Az, hogy összekötöm a földet a nullával, önmagában még nem szünteti meg az ÉV relé hatékonyságát! Az nem mindegy, hogy ezt hol kötöm össze. Gondold végig!
A földelésem 20éve készült, akkor még nem volt ennyi bürokrácia! Elég volt a józan szakmai ész. Én annak idején nem tartottam jónak a nulla és a fázis összekötését, de ma már nem biztos, hogy nem lenne előnyös! Villámvédelem teljesen más szakterület, nem feltétlenül ért hozzá egy villanyszerelő, így vagyok ezzel én is, ezért kérdezek olyanokat akik igen. Ettől függetlenül nekem is vannak elképzeléseim, hogy hogy lenne jó. Tiszta, hogy a jó földelés a cél, de ezt valóban nagyon nehéz nálam megoldani. A villámhárító sem a célom.
A villám és a föld földelését össze kell kötni, így olvastam. De mi van, ha az a föld gyenge. ÉV relével biztosnágos, egyégként meg nem sokat ér tudom.

1 méter mély árok? Milyen hosszan? És mit csináljak, hogy legközelebb 3 méterre tudnék ásni, mert a villanyórám a teraszon van? A fél méter bekötés így elég gáz! Egyébként 1m mélyben nem egyszerű ásni...
Hallottam mítoszokat a sós beáztatásról? Nem tudom...

Te nagyon kevered a szezont a fazonnal!
A villámvédelem alapkövetelménye az egyenpotenciál kialakítása!

Kelleni nem kell az 1 méter mély árok (pontatlanul fogalmaztam), csak praktikusabb, mert a fagyhatár alatti részek számítanak télen is, és ha leásod az összekötőt, akkor az is beleszámít az egészbe, javulásilag. Milyen hosszan? Most ugye arról beszélünk, hogy rúdföldelőket kötsz össze az árokban levő vízszintessel. A rúdföldelőket meg olyan távolságra kel lleverni egymástól, mint a hosszabbik hossza. A válasz tehát, ahány rúdföldelőt be akarsz kötni.
Villám szempontjából valamivel jobb, ha nem egyirányba megy a vízszintes, hanem kettő.
A kb fél méter bekötés az EPH-csomópontig értendő, nem a földelés végéig.
A sós beáztatás akkor lenne jó, ha a nedvességtartalmát mindig biztosítanád (és a sóval persze megbeszélnéd, hogy mindent ehet, de a vasadat ne).
Ha a villanyóra a teraszon van, és a földelés levezetés a ház falánál van, és arra építették rá a teraszt, akkor elég jól kitoltak veled az építtetők.

Mégegyszer: Ebben az országban a közhálózatok nullázottnak lettek kikiáltva a 70-es évek közepén, vagy mikor (ELMŰ kivételével). Innen kezdve nullázás nélküli földelést nem szabad használni, mert az a nullázott fogyasztókra veszélyes, nem arra, aki a földelést alkalmazza. Ezt persze a helyileg illetékes szolgáltatóval kéne tisztáznod, mert az a tuti, nem egy netes fórum ömlengései.
A nullázásnak is megvannak a maga veszélyei, mint minden másnak, ezek kivédésére szolgál egy csomó szerelési intézkedés, mint például a PEN vezető bizonyos távolságonkénti földelése, a házbeli becsatlakozásnál a földelés, A PEN vezető PE sínre való becsatlakozása, a tripla színjelölés, a szerelés utáni ellenőrzés, az EPH kialapítása, stb.

Sziasztok!

A témával kapcsolatban írtam most egy házi feladatot.
Hátha valakinek hasznos lesz: Bővebben: Link

Szia! Köszönöm a linket, elolvastam és szerintem jól sikerült, gratulálok! A rajz különösen hasznos nekem, mert jól látható a PEN kialakítása a kapcsoló szekrénben a villanyóránál, amit eddig itt pedzegettem. A többi infó is beleillik abba, amit innen onnan összeszedtem és amit eddig is gondoltam, csak megerősítésre vártam. Köszi, mégegyszer!

Nem értettem pontosan, hogy itt több rúdföldelő összekötésére gondolsz. Azt hittem egy vízszintes földelésben gondolkodsz 1m mélyen lehelyezve.

Tehát azt ajánlod, hogy több rudat üssek le és kössem össze a föld alatt? Egyre ciffrább. Nyílván ez jó megoldás, de nem túl egyszerű egy ilyennek nekiállni, szinte fel kell túrnom érte az egész udvart az említett teraszról nem is beszélve! Lehet nem lesz más megoldás, ha jót akarok. Köszi neked is a sok infót!

Inkább a függőleges (kézzel leverve esetleg ferde) rudakat ajánlom, de elvileg áshatsz akármilyen hosszú árkot is, a vízszintes földelő is földelő.

Feltúrni alighanem fel kell - ha kell a földelés. Ezért van már 40 éve forgalomban építési irányelv, miszerint ha az alap ki van ásva, oda kell lerakni földelőt, pofon egyszerű, és hatásos. Még akárkinek mondtam az elmúlt 40 évben, mindenki bevallotta később, hogy elfelejtette a beton érkezése előtt. )))

Mégegyszer hangsúlyoznám, a vízszintes összekötőnek nem kötelező mélyen lennie. De ha nem a fagyhatár alatt van, akkor télen nem számít bele az eredőbe.

Bocsánat, de vagyok olyan kekec, hogy zaklató megjegyzéseket tegyek.

Már egy-két éve a B, C és D helyett 1., 2. és 3. fokozat a megnevezés.

Ez a Wikis 20-30 kA áramerősség kicsit kevés adatnak. Igaz, bármi más meghatározás bonyolultabb. Az 50%-os valószínűség 35 kA.

A B fokozatnál azért meg kéne különböztetni az egy dobozka levezető képességét, mert ott a gyártók a háromét sunyin összeadják, úgy lesz meg a 100-150 kA. Azon az alapon, hogy a becsapó áram megoszlik az aktív vezetők között. Így, ha az ember vesz egy egyfázisút, meglepi, hogy 35-50 kA van ráírva, miközben a villám meg nem kérdezi...

No meg a hullámalak fontos.

A kapcsolási túlfeszültségeknél kiváncsi volnék valamilyen értékre, mert a SEMP régi fogalom, de semmit se tesznek melléje, így ez csak egy fantom. Csak egy EMC szabvány fogalmaz meg konkrétumokat, de a belső berendezésben magában keletkező kapcsolási túlfeszültségekre. Kívülről bejövő, ami áthalad a lépcsőzésen, olyan alighanem nincs, csak azt hisszük. Pontosabban, kérdésem provokatív volt, mert az ELMŰ kb 12 éve méretett, és elhanyagolható energiatartalmú/idejű, és elhagyangolható csúcsfeszültségű impulzusokat detektáltak csak.

Igen, most már én is látom, hogy az alapba kellett volna...

Egy magánháznál még idáig mindíg elég volt egy 4m hosszú 2"-os csövet leverni. Ennek az ellenállása elég kell, hogy legyen. Ha mindenképpen felfogót is akarsz telepíteni, akkor a tető gerincen vigyél végig 10mm-es horganyzott köracélt, 15cm távtartással, a két végét a leg rövidebben vezesd le ugyan azzal az anyaggal, és egy egy 4m-es szondát oda is, vizsgáló összekötéssel. Az esőcsatornát ne felejtsd el bekötni! A 3 szondát a föld alatt 12-16mm-es köracéllal hegeszd össze legalább 10cm-es varratokkal. Ettöl több nem kell, még az atom erőműhöz sem.

Tudom, ezért elsősorban a durva, közepes és finom elnevezéseket használtam (ezek a leginformatívabbak).

Ez a probléma bennem is felmerült, de amíg nem foglalkozok a gyakorlatban is ezzel, addig nem nézek utána.
Azt nem tudom, hogy mekkora túlfeszültségek jelenhetnek meg a hálózatban (ha nem villámcsapás éri). De arra emlékszem, hogy villamos energetikából azt tanultam, hogy földelt csillag transzformátor alkalmazásnál egy fázisú földzárlat bekövetkezésekor a másik két fázis feszültsége nagymértékben megemelkedik (ha jól emlékszem vonali feszültségre ugrik fel a fázis feszültség).

A túlfesz levezető az általad leírt hiba esetén nem fogja megvédeni a hálózatodat, mert belepusztul. Nem arra találták ki. Az nem villám jellegű túlfeszültség, hanem egy tartósabb feszültség emelkedés. Arra egy feszfigyelő relét kell használni, aminél beállítható a felső és az alsó érték is. Az biztos, hogy lekapcsolja a hálózatodat, ha ilyen jellegű támadás éri.

Ilyen esetben, ha van Petersen tekercs (ami még nem annyira elterjedt tudtommal nálunk), akkor az kioltja az ívet. Ha nem ívzárlat van, vagy nincs Petersen tekercs, akkor elvileg van védelem a hálózatban, ami lekapcsolja a hibás zónát. Szóval elvileg ilyen zárlatból fakadó túlfeszültség nem juthat be a fogyasztókhoz.

No, bocsánat, félretájékoztattak téged.

Az ép fázisok vonali feszültségre felemelkedése földeletlen csillagnál lehetséges. Földelt csillagpontnál a földzárlat zárlati áram, amit azonnal le kell kapcsolni, merthogy a romboló hatás, ugye.
De a földeletlen csillagnál sem jelenik meg eme feszültségemelkedés a villamos berendezéseknél, elvégre készüléket nem kötnek a fázis és a föld közé - az áramvezetők között meg az aszimmetriát nem befolyásolja az egyik fázis földre tevése.

Egyéb más okból emelkedhet "tartósan" a kisfeszültségű hálózatban az egyik/másik fázis feszültsége, ilyen például a tr primer menetzárlata, illetve nullavezető szakadás (nemrég volt az igen ritka nagytrafó feszültségszabályozó kiakad jelenség is).

Ívoltó tekercs meg gyakorlatilag mindenütt van, ahol 20-35 kV-os légvezeték van, megfelelő hosszban, netán kábellel spékelve. De ez is középfeszültségű dolog.

Becslésre, hogy mit várhatsz:
Rúdföldelő ellenállása ró/l
vízszintes földelő ellenállása ró/2l
pontosabb számításokra:
rezesek a földelésről

Egy pár ró (ohmméter):
termőföld: 20-40
agyag 30-50
nedves homok 60-200
száraz homokos 500-1000

Mi a helyzet a kutakkal? Ásott kút aljára lehet földelőt leverni?

No most akkor miben tájékoztattak rosszul? Az ívoltó tekercsről én úgy tudom, hogy még nem annyira elterjedt. Ezt persze simán lehet, hogy rosszul tudom.
De a többiben nagyjából egyetértünk.

Hát ebben a háromban:
1. Földelt csillagot írtál.
2.Belevitted a 3 fokozatú kisfeszültségű túlfeszvédelem témakörébe a középfeszültségű földzárlatot, ami nem okoz semmit a kisfeszültségen.
3. Petersen nélkül nem is épül alállomás, ahol Petersen kéne, de nem is épült legalább 40 éve.

Amiről te beszélsz, az minimun két féle feszültségszint!

A petersen a trafó másik oldalán van. És van mindenhol, ahol légvezeték hálózat van. A földzárlatot azon engedik keresztül.

Hmmm már rég tanultam úgyhogy már nem emlékszem, hogy földelt vagy nem földelt csillag, de teljesen mindegy. Viszont azért hoztam fel, mert ha középfeszültségen megemelkedik a feszültség, akkor mért nem emelkedik meg szükségszerűen kisfeszültségen is? Van ilyen védelem a transzformátorokban?

de teljesen mindegy
Pont, hogy egyáltalán nem mindegy, mint írtam, földelt csillagnál egyföldzárlat az rövidzárlat, ami elégeti a berendezést, ha nem kapcsoljuk le azonnal, míg földeletlen csillagnál nem történik más, ha egy fázis a földre kerül, mint hogy a másik kettő fázis feszültsége megemelkedik földhöz képest, ami max annyi veszélyt jelent, hogy a szigeteléseknek ezt ki kell bírni.

ha középfeszültségen megemelkedik a feszültség, akkor mért nem emelkedik meg szükségszerűen kisfeszültségen is?
Mert nem a transzformátortekercsre jutó feszültség emelkedik meg, tehát.

Üdv Mindenkinek!
Keresem Kruppa Attila: Villámvédelem címü könyvét, vagy pdf formátumát. A rövid 20 oldalas elérhető a neten, nekem a telje kb 120 oldalasra lenne szükségem.

Köszi a segítséget

Sziasztok
Egy ilyen túlvesz levezetőből jól sejtem, hogy 2 db kell egyfázisos rendszer esetén?
A jelölés szerint vonal és föld közé kell betenni. Így a fázis-föld és a nulla-föld közé 1-1-t érdemes.
A linkelt oldalon lévő katalógus pdf-ben is úgy értelmezem a jelölést.
8 ezer nagyságrend egy ilyen.
(D szintű védelemről pl. APC robosztus hosszabbítóival tervezek gondoskodni.)
Előre is köszi a segítséget.

Attól függ hogy hová teszed. Általában kétféle kivitel van, TN-C és TN-S. Amikor 2 darabról beszélsz, akkor gondolom a TN-S forog a gondolataidban.
Praktikusan a legjobb ha a becsatlakozáshoz tudod tenni (érts villanyóra, ahol a nulla és a védőföld össze van kötve). Ekkor egy TN-C B+C jó választás. Pont elfér a FI relé mellé és jól is mutat
A "dupla" TN-S akkor kell, ha oda tudod csak tenni, ahol már külön van a nulla és védelem. Ekkor a fázis és a védővezető valamint a nulla és a védővezető közé is kell tenni levezetőt. Ezért "kettős"...

Szia! Megjött, köszönöm! ( bár én nem iszom szeszt... )

Köszi a hozzászólást. Ma lebontottam a táblát és már külön nulla és föld jön fel a villanyórától.
Azonban, ha jól értelek, az óránál össze van kötve,az óra meg ott van rögtön alatta szóval nagyon nem lövök akkor mellé, ha csak a feljövő (és általam babrálható) tábla fázis-föld közé teszek egy ilyen túlvesz levezetőt?
Az OBO típusút fentebb eléggé leszóltátok páran, hogy nincs benne hővédelem. Hanyagoljam akkor az OBO-t? Egy helyi villanyszerelő azt ajánlotta, hogy tud szerezni.

Sziasztok!

Mostanában elég sok a vihar és elég sok villám csap be, gondoltam csinálni kéne valamit, nehogy valamit tönkre tegyen
Ha kihúzom a készüléket nyilván az a legbiztosabb védelem. Ha a készülékeket egy kapcsolós elosztóba dugom, és lekapcsolom a kapcsolót az jó lenne védelemnek vagy nem? Vagy a kapcsolón át tud ugrani a villám? A választ előre is köszi.

Üdv, mate_x

A másodlagos villámhatás a gyakori, tehát egy közelben becsapó villám fesztülséget/áramot indukál a vezetékben.
A levegő átütési szilárdsága ~10kV/cm.
Ennyi másodlagos villámhatásként nem igen keletkezik, tehát a lekapcsolt kapcsolón szerintem nem megy át.

Köszi a választ, akkor ezt fogom használni. Ez ráadásul csökkenti a villanyszámlát is