Persze, hogy csavaros. Lorentz erő.
Nekem vannak ilyen wago kötések főzőlaphoz, mosó/mosogatógéphez vízforralóhoz stb 10+ éve és eddig kopp-kopp nyista hiba

Hát épp nemrég kergültek meg...
Előírták, hogy ha egyfázisú mérő mellé vezérelt ("éjszakai") mérőt telepítünk, vagy szabványosítjuk a meglevőt, akkor ahhoz külön nullavezetéket kell kiépíteni a méretlen fővezetéki leágazástól. Eddig egy nulla elég volt a mérőszekrényig és abban lehetett elosztani kétfelé a két mérőhöz, utána volt két nullavezeték a két biztosítótábláig. Így eddig 4 szál vezeték elég volt hozzá (két fázis, egy nulla és egy föld), most meg öt vezetéket húzz be oda, ahova nem biztos hogy elfér már - az eredeti cső mondjuk 4 vezetéket bírt el, mert az volt addig. Most akkor is véshetsz, ha eddig nem volt rá szükség. Minek? A nulla, a két külön fázis miatt, nem terhelődik túl, nem kéne külön-külön leágazni.
A szabványalkotók biztos rézbánya-részvényesek...

Ennek azért vannak szerintem gyakorlati okai is. Ha megnézed az elmúlt pár év "bojler trendjét", akkor látható, hogy nagyon sok a többlépcsős, vagy gyorsfűtést adó megoldás. Ezek nem 1-2-4kW teljesítmény igénnyel rendelkeznek, hanem 18/21/stb. (sőt, egy részük már 3F akkor is, ha tárolós)

Ha csak ezt nézzük, amit egy magam fajta laikus lát ebből, akkor logikus, hogy előbb a háztartásokat kell előkészíteni. Nagyon sok szaki elfelejti, hogy az esetek igen döntő többségében ami három fázis vezetéken megy be, az egy nullán jön vissza.
Régen nem 10 meg 16mm2-t írtak elő betápnak, és persze-persze spóroljunk a rezen, de aztán akkor ne sírjon senki, hogy a főzőlappal együtt nem megy a sütő, meg behuny a lámpa ha bekapcsol a vízforraló.
10-en x évvel ezelőtt nem volt alap, mindennapi, hogy kényelmi okokból és nem kényszerből telepít valaki 20kW-os átfolyós vízmelegítőt, vagy nem volt mindennapi a 2-3kW-os vízforraló, de 17kW-os indukciós főzőlap is luxus cikk volt. Mára nem, de ugyan ezen bivaly háztartási fogyasztókat ma a rossz 2,5mm2-s tűzhely kábelezésre teszik rá.
Kérdem én, kinek ha nem az áramszolgáltatónak és az épületvillamossági szabványoknak kell felkészíteni a lakásokat az új fogyasztókra.
Eddig is, számos szabvány vagy előírás csak új telepítésre vonatkozott. Csak akkor kell régit áthúzni, ha átalakítasz, ha áramot bővítesz. Akkor meg még jó hogy kell. Ne is cseréljen 16-os megszakítót senki 32-esre úgy, hogy vacak kábelezés van a háttérben, van a tűzoltóknak elég dolga.

Érdekes, hogy sokan mennyire szidják a rugós kötéseket, miközben minden nap hasznlják a dugvillát, ami szintén rugós és jól vizsgzott több évtized alatt. Beleértve az ipari 3x16 3x32A-eseket is. Dugljakat eddig zömében a csavaros kötésnél láttam eddig szétégni. A karbantartásról sem szabad itt megfeledkezni. Én évente itthon is utánahúztam a sorkapcsoknak és sajna kellett is. Ügyfeleknél is ajánljuk, csak van aki ezzel nem foglalkozik. Arra pedig nincs orvosság. Egyben azért had jegyezzem meg, hogy más erővel lehet meghúzni egy M3-as és egy M8-as vagy M10-es anyát. Nem beszélve az ott is alkalmazott rugós alátekről...

Ez így van, ezért is dobtam be a vitába, mert gondoltam nem csak én vagyok ezzel így, hogy jó-jó a csavar kötés, de fenntartásokkal, és adott méret fölött. Egy dugvilla, M3-as csavarral és szép kis átfúrt tömbbel minden, csak nem jó villamos kötés.
Persze nem várható el egy villanyszerelőtől, hogy mindig legyen nála hőkamera, de azért ennek a vitának az eldöntéséhez nagyon hasznos. Én nem vagyok rest a villanyszekrényt és a vezérlőszekrényeket hőkamerával megnézni, és akkor van ám csak láss csodát. Több csavar kötés melegszik mint rugós kötés X év múlva.

Olyanokat meg ne keverjünk már bele a vitába, hogy dehát eloxidálódott, meg megette a víz/pára. Egy villamos kötésnek nem szabadna párában úsznia, ezért ez nagyon rossz érv a rugós kötés ellen. Ha olyan a környezet, akkor villamos kötést csak és kizárólag vízzárt/párazárt/stb kötődobozban szabad csinálni. Ha azzal érvelünk, hogy eloxidálódott a rugós wago a vizes pincében, akkor meg kellene nézni előbb, hogy miért is nem tömszelencén átvezetett vízzárt dobozban vannak villamos kötések?
Ne a rugós kötést szidjuk a szétmállott kötések miatt, hanem azt aki nem ismeri a villamosipari szabványokat, ami megmondja, milyen környezetben milyen kötődobozban szabad csak kötni.

Nem azonos kategória! Először is minimum 4 mm átmérőjű hengeres testen legalább 3 mm hosszan, 2/3 részben érintkezik. Bár a mai dugaljak hajlított lemez érintkezői gyalázatosan satnyák egy régi kontakta dugaljhoz képest, de még mindíg komolyabb kontaktus egy Wagonál.
Topi!
Nem a csavaros kötés, hanem a KF1-es volt összevetve a Wagoval!
A KF1 pedig nem egyszerűen összetekerte az ereket, hanem egy kúpos rugó belsejében tette ezt, ami ezálltal egy (a Wago rugóerejénél sokszorta nagyobb) folyamatos szorítást is biztosít.

Annyira nem azonos, hogy ég és föld! Egy rendesen legyártott dugaljban nagyságrendekkel nagyobb felületű a kötés, nem mellesleg olyan a lemezek szorítóereje, hogy minden egyes villa bedugásnál letolja az oxidréteget maga előtt. Nekem van valahol olyan dugvillám ami konkrétan el van kopva. A wago kötése ahhoz képest a fasorban sincs, de kár ezt magyarázni, aki nem érti az nem is fogja...

Ez a része igaz, de nem csúszósarus elvű érintkező rendszerekből indult a vita tudtommal, hanem állandó kötésekről.
A korábbi hozzászólásomban lévő csavarkötés vs. rugós szorítás kérdésben mi a véleményed ha létező hőtágulás és esetleg rezonancia van? Előbbi épületvillamosságnál előfordul, utóbbi nem, de érdekel a véleményed róla.

KF1-es tapasztalatodnál a vízzárás/párazárás tekintetében egyébként a környezet megfelelő volt?

Több évig voltam a soroksári Auchan-ban külsős karbantartó.
Évente kellett az összes létező elosztó szekrényben és 0,4 KV-os kapcsolótérben ellenőrizni a villamos csatlakozásokat. Azaz után húzni a csavaroknak. Mindig lehetett valamennyit húzni rajtuk. Persze ilyenkor ki is takarítottuk.
De példának okáért pont itt kellett többszáz Wagót KF1-re cserélnünk. Ugyanis az eladó térben láncra függesztett fénycső armatúrák vannak. MBCU vezetékekkel kötve. Mivel ezek a lámpák nem maradnak nyugton, folyton ficeregnek, az áruház nyitása után 5 évvel, már nem nagyon akartak világítani.

Természetesen nem. A KF1-es eset egy régi borospincében volt, ahol nem tudni milyen megfontolásból, de hagyományos, lakáson belüli szerelés volt. Ezt ugyebár nem nevezhetjük sem szabványosnak, sem megfelelőnek.
De a legutóbbi Wagó cserés esetemnél egy mindössze fél éve nyílt autómosó nem megfelelő szerelése miatt áztak be a Wagós kötődobozok. Ezt gyakorlatilag újra kellett szerelni.
Sokszor használok én is OBO dobozokat, de amikor a lusta szerelő tapétakéssel vág egy keresztet a doboz vezetékbevezetőjén, mindezt egy autómosóban, ahol brutális a pára, nem nevezném megfelelő szerelésnek. Egyébként itt nem a vezetékek fáradtak el, hanem a Wagó oxidálódott olyan mértékben, hogy amikor szétbontottam, darabokra hullott.

Erre így azért nem tudok válaszolni, mert konkrét dolgot, metszeti rajzot vagy fényképet kellene látni.

Vigyázz miket írsz, mert jönnek a wagosok és lesz kapsz!

Itt megint a lényeget sikerült megfognod. Segítek Nem megfelelő szerelés ez a kulcsszó. Ha folyamatosan ázik oda tehetsz te bármilyen kötést.

Egy sajnálatos ellenpélda:
Hazai gyártmányú kültéri (áttetsző) csapófedeles dugalj. Olyan mélyen van az érintkező, hogy a dugó éppenhogy beleér. Rendszeres használatnál nagyon hamar eljut oda, hogy minimális mozgástól megszűnik az érintkezés. Egy darabig lehet segíteni rajta, ha az érintkezőket befoglaló blokk alá gumidarabot teszünk, ami felszorítja a felső részhez. Alapesetben lötyög benne, bedugott dugóval fel-le lehet mozgatni. Korrigálni semmit nem lehet, mert szegecselt a blokk.
Egyébként a nagyon régiekben nem bízták a véletlenre a szorítást. Kis visszafordított lábú U alakú acélrugót fűztek a sárgaréz érintkezők nyakára. Aki látott ilyent, tudja miről van szó. Maiakban nem is emlékszek, láttam volna-e ilyent.

Ebben részben igazad van.
De ha az ázás, csak véletlen, egyszeri, egy stabil erős kötést nem kell újra csinálni.
Azon kívül, ezen hozzászólásom első felében szó nincs ázásról, csupán egy rezgésnél alig több mozgásról.
A Wagós kötés egy idő után mégis feladta.
Most jöhetsz azzal, hogy nem volt megfelelően rögzítve a vezeték, és igazad is lesz benne. De a tényen, mely szerint 10 éve KF1-el van kötve, és csak az lett megbontva azóta, ahol átalakítás vagy lámpa csere történt ez nem változtat.

Pontosíts!
Külföldi érdekeltségű vagy tulajdonú magyarországi üzemben készült!
Az utolsó még magyar tervezésű és gyártású aljzatokban mindben volt ilyen rugó. Ráadásul az érintkező felületek valamilyen oxidáció álló bevonattal rendelkeztek.

Mit kell ezen pontosítani? Négyszögletes törtfehér (sárgás) doboz (melamin?) áttetsző fedéllel, ami 2-es alumínium rúdon fordul és egy horganyzott rúgó zárja. Most éppen nem tudom előkeresni és leolvasni a magyarországi gyártót, de amikor ezek készültek, még a KGST vasmarka szorított minket. Tudom, hogy nikkelezettek voltak a sárgaréz érintkezők, de az is kopik. A szegecselt blokkot meg nem fúrtam szét. Annyit nem ér.
Ez esetben nem a szorító rugó, hanem a nagyon rövid érintkezési lehetőség a lényeg.
Most nézem, hogy ketten együtt akár sárgarezet is alkothatnánk.

Ha csak úgy nem.
De arra ügyelj, nehogy megforrasszalak!

Ha a három fázison fázisonként bemegy 10 A, akkor nullán mennyi jön vissza? Jól gondold át a választ...

Te is nagyon gondold át ezt

Kevés háromfázisú deltában kötött csavarkompresszor van szerintem lakóházakban, meg deltában kötött köszörű. Így igen is, a nullának is ugyan olyan keresztmetszetűnek kell lennie mint a fázisvezetőnek, mert még hagyományos sütő/főzőlapnál is nem kiegyenlített csillagpontos kötés esetén a fogyasztás.

Persze ez feltételezi, hogy még mindig háromfázisú váltóáramú hálózatot használ a világ, és nem csak nálam van 120° fáziskülönbség a három fázis között mert nálam ósdi háromfázisú hálózat van. Szóval bocsi, de én még mindig úgy gondolom (meg a szabvány alkotók is szerencsére), hogy a nulla vezetőnek ugyan olyan keresztmetszetűnek kell lennie mint a fázisnak. Nem lehet kispórolni, nem lehet egy szakaszon spórolásból közösen vinni, stbstb. Végtelen számú kontár megoldást lehet művelni.

Egy szó mint száz, jól gondold végig Te is. Amíg nem mindenkinél deltában kötött minden 3F fogyasztó, addig igen is, nem lehet spórolni, hogy mondjuk a világítás ág nulláját használja "mert az úgyis ott van".

Ha a fizika azóta is működik, akkor el kell fogadni, hogy 3F esetén normál lakásokban található fogyasztók komoly hányada úgy kötendők csillagba, hogy fázisonként eltérő fogyasztást produkálnak. Legjobb példa erre egy hagyományos főzőlap, és a "kis lap" és a "nagy lap". A kis lap eszik mondjuk 2A-t, a nagy lap eszik 4A-t (hasraütött érték), akkor bizony a nullán majdnem 3.5A-nek kell visszafolynia, mert nem kiegyensúlyozott a fogyasztás. Persze ez is csak azt veszi alapul, hogy a matematika is igaz és működik még mindig.

Szerk: Szerintem az általad felhozott 3x10A-es példánál a villamos művek is örülne ha tényleg 0A folyna vissza a nullán.

No, csak válaszolni nem sikerült a kérdésemre

Én nem azt mondtam, hogy a nulla keresztmetszete legyen kisebb!
És azt sem tudom, honnan sikerült idekeverni a deltakapcsolást...

A számításod amúgy kb. helyes, de ugye kiviláglott, hogy nem a fázisáramok szimpla összege folyik a nullán, hanem a vektoros összegük... Tehát a közös nullán akkor folyik a legnagyobb áram, ha csak egy fázis van terhelve. Amint belép egy másik fázis terhelése, a közös nullán folyó áram csökken.
Ezért értelmetlen a nappali és a vezérelt mérőhöz külön-külön nullavezetéket kiépíteni a fővezetéki leágazástól. Lehetne a két mérő előtt közösíteni a nullákat - ahogy eddig is csinálták.

És igen, a csillagpontos szimmetrikus terhelésnél nem folyik a nullán áram, ezért sem kötik be pl. a motorokba a nullát, ha csillagba van kötve, akkor sem. Nem kell semmiféle villamosművek öröme.

Pontosan válaszoltam a kérdésedre a nullával teljes szimmetria esetén, és aszimmetria esetére is adtam választ Szép lenne, ha az aszimetrikus terhelés hátrányait a hálózatra bizonygatni kéne. Biztos nem én leszek az, aki a negatív és pozitív sorrendű fázis aszimmetria és annak tényszerű következményeit elmeséli. Meg OFF is lenne a jelenlegi témában.

De, hogy ON legyen a válaszom, a geo tarifához is teljesen külön, kötésmentes vonalat kell kiépíteni. És ott is külön nullát kell húzni. Követhetőség, és tehermentesítés az ok.

Az off-topicban megy a vita, hogy a napelem miért jó, miért nem, milyen fontos a környezetvédelem.
Akkor ehhez mit szóltok? Elektromos bicikli töltő, új ára (egy helyen láttam) 260€. Ki van öntve az egész valamivel. Ha bekrepál, visszaküldik garanciában, mit csinál a gyártó (KTM)? Kidobja, és ad helyette másikat, mert ezt megjavítani 100%, hogy nem fogja! Ennek mi az értelme? A minél nagyobb nyereség.
Szét kellett kapnom, mert alapból nem adja ki az 50V körüli feszültséget, és 4 csatlakozós a kimenete. A nyákon D és ID szerepel, hogy megtudjam a szerepüket, szét kellett az egész dobozt fűrészelni. A legrosszabb, amit el tudok képzelni az az, hogy a töltő csak a saját akksiját tölti, az akksi pedig csak a saját töltőjétől veszi a töltést... A tippem pedig elég valószínű...

A környezetvédelemmel általában csak annyira foglalkoznak, amennyire a törvény kötelezi őket. A gyantával kiöntésnek gazdasági okai vannak (kivéve, ha például rezonanciától tényleg védeni kell). Így ugyanis javíthatatlannak minősül a termék. A törvény szerint ami javítható, ahhoz a gyártónak kötelessége szervizt fenntartania. Az pedig nagyobb kiadás nekik, mint néha egy újat adni ingyen, garanciában.

Micsoda kiskapu... Ezt ki is használják a gyártók. Rá van írva a töltőre, hogy csak "indoor" használható, nem hiszem, hogy a rázkódásnak sok köze lenne a töltés folyamatának. Én elkeserítőnek tartom ezt a helyzetet.

A szilikon szigetelő gél gyártója megadja az oldószer típusát, elérhetőségét, úgyhogy van mód az anyag eltávolítására.

Itt valószínűleg technológiai okai vannak a kiöntésnek. A tápegységet nem a kerékpár gyártója készíti, hanem ad egy specifikációt a beszállítónak, ami bizonyos összegért szállítja neki. Itt előfordulhat az, hogy bizonyos követelményeket, csak ezzel a kiöntéssel tud teljesíteni, itt nem elektromos funkciókra kell gondolni, hanem pl. páratűrésre, mechanikai stabilitásra, stb.
A másik lehetőség, hogy már előírás volt a kiöntés, de talán a legutolsó szempont lehetett, hogy ne lehessen forrasztópákával nekiesni. Valószínűleg minimális profit keletkezik az ilyen töltők utólagos forgalmazásával, az ügyfél is inkább megveszi a 15 dolláros kínait, ha az eredeti bekrepált, így nem térülne meg a gyanta ára sem, amivel kiöntik az összeset.
Valószínűbbnek látom, hogy mivel járművet töltenek vele, az élettartama alatt jó eséllyel felejtik kint az esőben, ejtik le, taposnak rá, dobják le. Egyébként sem magas az ilyen tápegységek meghibásodási aránya (szinte csak 10-20 éves kapcsolóüzemű tápjaim vannak napi használatban, ahogy visszaemlékszem a 40-50 darabból talán 2 ment tönkre elektronikusan, meg vagy 5-6-ot villám csapott, de az most nem számít). Olyan szempontból is lehet vizsgálni, hogy 1000 darabból 1-et javítana meg valami lelkes amatőr, ami egyszerűbb volna, ha nem lenen kiöntve, de az 1000 darabból 10-15 darab menne idő előtt tönkre.
Személyes példám is van, egy kolléga hozott egy panelt az autójából, ami hasonlóképpen ki volt kenve, hogy nem működik. Elvitte, röntgenezte, mikroszkóppal kileste, hogy melyik pár forrasztás repedt el, rászánt két napot, lekaparta róla ezt a gyantás valamit, újraforrasztotta. 2 nap múlva megint jött, hogy megint nem jó, újra átnézte, megint talált pár nem megfelelő forrasztást, és egy hibás SMD ellenállást. Ezt még játszotta 1-2 hétig, aztán rendelt inkább egy másik panelt 18.000-ért.

A te nézőpontod is megértem. Ha valóban minimális ezeknek a tápoknak a meghibásodási aránya (amit nem tudunk), akkor elfogadom a kiöntést, hiszen még strapabíróbb lesz a táp. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kínai 15$-os táp (ami inkább duplája, 100W-ról van szó) kompatibilis-e a biciklivel, mert kommunikáció folyik a töltő és az akksipakk között. Mindegy, én megpróbálom felhasználni ezt a tápot, ennyivel is kevesebb szemét keletkezik.

Villanybicómnak negyedik töltője van, mind kb.: 1.5 évig működött (1 év gari, így tervezhették). Egyik sincs kiöntve. Mind más típus amilyen éppen kapható volt, paraméterek azonosak. Csak beltérben voltak használva.