás értékét. Az MS-ben ez 1e+12 ohm. Ez valami olyasmit jelent, hogy az egyes pontok mekkora ellenállással csatlakoznak a GND-hez. Tehát valamiféle szivárgóáram. A végeredményekben nem sokat számít, lemehetsz 1e-6-ra is, hátha akkor fut rendesen. Azon kívűl van még a RELTOL, ez a relatív tolerancia, hogy pontosan mit jelent, nem tudom, de ha növeled, lefut, de hibás lesz, vagy inkább nem elég pontos. Ezeken kívül van még néhány, de én nem vettem hasznukat.
Az elég baj, hogy a notch szűrő nem elég pontos... sose néztem meg. A leszívás mértékét úgy tudod megnézni pontosan, hogy beállítod a Start frekvenciát 19900-ra a Stoppot meg 20100Hz-re. A vízszintes tengelyt lineárisra állítsd, number of points-t pedig 200-ra. Ez azt jelenti, hogy a megadott 200Hz-es sávszélességben 200 pontot fog kiszámolni, vagyis 1 Hz-es lépéseket számol. Ha a kész diagrammra ránagyítasz, akkor fogod látni, hogy 1Hz-es lépések vannak és pont a 20kHz-re fog esni egy pont. Ha a vizsgált jel 20 kHz, de a 200-tól eltérsz, akkor csak az interpolálás eredményét kapod, mert a 20kHz-en nem lesz pont. Ez olyasmi, mint a Fourierban az alapharmónikus a DIM30-nál. Vagyis ott a legnagyobb közös többszörös kell az alapharmónikusnak lenie, különben nem esik bele az egyik jel pontosan. Ettől lesz a spectrális szivárgás. Az AC analízis emlékeztet erre, úgy kell megválasztani a pontok számát egy sávszélességen belül, hogy az adott frekvencián legyen egy mérési pont.
Az MS-ben meg lehet jeleníteni az adott mérési pontokat a diagramon. ASC analízisben- ahol frekvenciaértékek vannak és Tranziens analízisben is, ahol a Time step van. Tehát, a diagramon lesznek pontok. Azt nem tudom, hogy a megjelenítést megcsinálja e a CM, az MS-ben ez a Display mode for all traces menű alatt a Show traces lines and data points. Valami ilyesmit keress. Ott látod a pontokat, vagyis a mérési frekvencia, vagy idő helyeket és látod, hogy egy egyenes vonalakkal vannak összekötve. Itt egy kép róla. Látod, hogy-170dB a leszívás a minimum ponton. Ez csalóka, mert ez nem azt jelenti, hogy azon a frekvencián van a szűrő, hanem csak azt, hogy az 1 Hz-es felbontásba ez esett bele. Lehet, biztosan még kisebb a leszívás mértéke, ha az 1 Hz-es felbontás pont ráesik a szűrő frekvenciájára.
Ha kiszámolta AI a helyes szűrő értékeket, akkor a fentiek szerint nézd meg.
Az, hogy most 0,0001% a THD, vagy 0,01, nem hiszem hogy hallható. Akik mégis hallják, hát azokat jól megverte az Isten ezzel a képességgel. ( És akkor még azt is mondják, hogy nincs élet a hangjában. Ezért tervezek egy audió excitert. ) Az enyém csak azért tud ilyen kicsi THD értékeket, mert ez jött ki a topológiából. Ne kelljen bele VAS fokozat, ezért földelt kimenetű. Legyen elég bele egy jó opamp, jó nagy OLG-vel ami legalább 10kHzig elmegy, meg legyen a kimeneten két jó, érzékeny FET. A többit magától csinálja, elrontani sem lehet. Amit én hallhatónak gondolok, az a TIM, az legyen nagyon kicsi, tehát jó nagy slew-rate legyen. Ez persze az átfogó visszacsatolásra értendő. Az, hogy te ezt két részletben csinálod meg, szerintem nincs jelentősége.

Az tény, hogy sehol sem vagyok hozzátok elvileg.
De,

bizony hallani azt lehet!

Elcsesztem, a 200Hz-es sávszélességhez 201 adatpontot írjál be. Akkor az első pont 19900Hz-re esik, az utolsó pedig 20100-re.Különben a 200-al az a baj, hogy az 1 Hz-et szétkeni az egész sávban, tehát, nem pontosan 1Hz lesz az adatpontok távolsága.
AI szerint az MS még tudja a 0,1Hz-es felbontást, de a CM régebbi, ott ilyen felbontásnál már elmosódhatnak a valamik. De próbáld ki. Így lehet megállapítani számolás nélkül, hogy a mostani notch szűrő mekkora frekvenciájú. ( Nagyjából pontosan.)
A mostani szűrő 19997,7Hz-es, a leszívás -226dB. Nem is ezzel van baj, hanem azzal, hogy túl nagy a sávszélessége. Opampos kettős T szűrőt ajánl az AI.

Szerencsére nem a te füleddel hallok. Ha te két extrém kis torzítású erősítőn hallottad ezt egy vakteszten, akkor még el is hinném. De ezt erősen kétlem.

Megteheted, de ez nem azt jelenti, mint az ember tragédiájában: "ahol a tagadás a lábát megveti, világodat meg fogja dönteni."
Ugyanis a H1 fejhallgató erősítőmben nincs átfogó visszacsatolás. Hát más világ. A H2-ben a visszacsatolás átkapcsolható lesz az átfogó és e között. Ha meglesz akkor lesznek csak erről a lehetőségről tapasztalataim. De miről is lenne szó? Hát az adott felvételek erősítőre gyakorolt hatásáról. És ennek minden zeneszerető ember a kiszolgáltatottja.

Szerencsédre, ha Neked így jó.

Hozzá tennék...
Jelenlétem nem magáncélú, hanem afféle team szerű. Átadnám a téma szerinti tapasztalataimat, amire én szántam időt. Mert a tapasztalatok pénzbe, és ráfordított időbe kerülnek.
Gee Lee írja:
Később,

Ezen így lehetne meditálni, mivel az ilyen dolgok érzékelése egyén, felvétel és rendszer függő dolog. Talán érthetőbb az előzőekben felmerült visszacsatolás fajta hatása a hangzásra. És ami mellet mindig elmennek a fórumtársak, az a felvétel milyensége. Én alapból az analóg hangzást tartom igazán kellemesnek egy jó felvétel esetén. Annak lehet igazán laza hangzása, egy hozzávaló erősítővel. Ahhoz nem kell átfogó visszacsatolás, mivel nincs benne "100dB-s" jelkülönbség. Ugyanis, ha a visszacsatolás állandóan üzembe van, akkor az zeneileg olyan, mint egy hangkompresszor. Azt pedig nem nevezném kellemesnek. Nem beszélve arról, hogy a visszacsatolások alkatrészeit elbagatellizálják, és így nem biztos, hogy az egész sávban lineáris a tevékenysége. Szóval, amit hallani sok minden függvénye, téves dolog csak úgy általánosító kifejezésekkel megállapításokat tenni.

A Notch 20 000 Hz helyett 19 999 Hz-en vágott.
Ha szűrő kimenetén mérsz Fouriert, ez 19 kHz-en 15 dB eltérést okoz.
13265 pF helyett 13264.63 pF a helyes érték és
4775 uH helyett 4774.65 uH.
Kitettem ezt a két szimulációt, csak nem nézted meg.
Szerintem ez az opampos kettős T szűrő, amit használunk. A CM-ben van ideális opamp aminek tetszés szerint lehet állítani a nyílthurkú erősítését 1-től 10e18-ig.

Hiába írod nekem mit állítasz be az MS-ben, a CM nem így működik. Nincsenek meg ezek a lehetőségek. Karikákat meg pontokat ugyan tud rajzolni, de semmi értelme mert értékeket nem nem rendel hozzá. Táblázatot sem készít. A felbontást sem lehet tovább növelni. Hertzben sem lehet megadni semmit. De a hiányosságai ellenére is szeretem a CM-et mert bizonyos általános dolgokban sokoldalúbb az MS-nél. Az MS engem tíz perc alatt kiakaszt. Lefagyok tőle : ) Irtózom tőle : )

De megnéztem, de az nem az. Az opampos szűrő olyasmi, mint egy Shallen-Key abból a szempontból, hogy szintén pozitív visszacsatolást használ valamilyen mértkben. Amit te használsz, abban az opamp csak illesztő, meg kettes erősítésével kompenzálja az utána következő szűrő amplitudó osztását.

Hirtelen passzívat találtam. Ez még olyan sincs mint az LC tagos.
Azt mondja a gugli, hogy ez aktív.

"Aszonta" Ai, hogy kössek sorba kettőt, akkor nagyobb lesz a lyuk. Ilyenek...
De ha növelem a szimulátor felbontását, -174 dB-t vág ki 1 kHz-en 3 db soros szűrő.
Ez az elméleti maximum is (talán).

Próbálom elképzelni azt a -174 dB-t, kiszámoltad hogy az mekkora feszültség?

Igen, ilyesmire gondoltam, de mintha láttam volna egy opampos változatot is. Nekem 20 kHz-en -70 dB-t csillapít. Sorba lehet őket kötni, de a -3dB-es sávszélesség is nőni fog. Meg kell nézni, hogy mondjuk 19kHz-en mennyit csillapít. De az biztos, hogy sávszélesség szempontjából sokkal jobb megoldás, mint egy passzív. Az nagyobb leszívást tud, de ugye sokkal nagyobb a sávszélessége.

Elképzelni? Ezt úgy kell, hogy leírsz egy nullát, aztán egy tizedesvesszőt, aztán sok nullát, a végére mert egy értelmes számot. Egyébként, 2e-9V.

Gyakorlatilag ez a szint halkabb, mint az univerzum saját alapzaja egy elektronikus áramkörben.