Nem veszem annak. Mondjuk szerencsére nem vagyok épületvillamossági szaki. Én inkább ipari automatizálásban mozgok, így inkább ott követem az eseményeket.
Gégecsövet én is használok, bár nem az épület villanyszerelési boltban kapható mentavilles sz...t,ami igaz hogy lépésállónak van eladva, de van hogy kézzel is össze lehet nyomni, hanem Hellermann Tytont, meg Dietzel Univoltot. Ezeknek már van olyan típusa aminek sima a belső fala, vagy hosszanti bordázat van a belső falán, így könnyebb a vezeték/kábel behúzás.
Tanuló koromba mikor építkezésen voltam akkor még előszeretettel használták a symalen helyett a gégecsövet betonba,födémbe amivel nem is volt addig baj míg a talicskát vagy 2x át nem tolták rajta. Dehát majd a tanulók kivésik a 72essel......

Sziasztok, segítségre lenne szükségem.
Le akartam cseréltetni a régi alu vezetéket, időhiány miatt szerelővel. Erre az mindent kibontott és eltűnt. Gondoltam megcsinálom, de hagyott egy kis fejtörőt:
A Lakáshoz tartozik 1db 1 fázisú normál villanyóra + 1 db 1 fázisú éjszakai áram. De a csövön 1 db piros + 6db szürke vezeték jön be a lakásba.
Nekem ez kicsit sok. Hogy tudom kiválogatni, hogy melyik vezeték mi anélkül, hogy galibát okoznék?
A piros védőföld, automaták felkapcsolásával meglesz a két fázis. De így is marad 4 szürke.
Hogy válogatom ki, hogy melyik nulla kié? Mi lehet a másik kettő?
30 éve épült lakótelepi lakás.

Az a szürke nem MM falvezeték véletlenül?. Mert ha igen, akkor így: Bővebben: Link

Sziasztok!
A következő villanyszerelési problémám akadt:
Adott egy külső égési levegő bevezetéses légfűtő kandalló és egy konyhai páraelszívó.
Azt szeretném elérni, hogy nyitott kandallóajtónál ne működjön a páraelszívó. Tehát az ajtó nyitásakor egy megfelelő mechanizmusnak bontania kellene a páraelszívó áramkörét. A fejtörést a nyitás érzékelő adja, mert elég meleg van a kandalló ajtónál és nem bízom egy egyszerű mikrokapcsolóban.
Ötletek?

Szia!
Fogalmam sincs, hogy a kandallód hogyan néz ki, de nekem elsőre az jutott eszembe, hogy nincs lehetőség mechanika közbeiktatására az ajtó és a mikrókapcsoló közé? Így távolabb kerülne a hőtől. A mikrókapcsolók általában +80 fokig bírják, az induktív érzékelők +120-ig. Az a 40 fok természetesen csodát nem tesz.

Szia!
Egy Pantherm 62-es kandallóbetétről van szó. Tehát megmozgatni valamit az ajtó nyitásával, ami kapcsolja a távolabb lévő mikrokapcsolót. Hmmm... átnézem azt az ajtót hová lehetne "applikálni".

Nekem elsőre a fotocella jutott az eszembe. Mármint ha kinyitod az ajtót, azt a kályha oldalán lévő fotocella érzékelni.

Nagymamám kályhályánál az ajtó simán volt 2-300 fokos, ezért gondoltam erre.

Persze ha az ajtó 80 fok alatt van, akkor egyéb egyszerűbb megoldások is alkalmazhatóak.

Szigetelőszalag csomagolásán feltüntetett 6000V dielektromos szilárdság azt jelenti, hogy elvileg 6000V fölött fog átütni egyetlen réteg? 0,12mm vastag, picit hihetetlennek tűnik, hogy ez 6000V körül fog átütni.

Természetesen csak kíváncsiságból kérdem, nem áll szándékomban sokezer voltokat tapizni még szigszalagon keresztül sem.

Nem feltétlenül igaz ez .A ragasztó miatt van úgy , hogy pár mv jelnél is kavarodást okoz biztosító berendezéseknél pláne, ha kap egy kis párát nedvességet stb.

Érdekes,a levegőre azt írják ,hogy 10kV /cm.Balesetvédelmi oktatáson azt tanítják a 25kV felsővezeték 0,5m belül nem megközelíthető.Lehet a szigetelőszalag is csak az 1/20 részét tudja biztonságosan ,ami még talán hihető is.

Ráadásul függ attól is, hogy a két különböző potenciálon lévő felület teljesen homogén-e (gömb) avagy két tüske közt található a szigetelő, ahogy tuti, hogy nem képes a 6kV/layer.

Szia! Szerintem a levegőre 1kV/cm írnak.

Attól függ hol nézed.

Olvasnivaló a témában.

Ha egy 231V-os trafót megnézel, a zománcozott tekercshuzalon a szigetelés lényegesen vékonyabb, mint egy szigetelőszalag vastagsága, mégsem okoz problémát.

A vastagság a szigetelőanyag függvénye is. Ami durva, hogy a kecskeméti Mercedes gyár az áramot 120 kV-os légvezetékről kapja, a három fázis meg egy 50cm átmérőjű csőben bukik a föld alá. (mint otthon a gégecső, csak minden egy kicsit nagyobb )

Azt azért ne felejtsd el, hogy két menet közti feszültség csak néhány volt, maximum, és két sor között sem túl sok. Két sor közé is teszünk szigetelő anyagot, két külön tekercs közé pedig illik rendes szigetelést készíteni, és ott csak néhány száz voltok vannak. Ha az előírások miatt nagyobb átütési szilárdságot kell biztosítani, akkor külön kamrába készül a tekercs, és a távolság több mm is lehet.
Persze létezik 120 kV -os földkábel, csak igen rendes ára van, és ezért csak ott használják, ahol feltétlen szükséges.

Üdv. Leginkább sehogy De ha ki lett cserélve a lakás vezetékelése, akkor hogy maradhatott alu? Nem szabad hagyni alu vezetékeket (főleg bejövőnél), ha már fel lett újítva minden. Különben nem ért semmit az egész. Tehát el kell menni a villanyóráig a réz vezetékkel. Ha abból alu jön ki, akkor pedig a szolgáltatóval kell beszélned, hogy kössék be az új vezetéket a kismegszakítóidba.
Például felújítás után nemigen maradhat piros színű vezeték.

Nem 21-et akartál írni? Mert 20 körül van.

Bár igazából minden egyes vastagságra más és más az átütési szilárdság...

Még egy vasutas.
Visszaköszön az E 101.
Mondjuk azt azért nem pontosan úgy írják ám ott sem hogy "0.5 m-en belül megközelíthető"
Vagy már régen olvastam és van újabb kiadása...

Hali!
Ez számomra is érdekes,úgy néz ki ahány ország,annyi szabvány.Igaz nálunk Ukrajnában még a régi szovjet hálózati rendszer használatos,de ettől eltekintve nekünk például úgy tanítják,hogy a levegő átütési szilárdsága átlagosan 21kV/cm.A műszaki-biztonságtechnikai követelmények pedig előirják a személy általi maximálisan megközelíthető távolságokat.Például:
1,3,6,10,20,és 35kV-ig - 0,6m a megközelíthető távolság; 110kV - 1m; 154kV - 1,5m; 220kV - 2m; 330kV - 2,5m; 400kV - 3,5m; 750kV - 5m stb… Kíváncsi lennék,hogyan aránylik ehhez a teljes európai szabvány.
Egyébként annyit elmondhatok,hogy egy réteg pvc szigszalag elég sokat kibír rövidtávon…

Az jutott eszembe,lehet nem is az ív miatt ér áramütés,mert ha a vezeték közelébe sem megyek,ködben egy feltartott kéz ,és egy földelt tárgy megérintése elég a kellemetlen csípés érzéshez,a felső vezeték alatt a földön.Ez a hatás a talajszinttől feljebb egyre intenzívebb.Elektromos ív még messze nincs.

Izzócsere jelzőben?

Szia. Ami azt illeti a régi kábeltelepitéseknél még nem volt menő a a Barn/Fekete/Kék/Sárga-Zöld szinkombinácijó hisz akkoriban még a 3 Fázis + Földellés az Luxus volt. Akkoriban sima Piros/Szürke vagy Piros/Fekete/szürke Színkombinációkat használtak. Általában és ha követték a szabványt akkor a Piros a Nulla a többi pedig a fázis. Föld kábelt ne keress mert neked legvalószinűbb hogy Nullázás van. Ami azt jelenti, hogy a föld hellyére is a Nulla van kötve, és ha történik valami galiba akkor a Biztositék kiég. De ami azt illeti Teszteld le. Nézd meg hogy melyik kábelokban van áram. Amelyikben vannak azok a fázisok. Amiben nincs Áram az Nulla ( de ez mind elmélet ).

Ja és még véletlenül sem keverd a rezet meg az aluminiumot. Mert nem szeretik egymást. Mert ha csak is szürke/Piros kábelod van, akkor legvalószínűbb, hogy aluminium vezetékekről van szó. Ilyenkor a legokosabb ha lecseréled az órátó kezdve az utolsó konektorig Rézre.

A 21 az jó, de a pontosság kedvéért írjuk már le, hogy ez effektív értékben 21, csúcsértékben durván 30.

Egyébként, mivel a levegőréteg vastagságának igen nagy szerepe van, igazából csak azt lehet mondani, hogy 2 cm-es távolságnál 21 (30). Keskeny levegőrétegnél elérheti a levegő szilárdsága a 100 kV/cm-t is.

Azért a megközelítési távolságoknak nyilván köze van a fizikához is, de még sok minden máshoz is. Európai szabvány csak irányelveket ad, 110 kV 2m; 150-220 kV 3m; 400 kV 4m; 700 kV 8,5m például. Amiket te írsz, azok eggyel veszélyesebb övezetet határoznak meg, a feszültséghez közeli munkavégzés védőtávolságát. Bár nem beszéltük meg, hogy miről beszélünk. Az én általam írt távolságok az európai szabvány azon távolságai, amiken kívül már nem minősül feszültséghez közeli munkának (sem).

Teljes mértékben igazad van,ez a 21kV/cm szerintem is erősen relatív dolog,viszont ezzel csak arra szerettem volna rámutatni,hogy normál körülmények között,adott feltételek mellett,többnyire ezt fogadják el átlagértékként.Azzal persze én is tisztában vagyok,hogy ez nem ilyen egyszerű,mivel ilyenkor nagyon sok befolyásoló tényezőt figyelembe kell vennünk,többekközt a levegő összetételét,nyomását,hőmérsékletét,ezen kívűl sok minden függ a vezetőcsúcsok felületétől is.Például előfordulhat,hogy egy erősen inhomogén eloszlású felületről az elektromos térerősség intenzitása akár 7-8kV/cm átütést is eredményezhet,de erről is sokat lehetne beszélni.

Végülis semmi másról,mint ami a beszélgetésünk tárgya,hogy egyes országok biztonsági előirásai mennyiben térhetnek el más országokétól,mindössze csak erre voltam kíváncsi.
Üdv!

Üdv mindenkinek

Tanácsot szeretnék kérni. Barátom anyósánál szeretnénk egy konyhát újra vezetékezni.Még nem láttam de a védőföld állítólag nincs behúzva mert régi házról van szó. A konyhába van egy konnektor melynek a földelését egy vezeték és valami földelő segítségével oldották meg.azt ajánlották hogy erről kössük a többi földelést is de ebbe nem igazán bízok.Hogyan tudnánk egyszerűen de megfelelően megoldani?

Üdv! Az nem megoldás, hogy le van verve egy földelő és az van a föld helyére kötve a konnektorban. A meglévő hálózatot kell először ellenőrizni. Ha van leverve földelőszonda, akkor minden bizonnyal van ott külön PE sín is. Akkor csak azt kell a konyhához továbbvinni. Ha nincsen, akkor szerintem nem nagyon kerülhető el a nagy munka. Földelést leverni, stb.

Esetleg még annyit, hogy ezekhez a módosításokhoz, ha nincs kialakított földelés nagy valószínűséggel a méretlen oldalt is bontani kell, tehát a szolgáltatóhoz kell fordulni vele. Bejövő PEN vezetőt egyből rá kell kötni a PE sínre, ugyanerre a sínre az üzemi földelőt is. Ide lehet bekötni a védőföldet és az EPH-t. Majd innen át a nulla sínre.

Igaz, láttam már leverve valamit konnektronál "földelésnek"...

Szakszerűen, villany nem játék, nem ezen kell takarékoskodni---