Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   955 / 960
(#) aviator17 válasza még1MbR hozzászólására (») Feb 11, 2024 /
 
Zseni vagy!! Köszönöm szépen!
(#) gyunagyos hozzászólása Feb 14, 2024 /
 
Sziasztok, egy kaputelefon rendszert tervezek korszerűsíteni, azonban a régi kültéri egység süllyesztett volt, az új pedig felületre szerelendő. Ti mivel szoktátok kitölteni ilyenkor a réginek a helyét, (kb 15x8x6cm) hogy síkba kerüljön az oszlop frontjával, amire az új egységet tiplivel rögzíteni lehet?
A kábeleket gégecsőbe tenném, valamint középre egy 60-as szerelvénydoboz és csemperagasztó az elképzelésem, de nem csináltam még ilyet. Köszönöm a segítségetek!
(#) TÉ288 hozzászólása Feb 15, 2024 /
 
Igaz-e, hogy 1990 előtt épült lakótelepi lakásokban nem alkalmaztak földelést, hanem az úgynevezett nullbontóval a nullát kötötték be földnek is?
Ha így volt, ez szabványos még ma is?
(#) Atis57 válasza TÉ288 hozzászólására (») Feb 15, 2024 / 1
 
Szia!
Ez azért 1972 vagy előtti megoldás . --'986 tól meg már szinte a mai előirások vannak.
A nullbontó más célra szolgált.....
A szabványossága ? Erről igazán" ötfelezős úr " tudna nyilatkozni.....


magán vélemény ; Azért 15-20 évente célszerű átépiteni/felújitani a lakás vill. hálózatát.
Ez nálad már megérett , hogy megcsináltasd.
(#) Ge Lee válasza TÉ288 hozzászólására (») Feb 15, 2024 / 2
 
Részben igaz. A szóban forgó épületek zöme az 50-es, 60-as években készült, akkoriban nem foglalkoztak ilyesmivel hogy védővezető meg földelés. A mai napig van olyan ház, háztömb, lakás ahol az aljzatban csak fázis és nulla van, ami későbbi építés azokban már a nulla át van húzva az aljzat védőérintkezőjére is, de az is csak a fürdőben és a konyhában, a társasház amiben én laktam az is így nézett ki. Aztán pár éve amikor belekötöttek az előtte évtizedeken át hiba nélkül működő közös kéményekbe, hogy akkor az mostantól nem lehet, akkor mindenhol le kellett cserélni a gázbojlereket villanybojlerre, ami hozta magával hogy a hálózat nem bírja el, az egész társasház elektromos rendszerét fel kellett emiatt újítani, ekkor lett földelés, szabványos kiépítés és egyebek, persze ez is csak az órákig és a bojlerig, mert a többség emiatt nem állt neki szétvésetni a lakását, szóval a lakások zömében a villamos hálózat maradt úgy ahogy előtte volt, csak a bojler kapott egy külön bekötést.
Nyilván amit írsz az nem szabványos ma már, pár év múlva meg már az sem lesz szabványos ami ma még az...
(#) gyuszo válasza TÉ288 hozzászólására (») Feb 15, 2024 / 1
 
Lakótelepi lakásokra érvényes az időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat. Ezért a közös képviselő a felelős. Ha valakit áramütés ér érintésvédelem hiányossága miatt, annak súlyos következménye van.
Nem szabványos. Hiányos az érintésvédelem.
Emiatt már lekapcsoltak Budapesten is társasházat a hálózatról.
(#) TÉ288 hozzászólása Feb 15, 2024 /
 
Köszönöm szépen az értékes válaszokat.
(#) ötfelezős válasza TÉ288 hozzászólására (») Feb 17, 2024 / 4
 
Bocs, helyreigazítanám a kérdésben bennfoglalt tévedéseket is, meg a válaszokban levőket is.
Külön a "lakótelepi"-re nem lehet kitérni, mert voltak és vannak országos szabványok, és e téren szabványfelmentésről még sosem hallottam.
A földelés a műszakiak szóhasználatában mást jelent, javasolom, maradjunk a ma már megszokott TT és TN rendszerek elnevezésnél. A TT az nem értelmezhető a leírt jelenségre, tehát marad a TN rendszer története.
A TN rendszerek gyakorlatilag a szemünk előtt fejlődtek ki (először sokan tiltották volna, csak az Élet rákényszerítette a világot). Az 1940-es évek első felében kiadott villanyszerelési könyv, majd a háború utáni első hibavédelmi szabvány még úgy foglalt állást, hogy a készülék hajlékony csatlakozóvezetékében külön védővezető ér kell, tehát a dugaszolóaljzatban le lehet ágazni a nullavezetőről. Ezután kétfelé vált a dolog, lakásokra az érintésvédelmi rendszabály (vagy hasonló néven, ilyen rendelet mindig volt az ötvenes évektől 2017-ig) előírta, hogy a kapualjtól fel kell vinni külön védővezetőt - új létesítésnél, meglévő épületeknél a vízcsőre lehetett kötni a védővezetőt, a vízcsövet természetesen a kapualjban a nullába bekötvén. ipari berendezésekben még lehetséges volt a régi módszer. A következő lépcső a hibavédelmi szabvány 72-es kiadása volt, amelyben már az ipari berendezéseknél sem volt szabályos a nulla kapocsról átkötés.
Aztán 78-ban a módosítás megengedte azt, hogy a nullavezetőről, ha vastag, le lehet ágaztatni a védővezetőt, tehát 4 vezetős rendszer elég az épületben felmenőnek (bevezették a PEN vezetőt, de még a 86-os szabványig nem hívták annak). Ebből mára visszaléptünk, egyéb okok miatt nem kedveljük épületben a PEN vezetőt (ezt ma a hálózatra kapcsolási szabvány tiltja). Ma már a vízcsőre kötés se szabványos.
Ami a védővezető és a nullavezető összekötését illeti, erre alkalmas elosztótáblák már nagyon régóta voltak a kereskedelemben, amúgy a javaslat az volt, hogy egy dobozba át kell vinni a nullavezetőt, és onnan indítani a védővezetőket. 78-től előírás volt, hogy ezt az összekötést csak szerelvényen lehet megoldani, magyarul az elosztótáblán.
Az aljzatban való átkötés nem magyar specialitás volt, Németországban és (Cseh?)Szlovákiában is még találni ilyeneket, hazánkban kiadott villanybarkács könyvek szerint.

A végére írva megjegyezném, hogy a mai álláspont az, hogy ha a villamos hálózat és berendezés a létesítésekor érvényes szabványnak megfelelő, akkor fennmaradhat. Természetesen, akinek pénze van rá, az újítsa fel, de ez tehát, bár a 30 mA-es ÁVK-k miatt nagyon előnyös lenne, nem kötelező.
(#) TÉ288 válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 17, 2024 /
 
Köszönöm szépen a részletes leírást.
Nekem nagyon szakmai volt. A TT és a TN dolognál már elveszítettem a fonalat.
Majd még elolvasom néhányszor.
(#) Horvath65 hozzászólása Feb 19, 2024 /
 
Üdv a csapatnak! Ismét a segítségeteket kérem. Egy ilyen vagy hasonló eszközről érdeklődnék. Egy(ill. több) egyenirányító áramát kellene figyelni. A cél az lenne, hogy mennyi időt van üzemben és mekkora áramon? Egyáltalán mire való ez az eszköz. Az egyenirányítók 1000A-1500A-2500A Ez a műszer söntön keresztül mér vagy a kimeneti feszt figyeli? Gyakorlatilag egyfajta üzemóra számláló kellene ami az áramot figyeli.(?) Számomra nem derül ki. Válaszaitokat előre is köszönöm. szép estét!
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2024
(#) FAZ1 válasza gyuszo hozzászólására (») Feb 19, 2024 /
 
Nálunk '57 vagy '58 körül huzalozták újra a házat (nagyjából akkor álltak át a 110V-ról a 220-ra), s akkor gyakorlatilag mindenhová felhozták a pincétől a vastag sodrott alumíniumkábelt, mint akkori védőföldelést. Aztán egy idő után - a következő nagy felújításon - még a kis szürke 14x14-es kötő-dobozait is befalazták, miközben azt a védőföldet SOHA egyetlen egy lakásba sem kötötték be!
(#) Bakman válasza Horvath65 hozzászólására (») Feb 19, 2024 / 3
 
Ha jól értelmezem a leírást, akkor ez egy ipari környezetbe való mérésadatgyűjtő. Sok szenzor kimenete 4-20 mA-es és az eszköz ezt az áramot tudja figyelni, illetve naplózni szabályos, beállítható időközönként. Nagy valószínűséggel nagyon nem arra való, mint amire szeretnéd használni.

Léteznek mérésadatgyűjtő rendszerek, igazábol csak az a kérdés, mennyit szánsz a dologra, illetve pontosan mit és milyen gyakorisággal kell naplózni. Az rendben van, hogy pl. 1000 A-t kell figyelni, de mekkora áramtól induljon az aktív időmérés? 100, 200, 400 A? Kell az áram nagysága is vagy elég csak annyi, hogy van fogyasztás vagy nincs fogyasztás? Mekkora feszültségekről beszélünk? Távolról (internet) is figyelhető legyen a dolog vagy csak helyben? Plusz még azok a kérdések, amelyek most nem jutnak eszembe.
(#) Horvath65 válasza Bakman hozzászólására (») Feb 20, 2024 /
 
Helló! Egy galván üzem egyenirányítóiról van szó. A hat egyenirányítóból kettő egyforma, a legtöbb gép a '70-es években készült, van korábbi is. Van egy viszonylag fiatal. A kapcsolási rajzát itt a netten túrtam. Elvileg egy söntön keresztül mér egy 60mA-os deprez. Erről tudunk csak jelet venni. A gép 15V és 1500A-os. De egy 2m-es D8-as vas pálcával 800A-t csikartunkki belőle(de hamar felizzott. Szkóp jelet is tudok küldeni. Hogyan lehet illeszteni ehhez a géphez az adatrögzítőt? A cél az, hogy A nap folyamán a készülék kezdéskor bevan kapcsolva és ahogy teszik bele sorban az árút úgy növelik az áramot ill. a feszültséget azáltal az áram is nő. A feszültség a nikkel esetében általába 3,5V körül alakul. Amikor kész ez általában 1,5 óra. Akkor a feszt veszik vissza ahogy veszik ki az árút ez megy napi három alkalommal. Az áram felvétel nem egyenletes mert az árú egy 100X10mm-es réz sinen mozgatva van, ezáltal akár 40-60A-os igadozás is lehet. Ezt az áram változást kellene detektálni az időben. Remélem érthető amit írtam. A hosszú távú cél, hogy minden egyenirányítóra kerüljön.
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2024
(#) Bakman válasza Horvath65 hozzászólására (») Feb 20, 2024 /
 
Érteni vélem a kérdést. Ha egy galvanizáló gép csak egy kádat lát el árammal, akkor könnyű a helyzet, mert a kád "fogyasztása" arányos a villamos hálózatból felvett fogyasztással. Azt pedig könnyű mérni és naplózni, a cégnél is több ilyen van telepítve, jól működnek. Ha érdekel, holnap elkérem a telepítő cég elérhetőségét a főnökömtől.

Én ugyan nem látom az adatokat de ha jól tudom, a szerkezet 10 - 20 ms-onként küld adatokat egy központi szerverre, ahonnan bármikor, bárhonnan visszanézhatőek az értékek internet segítségével. Nálunk ezzel figyelnek kompresszorokat, lézervágó és egyéb, nagy fogyasztású gépeket, az adatokból kb. azonnal látszik, ha a szokásostól eltérő a fogyasztás valahol.
(#) Horvath65 válasza Bakman hozzászólására (») Feb 20, 2024 /
 
Nagyon megköszönném az infót. Egy egyenirányító egy kádat lát el. Ez a rendszer a kisfeszültségű bemenetet a három fázist? A képek között véletlen mást tettem be az SSR-es kép nem oda tartozik.
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2024
(#) Bakman válasza Horvath65 hozzászólására (») Feb 20, 2024 / 1
 
Igen, a rendszer a 400 V-os hálózatot figyeli. Már ha ezt nevezzük kisfeszültségű résznek.
(#) Horvath65 válasza Bakman hozzászólására (») Feb 20, 2024 /
 
Igen arra gondoltam Én még így tanultam: kisfeszültség 1000V-tól 50V-ig, alatta törpefeszültség.
(#) Bakman válasza Horvath65 hozzászólására (») Feb 20, 2024 /
 
Én is így tudtam csak nem mindig egyértelmű, ki mire mit ért.
(#) Bakman válasza Horvath65 hozzászólására (») Feb 21, 2024 / 2
 
Megvan a cég: EnerIT. Nálunk ők telepítették a fogyasztásmérőket.

Nem tudtam, de ha egy gép teljesítményigénye egy határérték felett van, törvényileg kötelező almérőt rakni adott masina elé. Így viszont érthető lett számomra, miért voltak a vezetőségnél ilyen lelkesek, amikor beszereltettek egy rakás almérőt. Igaz, lett pozitív hozadéka, kezdődő, de máshogyan nem érzékelt, géphibát jelzett már a rendszer.
(#) Horvath65 válasza Bakman hozzászólására (») Feb 21, 2024 /
 
Köszönöm szépen.
(#) SKY válasza gyuszo hozzászólására (») Feb 25, 2024 /
 
Én ódzkodok minden olyan megoldástól, ahol nem szemes saruval van bekötve a földelővezető a köracélhoz. Ott a réz szorosan belepréselhető a saruba, teljesen kitölti a teret, a saru pedig a lapos, tömör felülete miatt nagy erővel összenyomható, bőven elvisel egy 10-es csavart is. Nem beszélve arról, hogy ha kilazul, akkor is a helyén marad (igaz, ez már régen rossz).
Ezeken a képeken pont látszik, hogy az érvéghüvely alapvetően kilapul, de nem belepréselődik egy adott térbe, hanem oldalra "folyósodik ki", meg kültéren az alu-n is sokkal durvább oxidréteg képződhet. Ezeket a jellegű összekötőket inkább két, közel azonos átmérőjű kör keresztmetszetű anyaghoz találták ki, toldáshoz, vizsgáló összekötőnek vagy merev vezetőkhöz.
(#) gyuszo válasza SKY hozzászólására (») Feb 25, 2024 / 1
 
Amit leírsz, az szép és jó, de én a 2 csavaros kötésben bízom jobban, de ez is van előírva. Nemcsak ide, hanem a fővezetéki sorkapocsra és a villanyóra bekötése is 2 csavaros.
(#) ötfelezős válasza SKY hozzászólására (») Feb 27, 2024 /
 
az alumínium -1,69V, ami szerencsétlenül magas érték, a tiszta rézé: +0,34V. Amikor a kötést nedvesség éri a vízcsepp elektrolitként köti össze a két anyagot és megindul az áram a közel 2V-os potenciálkülönbség miatt
Ugyanakkor a linkelt táblázatban 0,52 V van...
(#) SKY válasza gyuszo hozzászólására (») Feb 27, 2024 / 1
 
Nem kötekedésképpen, hanem okulásként kérlek adj egy (szabványi) hivatkozást amely előírja az említett 2 csavaros kötést, ami értelemszerűen kiterjed a fenti egy csavaros kötőelemre is.

Gyorsan belelapoztam a regisztrált szerelői kézikönyvbe, de szerintem ilyenre nem hívja fel a figyelmet, ellenben ilyen van benne:
Idézet:
„Cu anyagú gyűjtősín szakaszról történő leágazás vezetékre préselt kábelsaruval. A kötés csak gyűjtősínbe préselt acél csavaranyával, korrózióálló acélcsavarral (legalább M8 méret, 8.8 anyagminőség), lapos alátéttel, valamint törés biztos rugózó elemmel (hullámosított rugós alátét, tányér-, vagy tárcsa-alátét). A sín anyagába fúrt menet nem megfelelő!”


További milyen esetekre, milyen vezetőkre, melyik hálózati részre vonatkozik a 2 csavaros feltétel? Mert szerintem már a méretlen szolgáltatói kismegszakítóknál bukik a dolog az aktív vezetőknél.
Én támogatnám a dupla csavaros bekötést minimum a PE hálózaton, de ezen egy mezei kiselosztó sínje, egy pillérbe épített földelési fixpont, de még egy EPH csomópont is elbukik.
(#) tothgyula hozzászólása Márc 2, 2024 /
 
3fázisú feszültség stabilizátor.
Szakmai segítséget kérek az alábbi témában.
Van egy 3fázisú hőcserélő(8kW-os),ahol a mért bejövő feszültségek 243-257V között ingadoznak. Attól is függően,hogy a közelben lévő HMKE-ek mikor termelnek.Ráadásul a hálózati trf-tól 30m-re van az épület csatlakozási pontja.Főbizosító:80A. találtam egy feszültség stabilizátort: Volt Polska AVR PRO, de nem ismerem,nincs tapasztalatom ebben. Van-e javaslatotok tipusra, megoldásra? Köszönöm.
(#) kadarist válasza tothgyula hozzászólására (») Márc 2, 2024 /
 
Szia! Milyen gondot okoz ez az ingadozás?
(#) gyuszo válasza SKY hozzászólására (») Márc 2, 2024 /
 
MSZ HD 60364 és a gyártói utasítás szerint.
(#) kameleon2 válasza tothgyula hozzászólására (») Márc 2, 2024 /
 
Nem teljesen értem, ez miért a te problémád. A szolgáltató a szabványban rögzített feszültséget szolgáltatja? Nem? Károd származik belőle? Igen. Ki a felelős, akinek ezt meg kell oldania jogilag?
(#) erbe válasza tothgyula hozzászólására (») Márc 2, 2024 /
 
Idézet:
„Van egy 3fázisú hőcserélő(8kW-os)”

Nem igazán értelmezhető, amit írsz. Egyszerű 3 fűtőbetétes vízmelegítő, hőszivattyú vagy mi? Nem igazán mehet tönkre egyik se ilyen feszültségértékektől.
A jelenlegi előírások szerint rövid időre elérheti a feszültség a 253 V-ot. Ha ennél nagyobb, vagy a szolgáltató hibázik, vagy valakinél "jóakaratú" emberke elállította a napelemes invertert. Ezt felderíteni is a szolgáltató feladata. A te mérésedre nem fognak ugrani, mert nem hiteles. Csak kérheted, hogy regisztrálják a hálózati feszültséget.
(#) SKY válasza gyuszo hozzászólására (») Márc 3, 2024 /
 
Akkor továbbra sem tudja egyikőnk sem, hogy létezik-e egyáltalán ilyen előírás, 2000 oldalnál nem kerültünk közelebb a megoldáshoz.

A gyártói utasítás nem mérvadó, mert az alapvető követelményeket a létesítési és a termékszabványok kell, hogy megadják. A gyártó pedig dönthet úgy, hogy ennél magasabb biztonságot adó megoldást választ (többnyire nagyobb költséggel) és a sorkapcsát csatlakozásonként négy csavarral gyártja. Ekkor mind a négy csavarjára meg kell adnia a meghúzási nyomatékot az értípusok és az előkészítési mód mellett.

A fővezetéki sorkapocsra az alábbi termékszabvány vonatkozik: MSZ EN 60947-7-1 Sorozatkapcsok rézvezetőkhöz - Nem tartalmaz ilyen konkrét kivitelt.

Földelővezetős szabványban csak a szokásos szabványos halandzsa van:
MSZ HD 60364-5-54:2012 Földelőberendezések és védővezetők
542.1.4. A földelőberendezésekre vonatkozó követelmények célja olyan földcsatlakozás biztosítása,
- amely megbízható és megfelel a villamos berendezés védelmi követelményeinek;
- amely a földzárlati és védővezető-áramokat le tudja vezetni a földbe, az ezen áramok által keltett melegedési, termomechanikus és elektromechanikus igénybevételek és áramütés veszélye nélkül;
- amely, ha szükséges, akkor megfelel az üzemi követelményeknek is.
- amely megfelel a várható külső hatások (lásd az IEC 60364-5-51-et), pl. mechanikai szilárdság és korrózió szempontjából.

542.4.2 A fő földelőkapocshoz csatlakozó összes vezető külön-külön bontható legyen. Ez a csatlakozás legyen megbízható, és csak szerszámmal legyen bontható.

MSZ 447:2019 Közcélú hálózatra csatlakozás
A minimális keresztmetszeteket megadja hossztól függően, de az alkalmazható kötésekről nem rendelkezik.

Esetleg az elosztóhálózati engedélyes külön követelményeket szabhat kizárólag a mérőhelyig vonatkozóan, de éppen arra van a regisztrált szerelői képzés és kézikönyv.
Következő: »»   955 / 960
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem