Köszi! Gyanús volt nekem is, de biztos ami biztos megkérdeztem. Akkor neki is állok.

Mex, Kadarist, köszi szépen!

Üdv. Mindenkinek,
Csak a sikerélményemet szeretném megosztani veletek.
Nagysikerrel utánépítettem Cimopata 1.1-es rezonáns tápját.
Tuning Quadot hajtok velük, mindkét csatornának csináltam egy-egy tápot, ETD34-el, +/- 55V-ra méreteztem őket. Most fogok csinálni tartós tesztet, ha minden ok lesz, mellékelek fotókat is.
Köszi Cimo!!
Zoli

Sziasztok !

Azt szeretnem kerdezni toletek, hogy milyen alkatresz modositast kellene elvegezni a Sprofan altal bemutatott 220V -rol mukodo kapcsolouzemu tapegseg ledhez, hogy tudjak vele meghajtani 3 darab 1W-os led-et sorbakotve, 350 mA-es aramkorlattal ?
Valaszotokat elore is koszonom.

Sziasztok!
Találtam a neten EZT a kapcsolást. Elég egyszerűnek tűnik. A lényeg, hogy szükségem van kb. 40-50V/3A-re a kimeneten. Találkozott már valaki ezzel az említett táppal?
Alternatívákat szívesen fogadok.

Cimopata rezonáns tápja is tetszik! Egy kérdés: megépíthető segédtáp-tekercs nélkül? Ekkor milyen kapcsolás lássa el tápfeszültséggel? Jó a fet-es megoldás hosszútávra (melegedés)?

Én már csináltam néhány Cimó féle tápot. A segédtáp tekercses megoldásnál nem hiszem hogy lenne egyszerűbb. Huzamosabb ideig nem lenne célszerű a fetről járatni a cuccot, mert melegszik. Csak a bekapcsolás pillanatában játszhat szerepet.

Elfogadom, hogy egyszerű, de tegyük fel, hogy nincs trafóm segédtáp-leágazással, az általam linkelt kapcsolásban sem szerepel. Illetve építek egy olyan PFC előfokozatot is, amiben nincs trafó és kell az ic-nek 15V.
Hűtőborda megoldható. Hmm, mekkora is a fet-en eldisszipálandó teljesítmény? Esetleg RC taggal csinálni a segédtápot? Hogy kell kiszámolni az alkatrészértékeket? Hálózatról 15V DC-re.

Az a gáz, hogy kb 320V-ról kell leszabályozni 15V-ra. Jókora feszültséget kell ejteni, ami a kicsi áramfelvételnél is jelentős disszipációt okoz. Hogy a feten, tranzisztoron vagy ellenállásosztón fűtöd el a felesleget, az már csak részletkérdés. Szerintem bármelyik trafóra ráfér még pluszban 2-3 menet vékony drót

Ha PFC-t csinálsz annak a tekercséről is leágaztathatsz segédtápfeszültséget.

Köszi a választ, akkor tehát a PFC a toroid induktivitására tekerjek pár menetet? Mivel szűrjem? Ellenállás, zener, kondi; fet-es indítással? Mint a rezonáns táp cikkedben?

Kis probléma, hogy viszonylag széles határok közt fog változni a fojtóról lecsatolt feszültség mégpedig 100Hz-el.
Éppen ezért viszonylag több kondit javaslok a segédtáp szűrésébe (100u) attól függ mennyit eszik majd a PFC és a rezonáns táp vezérlése.
Zenert mindenképpen használj, 15V-osat.

Fetes indítás megfelelő lesz.

Sziasztok!
Véleményt szeretnék kérni tőletek, hogy jó lesz-e a kapcstápom, ahogy gondolom. Meghajtásnak teljes hidat használok 8 irf540-es fettel. 48V bemenő fesz mellett 1KW teljesítményre, a trafó légrés nélküli, mivel fontos, hogy kicsi legyen az üresjárati áramfelvétele, ezért 7-8 menetet teszek primernek aminek kb. 600uH az induktivitása, a táp 30-50KHz-en járna. Szóval jó ez a konstrukció?

Ebből királyul nem látjuk a lényeget.
Tölts fel normális rajzokat!

Másrészről meg 8db IRF540 árán simán veszel két IR2110-et és nincs probléma.

ui: A primér tekercs induktivitásának van a legkisebb köze az üresjárati áramfelvételhez.

Számítottam rá, hogy eltérő válasz érkezik, mint ami a lényeg lett volna. Elsősorban arra volnék kíváncsi, hogy 2db fet, bírja-e a kb. 20A-t? Azért használok teljes hidat, mert így is kicsi a vasmag ablak keresztmetszete, valamint úgy gondolom, hogy az üresjárási áramfelvételt elsősorban a trafó primer tekercsének X_l-je fogja meghatározni, a vasmag adott a frekvencia is a teljesítmény miatt, így a menetszámot növelem, tehát kisebb lesz a vasmagban az indukció is, ez problémát okozhat?
A trafó 48V(43v tl494)ból 190V-ot csinálna.

Az a baj hogy nem lehet válaszolni, tegyed fel értelmesen a kérdést, és rakj fel rendes rajzot.


Ühüm.
Attól függ milyen fet, milyen bekötéssel, milyen meghajtással.
(Ezzel biztos sokra mész, és talán leesik, hogy nem a válasz a rossz, hanem a kérdés)


Az egy dolog hogy te mit gondolsz, és egy másik hogy mi történik. A kettő nem feltétlen egyezik.
Vagy legalább írd le hogy mi alapján gondolod.
(Az üresjárati veszteséget általában a meghajtás, illetve magasabb feszültségen a kapcsolási veszteség okozza. De nálad lehet hogy pl. a 10%-os egymásranyitás fogja okozni)

Tegyél fel egy normális rajzot, hogy képzeled el az egésszet, és akkor segítünk.

Itt van a trafóhajtó elektronika. A tápnak maximum 1KW-os teljesítményt kellene átvinnie, 48VDC-ből 190VDC-re. A TL494-esben van deadtime, ezért nem fognak egybenyitni a fetek, a kimenetről visszacsatolás nem lesz, a 20A nem lesz tartós terhelés így elég két fet, és nem veszek fetmeghajtó IC-t. Kérdésem, hogy ez a konstrukció jó lesz-e és megnövelhetem-e a frekvenciát és a menetszámot, a max indukcióhoz számított értéknél nagyobbra, valamint kell-e dióda a fetekén kívül?

Így már átlátható.

Optocsatolónak a 4N25 lassú lesz, igazából a 6N137 és a HCPL sorozaton kívül mást nemnagyon lehet használni.
Késöbb rajzolok majd 1-2 kiváltó megoldást, viszonylag egyszerűen kivitelezhető pár + tranzisztorral az opto elhagyása.

8db IRF540 bőven elég lesz, amire majd nagyon oda kell figyelni, az a nyák kivitelezése.

Meghajtó tranyóknak BC337-327 bőven elég.

Esetleg még egy túláramvédelem beiktatásán gondolkodnék.

Szerintem push-pull topológival csaináld, hacsak nincs valami konkrét ok a teljeshíd alkalmazására.
Kisfeszről felfelé egyszerű alkatrészek kellenek bele.
Fele ennyi fet, de 150V-osak (nemgond).
fele annyi meghjtás, és nem kell szinteltolt meghajtást csinálni.
De 2szer annyi primer menetszám (ez lehet csak a gond, mert nagyobb ferritmag kell)

Csak fűteni fog mint a fene.
(Szórási induktivitásban tárolt energia, kapcsolási veszteségek...)
Így meg akár 55V-osat is használhat gond nélkül, az már az ő dolga hogy 100V-at tesz bele.

48V-on 1kW már konkrét ok.
(Nagyteljesítményű szünetmentesekben gyakran találkozok teljes híd FDP3205-el 36-48V-ról, nagyon jól működnek.)

Nameg a primérnek még több helyet kell foglalnia mint teljes híd esetén. És vegyük hozzá, hogy a trafót sokkal nehezebb szoros csatolásúra készíteni, ami pedig egy kritérium push-pull elrendezésnél.

Nekem a H híd meghajtásának bonyolultsága miatt elsőre akkor is a PP elrendezés kerülne az asztalra.
(IR21xx...stb nélkül)

SKY a felső oldali meghajtása így nem jó. Vagy 2 db teljesen független segédtáp kell és elválaszott vezérlőjel, vagy egyéb trükk kell, mint az IR..eknél, vagy a vezérlőkörtől kell átvinni elválasztott energiát.
Na ez szerintem elég bonyolult ahhoz, hogy elöbb a PP-t vegyem elő (vagy vegyek CÉL meghajtó IC-t).

Kipróbáltam a kapcsolásom, és valóban nem működött, elkezdtem csinálni egy nyákot a push-pullhoz, nem is tudom, hogy melyik lenne a jobb, a hidasnál jobban elférne a huzal a magon, a push pull meg egyszerűbb felépítésű.
Nyák tervezésről mondanál pár szót? Mármint a sarkok és minél rövidebb vezetékek kivételével? A nyáknál az is gond, hogy a fetnek elég vékony lába van, annak ellenére, hogy 30A-t bír, a nyákon meg jó széles kéne. Majd felteszem, akkor a nyákrajzot.

Ha egy gyári porvasmag az összetartó ragasztó alatt a tetején elreped, akkor kuka? Az egyik E betű tetején az oldalsó szár teljesen elrepedt és el is tört, egyébként tökéletesen passzol, nem is lehet mozgatással sem észrevenni a törést, csak ha alaposan átnézzük, én is így vettem észre. Szerintem teljesen el van törve, de nem mozgattam.

Jó így a nyák? (Kondenzátor javítva)

H-híd meghajtása mióta bonyolult? Főleg 48V-ig?
Bővebben: Link
Kicsit át kell alakítani, hozzáilleszteni megfelelően a vezérlést, több munka nincs vele.

(Én inkább a trafótól félnék)

SKY: Nem.

Primér oldalra sok kis kapacitású (pl. 220u 63V) elkót rakj, alul meg kell erősíteni vagy smd kerámia kondikkal, vagy fólia kondikkal, úgy hogy minnél kisseb legyen a primér körben a nagyfrekis áram által bezért hurok.
Kétoldalas nyákot kell majd használnod, és igazából úgy lenne a legcélszerűbb, hogyha a földfólia lenne a GND, és a fetek S-ját is ahoz forrasztanád.
Snubberek mindenképp kelleni fognak, és lehet hogy egy aktív túlfeszültség védő áramkör is kell majd.
Szekunder körből kihagytad a fojtót (közvetlen a graetz után)
A legnehezebb persze a trafó elkészítése lesz majd.

Mi az a snubber, csinálnál hozzá egy rajzot? A szekunder körben a fóliakondi után van a fojtó, mert szerintem így egy kicsit integrál már a kondi és az elkóknak meg így is korlátoz.

google: snubber
pl: Bővebben: Link
a kapcsi tápoknál a kapcsolóelem védelmére szükséges kiegészítés

Mármint ehhez a konkrét feladathoz tudnál egy snubbert méretezni? A fetek védelmére egy "nagyteljesítményű" zenert gondoltam, mint ahogy Skori használta a teslatekercs meghajtóban.

A fetek védelméhez jólesz az amire gondolsz.

A kimeneti fojtó elé pedig nem rakhatsz fólia kondit.
A fojtó beépítésének az egyik jó tulajdonsága az, hogy az elkókat nem fogja nagyon terhelni a nagyfrekis áram.
De a beépítésének valódi célja hogy az egész áramkörben az áram-változás sebességét korlátozza.
Alulméretezett fojtóval, vagy egyáltalán fojtó nélkül (mint pl. nálad a fólia kondi miatt) a fetek bekapcsolásakor a rajtuk átfolyó áram hirtelen fog megnövekedni akár n*100A-ig is. Maximális terhelést biztos nem fogják bírni, nagy mértékben csökkeni fog az egész áramkör hatásfoka, és a zavarkibocsájtása jelentősen nagy lesz.
A graetz után egy rendesen méretzett (kb. akkora mint a főtrafó) fojtót mindenképp be kell raknod.

ui: Én három nyákra építeném meg az egészet: 1. bemeneti teljesítmény rész, 2. kimeneti teljesítmény rész, 3. vezérlés
Nem vesztesz vele semmit, és késöbb megkönnyíti a hibakeresés, ill. élesztés fázisait.

Porvasmagot nem gyártanak szerintem E formában, az ferritmag!

Ha eltörik vagy megreped attól még meglehet ragasztani.
Az hogy kuka-e vagy nem attól függ hogy miben akarod használni.
A belekerült törés légrésként viselkedik, vagyis csupán a mágnesezési induktivitás fog csökkeni.

(Egyszer leejtettem az egyik tápom, EE42 volt benne, és több helyen is elrepedt/tört a mag, megragasztottam, és ugyanúgy ment tovább, annyi hogy az üresjárati áram megnőtt a primér körben [nem a hálózat felől])

Akkor elnézést, ferrit mag. Igazából ragasztani sem kell mert a külső sárga szalag szorosan összetartja. Mechanikailag is stabil, én is leejtettem és alaposan átnéztem hogy nem-e elrepedt, de sajnos igen, a tetején az egyik oldalt teljesen átéri a repedés. Flyback tápban akarom használni, csakhogy már van benne légrés, ezért gondoltam inkább megkérdezem. Egyébként ETD25 állóról van szó.