Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » 230V/400V-os áramfejlesztők
 
Témaindító: oregharcos, idő: Jún 19, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   7 / 11
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 18, 2015 /
 
Hány darab dióda van a forgórészben?
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 18, 2015 /
 
Igazat megvallva, 5 vagy 6 darab. Egyesével haladtunk, az elsőt megjelöltük, és számolatlanul körbeértünk. Az utolsó előtti volt a ludas. Valójában gondolkodtam rajta, hogy miért csak egy halt meg benne, bár nem lettem okosabb, mintha 3-fázisú diódahídnak lenne kötve, bár egy lukon keresztül nem lehetett nagyon követni mi-hova van kötözgetve ott. Az sem lett vizsgálva, hogy van -e benne fordított tokbekötésű dióda. Össze van már szerelve, de így vissza emlékezve, hat darab az esélyesebb.
De ha kettőt kellett volna cserélni akkor baj lett volna, mert nincs több ilyen kaliberű diódám, az ami belekerült, az sem épp odavaló. Illett volna mindet cserélni. De ha így halad a használata, akkor hamarosan előfordul az újabb javítás, addigra meg beszerzek ilyet.
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 18, 2015 /
 
Nos időközben én rajzolgattam egy kicsit, bár jobb lett volna ha előbb megnézem a fórumot a feltett kérdésem okán. Már mindegy. Lerajzoltam hogy én hogy képzelem el ennek a generátornak a kapcsolását. Előfordulhat benne hiba, de szerintem logikai bukfenc nincs benne. A kondikat elfelejtettem belerajzolni, igazából csak zavarszűrési és kis mértékű stabilizálási funkciója lehet, ez az általad küldött rajzból pontosan nem derül ki. Ha a rajzzal kapcsolatosan észrevennél valami hibát, légyszíves szóljál. A pdf 5. oldalán a "TR"jelű trafó egyik lába a levegőben lóg (a rajzolás szerinti alsó), szerintem az valahova be kell legyen kötve, mert enélkül nem biztos hogy működik a testzárlat védelem.
A hozzászólás módosítva: Máj 18, 2015
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Átfutottam, nagyon profi. De van benne hiba. A negyedik oldalon az akkugerjesztés gombja körül valami keveredés van, ott a 100Ohm - BY135 soros tagon, csatlakozik az akku negatívja a gerjesztő gombon át. Lehet, hogy csak egy vonal túlhaladt.
Az ötödik oldalon a trafó primer vége a géptest, és a segédföld között helyezkedik el, ha a segédföld nincs minimum a nullára kötve akkor nem lehet legerjeszteni a gépet. A c1 -c3 az 470nF , a egyenirányító kimenetén lévő is 150nF , az R1 - 192Ohm. Eddig ennyit vettem észre, majd este jobban megnézegetem. A harmadik oldalon a jelöletlen dióda az szintén BY135.
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Köszönöm az észrevételt, a rajzon javítottam a feltárt hibákat. A rajzot az általad küldött kézi skicc alapján készült, azon a segédföld csak a TR trafó T2 pontjára és az R12 ellenállás egyik végére csatlakozik, és nincs kapcsolatban a generátor csillagpontjával("M"pont). A TR trafón csak akkor lehet feszültség ha a géptest és a védelmi segédföld között potenciálkülönbség alakul ki, és ez akkora,hogy BC182A tranzisztort vezetésbe viszi. A vezetésben levő tranzisztor bekapcsolja a V2 tirisztort(ami a kézi rajzon szerintem fordítva van jelölve)és a bekapcsolt tirisztor az R7 ellenálláson keresztül kisöntöli az R1 relé tápfeszültségét, aminek hatására az kikapcsol, megszüntetve ezáltal a generátor gerjesztőáramát. Meglátásom szerint a kézi kikapcsolás úgy történik hogy a "KI"gomb megnyomásakor az "R" fázisról az R6 ellenálláson keresztül hibafeszültség kerül a "TR" trafó T1 pontjára,ami a védelmi segédföld felé folyik tovább. Ez a hibafeszültség feltehetőleg képes akkora gerjesztést létrehozni a TR trafóban,hogy a védelmi áramkört működésbe hozza, ezáltal kikapcsolja az R1 relét a fentebb már taglalt módon. Egy kérdés viszont felmerült bennem: A TR trafó azon szekunder kivezetése, amelyik csak a C1-C2-C3 kondikkal van kapcsolatban,- nincs összekötve a G3 egyenirányító "-" pontjával? A válaszod után felteszem a javított rajzot.
A hozzászólás módosítva: Máj 19, 2015
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Igen alapból nincsen kapcsolat, ez egy másik generátornál volt így kötve a dobozok kívül. az üzemi föld( M) és a segédföld egy vezetékkel össze volt kötve. Gondolom másképp nem tudták legerjeszteni. De a valóságban is ez a helyzet, hogy ha a segésföld nincs bekötve akkor BE lehet gerjeszteni de Ki már nem. A Tr. szekundere így korrekt. a 5 -ös és a 6-os verziójú panel esetében is gyakorlatilag változatlan. A tirisztort könnyen lehet, hogy nem jól jelöltem. Ez egy to-5 tokú, T0.8N400 névre hallagató alkatrész. A jelölés - a fül a tokon, azt katódnak véltem, és ez csatlakozik ellenálláson át a diódahíd pozitívra. A működésre a meglátásod szerintem helyes, a rajz meg korrekt. Nincs kapcsolata a G3-al. Nos szerintem is elég szokatlanul van megoldva az egész, igazából nem is tetszik a működése. Akkor gerjeszt le az egész, ha valamely okból áram kezd folyni a segédföld és a gép-sasszi között. Alap körülmények ha a gyári ajánlás szerinti kettő földeléssel van kiépítve azok egymástól 20-25 méterre. Egyik a üzemi föld (M), másik a segéd. De könnyen leredukálják ezt szabálytalanul egyre.
(#) dokidoki válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Azt talán nem írtam, hogy az áram transzformátor valójában 3 darab kistrafó, a kapcsolása eredetileg több szekundere van de csak annyi van használva és úgy ahogy rajzoltad.
A hozzászólás módosítva: Máj 19, 2015
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Hát igen, a gyártó feltételezi az előírások szerinti telepítést, hiszen csak így vállal a gép üzemeltetésével együtt járó hibák esetén a védelmi rendszer működésére garanciát. De a dolgozó találékony,feleslegesen még pislogni sem fog, nem hogy földelést telepíteni. Mellékelem a javított rajzot, kérlek nézd át, így már megfelel-e az eredeti kialakításnak?
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Jónat tűnik, bár elég fáradt vagyok, még nézegetni fogom. Az én kézirajzom szerint a tirisztor, az épp fordítva van, mindkét rajzodnál egyformán áll, de lehet, hogy úgy a jó. A G3 dc kimenetén a kondi az 150nF 250Volt ez a C4 .. kicsit hülyén írom az n betűt. Ezek után jó lesz.
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Ezt azért csinálják így, mert minden egyes generátor egyedi paraméterekkel rendelkezik, és a trafón levő fokozatok segítségével állítják be az optimális működést egyedenként. Nem tudom bizonyosan, de lehet hogy a feszültség transzformátoron is vannak csapolások az optimális üresjárási szabályozási görbe beállításához, hogy az elektronika átfogása a legjobban illeszkedjen az adott generátorhoz. Primitívnek tűnő megoldás, de megbízhatóbb mint a full elektronikus, és nem esik térdre ha 1-2 percig 150-180% a terhelés. Nekem egy 2kW-os egyfázisú EVIG szinkrongenerátoros áramfejlesztőm van, a gerjesztése maga vagy 25kg, de terepen simán hegesztettem róla 200A-es Co hegesztővel. Pedig az adott feladathoz kellett a Co-nak kb. 17-18A . Megnézném melyik full elektronikus szabályozású aggregátor viselné el az ilyen fokú túlterhelést.
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Igen, minden bizonnyal. Vagy még esélyes, hogy többféle generátorhoz is ugyanezt használják, valójában ez a legkomolyabb alkatrésze. A tekercsadatok meg rá voltak írva, nem részletezték a többi tekercset, az is lehet, hogy egyforma szekunderek vagy osztottak, bár nincsenek kötve sehova. A feszültség trafója az meg egyszerű trafó, három tekercsoszloppal.
Elébb elfelejtettem írni, hogy a generátor forgórészében 4 diódánál biztosan több van. De esküni nem mernék rá, hogy 5 vagy 6 darab.
A hozzászólás módosítva: Máj 19, 2015
(#) mpisti válasza dokidoki hozzászólására (») Máj 19, 2015 /
 
Az 5 nem logikus, a 6 db inkább. Akkor 3 fázisú Graetz az egyenirányítás szigetelt csillagponttal.
(#) dokidoki válasza mpisti hozzászólására (») Máj 20, 2015 /
 
Igen, szerintem is 6 darab, tegnap gondolkodtam, hogy ha lenne itt megint segítségen, akkor körbeforgatnánk még egyszer számolás erejéig. Amit tettem képet fel róla azon lehet, hogy látszik, van benne 3 teljesítmény ellenállás is. Kettő párhuzamosan 20Ohm körüli értékkel, egy darab 470Ohm -al. De mivel nem lett szétbontva, így csak sejteni lehet, azt, hogyan van kötve, meg az érték is lehet fals. Mert olvasni rajta semmit nem lehetett.
(#) szsrobert hozzászólása Máj 26, 2015 /
 
Üdv!

1 és 5kW közötti teljesítményű áramfejlesztőt (egyenáramú is lehet) szeretnék kis fogyasztással. Milyet javasoltok?
(#) mpisti válasza szsrobert hozzászólására (») Máj 26, 2015 /
 
Ha van bőven rá pénzed akkor Honda (eredeti!) Ha kevésbé vagy eleresztve anyagilag akkor valamelyik kínai gyártmány. Típust ne kérdezz, mert elsősorban szerencse kérdése, hogy fog beválni. 3 fázisú kínait nem ajánlom, mert nem biztos hogy a 3 fázisú induktív fogyasztót fogod tudni használni róla, az 1 fázisú terhelhetősége pedig csak 1/3-a a névleges teljesítményének.
(#) kicsisanyi hozzászólása Máj 27, 2015 /
 
Sziasztok!

Az aggregátorokhoz értők segítségét, véleményét szeretném kérni.
A kérdésem az lenne, hogy egy no name aggregátornak mennyire stabil a DC 12V-os kimenete?
Mennyire zajos? Egy mikrovezérlő és az általa vezérelt reléknek és elekrtomágneseknek lenne a tápja.
Kellene külön szűrőt alkalmazni, vagy nem?
Segítségeteket előre is köszönöm.
(#) pucuka válasza kicsisanyi hozzászólására (») Máj 27, 2015 /
 
Nem tudom mennyire stabil egy aggregátor 12 V -os kimenete, mindenesetre megfelelő stabilizálás, túlfeszültség védelem, és szűrés nélkül nem kötnék rá semmilyen elektronikus eszközt.
(#) deblin hozzászólása Júl 14, 2015 /
 
Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni. Van egy 1975-ben gyártott 30 Kw-os diesel aggregátorom, ami 3x230V-os 96 A. A fázisok között 230V-ot mérek. A közös pont és fázis között 127V. Kérdésem: Lehet e belőle 400V-os aggregátor csinálni? Adat tábla szerinti típus: ДГФ-82-4Б Csillag 230 V 96 A cos 0,8
A kérdés azért merült fel bennem, mert láttam egy ugyan ilyen aggregátort ami 400 V-ot tudott. A generátor adattábláján a típus jelzés pontosan megegyezik az én generátorommal. Ami különbség az a 400 V 54 A.

Köszönöm segítségeteket!
(#) mpisti válasza deblin hozzászólására (») Júl 14, 2015 /
 
Az nem lehet hogy a te generátorod deltába van kötve, a másik pedig csillagba? Mert ez esetben a feszültség és áramértékek stimmelnek, de a gerjesztést át kell alakítani a 400V-os aggregátor bekötésének megfelelően, a generátorodat pedig csillagba kell kötni.
(#) deblin válasza mpisti hozzászólására (») Júl 14, 2015 /
 
Adattablan csillag kotessel jelzi a 230v -ot. es a gepen levo kapcsolasi rajzokon minden csillagba van kotve.
(#) mpisti válasza deblin hozzászólására (») Júl 14, 2015 /
 
Akkor abból csak áttekeréssel lesz 400V-os. Plusz gerjesztés nem oldaná meg a problémát.De egy-két fotó sokat segíthetne.
(#) deblin válasza mpisti hozzászólására (») Júl 15, 2015 /
 
Csatoltam a képeket és az adattáblát a 230V és a 400V (csak a típus azonosság miatt). A kapcsolási rajz a generátor tetején lévő dobozra van felrögzítve. A doboz tekercseket tartalmaz. Erről is csatolok képet.

Köszönöm a segítséget.
(#) deblin hozzászólása Júl 15, 2015 /
 
Erről a gépről van szó:
(#) deblin válasza deblin hozzászólására (») Júl 15, 2015 /
 
Minden képet fejjel lefelé fordít, bocsánat :-/
(#) mpisti válasza deblin hozzászólására (») Júl 15, 2015 /
 
Ez egy jó kis masina. Az áttekerés sem segít, mert a gerjesztő trafót is át kellene tekerni. Nem tudom milyen gépeket akarsz róla használni, de két lehetőséged van: vagy használsz hozzá egy 3x230V/3x400V-os megfelelő teljesítményű trafót,- ez a drágább verzió, vagy az összes csillagba kapcsolt 3 fázisú gépet átkötöd deltába,és már mehet is róla. Jobb és olcsóbb megoldás sajnos nem jut eszembe.
(#) deblin válasza mpisti hozzászólására (») Júl 16, 2015 /
 
Köszönöm a segítséged. A trafós megoldásra futottam egy kört ára: 420eFt. Kb 150 kg-200 kg a trafó. "Vegyes" fogyasztókat használtam volna, olyan gépeket amelyben 3 fázisú és 1 fázisú motorok vannak.Kérdéses, hogy mindegyik motorom átköthető-e deltába?(csak magamnak tettem fel a kérdést). Valamint vízmelegítőt és párafejlesztőt akartam róla használni, amin szintén van 1f és 3 f motor. Kb. 20 v.motort kellene átvizsgálni. Ezt az aggregátor bármennyire is szerettem volna, számomra nem megfelelő.
Néhány kérdés még felmerül bennem.
Miért nem segít az áttekercselés? Ez hogyan állapítható meg?
Miért probléma hogy a gerjesztő trafót is át kell tekerni? Költséges? Újra kell valamit tervezni?
Csatolom a 400 V-os gépen talált kapcsolási rajzot. a 230V- hoz képest miben különbözik?
Illetve amit számomra mindig kérdés volt. Mitől lesz egy generátor 400V-os és nem 650 V vagy pl. 834V? Pontos és komoly számítások kellenek a megtervezéséhez vagy letranszformálják a feszültséget? 230 V-os esetében is ugyan ez a kérdésem.
(#) mpisti válasza deblin hozzászólására (») Júl 16, 2015 /
 
Nos, akkor vegyük sorjában:
"Miért nem segít az áttekercselés?"
-Azért, mert az általad bemutatott kapcsolási rajz szerint a generátor gerjesztése transzformátoros. A trafós gerjesztés szinte kizárólagos volt a régi szinkrongenerátoroknál, ugyanis volt egy jelentős előnye a mai elektronikus szabályzókhoz képest. Még pedig az, hogy elnyűhetetlen volt, sokszorosan túlterhelhető és precízen belőhető volt a gerjesztés minden egyes generátorhoz. Ugyanis az áramfejlesztők anno nem egy Kínai szalagról potyogtak le, hanem mindegyik egyedi hangolással lett beállítva, és erről mérési lap készült amit a gép doksijához csatoltak. Áttekerni csak úgy lehetne, ha a gerjesztő transzformátorát is az új feszültségértékre méretezve valaki újratekerné. Itt a bökkenő, mert ez a nehezebb feladat, nem a generátor áttekerése. A gerjesztő trafó ugyanis egyrészt az üresjárási feszültség pontos értéken tartásáról , másrészt a terhelés hatására szükséges gerjesztőáram növelésről is gondoskodott úgy, hogy ez nem okozott lengéseket a generátor kimenőfeszültségében. Pont ezért volt trükkös a trafós gerjesztés. tartalmazott ún. feszültség tekercseket, és áram tekercseket is. A feszültség tekercsek az üresjárási állapot feszültségét állították be, és terhelés alatt csökkentették az áram tekercsek által létrehozott gerjesztést olyan értékre, hogy a generátor ne tudja túllépni az üresjárási állapotra meghatározott feszültséget. Tehát ez egy olyan trafónak fogható fel, amelyiknek fázisonként két primer tekercse van, az egyik párhuzamos- ez a feszültségtekercs- a másik soros-ez az áramtekercs. Mindkettő a gerjesztőáramot szabályozza .
-Az imént leírtak alapján talán érezhető, hogy nem egy mezei trafóról van szó, és bizonyára nem fogsz találni olyan iparost, aki időt és energiát (és pénzt)nem kímélve belekezdene egy ilyen szerkezet újraméretezésébe. Tehát ezért gondolom hogy nem fog menni az áttekerés.
a 400V-os gépben 2db trafó van-szerintem. Az egyik az üresjárási feszültségért felel, a másik a terheléskor fellépő plusz gerjesztésigényt fedezi. Ez a "korszerűbb" vagy inkább egyszerűbb,könnyebben kivitelezhető verzió, a reprodukálhatóság is sokkal egyszerűbb mint a másik verziónál. A magyar Ganz áramfejlesztőknél is ezt az elvet követték anno.
Tehát ez a különbség a két áramfejlesztő gerjesztése között.
- Az, hogy egy generátor hány voltos lesz, egyrészt a generátor állórészének menetszámától, másrészt a gerjesztőáram nagyságától függ. E két dolog - mivel erősen összefügg, szigorú méretezési szabályok szerint történik, mivel a villamosságtanban a generátorok működésének modellezése nem tartozik a lineáris függvények világába. Az áramfejlesztők méretezésénél sokféle jellemzőt kell figyelembe venni a kívánt feszültségen és terhelőáramon felül. Pl. a keletkező szinuszhullám torzítását, a fázistolást, zárlati teljesítményt, legerjedési áramot, és még sorolhatnám. A tervezők úgy próbálják az áramfejlesztő generátorát méretezni, hogy annak a gerjesztőáram igénye lehetőleg lineáris legyen a terhelőáramhoz viszonyítva. Akkor a "legegyszerűbb" a hozzávaló gerjesztőáramkör megépítése. Függetlenül a generátor kimeneti feszültségétől, minden esetben áttranszformálják a generátor feszültségét kezelhető értékre. Ez az átalakítás mérőtrafókkal történik, amelyeknek a gerjesztése úgy van beállítva hogy a mérési tartomány a trafó vasmagjának lineáris gerjesztési részére essen. Így a primer oldali feszültség / áram változásával arányosan változik a szekunder oldalon megjelenő feszültség is, így pontosan leképezhető a generátor oldali értékváltozás.
Remélem érthető amit leítram, s talán sikerült minden kérdést megválaszolni.
(#) deblin válasza mpisti hozzászólására (») Júl 17, 2015 /
 
Köszönöm a választ és a rá fordított időt.
(#) deblin hozzászólása Júl 18, 2015 /
 
Még egy kérdés felmerült az adattáblákkal kapcsolatban.
A már biztosan észrevehető volt, hogy a témában nem vagyok járatos)


Az adattábla szerint: 400V 54 A Ez az jelenti, hogy az aggregátort max. 54 A-rel lehet megterhelni? (pl: L1 18A; L2 17A; L3 19A) ???

Vagy minden fázist 54 Amperrel?!


A 3 fázisú 230 V-os aggregátor esetében is ugyan ez a kérdésem 230 V 94 A az a maximum? vagy fázisonként értendő?

Segítségeteket köszönöm !
(#) kadarist válasza deblin hozzászólására (») Júl 18, 2015 /
 
Szia!
Ha jól megfigyeled, akkor ott a megoldás is, hisz egy darab 400V-hoz tartozik egy 54A, igaz? Tehát minden 400V-hoz (fázishoz) 54A-es maximális áramerősség van rendelve.
Következő: »»   7 / 11
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem