Sokat kihagytam, és nem tudom elhangzott-e ez, de egy kicsit talán más szemszögből is értelmezhetjük ezt a kapcsolást (és a hasonlókat - de ha volt már akkor bocs).

Q5 egy olyan áramerősítő fokozat amelynek pozitív (áram-)visszacsatolása van. Ha Q5 nyitás felé vezérlődik, akkor növekszik Q4 árama, emiatt Q3 vezérlőfeszültsége, és kollektorárama is, ami tovább növeli Q5 bázisáramát is. Csak azért nem ül le ez a fokozat, mert ott a Q2, kicsi impedanciával, ami az áram többletet elnyeli. Q2 tulajdonképpen egy nagy, és esetleg már negatív ellenállásra dolgozik a saját, kicsi kimenő impedanciájával.
Érzésre ez akkor működik igazán jól, ha ennek a pozitív visszacsatolának a mértéke (ami függ pl. a két felső emitterellenállás arányától) jól van eltalálva az adott kapcsolásban.
Ideális esetben persze a tranzisztorok áramváltozása a nullát közelítené, de a gyakorlatban soha nem érheti el mert ha nincs változás akkor kimenő jel sincs.

Sokan a régi végfok kapcsolásokban gyakran alkalmazott feszültség-utánhúzó megoldást is pozitív visszacsatolásként tarják számon, és néhányan közülük károsnak tarják a hangra nézve, de az viszont egyértelmű, hogy az is csökkenti a torzítást.

Ha készítek egy erősítőt, akkor nyilván az a jó ha a fokozatok önmagukban is jók, de és emellett sem vetném el pl. a globális visszacsatolást, mert az nem csak a torzítást csökkenti, hanem a zajt, és a kimenő impedanciát is - az, hogy a hangra hogyan hat, az soktényezős és szubjektív dolog.


A feszültség utánhúzós megoldás talán akkor viselkedne hasonlóan, ha a kimenetről visszacsatolt feszültség helyett nagyobb feszültséget csatolnánk vissza ami miatt a felső tag nem csak áramgenerátor szerűen működne, hanem még tovább növelné a végfokozat bemenő ellenállását. Ha lenne több időm összedobnék egy modellt is, de mennem kell...

Igen... sokáig én is azt hittem, hogy ez pozitív visszacsatolás és nem értettem miért nem hajlamos gerjedésre. Ha megnézed Q2 és Q5 áramát, azok ideális esetben teljesen egyformák lennének (ha béta végtelen lenne és áramtükör pontosan tükrözne). Torzítást akkor az okozna, hogy az egyik nyit, miközben a másik zár.

Ha átgondolod mit mutat a Bode. azon egyértelműen látszik, hogy Q5 bázis-emitter feszültsége pontosan úgy változik mintha földelt emitteres kapcsolásban dolgozna... de minthogy abban is dolgozik, nem adódik semmilyen különbség abból, hogy mi vezérli a bázisát. Q2 azt csinál amit akar. Azért nagyobb a vezérlő-feszültség az emitterén a bemeneti jelnél, mert az áramtükör rákényszeríti Q2-re Q5 áramát.

Ha sorosan kötünk Q2 emitterével néhány tíz Ohmos ellenállást csak a torzítás fog növekedni. Persze ha feleslegesen és minden ok nélkül (brahiból) tovább növeljük ennek az ellenállásnak az értékét elérhetjük, hogy valóban pozitívvá váljon a visszacsatolás. De nem is könnyű ezeket az abszurd munkapontokat megtalálni.

Feszültség-utánhúzással is szinte ideális áramgenerátor lehetne kialakítani... a néhány "ha" itt is csak annyi, hogy ne terhelje be a kimenetet, ne legyen (jelentős) jelkésleltetés és ideális legyen az utánhúzó kondi.

Tudom, hogy szereted a többhurkos rendszereket, de egy végfok - távolról szemlélve - annyira primitív szerkezet, hogy nem látom értelmét. Legalábbis a saját kapcsolásaimban nem.
Mi történik, ha a VAS erősítését mondjuk 20 dB-lel megnövelem? 20 dB-lel nő a torzítása. Aztán ezt a 20 dB-lel nagyobb erősítést visszacsatolom a kimenetről a bemenetre. Megkapom az eredeti torzítást, plusz ingyen kapok hozzá több-kevesebb tranziens torzítást és némi instabilitást.
Az meg, hogy zaj 4 uV-ról 2 uV-ra csökken, az engem nem érdekel.

Némelyik hangsugárzónak elég érdekes impedancia menete van, ezekhez szerintem pl. jól jön az alacsonyabb kimeneti impedancia.
A globális visszacsatolásban az a jó, hogy globális, azaz minden közbenső egység torzítását kompenzálja valamennyire, olyasmiket is, amit másképp nem lehet, vagy csak nehéz csökkenteni.

Nem tudom... nekem eddig a legszimpatikusabb VAS az eddigiek közül. Egyszerű kis kapcsolás és ami nagyon megfogott benne, hogy rendkívül kicsi a páratlan harmonikus torzítása. Ha hihetünk a legendáknak, akkor az 5. és a 7. harmonikus a legzavaróbb. Azt gondolom ekkora THD/IMD-vel már együtt fogok tudni élni.

Elkezdtem gyakorlatosítani, vagyis kiszedegetni az ideális alkatrészeket belőle - amik jórészt áramgenerátorok. Érdekes, hogy a felső áramgenerátort ellenállásra cserélve nemhogy nőne a torzítás, de csökken. Nagyjából 10 dB-lel. Az alsó, nem ideális áramgenerátor nyilván növelni fogja a torzítást... ez van.

Ránézésre is jó nagy a termikus driftje. Ha hinni lehet a szimulátornak, ezt egész szépen ki lehet sakkozni - legfeljebb majd teleszóróm rizzsel ezt is, mint az előerősítőt (amit azóta is így használok). A DC szervót -ha lehet- el szeretném kerülni. Inkább legyen (akár) néhány 10 mV DC a kimeneten.
Még a tápelnyomását kell megnézni és kitalálni milyen tápegysége legyen.

A hangsugárzó esetében az impedanciamenet sokkal kisebb probléma mint a fázismenet, ami ugye 3 részből tevődik össze, az elektromos fázishiba, az akusztikus fázishiba meg a hangszórók saját fázistolása.
A fázishibák korrigálásának egyetlen korrekt módja létezik, a DSP, vagy esetleg az aktív szűrő de az már nem tudja a hangszórók saját fázishibáit korrigálni. Passzívban pedig egyedül a negyedrendű Linkwitz-Riley ad fázishibáktól mentes átvitelt a teljes sávban, de olyat én még egyetlen dobozban sem láttam, mondjuk sok milliós dobozt sosem szedtem még szét hogy mi lehet benne, állítólag a drága highend dobozokban olyan van.

Igen, abba teszik őket. Ugyanez aktívban, egy 3 utas rendszerben 20db opampot igényel. Ha ez megvan, akkor már csak a hangfalak hátuljára kell felszerelni a végfokokat, ezzel megspórolható a hangszórókábel. Ezután már csak a jó hangszóró a kérdés, meg a teremakusztika.

Az impedanciamenet változása együtt jár a fázismenet változásával. Ha az egyiket megméred, a másikat ki tudod belőle számolni/szerkeszteni. Ugyanúgy van, mint az erősítőknél. Csak egyféle fizika van.

Nincs ma kötekedős napom, de a hang"fal" hátuljától is el kell vezetni a hangszóróig a jelet valahogy. 50 cm vezeték induktivitása ~600 nH. (Ezt neked magyarázzam? ) Pötyögj be egy ekkora induktivitást a szimulátorba és nézd meg, hogy változik meg a végfok négyszögjel-átvitele a kimenetén.

Lehet, de mégsem 3 méter. Egyébként, csak annyiról beszéltem, hogy megspórolható a hangfalkábel. Ez a kábel köti össze az erősítőt a hangfallal. Nem állítottam, hogy tökéletes megoldás. El tudom képzelni, milyen, amikor kötekedős hangulatod van...

Korrekt..? Ha már hifiztek, a hangminőségnek nem barátja a felesleges A-D, D-A átalakítás az adott rendszerben, a "teljes sávban". Mitől lenne az élethű? Ha már annyira, akkor 1db széles-sávú hangszórós hangfal.

A kábel akár elől, akár hátul akkor is probléma. Annak minősége meghatározó a hangminőségben. Ha egy házi rendszerben gondolkodunk a hangfalak távolsága 5-6 méterre adódik általában, de kevesebb is lehet. Ezt azért említem, mert a jó hangfalkábel bizony méregdrága. Erősítőnként kérdéses lehet a kábel fajtája. Én a bemeneti kábel rövidségét preferálnám nem a hangsugárzókét.
És ezzel kapcsolatban még egy problémát látok, az pedig az adott hálózati vezetékek milyensége. Nem tartom szerencsésnek a hálózati kábelek "pókhálóját".

Neked elég nagy nappalid lehet ha 6 méterre vannak egymástól a hangdobozok. Nálam ez csak 2.5 m.

Mondjuk ha szorosan összesodorsz egymással néhány szál vezetéket, valamelyest tudod csökkenteni az induktivitást. Sokat játszottam ezzel. (Mértem.)

Nem neked írom, van aki nem tudja. 1 m vezeték elméleti induktivitása 1.26 uH.
Ha egymástól néhány centiméter távolságra fut oda-vissza két vezeték, akkor az induktivitás a jó közelítéssel a kétharmadára csökken. Ha több szál vezetéket sodorsz össze (32 szálas sodrást mértem meg) az induktivitás ~ az egyharmadára csökken.
Tehát a 3 méter sokeres sodrott hangszóróvezeték induktivitása jó közelítéssel 2.5 uH.
Ha a hang"fal" hátuljára szerelt végfoktól a hangszórókig 2x50 cm vezetékkel tudsz elmenni - ezeket nem tudod egymással összesodorni - lesz 700-800 nH induktivitásod.
Körülbelül a harmada, mintha egy bedobozolt végfoktól vezetnéd oda.

Viszont lesz 3 m összekötő kábeled. Ez már van annyira hosszú, hogy számítani fog a hullámimpedancia. Le kell zárnod mindkét végét 50/75 Ohmmal. Kell két darab illesztő fokozat... egy ami rádolgozik a kábelre, egy ami illeszti a végfokhoz.

Mennyit fogsz spórolni azzal ha a hangfal hátuljára szereled a végfokot?

Igen. Én nem sok kis szobát akartam, hanem egy nagyot, meg egy hálót. A nappaliban zajlik az élet, annak kell tágasnak lennie. Nálunk 9 m is lehet a távolság. Ettől meg pláne a hangfalak hátára szerelvényeznék.
Egyébként, még 2 uH induktivitás sem okoz gondot a négyszögjel átvitelben. Egész kis RC tag is elég a kimenetre, hogy ne lássak semmilyen változást a négyszögben. ( 2 x 43V, 8 ohm, 100W, OP37, IRF540/9540, Au=32 dB, átfogó visszacsatolás )

Tudom, hogy nagy a nappalid (mek-eleknek írtam), nálunk meg az udvar akkora, hogy akár 30 méterre is tehetem egymástól a hang"fal"-akat : )

Nálam okoz változást 400 nH is, de én nem értek hozzá mert diesel-mozdony szerelő vagyok.

Nyilván, kell egy kábel a végfok és az előerősítő közé. Miért van az, hogy a jel 10...47k körüli impedancián közlekedik? Így persze, hogy nagyon könnyű zavart felszednie. A stúdiókban 600 ohmot használnak. Biztos nem véletlenül. Ha építenék, akkor az előerősítő kimmenete 4V lenne, még 300ohmon is tudná. Aztán csavart érpár, a végfok bemenete 1 k lenne. Akkor biztosan nem szólna bele a hangba az összekötő drót.
Hála Istennek, nincs olyan jó fülem, hogy meghalljam a hálózati kábel hatását, de egyébként sem hiszek ebben, műszakilag semmi nem támasztja alá.

Nem akarok tippeket adni, hogy mit csinálj, teljesen kizártnak tartom, hogy bármit is megpróbálj, amit én javasolok. Egyébként, biztos vagyok benne, hogy pontosan tudod hogy mitől van és azt is, hogyan szűntesd meg.

Nincs azzal semmi gond ha nem érted meg amit rajzoltam. Elmagyarázom.
Úgy tudom a szimmetrikus vezetékeket/illesztőtrafókat zárják le 600 Ohmmal a stúdiókban.

Csak te nem erről beszéltél, hanem egy darab sorbakötött induktivitásról. Nem volt szó kapacitásról.
Egyébként én a végfok kimenetén a tényleges kimenetet értem, miután te azt írtad. Ami utána jön, a nem a végfok kimenete, hanem a terhelés, ami lehet komplex is. Ha ténylegesen a hangszóróra jutó jelet nézed, ami egy ellenállás, akkor ott van kiemelés négyszögjelnél. Kérdés, hogy ez mennyire befolyásol bármit is. Ha egy cd játszó képességeit nézed, akkor ezzel nem érdemes foglalkozni, nem tud kijönni belőle akkora sebességű jel, hogy az annyira meglengesse ezt a komplex terhelést hogy hallható legyen.
Nem az a lényeg, hgy szimmetrikus, vagy nem. Az alacsony impedancia amit én üdvösnek tartok. Ettől még lehet szimmetrikus is.

Nem a saját helyzetemből indultam ki. Nálam is kb 2,5m a valóságom.

A hangzásba minden beleszól. Mint írtam a kábelezés milyensége az erősítőn belül, és kívül is hallható. Kívül az erősítő fajtájának is megvan a maga kábelezési fajtája. Egyszer hallottam régen valakitől, hogy kipróbálta a csövesével a nálam bevált kábelfajtát, és attól kezdve nem hallgatta szívesen. Így vissza rakta a régit, aminek a vezetékei (rézcső) egymástól bizonyos távolságon, szigetelve futottak a falakon.

Erről már volt szó. A "hallás" nem műszaki jelenség. Mindenkié egyedi és nem hitkérdés.

Rossz lehet neked... valószínű, egy idő múlva semmi sem elég jó...

Tovább törpölök. A buffer sem tetszik a mostani formájában. Valami jobbat kell kitalálni helyette mert van egy olyan érzésem, hogy ez csak szimulátorban működik. De itt is "szőrös" a maradékfeszültség a Notch kimenetén.

Egyszerűsített formájában primitív szerkezet ez a buffer.
Az "A" változatnál FB fokozat erősít feszültséget, ami a kimenet felől nézve földelt emitteres üzemben működik.
A "B" változatnál a bemenet felől földelt emitteres, a kimenet felől földelt bázisú.
Mindkettőnek öt töréspontja (pólusa) van: be - a - vas - b - ki.
Elvileg egyenértékűek egymással.

Az (eddigi) alapváltozat fokozatai: FC - FG - FC - FD. A kimenet felől: FE - FC - FD.
Kell bele 4 elem (vagy akku) és 6 áramgenerátor. 2.5 ppm az IMD.

Következő változatban: FC- FB - FB - FC - FD és a kimenet felől nézve: FE - FB - FC - FD.
Kiegészítésként kell 3 fesz. generátor és 4 áramgenerátor. 10.7 ppm az IMD. Ez stabil és egyszerű kikompenzálni.

Aztán csak sikerült akaratom ellenére eljutni a Marantz-hoz.
Ez bemenet felől FC - FE- FE - FD (de a current mode egy fokozatként kezelendő, nem lehet szétbontani). A kimenet felől: FB - áramtükör - FD. Egy feszültség generátorral kell kiegészíteni és van benne Bootstrap. Az IMD 6.2 ppm és stabil (?) a kapcsolás.
Rettentő gyors (90 MHz körüli) és nehéz lassítani.

Elsősorban neked mutatom mert Te vagy ennek a kapcsolásnak a szakértője. Persze közben mindenkitől várok építő jellegű hozzászólást/ötletet. Valamennyire kiveséztem ezt a kapcsolást.

Az IMD szimulációját mutatom elsőként, mert engem valami miatt a FET-ek keresztezési torzítása izgat leginkább... ugyanis azt gyanítom ennek függvénye lehet az, hogy a fetes végfokokat sokan a "grízes" hangképpel teszik egyenlővé. És van is ebben valami. De lehet tenni ellene. Azon vagyok : )
Szerintem szépen ki lehet mutatni a "gríz" jelenlétét (ill. hiányát) ezzel az 1/20kHz 4:1 arányú jellel. Megszerettem ezt a szimulációs módszert, mert gyors és hatékony.
Ez most egy valamekkora torzítás, egy valamilyen beállítással... nincs jelentősége mekkora. Vagyis van, mert ezt kellene csökkenteni. De az sem biztos, hogy tovább kellene csökkenteni mert a mostani végfokomnak sokkal nagyobb az IMD-je és jó felvételeknél nem zavaró / nem hallom, hogy torzítana. A közepes és a rossz felvételekkel van gond. Ott már idegesít (bár néha ráfogom, hogy a felvételben van a hiba - de ezt nem mindig hiszem el magamnak).

Sikerült félig-meddig ellentmondásba keverednem magammal, mert egyszer már kijelentettem azt, hogy nem lehet kiírtani a keresztezési torzítást FET meghajtó nélkül. FET meghajtó alatt elsősorban egyszerű emitterkövetőre gondolok. Ez is elég kell legyen a legtöbb esetben (analógnál). Arra is elég, hogy bevigyen egy újabb töréspontot a rendszerbe és ezzel rengeteg galibát tud okozni. Legalábbis nekem okoz.
Azt is kijelentettem már egyszer, hogy úgy lehet eltüntetni a keresztezési torzítást ha nagyon gyors buffert építünk. Lényegében a VAS Slew Rate-jét kell megemelni valamilyen módon/mödszerrel. Ami meg azzal jár, hogy nő az egységerősítési frekvencia. Tehát csökken a késleltetés. Tehát nagyon gyors buffert kell építeni : )

Ez a Current Mode most azt mutatja nekem, hogy nem kell emitterkövető. Anélkül is gyors. Egy gonddal kevesebb... két másikkal meg több. Mert megszokhattuk már, hogy semmit nem adnak ingyen.

A működés feltételei egyszerűek. A VAS sönt-ellenállásának (R11) és a diamond degeneráló ellenállásainak (R1 X R2) aránya határozza meg az erősítést. C5-tel lehet "tologatni" az egységerősítési frekvenciát, R20 bevisz a rendszerbe egy zérust. A degeneráló ellenállások mozgatják függőlegesen az egész Bode-ot, de ezzel együtt változik a fázistartalék is.

A sönt-ellenállás csak a domináns pólus frekvenciáját és ezzel a kisfrekvenciás erősítést is változtatja. Mint látjuk 20 kHz-en a visszacsatolási tényezőre nincs hatással, így gyakorlatilag az IMD sem változik.

Még mutatom ezt a "keresztbe kapcsolást". Rémlett, hogy ez bevisz valami káros rezonanciát nagyfrekvencán. Onnan rémlett, hogy nekem emiatt gerjedt már be erősítőm. Nem emlékszem már mivel játszottam, de ez úgy megmaradt bennem. Persze 500 MHz már elég magasan van, de valahogy le tud keveredni a "hangfrekis" sávba... rossz esetben.

Most, hogy Agostino is erre az álláspontra jutott, vagy azért nem alkalmazta mert két párból áll a következő fokozat... nem tudni. De inkább felvállalta a nagyobb termikus torzítást.

Kicsit még elrágódok ezen a bufferen, aztán tovább lépek (további új utakat keresve a folyóhoz, hátha sikerül megtalálnia a legrövidebbet és legsimábbat).
Belenézünk az erősítő "belsejébe" - zárthurokban - a Bode diagramon keresztül.

A VAS söntellenállását önkényesen 100 kOhmra választottam. Erre az ellenállásra kell rádolgoznia Q5, Q6-nak és persze az összes többi kisjelű tranzisztornak is a domináns pólusig. ~2.5 kHz-től az ellenállásból impedancia lesz és a VAS árama a frekvenciával arányosan elkezd nőni (20dB/dekád meredekséggel). A következő képen látjuk a nyugalmi áramokat és a 30Vpp kimeneti jelszinthez tartozó áramváltozásokat.
Q5 nyugalmi árama 8.5 mA és az áramváltozás (30Vpp-nél 1kHz-en) 117 uA. 6.5 MHz-en ez az áram a 2550-szeresére nő, azaz ~ 3mA-re. Ha növeljük vagy a kivezérlést, vagy a frekvenciát ez a 8.5 mA el fog fogyni valahol
6.5MHz-en a VAS kimeneti impedanciája 39 Ohm lesz, ismét rezisztív jellegűvé válik. Most R29-re úgy tekinthetünk, hogy ekkora a végfetek generátor-impedanciája ez az ellenállás zárja le a VAS-t 6.5 MHz fölött. De a VAS árama a frekvenciával tovább nő, mivel a végfetek szórt kapacitásait továbbra is töltögetni és kisütni is kell. Ez a (növekvő) folyamat addig tart amíg a hurokerősítés el nem éri az egységerősítési frekvenciát.

Szemet szúrhat ebben a Bode-ban még valami. C8 470pF, de a VAS-t mégis 660pF terheli. Az a hiányzó 190 pF a végfetek szórt kapacitása. Ezt simán visszaszámoltam 1/(100k* 2.5kHz*6.28)=660pF.
De ha R39 = 20k, akkor Ct =640pF... ha meg 500k, akkor Ct = 2400pF. Hoppá! Miért? Mert nagyobb nyílthurkú erősítésnél párhuzamosan kapcsolódnak a terhelő kapacitásokkal Q5, Q6 Miller kapacitásai is. Amik mindennel (is) változnak. Tehát jól vették észre ezt a Marantz mérnökei, hogy: ha van valamink ami változik, párhuzamosan kapcsolunk vele olyat ami állandó. És ez magyarázat arra is, hogy miért van az, hogy növeljük a hurokerősítést > csökken a THD > de szubjektíven rosszabbul szól.

Brahiból még megnézhetjük mi történik ha R29-et rövidre zárom...
Ha a generátor-impedancia nő...
Ha a generátor-impedanciát nagyfrekvencián csökkentem...
És mi van akkor ha C5-öt változtatom? Ugye ezzel a domináns pólus frekvenciája is változik és a fázistartalék is. Van egy optimális értéke aminél tovább felesleges növelni, mert csak a torzítást növeli (9 dB hurokerősítés változása a két szélső értéknéknél a domináns pólus frekvenciája fölött). A fázistartalék viszont alig javul (esetleg még romlik is) a feleslegesen túlméretezett söntkapacitástól.

Végül az IMD. Ennél a beállításnál, ekkora kivezérlésnél, ekkora terhelő ellenálláson az IMD 5 ppm. Ez nem változik a fentiek közül semmitől ami nem változtatja meg a jelemelkedési sebességet. Tehát csak C5 van rá hatással. A többi változtatás csak a "külcsíny" - a szép négyszögjel-átvitel miatt van - de azért ez a "külcsíny" némelyike a stabilitásra is hatással van.

Nagyon szépen körüljártad és műszakilag össze is foglaltad, gratulálok!
Csak néhány apróság hozzá, részben szubjektíven:
A VAS terhelő ellenállása több funkciót is ellát. Többek között hangolni lehet vele a mélytartományt. Nagyobb értékű lezáróval keményebbek, precízebbek lesznek, gondolom a nagyobb visszacsatolás miatt. Mivel én nem használok szervót, a lezárók segítenek csökkenteni a termikus drift okozta kóválygást.
A bemeneti fokozat keresztbe kötése stabilizálja a munkapontokat, mert a bemeneti emitterkövetők konstans árama megjelenik a második fokozatban.Ez jelentősen csökkenti a nyitófeszültségek szórásának hatását.
A Wilson fokozat jó áramerősítőként is működik úgy kb. 5-szörös értékig szépen használható.
A 2. fokozatra kell a kaszkód. Ha az nincs, akkor zavarosabb, sziszegősebb lesz a hang.
A VAS tranzisztor az egyik legkritikusabb alkatrész. Oda minél gyorsabb, és minél kisebb kapacitású kell, hiába a kompenzáló kondenzátor. 17pF Ccb-vel már érezhetően érdesebbek lesz a magasak (TTC004/TTA004)

Igen, ha kaszkóddal van kiegészítve a VAS akkor nem szorzódik fel Ccb kapacitás. Enélkül azt mutatták a szimulációk, hogy 100k-nál nem célszerű nagyobbra választani a söntellenállást.
Ne felejtsd el, hogy nálam ez (eddig) feszültségkövetőként működik. A nagy Marantzokban is 2.2-szeresen erősít feszültséget a kimeneti fokozat, amivel (részben) egyet tudok érteni mert akkor lenne elegendő a fázistartalék.
Azt még meg fogom nézni mi változik ha a Wilson erősítését növelem.

Elvileg azoknak az SC3503/SA1831 tranzisztoroknak a Cordell modelljét pötyögtem be a CM-be amit tőled kaptam. Azt nem tudom, hogy ezek 2SC3503-asok, vagy KSC3503-asok? Nem emlékszel rá? A CM szerint gyorsabbak a BC547C-nél.

A keresztbe kapcsolástól egyelőre félek. Ki kell próbálni a gyakorlatban. Nálam a drift nem számít, mivel a VAS nem ez a fokozat.

Hajnalban még az jutott eszembe, csak aztán elálmosodtam hogy megnézem mit mutat a Fourier a VAS-ban. Mert ugye az egész erősítőben csak a kimeneti tranzisztorok (FET-ek) torzítanak. Ezek nemlinearitása miatt kell félmarék alkatrész eléjük. Ha megelégednénk 1-2% torzítással rákötnénk a Gate-re a bemenetet, oszt hadd szóljon... mint ezt sokan meg is teszik.

A Fouriernek nyilván azt kell mutatnia, hogy a VAS-ban nagyobb jelszint van, mert ott kell megjelenjen az előtorzított jel ellenfázisban. De az a DIM30 mérés pont jó volt arra, hogy ne higgyem el a CM-nek amit a Fourier mutat. Annyi igaz az egészből, hogy ott a bemeneti jelnél kisebb a jelszint, a kimenetinél nagyobb.

Ui.: érdemes megnézni a jelszintek amplitúdóját is a két Notch kimenetén. A 10-es változaté sokkal nagyobb, pedig annak a hurokerősítése kisebb. Tehát valami, valahol van...

Kitaláltam azt, hogy a VAS torzítását is megnézem Notch szűrővel.
Úgy tűnik első ránézésre, hogy a tüskék azért keletkeznek a Nocht kimenetén mert el van csúszva a VAS fázisa a kimenethez képest.
Megnéztem az előző (10-es) változat bufferét is. Ott szépen ellenfázisban van a két jel egymáshoz képest. Pontosan ötször kisebb is a torzítása ennek a buffernek. Az is látszik, hogy talán az emitterkövető valamilyen illesztési problémája miatt vannak azok az apró gerjedések a kimeneten. Tovább törpölök majd ezen. Meg kell, hogy értsem, hogy működnek az erősítők : )

Nem hagyta módosítani. Azt írtam volna még hozzá, hogy érdemes megnézni a jelszintek amplitúdóját is a két Notch kimenetén. A 10-es változaté kb. kétszer akkora amplitúdójú, pedig annak a hurokerősítése kisebb.