Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Üdv. a fórumunkon!
Szeretnélek megkérni arra hogy a választott nicknevedet valami kevésbé pejoratívra változtasd meg. Ehhez kérd Topi segítségét. üdv: szamóca
köszi
Na, igen!
![]() ![]()
Hello!
- A tirisztoros gyújtásnál, alapvetően egy kondit töltenek fel kb. 400V-ra, amit a tirisztor rákapcsol a trafóra a megszakító kalapács nyitásakor. - A jeladós vezérlésnek, köze nincs a tirisztorhoz, az tulajdonképpen csak a mechanikus kalapácsot (kontaktust) helyettesíti, kijavítva ezzel a hibáit. Régebben induktív érzékelőket, ma inkább Hall szenzoros jeladókat használnak. Ez nem más, mint egy mágneses mezőre érzékeny félvezető. Aztán az így képzett "gyújtásjelet", valamilyen elektronika felerősíti a tirisztor gyújtása részére. üdv! proli007
Tehát, ha a drót vörös akkor dobjam ki?
Ha meg réz színe van akkor még használhatom??
Hello!
Nyákon az korrekt ha azokat a fóliacsíkokat ahol nagy áram megy (4-5A) nem csak simán végigónozok hanem egy vékony szál drótot is ráforrasztok? Ugyanez a megoldás jó e hangfrekvenciás résznél minél jobb vezetés érdekében? Üdv.
Szerintem nem muszáj drótozni (pld.:ATX-táp), elég ha ónozod... bár ha megfelelő a vez.sáv szélessége, akkor még azt sem kell...
Pont ehhez kapcsolódik a kérdésem, hogy 1A-re kb milyen széles vezetéket kell tervezni? 50 mil kevés?
![]()
Nekem az SL50 12.5mil-t ír, de 25 tökéletes rá
Okés, köszi. Ez egy különálló kis progi, vagy valamelyik tervezőnek a beépített része? (Eagle 5.x tud ilyet?)
Az eagle-t nem tudom, hogy tudja, de a sprint layout 5.0 igen... Ha kell elküldöm neked PM-ben a linket, ahol le tudod tölteni a full verziót...
A progi megvan régóta, sokat használtam, de nem is tudtam, hogy van benne ilyen funkció, szerintem ezt folytassuk a topikjában.
![]() ![]()
Sziasztok!
Készítettem egy tervet, amin 2db 12V-os ventillátor vezérlése látható. Az egész kiindulása, hogy van egy lm35 típusú hőérzékelőm, aminek a kimenetén annyiszor 10mV jön ki, ahány °C van. (pl.: 32°C-nál 320mV). Ennek kimenetét belevezettem komparátorokba, amik meghatározott "hőmérsékletnél" kapcsolnak be. A képen látható mindez. Ezen komparátor kimeneteit XOR kapukba vezettem, így végül mindig csak 1 kimenet lehet aktív. És most jön a lényeg, minden kapu kimenetét műveleti erősítőkbe vezettem, ami 14-18V közötti tápot kap, és a kapuról jövő jelet felerősíti, ahogy tudja. És innentől pedig azt akartam megvalósítani, hogy a ventilátor a rendelkezésre álló tápfeszből 25/50/75/100%-ot kapjon. Na most mindez szimulátoron szép és jó, egészen addig, amíg a tranyóra nem rakok terhelést. Ha valaki esetleg át tudná nézni, és tanácsot adna, hogy ezt hogyan módosítsam, azt nagyon megköszönném. Lényeg, hogy a venti tápja változhat 14-18V között, és lehetőleg ennek a fesznek egy bizonyos hányada jusson rá. Előre is köszi! Üdv! zoka
Esetleg ki is lehet próbálni...
Szakadásvizsgálóval, esetleg elemmel és izzóval. Az oldalához kell nyomni a mérővezetékeket. Ha sípol vagy világít, akkor rossz.
Szia!
Rakd össze életben. A tranyó bázisára egy ellenállást kötnék.
Mindenképpen összeraknám, csak arra voltam kíváncsi működne-e ?
![]() Tehát Szerinted működne ![]() Oké, köszi! ![]() Ha Valakinek esetleg más a véleménye, szívesen meghallgatnám. Inkább most derüljön ki a hiba, mint a nyák legyártása után ![]()
Az ilyeneket érdemes próbapanelon összedobni. Én kivétel nélkül minden új dolgot azon próbálok ki előszőr!
Ez jó ötlet, fogok venni egyet
![]() Sok bosszúságtól megmenthet :yes: Köszi ! ![]()
Üdv.
A kapcsolási rajzon az ellenállásoknál nem feltűntetett értékűeknél (W-ok) megfelelnek a 0.25W-osak?
Eférni elfér,de mivel fúrni nem nagyon tudok (csak akkusom van,amivel olyan 10-15furatonként törik a fúróhegy...)így SMD ellenállásokat használnék és itthon van bőven 1206os, ami úgy tudom ,hogy 0.25W-os és bőven megteszi.
Ui.:Ha vannék fúrót akkor csak oszloposat. ![]()
Szia!
Kétségeim vannak. Ha már így szeretnéd megoldani, a BD-t cseréld ki egy darlingtonra, a ventiket pedig az emitter és a föld közé rakd. Az emitter a B-E nyitófeszültséget nem számítva követi a bázis feszültségét. A műveleti erősítőket lehet, hogy válogatni kell, rail to rail típusú kellene. Ha jól tudom a 324 ilyen, illetve a gyártótól is függhet. Csak egy kérdés: Miért kell ilyen bonyolult ventilátor vezérlés, a lineáris miért nem, jó?
Hello!
Ez a megoldás, azért több sebből vérzik. ![]() - Honnan gondolod, hogy a ventilátor a ráadott feszültségtől függően fog forogni? A szállított légmennyiség és feszültség arányáról nem is beszélve. Tehát először meg kellene mérni, hogy a ventilátor a különböző nagyságú feszültségekre, szándékaid szerin fog-e forogni. (Ráadásul, kis feszültségnél még el sem indul, viszont ha már pörgött, ugyan ezen a feszültségen vidáman megy tovább.) - A végfokozatban egy tranyó van, földelt emitteres kapcsolásban. Itt a kollektoráram, a bázisáram függvénye. De Te a bázist alapvetően feszültségekkel vezérelnéd. A leosztott feszültségtől és az osztó belsőellenállásától, lesz valamekkora bázisáram, ami bétászoros kollektoráramot okoz, de hogy mekkora feszültség lesz ennek hatására a ventilátoron, az elsősorban a ventilátortól függ. Tehát a tranyó, így nem jól szabályoz inkább kinyit, vagy lezár, de igazán feszültség, vagy áramszabályozásra nem lehet Számítani. (Alapvetően így bármely megoldást választasz, az a tranzisztor áramerősítésétől fog függeni a kollektor áram, ráadásul, még kissé hőfokfüggő is lesz.) Ha ténylegesen közel a kimenőfeszültséget szeretnéd látni a ventilátoron, akkor földelt kollektoros (emitterkövető) kapcsolást kell alkalmazni. (természetesen, a maradék feszültségektől nem lehet így megszabadulni, azaz a kimenőfeszültség a tápfeszültségnél kevesebb lesz. (Uki= Utáp-UICkimenet-dióda nyitófeszültsége-a tranyó BE feszültsége. pld. 14V mellet kb. 125V-ra lehet maximum számítani.) A ventilátort ebben az esetben, a tranyó emittere és a GND közé kell kötni. - Az XOR kapuk kimenetén, vagy 0V vagy 5V van. Ezt erősíti fel a műveleti erősítő, (6,2kohm/1kohm)+1 azaz 7,2-szeres értékre. Ez 0V/36V-ot jelentene, ha a tápfesz ezt megengedné. De a táp, mondjuk 14V, akkor az 5V bemenő feszültség esetén, kb. 13V lesz, amit az IC kimenete limitált. Ezt az "egységes kimeneti feszültséget osztod le különböző szintekre. 3,25V/6,5V/9,75V/13V értékekre. Tulajdonképpen az egész mutatvány felesleges, hiszen az erősítő visszacsatoló hálózatával is (pld. R20/R19) be lehet állítani 5V bemenő jel esetén, a megfelelő kimenőfeszültséget az IC kimenetén. A kimeneti osztó, így feleslegessé válik. - Ha egy XOR kapu egyik bemenetére logikai "H" szintet adunk, akkor a kimenetén a másik bemenet invertáltja jelenik meg. Ha az LM35 kimeneti feszültsége meghaladja az R4 feszültségét, akkor az U1a IC "+" bemenete magasabb, mint a "-" bemenete. Ilyenkor az IC kimeneti feszültsége magas szintű lesz. Ez az U2a XOR kapu után alacsony szintet eredményez, holott, most annak pont magas szintűnek kellene lenni. Tehát a logika ebben a megoldásban nem jól működik. (Ha a műveleti erősítő két bemenete fel van cserélve, akkor valószínűleg jó lesz a logika, de gondold át, mert akkor meg a diódás Off/Max logika nem lesz megfelelő.) Egyébiránt valószínűleg, egyszerű analóg összegzéssel is megoldható lenne a komparátor jeleinek összeadása egy osztó hálózattal és műveleti erősítővel. - A D1 és D5 dióda, logikai VAGY kaput alkotna. csak hogy az U2a és U2c bemenete, nem "lóghat a levegőben". Azaz hiányzik egy lehúzó ellenállás a diódák katódja és a GND között. (mint ahogy az R18-nál ez helyesen van megoldva) Egyenlőre ennyi, de szerintem gondold át a feladatot még egyszer, mit is szeretnél és hogyan. De hogy ez hogyan működött szimulátorban, azt nem tudom... üdv! proli007
Egyetlen 8 lábú AVR-rel megoldható lenne PWM-mel.
Lásd Topi "8lábú" cikkét. Egyébként az elv nem lenne rossz!
Sziasztok,
szeretném kérdezni, hogy a TO-33-as tokozású BC301 tranyó melyik lába melyik. Van két olyan lába, amelyik tövénél fekete a tok, és egy olyan, amelynél olyan mint az egész tok. Van még a toknak egy kis "füle" az egyik fekete tövű lábnál. köszi: Maverick
Hello! Kösz a választ és szerinted egy labortáphoz amin van egyenirányító ezt az áramkört levehetem. Mert akkor már elveszti a szerepét nem? 3 kivezetés van akkor miért hatot látok agy azt se tudom hogyan kell kimérni a feszültséget.
Ui1.:bocs hogy ennyit kérdezek de egyáltalán nincsen tapasztalatom trafók terén! Ui2.:A hozzászólás elejét írtam gtk-nak a többi részét mindenkinek aki segítene nekem!
köszi, a TO-39 és a TO-33 ugyanaz?
Ha keszitesz a panel forrasztas oldalarol is egy jo kepet, akkor tobbet tudunk mondani.
Ha 6 kivezetest latsz a trafobol, az lehet 3 kulonallo szekunder tekercs kivezetese. A mar egyeniranyitott feszultsegek valoszinuleg kozositett GNDvel vannak. De majd a foto szerint...
Ezt nemtudom. TO39-et és TO3-mat ismerek. TO33 nem. Vegyél egyet és hasonlítsd össze. Sejtem ilyen lehet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |