Üdv. a fórumunkon!
Szeretnélek megkérni arra hogy a választott nicknevedet valami kevésbé pejoratívra változtasd meg. Ehhez kérd Topi segítségét.
üdv:
szamóca

köszi

Na, igen! Körbenézek a kínálatban, valamiért nem jutott ez eszembe, úgy bele vagyok merülve a tervezésbe.

Hello!
- A tirisztoros gyújtásnál, alapvetően egy kondit töltenek fel kb. 400V-ra, amit a tirisztor rákapcsol a trafóra a megszakító kalapács nyitásakor.
- A jeladós vezérlésnek, köze nincs a tirisztorhoz, az tulajdonképpen csak a mechanikus kalapácsot (kontaktust) helyettesíti, kijavítva ezzel a hibáit. Régebben induktív érzékelőket, ma inkább Hall szenzoros jeladókat használnak. Ez nem más, mint egy mágneses mezőre érzékeny félvezető. Aztán az így képzett "gyújtásjelet", valamilyen elektronika felerősíti a tirisztor gyújtása részére.
üdv! proli007

Tehát, ha a drót vörös akkor dobjam ki?
Ha meg réz színe van akkor még használhatom??

Hello!

Nyákon az korrekt ha azokat a fóliacsíkokat ahol nagy áram megy (4-5A) nem csak simán végigónozok hanem egy vékony szál drótot is ráforrasztok? Ugyanez a megoldás jó e hangfrekvenciás résznél minél jobb vezetés érdekében?

Üdv.

Szerintem nem muszáj drótozni (pld.:ATX-táp), elég ha ónozod... bár ha megfelelő a vez.sáv szélessége, akkor még azt sem kell...

Pont ehhez kapcsolódik a kérdésem, hogy 1A-re kb milyen széles vezetéket kell tervezni? 50 mil kevés?

Nekem az SL50 12.5mil-t ír, de 25 tökéletes rá

Okés, köszi. Ez egy különálló kis progi, vagy valamelyik tervezőnek a beépített része? (Eagle 5.x tud ilyet?)

Az eagle-t nem tudom, hogy tudja, de a sprint layout 5.0 igen... Ha kell elküldöm neked PM-ben a linket, ahol le tudod tölteni a full verziót...

A progi megvan régóta, sokat használtam, de nem is tudtam, hogy van benne ilyen funkció, szerintem ezt folytassuk a topikjában. Közben meg is lett, nem is gondoltam volna

Sziasztok!

Készítettem egy tervet, amin 2db 12V-os ventillátor vezérlése látható.
Az egész kiindulása, hogy van egy lm35 típusú hőérzékelőm, aminek a kimenetén annyiszor 10mV jön ki, ahány °C van. (pl.: 32°C-nál 320mV).
Ennek kimenetét belevezettem komparátorokba, amik meghatározott "hőmérsékletnél" kapcsolnak be. A képen látható mindez. Ezen komparátor kimeneteit XOR kapukba vezettem, így végül mindig csak 1 kimenet lehet aktív. És most jön a lényeg, minden kapu kimenetét műveleti erősítőkbe vezettem, ami 14-18V közötti tápot kap, és a kapuról jövő jelet felerősíti, ahogy tudja. És innentől pedig azt akartam megvalósítani, hogy a ventilátor a rendelkezésre álló tápfeszből 25/50/75/100%-ot kapjon. Na most mindez szimulátoron szép és jó, egészen addig, amíg a tranyóra nem rakok terhelést.

Ha valaki esetleg át tudná nézni, és tanácsot adna, hogy ezt hogyan módosítsam, azt nagyon megköszönném. Lényeg, hogy a venti tápja változhat 14-18V között, és lehetőleg ennek a fesznek egy bizonyos hányada jusson rá.

Előre is köszi!

Üdv!

zoka

Esetleg ki is lehet próbálni...
Szakadásvizsgálóval, esetleg elemmel és izzóval. Az oldalához kell nyomni a mérővezetékeket. Ha sípol vagy világít, akkor rossz.

Szia!
Rakd össze életben. A tranyó bázisára egy ellenállást kötnék.

Mindenképpen összeraknám, csak arra voltam kíváncsi működne-e ?
Tehát Szerinted működne .
Oké, köszi!

Ha Valakinek esetleg más a véleménye, szívesen meghallgatnám. Inkább most derüljön ki a hiba, mint a nyák legyártása után

Az ilyeneket érdemes próbapanelon összedobni. Én kivétel nélkül minden új dolgot azon próbálok ki előszőr!

Ez jó ötlet, fogok venni egyet
Sok bosszúságtól megmenthet :yes:
Köszi !

Üdv.
A kapcsolási rajzon az ellenállásoknál nem feltűntetett értékűeknél (W-ok) megfelelnek a 0.25W-osak?

Eférni elfér,de mivel fúrni nem nagyon tudok (csak akkusom van,amivel olyan 10-15furatonként törik a fúróhegy...)így SMD ellenállásokat használnék és itthon van bőven 1206os, ami úgy tudom ,hogy 0.25W-os és bőven megteszi.

Ui.:Ha vannék fúrót akkor csak oszloposat.

Szia!

Kétségeim vannak.
Ha már így szeretnéd megoldani, a BD-t cseréld ki egy darlingtonra, a ventiket pedig az emitter és a föld közé rakd. Az emitter a B-E nyitófeszültséget nem számítva követi a bázis feszültségét.
A műveleti erősítőket lehet, hogy válogatni kell, rail to rail típusú kellene. Ha jól tudom a 324 ilyen, illetve a gyártótól is függhet.

Csak egy kérdés: Miért kell ilyen bonyolult ventilátor vezérlés, a lineáris miért nem, jó?

Hello!
Ez a megoldás, azért több sebből vérzik.
- Honnan gondolod, hogy a ventilátor a ráadott feszültségtől függően fog forogni? A szállított légmennyiség és feszültség arányáról nem is beszélve. Tehát először meg kellene mérni, hogy a ventilátor a különböző nagyságú feszültségekre, szándékaid szerin fog-e forogni. (Ráadásul, kis feszültségnél még el sem indul, viszont ha már pörgött, ugyan ezen a feszültségen vidáman megy tovább.)
- A végfokozatban egy tranyó van, földelt emitteres kapcsolásban. Itt a kollektoráram, a bázisáram függvénye. De Te a bázist alapvetően feszültségekkel vezérelnéd. A leosztott feszültségtől és az osztó belsőellenállásától, lesz valamekkora bázisáram, ami bétászoros kollektoráramot okoz, de hogy mekkora feszültség lesz ennek hatására a ventilátoron, az elsősorban a ventilátortól függ.
Tehát a tranyó, így nem jól szabályoz inkább kinyit, vagy lezár, de igazán feszültség, vagy áramszabályozásra nem lehet Számítani. (Alapvetően így bármely megoldást választasz, az a tranzisztor áramerősítésétől fog függeni a kollektor áram, ráadásul, még kissé hőfokfüggő is lesz.)
Ha ténylegesen közel a kimenőfeszültséget szeretnéd látni a ventilátoron, akkor földelt kollektoros (emitterkövető) kapcsolást kell alkalmazni. (természetesen, a maradék feszültségektől nem lehet így megszabadulni, azaz a kimenőfeszültség a tápfeszültségnél kevesebb lesz. (Uki= Utáp-UICkimenet-dióda nyitófeszültsége-a tranyó BE feszültsége. pld. 14V mellet kb. 125V-ra lehet maximum számítani.) A ventilátort ebben az esetben, a tranyó emittere és a GND közé kell kötni.
- Az XOR kapuk kimenetén, vagy 0V vagy 5V van. Ezt erősíti fel a műveleti erősítő, (6,2kohm/1kohm)+1 azaz 7,2-szeres értékre. Ez 0V/36V-ot jelentene, ha a tápfesz ezt megengedné. De a táp, mondjuk 14V, akkor az 5V bemenő feszültség esetén, kb. 13V lesz, amit az IC kimenete limitált. Ezt az "egységes kimeneti feszültséget osztod le különböző szintekre. 3,25V/6,5V/9,75V/13V értékekre. Tulajdonképpen az egész mutatvány felesleges, hiszen az erősítő visszacsatoló hálózatával is (pld. R20/R19) be lehet állítani 5V bemenő jel esetén, a megfelelő kimenőfeszültséget az IC kimenetén. A kimeneti osztó, így feleslegessé válik.
- Ha egy XOR kapu egyik bemenetére logikai "H" szintet adunk, akkor a kimenetén a másik bemenet invertáltja jelenik meg. Ha az LM35 kimeneti feszültsége meghaladja az R4 feszültségét, akkor az U1a IC "+" bemenete magasabb, mint a "-" bemenete. Ilyenkor az IC kimeneti feszültsége magas szintű lesz. Ez az U2a XOR kapu után alacsony szintet eredményez, holott, most annak pont magas szintűnek kellene lenni. Tehát a logika ebben a megoldásban nem jól működik. (Ha a műveleti erősítő két bemenete fel van cserélve, akkor valószínűleg jó lesz a logika, de gondold át, mert akkor meg a diódás Off/Max logika nem lesz megfelelő.)
Egyébiránt valószínűleg, egyszerű analóg összegzéssel is megoldható lenne a komparátor jeleinek összeadása egy osztó hálózattal és műveleti erősítővel.
- A D1 és D5 dióda, logikai VAGY kaput alkotna. csak hogy az U2a és U2c bemenete, nem "lóghat a levegőben". Azaz hiányzik egy lehúzó ellenállás a diódák katódja és a GND között. (mint ahogy az R18-nál ez helyesen van megoldva)

Egyenlőre ennyi, de szerintem gondold át a feladatot még egyszer, mit is szeretnél és hogyan. De hogy ez hogyan működött szimulátorban, azt nem tudom...
üdv! proli007

Egyetlen 8 lábú AVR-rel megoldható lenne PWM-mel.
Lásd Topi "8lábú" cikkét.
Egyébként az elv nem lenne rossz!

Sziasztok,

szeretném kérdezni, hogy a TO-33-as tokozású BC301 tranyó melyik lába melyik. Van két olyan lába, amelyik tövénél fekete a tok, és egy olyan, amelynél olyan mint az egész tok. Van még a toknak egy kis "füle" az egyik fekete tövű lábnál.

köszi:

Maverick

Szia! Melléklet!

Hello! Kösz a választ és szerinted egy labortáphoz amin van egyenirányító ezt az áramkört levehetem. Mert akkor már elveszti a szerepét nem? 3 kivezetés van akkor miért hatot látok agy azt se tudom hogyan kell kimérni a feszültséget.

Ui1.:bocs hogy ennyit kérdezek de egyáltalán nincsen tapasztalatom trafók terén!

Ui2.:A hozzászólás elejét írtam gtk-nak a többi részét mindenkinek aki segítene nekem!

köszi, a TO-39 és a TO-33 ugyanaz?

Ha keszitesz a panel forrasztas oldalarol is egy jo kepet, akkor tobbet tudunk mondani.
Ha 6 kivezetest latsz a trafobol, az lehet 3 kulonallo szekunder tekercs kivezetese. A mar egyeniranyitott feszultsegek valoszinuleg kozositett GNDvel vannak. De majd a foto szerint...

Ezt nemtudom. TO39-et és TO3-mat ismerek. TO33 nem. Vegyél egyet és hasonlítsd össze. Sejtem ilyen lehet.

TO33-ról én sem tudok.