Linkeltem a Wikipédia oldalt, ott van a mérettáblázat is. Minden stimmel, kivéve a PM jelölést, mert ilyet nem találni kb. sehol, kivéve egy-két elvetemült áruházat.

A PG menet külön állatfaj. Nem metrikus, nem colos.

Van olyan forgalmazó, aki a "G"-t "gázmenet"-ként aposztrofálja.
Hát, ez tényleg gáz!

Én ugyan nem láttam az ominózus darabokat, de kétféle (több is, de ebbe most nem mennék bele) "coll" (inch/hüvelyk) méretezésű menet van. Alapból van a gépipari, és a csőszerelési (víz, gáz, villany). A többi speciális alkalmazás. Lényegük, hogy a menetemelkedés hüvelykben van, "/m. Aztán ezeken kívül létezik AS is.

Bővebben: Link

A PG páncél csőmenet szabványos menet.

Semmi elvetemültség nincsen benne.

Legfeljebb kevesen ismerik.

Gondolom, az "AS", azt jelenti, hogy ahogy sikerül.

Megnéztem a menetről szóló adatlapot, és valóban van egy számomra szokatlan sajátossága ennek a menetnek, mégpedig a 80°-os élszög (remélem még önzáró).

PM jelzésről írtam.

Hali! A régi vizes/gázos szakik, igencsak használták ezt a kifejezést col menetre.

Emlékezetem szerint azért van ez így, hogy kisebb legyen a menetmélység. Ez azért fontos, mert a villanyszerelésben alkalmazott csövek falvastagsága nagyon kevés és hogy erre a vékony falú csőre is lehessen menetet vágni.
Például régen a neon armatúrákat tartó alumínium csőre is ilyen meneteket vágtak.

Finom liszt is van és menet is.

Bizonyára.
Én 1974-ben tettem szakmunkás vizsgát gépi forgácsolásból. Utána két évet dolgoztam még a szakmában, utána egészen más irányt vettem.
Nem emlékszem, hogy párhuzamot vontak volna a liszt és a menet között a tananyagban.

Nem szeretnék belemenni a menetek természetébe, de érdemes volna átgondolni, hogy mekkora a menet keresztmetszete kis emelkedés esetén, hogy kis menetmélységet kapjunk és mekkora nagyobb emelkedés és nagyobb profilszög esetén.

Szerintem csak le kell rajzolni mindkettőt méretarányosan.
Lehet persze számolgatni is.

Tudod ez úgy van mint a Jancsi és Juliskás viccben:
Jancsi és Juliska mennek a kerek erdőben. Mennek, mendegélnek, egyszer csak Juliska egy patakhoz ért, Jancsi meg a villanyszereléshez!
Szóval ennyi

Te biztosan tudod, hogy mit akartál írni.

A menetek természetének meg semmi köze a villanyszereléshez.
Inkább mechanika, ha jól gondolom.

Szia!
Itt vannak a PG-s menetmetszők --acélpáncélcsövekhez.

http://www.formatszerszam.hu/zerspanung-i/teil3/gewindeschneidwerkz...ewinde

Gondolom, valami amatőr készíthette a táblázatot, mert az M valamennyi után nem kell kiírni a menetemelkedést, ha az szabványos. Csak akkor, ha ettől eltérő.

Pl: M10; ennek van 4 szabványos (MSz szabványos menetemelkedési sorozatok: I., II., III., IV.) emelkedése. Ha nem írják ki/rá, lehet saccolni.

Nem kell saccolnod. Én biztosan mondom, hogy az M10 alapértelmezett menetemelkedése 1,5 mm.
Akkor, és csak akkor kell kiírni az emelkedést, ha az ettől eltérő.

A táblázatban éppen az "eltérő" emelkedések szerepelnek, ezért vannak kiírva. Az értékek mindenhol kisebbek (sűrűbbek) mint a szabványos alapérték.

Nem érted a poént
Hidd el én értem mit mondasz! Kötözködnek egymással. Neked meg igazadvan!

Volt poén?

Köszi!

Észre sem vettem.

Megemlítetted a neon armatúrák csöveit. Ha már villanyszerelés, akkor az összes lámpatest ilyen, alkalmazkodva az izzó foglalatba levő menettel. Ezekbe legalább egységesen M 10x1 menet van.
A többinél, mint ahogy írtam is az első hozzászólásnál, azt kell használni, ami a készülékbe van. Vagy marad az AS . Szerintem nem fogják sokat átvágni a menetet.

Mint, ahogy te is mérted, egy picit több, mint 1,4 mm. Ezért is írtam, hogy metrikus menetnél ez 1,5 mm.Az szinte azonos. Legyünk őszinték, ha szinte azonos és az műanyagból van és más nincs kéznél, de meg kell oldani mit tennél ?

Én nem azt állítottam, hogy az a menet jó, vagy rossz.
Annyit írtam, hogy szabványos.
Azért biztosan volt annak valami gyakorlati oka, hogy szabványosították a páncél csőmenetet.

A villanyszerelés környékén is terjed a butaság.
Műanyag csövet hívnak bergmann csőnek.

A lényeg, hogy minden anyába olyan orsót kell belehajtani, ami belevaló, meg fordítva is.

Kis emelkedésű menetnél össze lehet erőszakolni hasonló meneteket is. Ezek általában egyszer használatosak, pedig a menet lényege az oldható kötés biztosítása.
Akár hányszor rátekerhető az anya az orsóra.
Ha mondjuk erőszakkal Hajtanak be egy anyába hasonló emelkedésű, de más szabványú orsót, valószínűleg károsítani fogják egymást.

Igen, akkor abból már GYM menet lesz. (gyászmenet)

Ezekhez lehet menetes közdarabot venni. Nekem is van 4-5 otthon. Pár száz ft/db.
Igaz a másik végén jelentkezik akkor ugyan ez a probléma, hogy hova tudod becsavarni.
Erre meg lehet anyát is venni és akkor pl. egy lemezbe fúrt furaton keresztül lehet rögzíteni.
Egyébként néhány potméter anyája jó hozzá.

Azt nem tudom kényszer helyzetben mit tennék, de lerajzoltam a két említett menetet.
Véleményem szerint a "szinte azonos" túlzó minősítés.
Lerajzoltam azt a várható eredményt is, amit akkor kapnánk ha a 80°-os 18 menet/col menetre rávágnánk a 60°-os 1,5-ös emelkedést, azonos külső átmérőt feltételezve.
Mivel ezek a menetek általában csak néhány mm hosszon funkcionálnak, azaz néhány menet vesz részt a rögzítésben, így akár valóban racionális alternatíva lehet ha csak közelítjük a tényleges menetprofilt.

Kivéve a régieket (újaknál is találkoztam vele), ahol G1/8" menet van. Majdnem 10×1, csak kicsit kisebb átmérő, kicsit sűrűbb menet: d 9.73 mm, 28/"

A második képet utólag tettem hozzá, mert szemléletesebb, de a magyarázó szöveg elkallódott valahol.
Tehát a sárgával jelzett rész maradna meg, és a zöldek forgácsolódnának le.