Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hegesztő-transzformátor szabályzása
Lapozás: OK   1 / 27
(#) ohp hozzászólása Feb 7, 2007 /
 
Tisztelt hobby barátaim!
Igaz, hogy ezzel kapcsolatban találtam részt, de nekem az érdeklődésemet nem igazán meritette ki.
Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy aki nagyon járatos az elektronikába annak a segitségét kérném.
Megjelent a rádiótechnika a 98-9-es számában egy kapcsolási rajz a 445. oldalon. Arra kérlek benneteket, hogy aki megtudná nekem a nyomtatott áramköri panelját csinálni és a beültetési rajzát az irjon.
Még ezenfelül szeretném, ha megtudnátok irni, hogy hol lehet beszerezni a TSZ 112-10 triacot, vagy mivel lehet helyettesiteni?
Előre is köszönöm.
(#) Feri hozzászólása Feb 7, 2007 /
 
Tedd fel a kapcsolási rajzát.
(#) IMi válasza ohp hozzászólására (») Feb 7, 2007 /
 
Hello!
Van 1 egyszerűbb rajz a HE 2002/1-es számámaban.
Azt sikeresen után építettük, ha az jó annak panel tervét közre tudom adni.
(#) Feri hozzászólása Feb 7, 2007 /
 
Engem is érdekel
(#) IMi válasza Feri hozzászólására (») Feb 7, 2007 /
 
Hello!
Sikerült összeszednem, íme:

Ui.: megnézendő a HE 2002/1 számában a cikk!!!
(#) mex válasza IMi hozzászólására (») Feb 7, 2007 /
 
Véleményem szerint ez csak elvben működik hibátlanul. A gyakorlatban össze vissza gyújt!
(#) proksa1 válasza mex hozzászólására (») Feb 7, 2007 /
 
Miért gyujtana össze vissza? bár jolenne látni a teljes rajzot, nemértem miért van benne 2 triac? A kicsi szabályozza az alap panelen lévő bikább triac gyujtókörét?
(#) mex válasza proksa1 hozzászólására (») Feb 7, 2007 /
 
A hivatkozott cikkben a terhelést a trafó szekunder oldalán 1db 100W-os izzó képviselte. Ami messze nem ugyanaz mint egy hegesztéskor lezajló rövidzárt előidéző ivfogás majd azt követően ingadozó áramfelvétel ami bizony keményen visszahat a vezérlésre. Tipikusan nem kapcsol ki a triak,ezáltal a teljes kakaó rákerül a trafóra:eredmény maximális amper!!! Ez a kapcsolás kommutátoros motorok szabályzásához kiválóan megfelel,hegesztéshez még hobbi szinten sem. Egy hegesztőgép minden esetben TIRISZTOROK alkalmazására épül...nem az újabb technológiájú inverteres gépekre gondolok.. A tirisztorok kényszerkommuciójáról külön áramkörök gondoskodnak.... Nem otthoni kategória....A 10-15E forintos heg trafót fölösleges átalakitani kiválóan lehet szabályozni a gyárilag beépitett mágneses sönttel.
(#) IMi válasza mex hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Hello!
Mi ezt a kapcsolást (HE2002/1) több trafóhoz is megépíttetük, eddig kifogástalanul szabályoznak (kb 2 éve üzemelnek). Személyes tapasztalatom igaz nincs, de nem kételkedem kollégáim szavában. Egyébként a triak diakot vezérel!
Mint írtam olvassátok el a cikket!

És TI próbáltátok már?
:eljen:
(#) mex válasza IMi hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Nekem megvan papirformátumban a HE füzet ebben is megnéztem,de a rajzon egy árva diakot sem látok,ellenben látok egy klasszikus UJT-vel felépitett oszcillátort ami egy nagy gate érzékenységű tirisztort vezérel-ami a tulajdonképpeni teljesitménytriakot hajtja meg. Nem kételkedem a szavadban....Tény hogy amit én láttam,próbáltam az a fentebb leirt hibát produkálta. Az igazsághoz az is hozzátartozik,hogy a folytótekercs nem volt beépitve!! Nagyonis elképzelhető,hogy ez okozta a rendellenes működést. A dolog másik oldalát nézve egy ekkora méretű-gyakorlatilag a heg trafó felét kitevő vasmagos tekercset mozgatni szállitani nyűgös.
(#) Feri hozzászólása Feb 8, 2007 /
 
Mindenkinek ajánlom a figyelmébe a következő oldalt.
http://majki.freeweb.hu/
- PIC oldal
- Projektek
- Teljesítményszabályzó ellenpárhuzamos tirisztorokkal
(#) ohp válasza Feri hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Sajna nem tudom feltenni a kapcsolási rajzot, mert 4,4 Mb és nem lehet feltölteni csak max 2 Mb-ot.
(#) ohp válasza IMi hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Nekem ez a lap nincs meg, de nagyon érdekelne az egész dolog. A kapcsolási rajztól kezdve minden.
(#) IMi válasza mex hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Hello!
Elnézést, valóban rosszul írtam
Tirsztor hajt triackot. Bocsánat !!!
(nem kicsit megtévedtem)
A fojtó nekünk sincs benne.
(#) mex válasza Feri hozzászólására (») Feb 8, 2007 / 6
 
Itt van az RT-ben lévő,és a HE-ben található is. Érdemes a cikkeket figyelmesen elolvasni még az épités megkezdése előtt!
(#) mex válasza Feri hozzászólására (») Feb 8, 2007 /
 
Itt pedig egy magyar cég kevésbé sikerült 3 fázisú heg gép rajza látható. Ezeknél is a vezérlés a gyenge pont.
(#) ohp hozzászólása Feb 10, 2007 /
 
Imi és Feri! Nem tudtam elküldeni a kapcsolási rajzot, mert túl nagy a mérete, nem jeleztetek vissza, és még mindig nem jutottam előrébb. Imi, érdekelne a te verziód is, ha tudod küld el kérlek a kapcsolási rajzot, vagy amit még tudol (a panelrajzot is) az e-mail címemre: estrea@citromail.hu. Előre is köszönöm!
(#) Feri válasza ohp hozzászólására (») Feb 10, 2007 /
 
Mégegyszer !!!!!

Mindenkinek ajánlom a figyelmébe a következő oldalt.
http://majki.freeweb.hu/
- PIC oldal
- Projektek
- Teljesítményszabályzó ellenpárhuzamos tirisztorokkal
(#) IMi válasza ohp hozzászólására (») Feb 11, 2007 /
 
(#) ohp válasza IMi hozzászólására (») Feb 11, 2007 /
 
Én kérek elnézést! Sikerült megtalálni, köszönöm szépen.
(#) IMi válasza ohp hozzászólására (») Feb 11, 2007 /
 
:taps: :integet2:
(#) m.joco hozzászólása Márc 24, 2007 /
 
Egyébként a pálcás hegesztő hogy működik?
Nagyvonalakban: A trafó letranszformálja a feszt, az áram még erősítve van?
Maga a nagy áramerősség olvasztja meg a vasat, úgy mint az olvadóbiztosíték?
(#) mex válasza m.joco hozzászólására (») Márc 24, 2007 /
 
Hát tényleg csak nagy vonalakban: Az egyfázisú hegesztőtranszformátor eső jelleggörbéjű áramforrás,amit a vasmag légréses kivitele biztosit. Üresjárási feszültsége~65-75V,az égési feszültség pedig~22-28V,erősen függ a hegesztőiv hosszától. Mivel váltóáramról van szó, csak ilyen felhasználásra készült rutilos bevonatú elektródával lehet dolgozni vele. A magas üresjárási feszültség elősegiti az ivgyújtást,az iv kialakulását követően az égési feszültségen megolvad az elektróda anyaga és az alapanyag is. Az elektródán levő bevonatnak többféle szerepe is van: stabilizálja az ivet,különféle ötvözőket tartalmaz és védi az oxidációtól a varratot annak kihűléséig. A váltóáramú hegesztésnek megvannak az előnyei (olcsóság),ezenkivül aluminium hegesztésekor kifejezetten előnyös az oxidréteg felszaggatásához,de mindent összevetve,alárendeltebb munkákhoz használatos.
(#) Fecni hozzászólása Márc 25, 2007 /
 
Sziasztok!
Szerintetek ez a kapcsolás alkalmas hegesztőtrafóhoz?
És ezek a tirisztorok mivel helyettesíthetők? Mert ezeket sehol sem lelem.

Üdv és köszi: Fecni
(#) Fecni válasza Fecni hozzászólására (») Márc 25, 2007 /
 
(#) Feri válasza Fecni hozzászólására (») Márc 25, 2007 /
 
Én is ezt a kapcsolást csináltam meg és jól müködik.
De ezt már pár sorral feljebb leírtam.
(#) Fecni válasza Feri hozzászólására (») Márc 25, 2007 /
 
Hopplá! Bocsi! Figyelmetlen voltam.

Köszi!
(#) kuner hozzászólása Máj 26, 2008 /
 
Sziasztok! Szerintetek ha egy hegtrafó szabályzóban több triakot használok párhuzamosan, és a gate-ekkel sorban 1-1db 10 ... 100 ohm-os ellenállás, akkor működne rendesen?
A válasokat köszi előre is.
(#) kuner válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 26, 2008 /
 
kellene vagy 50-70 amperes, ugyanis kevés a hely, és nem fér el nagy hűtőborda. van itthon 20A-es pár darab és ezért gondoltam, mert ezeket akkor nem kellene annyira hűteni, szerintem
(#) kuner válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 26, 2008 /
 
De igen, csak szűkös a hely, de lehet akkor megpróbálkozok egy darabbal. Próba cseresznye.
Következő: »»   1 / 27
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem