Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tesla tekercs építése
Mi a különbség a sorkimenős meghajtás és pl. a NST között? Az is nagy feszültségű is viszonylag kis áramú meghajtás, mégis előszeretettel alkalmazzák Teslához. Én csak abban látok különbséget, hogy az NST kis frekvenciás, de még miben más, ami miatt az alkalmas Teslához, a sorkimenő meg nem?
Neontrafók 3,5-10kV-os feszültséget adnak, 5-100mA-ig, szóval nem egyeztethető össze a sorkimenővel, ami ráadásul 100-200W, és már akkor is megizzad + a neontrafóban van mágneses sönt. Ez utóbbi teszi a neontrafót neontrafóvá.
Nekem volt egy régen, 100mA és 9kV, azzal építettem az első teslát.
Ehhez képest a sorkimenő 20 kV körüli feszültséget állít elő, de a kimenő áram szerintem abba a tartományba esik amit írsz pl. ZVS-el meghajtva. Vagy pont az a probléma, hogy a 20 kV már nagyon sok, a 10 kV meg még éppen jó?
Másrészt mi az a teljesítmény amivel normálisan működő Teslát lehet építeni, ha a 100-200 W kevés? Egyébként mi az a mágneses sönt?
20kV csúcsban 30kV. A táp feszültség tartománya effektíve 4-15kV kell hogy legyen, extrém esetekben lehet nagyobb is, ha nincs más megoldás. Ráadásul ha te egyenirányított sorkimenőt használsz, akkor kapásból csak félhullámú púpok lesznek a kimenetén.
200W felett érdemes foglalkozni szikraközös teslával, alatta is működik, csak felesleges foglalkozni vele, mivel egy zvs+sorkimenő önmagában sokkal többre képes. A mágneses sönt egy olyan vasmagdarab a trafóban, ami korlátozza a fluxust benne, így áramgenerátoros üzemmódban működik a trafó, ha be van terhelve. Ezért egy 100mA-es neontrafó 9kV mellett is leadja ezt, de ha a feszültség leesik 100V-ra akkor is 100mA lesz az áram ideális esetben. Azaz nem tudod kinyírni, teslákhoz ezért nagyon jó, mert nem érdekli, milyen terhelés van rákötve, nem tud túlmelegedni.
OK, köszi az infókat. A GU-50-es Teslával kapcsolatban amit kérdeztem arra tudsz mondani valamit?
Idézet: „A GU-50-es Teslával kapcsolatban amit kérdeztem arra tudsz mondani valamit?” Az a kapcsolás amit linkeltél szerintem nagy frekire van hangolva,ezért kell a kis szekunder.De persze készíthetsz hozzá nagyobbat is,így majd lejebb megy a rezonancia freki. Idézet: „Másik kérdésem, hogy ha szeretnék 2 db csövet párhuzamosan használni a nagyobb teljesítmény végett, akkor milyen módosítások szükségesek a kapcsoláson? Valahol azt olvastam, hogy egyszerűen párhuzamosan lehet kötni a csöveket, de gondolom, hogy azért ez nem ennyire egyszerű” Pedig egyszerű(viszonylag).Én 4-et kötöttem párhuzamosan a VTTC-hez.Módosítani lényegében nem sokat kell,mindössze csak a rácsok helyes bekötési módjára kell figyelned.
OK azt fogom, hogy a freki nagyobb mivel kicsi a szekunder induktivitása. Viszont a kérdés lényege az volt, hogy a tekercs arányai (tekercs hossz/átmérő) miért ilyen kicsi (2:1) amikor állítólag a 4,5:1 lenne az ideális a Tesla trafóhoz.
És konkrétan mit jelent a rácsok helyes bekötési módja?
Idézet: „És konkrétan mit jelent a rácsok helyes bekötési módja? ” Mindössze csak azt,hogy a vezérlő és a segédrácsokat a megfelelő sorrendbe kell bekötnöd egymással és az ellenállásokkal,különben hamar elbúcsúzhatsz a csöveidtől,egyébként meg semmi különösre nem céloztam ezzel.
Idézet: „Viszont a kérdés lényege az volt, hogy a tekercs arányai (tekercs hossz/átmérő) miért ilyen kicsi (2:1) amikor állítólag a 4,5:1 lenne az ideális a Tesla trafóhoz.” Ideális nincsen, legfeljebb ajánlott. De az ilyesfajta arányok csak szikraközös teslára vonatkoznak.
OK, értem, szóval nem szentírás a 4,5:1 arány. Ez jó. Azt tervezem, hogy megtekerem a 63-as csőre a 280 hosszú szekunder tekercset. Kipróbálom szikraközzel is, aztán megpróbálom hozzá megcsinálni a GU-50-es meghajtót.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy ezt a lakkot tudod ajánlani a tekercs fedő szigeteléséhez: Plastic 70 Leírás szerint akril alapú. A 2. oldalon találhatók a szigetelési ellenállásra és átütési szilárdságra vonatkozó adatok. Nekem van egy kevés ebből. Ha jó lenne akkor ezt használnám.
OK, akkor értem. Az ellenállások értéke (anód, rács) ugyan az maradhat két párhuzamosan kötött cső esetén is?
Az arányok tapasztalati tényezők, amikkel könnyebben össze lehet hozni a megfelelő csatolást+menetemelkedést. Ha elkezdenél építeni nagyobbat, és nem ismernéd az arányokat, akkor is hasonlót hozna ki a wintesla, ha mindent jól átszámoltál.
A lakknak antisztatikusnak is kéne lennie, de ez ide talán megfelel, de mivel sosem használtam fogalmam sincs, hogy jó-e.
Az ellenállások értékei ugyan azok maradnak,de a segédrácson lévő 3,3k –osat nagyobb teljesítményűre kell cserélned,mondjuk 10W-os helyett használj 20W-osat,mert borzasztóan fog fűteni.De ha engem kérdezel,akkor inkább tegyél be 2db 10W-os ellenállást függetlenül egymástól,azaz minden csőre egyet,így a két cső sem zavar majd be egymásnak.Nekem ugyanis volt rá példa,hogy emiatt valamelyik csőben mindig áthúzott a rácsok között,és nem értettem miért egészen addig,amíg az egy nagy ellenállást amiről ment 4 cső,lecseréltem 4 különálló kissebbre,ezek után minden jól működött.
Rendben, szerintem is korrektebb megoldás, ha megduplázom az ellenállásokat. Majd beszámolok, hogy mire jutottam. Most még csak ott tartok, hogy előkészítem a csévetestet a tekercseléshez.
Viszont van még egy dolog, amit szeretnék megkérdezni. A GU-50 adatlapján az áll, hogy a maximális anódfeszültség 1000V lehet. Namost abban a kapcsolásban amit linkeltem 230/1,5kV-os trafót írtak. Ennek a csúcsfeszültsége 2100 V. Nem lesz ez sok?
Ez engem is érdekelne! Mert én is tervezem a megépítését, lehet két csővel, még most nem tudom és nagyfesz trafónak egy motot terveztem.... Igaz van variakom, de nem szeretném mindig csak róla üzemeltetni.
Én is azt tervezem, hogy ha lesz variakom, akkor MOT-ot használnék trafónak és leszabályoznám a megadott feszültségre. Másik megoldás, ha sorba kötök két MOT-ot, akkor feleződik a feszültség, ha csak az egyikről veszem le a feszkót, de a variak jobb megoldásnak látszik, pláne az üzembe helyezésnél.
Szerintem lehetséges, hogy simán a motot használjunk, itt például vele lett megépítve, videó is van.
Én 2db MOT-al hajtottam.
Úgy kötöttem,hogy egymást oltották ki a tekercsek és így 1400V lett. De kb 5percig ment 2100V-ról is de nagyon nem bírta, Szépen lassan átívelt az anódról a rácsra... Aztán elpukkant. Kapcsolóüzemű táppal fogom legközelebb hajtani. Azzal amelyik a kapcsolások közt van csak picit változtatni kel rajta de nem vészes. A szekundert megtekerem 1kV-ra aztán négy darab mikró diódával egyenirányítom,majd szűröm egy tesla 2µF/3kV-os olaj papír kondival és így mag is lesz a tápja. De árnyékolni kel majd rendesen a tápot! Én egybe fogom az egészet. ![]() De még olyan "vasat" kel keresnem amire rá fér az a menet szám. a tekercselés úgy lesz,hogy miután meg volt egy sor lakkozom szigetelem majd rá a következő és így tovább. ![]()
Idézet: „A GU-50 adatlapján az áll, hogy a maximális anódfeszültség 1000V lehet. Namost abban a kapcsolásban amit linkeltem 230/1,5kV-os trafót írtak. Ennek a csúcsfeszültsége 2100 V. Nem lesz ez sok?” Hát igen. ![]()
Hali
Elöször is BUEK mindenkinek ! ![]() Masodszor ... Szeretnék már csinálni valami nagyobb teslát mint a Skory féle, ami még most is nagyszeruen mukodik . Először szikraközöset akartam , de variac ot nehéz lenne beszerezni... Szóval maradtam a vttc mellett. Konkrétan errol a kapcsolasrol lenne szó. Nemtudom , szerintetek jó lenne ? A két motosra gondolok.. ![]() Csak az a gondom , hogy nemtudom milyen menteszámokkal csináljam meg , nemtudna nekem ebben egy kicsit segiteni ? elore is kösz ![]()
Le van írva erről a rajzról minden a topikba, már kezdheted is a keresőbe írni a kulcsszavakat, és átolvasni minden ehhez kapcsolódó hozzászólást.
![]()
Okkés , próbálkozok
![]() Még azt szeretném megkérdezni , hogy szerinted építsem meg ezt , vagy egy variac nélküli forgoszikrakozoset erdemesebb lenne ? Mert van nálam 3MOT , meg wolfram rudakat is szereztem...
Szerintem ezt neked kellene tudnod... A forgó szikraközöshöz precízen működő szikraközt kell csinálni, ami nem kis feladat, emellett működés közben hangos, tehát nem szobába való dolog.
A vttc annyira nem pepecselős, így azt lakásban is meg lehet csinálni, működés közben sem zavar sok "vizet"... (én például ezért döntöttem a vttc mellett)
Mindkettő fokozottan életveszélyes, a szikraközösnek jobb a hatásfoka a csövesnél (nem is kicsivel).
Igen, ezt el is felejtettem leírni, hogy ugyanakkora bemenő teljesítmény mellet, sokkal nagyobb szikrákat lehet elérni egy sgtc-vel, mint egy vttc-vel.
Szívem szerint szikraközöset építettem volna, mert szerintem annak sokkal szebbek a szikrái... ![]()
Hát de végülis most még ugydöntöttem h maradok a vttc nél. Aztán majd később csinálok egy sgtc-t is ..
![]() Nade ez már a jövő zenéje. Most egyenlőre lerajzolom magamnak hogy hogyfog kinézni , és még ezen a héten begyűjtöm hozzá a sok kondenzatort... Emi filternek gondolom jó lesz egy mikróból kioperált cucc nem ?
Lenne egy elég érdekes kérdésem ami szerintem hülyeség , de inkabb biztosra megyek .
Szoval ugye van 3 motom , 2 350mA os meg egy 400as , nagyon bezavarna a rendszernek ha nem a két 350 est hanem 350,400 at raknám bele ? vagy igy egyáltalán elérhetnék valami teljesitmenybeli növekedést ? ![]() ![]() ![]()
Ez nem hülye kérdés volt,csak amatőr.
![]() Nincs mitől tartanod,nem zavar be semmit ha nem egyformák a trafók.Legfeljebb a gyengébbik mot primerje egy hangyányival jobban fog majd melegedni,de semmi több.
Hát igen
![]() Kösz szépen ![]() ![]()
Sorbakötve nem okoz problémát.
Kondi: Bővebben: Link Angolul: doorknob capacitor (a sima ceramic capacitornál olyan kondikat is talász, amik nem alkalmasak vttc-hez). |
Bejelentkezés
Hirdetés |